Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.

1908-04-25 / 17. szám

sen. Most az új Zrinyi-utca közvetlen érde­keltjeit a város és saját egyéni jól felfogott érdekében is kérjük, hogy teljes erővel maguk is rajta legyenek az új utca mielőbbi megvalósításán. A város senkiről sem húzza le a bőrt, sőt egy idő óta nagyon is bőkezű, de az eladóknak sem szabad ám a várossal szemben zsarolóknak lenni. Egymás érdekeinek kölcsönös megér­tése legyen a jelszónk. Gy. Gy. SZEMLE. Szombathely. Egy évtized óta irigyeltebb város nem volt az egész országban, mint Szom­bathely. Ha amerikaias méretű fellendülésre akar­tak hivatkozni, az egyetlen példa Szombathely volt. Ha genialisan megoldott vasúti összekötteté­sekről volt szó, minta gyanánt Szombathelyt állí­tották oda. Ha városrendezési tervről volt szó bár az ország keleti szélén, Szombathelyre hivat­koztak. A villamos világítást, utcai közlekedést sehol sikerültebben nem oldották meg, mint Szombathelyt. Kulturális fejlettsége előtt is kala­pot emelt mindenki. A régi Steinamangerből tiszta magyar város lett, mely magyarosító gócpontja az egész németlakta déli Vasmegyének. Minden­hol és mindenben elől tündökölt Szombathely és haladt és épült, fejlődött és szépült, vagyonoso­dott és élénkült. És most jön egyszerre az a buta tífuszjárvány. Jön váratlanul, lecsap hirtelen és mondhatlan pánik jár nyomában. A lakosság pusztúl inkább tán a félelemtől, mint a tífusztól, a vagyonosabbak elszélednek, a szegényebbek meghúzzák magukat odúikban, a forgalom meg­bénul, minden elakad, a város szinte kihalttá lesz, — Szombathely jó pár évre vissza van vetve. És a szomorú tanúság mindebből az, hogy a higiénia kérdéseit nemcsak akkor kell górcsövi vizsgálatok tárgyává tenni, mikor már nyakunkon a veszedelem, hanem idején és legalább is olyan áldozatkészséggel kell elintézni őket, mint akár a közlekedési vagy világítási ügyeket. Cigányok. Sokat beszélni és keveset tenni régi magyar erény. Többet, mint a cigányügyről, talán még az önálló vámterületről sem beszéltek Magyarországon. Hogy pedig milyen keveset tet­tek, arról az az undok tárgyalás, melynek min­den fortéimét széltében-hosszában feltálalja a fővárosi sajtó, csak úgy bizonyságot tesz, mint az a panasz, amely a mi városunk legutóbbi közgyűlésén elhangzott. A cigányoknak ma már kormánybiztosa is van, sőt — uram bocsá! — külön ügyosztálya is és a cigány ma csak úgy lop, rabol, öl, bujkál és —• sehol se lakik, mint 100 évvel ezelőtt! Azt lehet megolvasni külföldi etnográfiai munkákban, hogy Angolország és Né­metország csak úgy el volt árasztva cigányokkal, mint akkor és ma is szép magyar hazánk. És ma — ma sem Angolországban, sem Németor­szágban nincs cigány, legföljebb Rigó Jancsi, mi­kor a Boby Streeten muzsikál. Hová tették, mit csináltak az angolok és németek az ő cigányaik­kal, azt talán mégse lehetne olyan nehéz dolog megtudni, olyan közigazgatási tekintélyeknek, mint aminőben Magyarország bővelkedik. Meg nem ölték őket, az bizonyos, mert Angliában és Német­országban sohase volt tudtunkkal inkvizíció. De azért cigány nincs, átalakult, meghonosodott, megszűnt, vége van. Ennek az átalakító, meg­honosító munkának legalább a kezdetét szeret­nők látni. De kezdetnek a Bali Mihály előre­láthatólag bekövetkező hóhér-munkáját még nem vagyunk hajlandók elfogadni. A YÁROSHAZAROL Yárosi közgyűlés. — 1908 ápr. 22. — A képviselőtestület csütörtökön ismét köz­gyűlést tartott. A közgyűlés ezúttal is elég népes volt és eltartván délután 3 órától esti 7-ig, beillett volna