Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-04-25 / 17. szám
sen. Most az új Zrinyi-utca közvetlen érdekeltjeit a város és saját egyéni jól felfogott érdekében is kérjük, hogy teljes erővel maguk is rajta legyenek az új utca mielőbbi megvalósításán. A város senkiről sem húzza le a bőrt, sőt egy idő óta nagyon is bőkezű, de az eladóknak sem szabad ám a várossal szemben zsarolóknak lenni. Egymás érdekeinek kölcsönös megértése legyen a jelszónk. Gy. Gy. SZEMLE. Szombathely. Egy évtized óta irigyeltebb város nem volt az egész országban, mint Szombathely. Ha amerikaias méretű fellendülésre akartak hivatkozni, az egyetlen példa Szombathely volt. Ha genialisan megoldott vasúti összeköttetésekről volt szó, minta gyanánt Szombathelyt állították oda. Ha városrendezési tervről volt szó bár az ország keleti szélén, Szombathelyre hivatkoztak. A villamos világítást, utcai közlekedést sehol sikerültebben nem oldották meg, mint Szombathelyt. Kulturális fejlettsége előtt is kalapot emelt mindenki. A régi Steinamangerből tiszta magyar város lett, mely magyarosító gócpontja az egész németlakta déli Vasmegyének. Mindenhol és mindenben elől tündökölt Szombathely és haladt és épült, fejlődött és szépült, vagyonosodott és élénkült. És most jön egyszerre az a buta tífuszjárvány. Jön váratlanul, lecsap hirtelen és mondhatlan pánik jár nyomában. A lakosság pusztúl inkább tán a félelemtől, mint a tífusztól, a vagyonosabbak elszélednek, a szegényebbek meghúzzák magukat odúikban, a forgalom megbénul, minden elakad, a város szinte kihalttá lesz, — Szombathely jó pár évre vissza van vetve. És a szomorú tanúság mindebből az, hogy a higiénia kérdéseit nemcsak akkor kell górcsövi vizsgálatok tárgyává tenni, mikor már nyakunkon a veszedelem, hanem idején és legalább is olyan áldozatkészséggel kell elintézni őket, mint akár a közlekedési vagy világítási ügyeket. Cigányok. Sokat beszélni és keveset tenni régi magyar erény. Többet, mint a cigányügyről, talán még az önálló vámterületről sem beszéltek Magyarországon. Hogy pedig milyen keveset tettek, arról az az undok tárgyalás, melynek minden fortéimét széltében-hosszában feltálalja a fővárosi sajtó, csak úgy bizonyságot tesz, mint az a panasz, amely a mi városunk legutóbbi közgyűlésén elhangzott. A cigányoknak ma már kormánybiztosa is van, sőt — uram bocsá! — külön ügyosztálya is és a cigány ma csak úgy lop, rabol, öl, bujkál és —• sehol se lakik, mint 100 évvel ezelőtt! Azt lehet megolvasni külföldi etnográfiai munkákban, hogy Angolország és Németország csak úgy el volt árasztva cigányokkal, mint akkor és ma is szép magyar hazánk. És ma — ma sem Angolországban, sem Németországban nincs cigány, legföljebb Rigó Jancsi, mikor a Boby Streeten muzsikál. Hová tették, mit csináltak az angolok és németek az ő cigányaikkal, azt talán mégse lehetne olyan nehéz dolog megtudni, olyan közigazgatási tekintélyeknek, mint aminőben Magyarország bővelkedik. Meg nem ölték őket, az bizonyos, mert Angliában és Németországban sohase volt tudtunkkal inkvizíció. De azért cigány nincs, átalakult, meghonosodott, megszűnt, vége van. Ennek az átalakító, meghonosító munkának legalább a kezdetét szeretnők látni. De kezdetnek a Bali Mihály előreláthatólag bekövetkező hóhér-munkáját még nem vagyunk hajlandók elfogadni. A YÁROSHAZAROL Yárosi közgyűlés. — 1908 ápr. 22. — A képviselőtestület csütörtökön ismét közgyűlést tartott. A közgyűlés ezúttal is elég népes volt és eltartván délután 3 órától esti 7-ig, beillett volna fiókországgyülésnek is. A gyűlés egyébként kevés érdemleges határozatot hozott. A tárgyalásra került ügyek egy jó része azért nyert negatív elintézést, mert összefüggésben állottak azzal a nagy feladattal, melynek megoldásáról ma még hallani sem akar a képviselőtestület egy jó része, t. i. az általános csatornázásról. Ám mi a gyűlés lefolyásából azt az impressziót merítettük, hogy ez a fontos ügy immár érni kezd. Amint egyenként mind több mizéria kerül felszínre, amelyeken ideiglenesen segíteni a képviselőtestület nem hajlandó, amint mind több érdekelt fél aürgeti a segítséget, egyre fog nőni azoknak a száma, kik hajlandók lesznek az égetően szükséges nagyszabású higiénikus intézményért áldozatot is hozni. A gyűlésről egyébként itt következik tudósításunk : Megnyitás, interpellációk. Mészáros Károly polgármester a gyűlést megnyitván, jegyzőkönyvhitelesítőül Faragó János, Fischer Gyula, Hercz Béla, Legény Ferenc és Petrovics Mihály v. képviselőket kéri fel. Az előző ülés jegyzőkönyvének felolvasása utáa a polgármester jelentette, hogy az egyenes adókivető bizottság folyó hó 27-én megkezdi működését és indítványozta, hogy e bizottságba a város bizalmiférfiai gyanánt Krausz József N. és Néhman Gábor küldessenek ki, kik már az adókivetésnél máskor is közreműködtek. A közgyűlés az ajánlottak delegálásához egyhangúlag hozzájárult. Napirend előtt elsőnek Giczi Gábor szólalt fel, aki azokat a tűrhetetlen állapotokat panaszolta fel, miket az alsóvárosi legelőn tanyázó olábcigányok idéztek elő. Kéri, hogy ezek máshova rendeltessenek. A polgármester bevezetésül a cigányügy országos rendezéséről szólván, késznek nyilatkozott az ügyet a legközelebbi gyűlés napirendjére kitűzni. A szombathelyi tifusz. Miután Hercz Béla a Korona tér botrányosan szemetes állapotát hozta szóba, Győri Gyula a szombathelyi tifusz dolgában interpellált. A rettenetes veszedelemre való tekintettel, melybe a szomszédos város a vízvezetéki viz inficíálása miatt került, intézkedéseket óhajt arra nézve, hogy vízvezetékünk forrásterületéhez, valamint a rezervoárhoz idegenek hozzá ne férhessenek, esetleges látogatások alkalmával szennyes anyagok egyik helyre se vitethessenek be, figyelmeztet továbbá arra, hogy a vízvezetéki vascsövek egy jórészét (pld. a Deák Feienc utcán) annak idején piszkos iszapba fektették le, amiből idővel nagy baj származhatik. Kérdi, hogy tett-e már a polgármester óvóintézkedéseket vagy mit szándékozik tenni ? A polgármester kijelentette, hogy át van hatva az interpelláció fontosságától, a forrásterület fallal körülvétele máris munkában van, hogy ugyanez a medencénél ia megtörténhessék, arra felhatalmazást kér, a vízvezeték tömeges látogatását nem fogja megengedni, s ha szakértők szükségesnek látják, a csöveket felszedeti és homokréteget boríttat rájuk. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés többi tagjai megnyugvással vették tudomásul. Vita nélkül. A vágóhid helyének megállapítását május 11-én tartandó döntő gyűlésre tűzték ki. Elhatározták, hogy a veszprémi-út keleti oldalán 2V 2 — 3 mét., a Fazekas utcán l :/ 2 méteres kőszegélyes járda készíttessék. A kőszegély árát a háztulajdonosok fizetik. Kimondták, hogy a visegrádi álla mi kőbányából 11.450 K összköltséggel egy hajórakomány kockakövet rendelnek. A Jókai-utcai telkek ára. A Jókai-utcai városi telkek eladási árát a város által megállapított 40 K helyett a törvényhatóság 20 K-ra szabta meg. Ezt a v. ügyész a fizetéses segédfogalmazóság, miniszteri fogalmazói cimmel és jelleggel. Szép avancement. Mások ott