fiókországgyülésnek is. A gyűlés egyébként kevés érdemleges határozatot hozott. A tárgya­lásra került ügyek egy jó része azért nyert negatív elintézést, mert összefüggésben állottak azzal a nagy feladattal, melynek megoldásáról ma még hallani sem akar a képviselőtestület egy jó része, t. i. az általános csatornázásról. Ám mi a gyűlés lefolyásából azt az impressziót merítettük, hogy ez a fontos ügy immár érni kezd. Amint egyen­ként mind több mizéria kerül felszínre, amelyeken ideiglenesen segíteni a képviselőtestület nem haj­landó, amint mind több érdekelt fél aürgeti a segítséget, egyre fog nőni azoknak a száma, kik hajlandók lesznek az égetően szükséges nagysza­bású higiénikus intézményért áldozatot is hozni. A gyűlésről egyébként itt következik tudó­sításunk : Megnyitás, interpellációk. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítőül Faragó János, Fischer Gyula, Hercz Béla, Legény Ferenc és Petrovics Mihály v. képviselőket kéri fel. Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása utáa a polgármester jelentette, hogy az egyenes adókivető bizottság folyó hó 27-én megkezdi működését és indítványozta, hogy e bizottságba a város bizalmi­férfiai gyanánt Krausz József N. és Néhman Gábor küldessenek ki, kik már az adókivetésnél máskor is közreműködtek. A közgyűlés az aján­lottak delegálásához egyhangúlag hozzájárult. Napirend előtt elsőnek Giczi Gábor szólalt fel, aki azokat a tűrhetetlen állapotokat pana­szolta fel, miket az alsóvárosi legelőn tanyázó olábcigányok idéztek elő. Kéri, hogy ezek más­hova rendeltessenek. A polgármester bevezetésül a cigányügy országos rendezéséről szólván, kész­nek nyilatkozott az ügyet a legközelebbi gyűlés napirendjére kitűzni. A szombathelyi tifusz. Miután Hercz Béla a Korona tér botrányosan szemetes állapotát hozta szóba, Győri Gyula a szombathelyi tifusz dolgában interpellált. A rette­netes veszedelemre való tekintettel, melybe a szomszédos város a vízvezetéki viz inficíálása miatt került, intézkedéseket óhajt arra nézve, hogy víz­vezetékünk forrásterületéhez, valamint a rezervoár­hoz idegenek hozzá ne férhessenek, esetleges láto­gatások alkalmával szennyes anyagok egyik helyre se vitethessenek be, figyelmeztet továbbá arra, hogy a vízvezetéki vascsövek egy jórészét (pld. a Deák Feienc utcán) annak idején piszkos iszapba fektették le, amiből idővel nagy baj származhatik. Kérdi, hogy tett-e már a polgármester óvóin­tézkedéseket vagy mit szándékozik tenni ? A polgármester kijelentette, hogy át van hatva az interpelláció fontosságától, a forrásterület fallal körülvétele máris munkában van, hogy ugyanez a medencénél ia megtörténhessék, arra felhatal­mazást kér, a vízvezeték tömeges látogatását nem fogja megengedni, s ha szakértők szükségesnek látják, a csöveket felszedeti és homokréteget boríttat rájuk. A választ úgy az interpelláló, mint a köz­gyűlés többi tagjai megnyugvással vették tudo­másul. Vita nélkül. A vágóhid helyének megállapítását május 11-én tartandó döntő gyűlésre tűzték ki. Elhatá­rozták, hogy a veszprémi-út keleti oldalán 2V 2 — 3 mét., a Fazekas utcán l :/ 2 méteres kőszegélyes járda készíttessék. A kőszegély árát a háztulaj­donosok fizetik. Kimondták, hogy a visegrádi álla mi kőbányából 11.450 K összköltséggel egy hajórakomány kockakövet rendelnek. A Jókai-utcai telkek ára. A Jókai-utcai városi telkek eladási árát a város által megállapított 40 K helyett a törvény­hatóság 20 K-ra szabta meg. Ezt a v. ügyész a fizetéses segédfogalmazóság, miniszteri fogalmazói cimmel és