kínlódnak már három-négy éve mint tiszteletbeli segédfogalmazók, őt meg ily hamar szárnyára emeli a jó szerencse. Az osztálytanácsos erősen támogatta. Kiváló tehetség, tért kell neki nyitni. Hivatkozott az illető referens előtt a miniszter rokonságára is. A főispán maga is közbenjárt, hogy ezt a fiatal embert megkapja, aki úgy látszik, valami jeles tehetség. Kovács osztálytanácsos nem győzi magasztalni. No hát megkapta. Az osztálytanácsos megkönnyebbülve sóhajtott fel: — Hál' Istennek, leráztuk a nyakunkról. Vesződjék vele a főispán, ha neki tetszik, vagy csináljanak vele akármit, Kovács osztálytanácsos most már nem bánja, caakhogy ő megszabadult ettől a kölönctől. A főispán eleinte csodálkozott: mi a ménkű ? Micsoda embert küldtek ide neki ? Hiszen ez azt sem mondja, bű-e vagy bá ? Egy darabig avval vigasztalta magát, hogy talán csak járatlan ez a fiatal ember a vármegyei dolgokban, később majd beletanul. De minél inkább napvilágra kerültek a titkár úr ismeretlen szellemi tehetségei, annál jobban elszörnyedt a főispán. Ilyen embert ide küldeni az ő nyakára ! No ez disznóság. Szerette volna egyenesen megmondani a miniszternek : — Kegyelmes uram, ez nem protegálni, de elcsapni való ember. Ámde ne szólj szájam, nem fáj fejem. Minek nyúljon ő a darázsfészekbe ? Azt mondják, ez a fiatal ember valamelyik miniszternek rokona, hát persze, persze, az ilyen embert előre kell tolni. — Hát mit bánom én ! — vonogatta vállát a főispán — tegyék, ahová akarják, caak tőlem vigyék el. A főispánok azonban nem szoktak fejükkel neki menni a falnak, hanem szépen, óvatosan csinálják, amit csinálnak. Nem rohanta meg a minisztériumot, hogy vigyék innen azt az embert. Látta, hogy az úrfinak pártfogói vannak, kímélni kell azokat. Nem panaszkodott a titkárjára, sőt dicsérte minden alkalommal. Kitűnő fiatal ember, nagytehetségű, páratlan szorgalmú, csak az a kár, hogy mindig betegeskedik, szegény. — Betegeskedik ? minisztériumban. sajnálkoztak rajta a — Nem neki való az a vidék, — magyarázta a főispán — mocsaras, hidegleléses. Mi benszülöttek kibírjuk, hozzá vagyunk szokva, de más vidékbelinek gyilkos klima. Valami hegyes, erdős vármegyébe, fel a fenyvesek közé kellene áttenni ezt a fiatal embert. — No van éppen olyan vármegyénk is — szólt az államtitkár. — Az ugyan sokkal kisebb megye és mindenkép alább áll, nem is szeret senki odamenni, mert a főispán nagyon zsörtölődő ember. — Ej, ej, az baj, — vélte a derék főispán, ki attól félt, hogy a titkárja nem akar majd abba a kis tót vármegyébe, ahhoz a zsörtölődő medvéhez menni. — De talán lehetne egy kissé segítni, hogy degradálásnak ne látszassák az az áthelyezés. Teszem azt, valami kis előléptetéssel. Az államtitkár úr fejét osóválta: — Nagyon korán volna. Egyébként ha olyan kitűnő fiatal ember, mint mondod s úgy emlékszem, itt is nagyon dicsérték, Kovács osztálytanácsos meg a többi, no hát majd meglátjuk. EGY EGÉSZ DOBOZ ÁRA 2'50 KORONA Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az ENERGIN VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. Leghathatósabb és leg ízletesebb hizlaló és yértisztító szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitüno eredménnyel kipróbálva! Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart — biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és rendezi az emésztést. GYERMEKEKNÉL: FF í NfiTTF JTN17 í • Utolérhetetle n vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, 1 liLil'vi llillJI Ilii « mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. ==