jelleggel. Szép avancement. Mások ott kínlódnak már három-négy éve mint tiszteletbeli segédfogalmazók, őt meg ily hamar szárnyára emeli a jó szerencse. Az osztálytanácsos erősen támogatta. Kiváló tehetség, tért kell neki nyitni. Hivatkozott az illető referens előtt a miniszter rokonságára is. A főispán maga is közbenjárt, hogy ezt a fiatal embert megkapja, aki úgy látszik, valami jeles tehetség. Kovács osztálytanácsos nem győzi ma­gasztalni. No hát megkapta. Az osztálytanácsos meg­könnyebbülve sóhajtott fel: — Hál' Istennek, leráztuk a nyakunkról. Vesződjék vele a főispán, ha neki tetszik, vagy csináljanak vele akármit, Kovács osztály­tanácsos most már nem bánja, caakhogy ő meg­szabadult ettől a kölönctől. A főispán eleinte csodálkozott: mi a ménkű ? Micsoda embert küldtek ide neki ? Hiszen ez azt sem mondja, bű-e vagy bá ? Egy darabig avval vigasztalta magát, hogy talán csak járatlan ez a fiatal ember a vármegyei dolgokban, később majd beletanul. De minél inkább napvilágra kerültek a titkár úr ismeretlen szellemi tehetségei, annál jobban elszörnyedt a főispán. Ilyen embert ide küldeni az ő nyakára ! No ez disznóság. Szerette volna egyenesen meg­mondani a miniszternek : — Kegyelmes uram, ez nem protegálni, de elcsapni való ember. Ámde ne szólj szájam, nem fáj fejem. Minek nyúljon ő a darázsfészekbe ? Azt mondják, ez a fiatal ember valamelyik miniszternek rokona, hát persze, persze, az ilyen embert előre kell tolni. — Hát mit bánom én ! — vonogatta vállát a főispán — tegyék, ahová akarják, caak tőlem vigyék el. A főispánok azonban nem szoktak fejükkel neki menni a falnak, hanem szépen, óvatosan csinálják, amit csinálnak. Nem rohanta meg a minisztériumot, hogy vigyék innen azt az embert. Látta, hogy az úrfinak pártfogói vannak, kímélni kell azokat. Nem panaszkodott a titkárjára, sőt dicsérte minden alkalommal. Kitűnő fiatal ember, nagy­tehetségű, páratlan szorgalmú, csak az a kár, hogy mindig betegeskedik, szegény. — Betegeskedik ? minisztériumban. sajnálkoztak rajta a — Nem neki való az a vidék, — magya­rázta a főispán — mocsaras, hidegleléses. Mi benszülöttek kibírjuk, hozzá vagyunk szokva, de más vidékbelinek gyilkos klima. Valami hegyes, erdős vármegyébe, fel a fenyvesek közé kellene áttenni ezt a fiatal embert. — No van éppen olyan vármegyénk is — szólt az államtitkár. — Az ugyan sokkal kisebb megye és mindenkép alább áll, nem is szeret senki odamenni, mert a főispán nagyon zsörtölődő ember. — Ej, ej, az baj, — vélte a derék főispán, ki attól félt, hogy a titkárja nem akar majd abba a kis tót vármegyébe, ahhoz a zsörtölődő medvé­hez menni. — De talán lehetne egy kissé segítni, hogy degradálásnak ne látszassák az az áthelye­zés. Teszem azt, valami kis előléptetéssel. Az államtitkár úr fejét osóválta: — Nagyon korán volna. Egyébként ha olyan kitűnő fiatal ember, mint mondod s úgy emlékszem, itt is nagyon dicsérték, Kovács osz­tálytanácsos meg a többi, no hát majd meglátjuk. EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2'50 KORONA Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és leg ízletesebb hizlaló és yértisztító szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitüno eredménnyel kipróbálva! Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — bizto­sítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. GYERMEKEKNÉL: FF í NfiTTF JTN17 í • Utolérhetetle n vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, 1 liLil'vi llillJI Ilii « mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. ==

Next

/
Oldalképek
Tartalom