Pápai Hirlap – V. évfolyam – 1908.
1908-01-11 / 2. szám
Mérnökbongresszus Győrött. Mint a „Magyar Mérnök- és Építész egylet" szerény tagja, kit a f. hó 4., 5. és 6 án Győrben megtartott mérnökgyülésre a városi tanács volt ke gyeö hivatalból kiküldeni, kötelességemnek tartom a tapasztaltakról kivonatosan beszámolni és az ott elhangzottakból néhány figyelemreméltó gondolatot leszögezni. A gyűlésen megjelent a magyar műszaki kar 150 tagja, köztük a műszaki tudományok és közéletünk néhány igazán kiváló alakja, Hauszmann Alajos, a királyi palota, a kúria stb. ter vezője, Cserháty Jenő műegyetemi tanár, a kitűnő elektrotechnikus, Kovács S. Aladár, a műegyete men a vizépítéstan kiváló tanára, Czakó Adolf és Banki Donáth, műegyetemi tanárok a gépnzer kezettani és szilárdságtani tanszékeken, Röck István gépgyáros, Kaylinger Mihály a székesf'őv. vízművek igazgatója, Edvi Illés Aladár iparisk. igazgató (a minisztériumban az iparpártolási osztály főnöke), dr. Forbáth Imre, ki csatorna- és városrendezési terveivel nemzetközi pályázatokon aratott babért (Várna, Düsseldorf stb.), akik előtt Győr város közműveivel és fejlett gyáriparával élő tanúbizonyságot tett arról, hogy idejekorán megértette a rohamosan fejlődő kor követelő szavát és saját érdekében maga, illetve polgárai jóllétének felvirágoztatásáért szolgálatába állította a modern fejlődő élettől el sem választhaló technika összes vivmáuyait. A város közönsége és hatósága nagy megfontoltságot tanúsító előrelátó gondolkozásáról tett tanúságot akkor, midőn e mérnöki gárda előtt demonstrálta azt, hogy minden ország csak úgy lehet igazán erős és egészséges, ha erős és egészséges provinciákkal rendelkezik. Ilyen igazán fejlett és még folyton fejlődő, mintaképül állítható provinciája e hazának Győr. Több mint 30 gyára van működéében, mely circa ÍUOOU főnyi munkásnak ad tisztességes megélhetést S hogy e gyárak épen Győrt választották letelepedési helyül, annak — a természeti fekvésen kívül — nemcsak az utánjárás volt az oka, hanem mert Győrben megtaláltak mindent, ami a letele pedést vonzóvá és könnyűvé teszi. Egészséges viz (vizvezeték), jó világítás (gáz, villamos), egészséges talaj (csatornázás), jó közlekedés (jó utak) stb. Győr városa már ott tart, hogy nem kell a gyárosokat településre csalogatnia, jönnek ők maguktól is. Kétséget kizárólag kitűnik ebből, hogy virágzóvá ma már egyedül csak gazdasági (ipari és kereskedelmi) fellendüléssel, szóval műszaki alkotásokkal lehet egy várost tenni. Pénzbeli áldó zatoktól e téren csak kishitű és szűk látkörü városok irtóznak, amelyek nem értik meg a kor parancsoló szavát. A várost tehát — Pápa városát is — fel kell ruházni mindazon kellékekkel, melyek modern várossá teszik; közegészségi, köztisztasági, köziegazdagnak, de hála Isten', volt hitelem és csinálhattam adósságot annyit, amennyire szükségem volt. A sors csapásain sohasem tudtam sokat busulni, 8 ha bánatom volt, úgy hiszem kötelességet teljesítettem magam iránt: vigasztalódást kerestem az élet új és új szépségeiben. Nem csaltam, nem loptam, de valami nagy elveket sem vallottam soha s adósságaimat is csak fölösleges pénzemből fizettem. Az embernek — gondolom — végre is joga van élni, ha már megszületett s azt mondom, nem teszi helyesen, aki ki nem használja az életét és fiatalságát, addig, mig lehet. Most ugyan már mindennek vége s akikkel annyi kellemes órát töltöttem, alkalmasint hamar elfelejtenek odalent, de nem baj : legalább elmondhatom, hogy eleget éltem. Gyermekeim pedig, akik árván maradtak utánam, majd csak megélnek valahogy. Mert az én vérem olyan, hogy azzal a jég hátán is meg lehet élni. Ezzel még egyszer könnyedén meghajtotta magát az angyalok serege előtt, s mint akinek nincB több mondani valója ; mosolyogva szintén visszavonult, Az angyalok, akik valamennyien mohó füllel hallgatták a könnyelmű ember beszédét, élénk suttogást kezdtek maguk között, tárgyalva a legutóbb elhangzott szavakat. Gábriel arkangyal pedig, miután egy pillanatig derülten pillantott maga elé, felvillanyozva fordult a gyülekezethez. — Valóban, ez a könnyelmű a legboldogabb ember valamennyi között! kedési, közélelmezési téren tökéletesednünk ma már elengedhetetlen dolog: életfeltétel s akkor Pápa is önkényt fog ipari várossá fejlődni s közgazdasági téren fellendülni: meggazdagodni. Nem szabad e közben a város szépítéséről és centralisztiku8 ki-, helyesebben felépítéséről elfeledkezni sem. A modern városfejlesztés ma már nem abban áll, hogy pusztán az utcákat egyenesítsük és hogy a város térképét mint egy bekoc kázott táblát állítsuk elő. A kiépítésnek tervszerüleg és céltudatosan kell végbemenni s inkább kis részt kell, de teljesen megszabályozni, mint szanaszélylyel ós összefüggés nélkül ki-beurásokat állítani elő. E mellett szükségesnek mutatkozik okszerű forgalmi utvonalakat létesíteni a városhoz és a városban. A városnak jó levegőjének kell lenni; ezért a belterületen parkokról kell gondoskodni (pl. a szélesvizi mocsár helyett 1 holdas parkot lehetne létesíteni ; annak a vizkiszélesedésnek ma már abszolút semmi értelme sincsen). Vannak, akik szeretik a parkokat a „város tüdejé u-nek nevezni. Már pedig egészséges tüdő nélkül ember, — s képletesen — egy város sem képzelhető el. A várost jó és olcsó lakásokkal kell ellátni. Igaz ugyan, hogy a közgadaság fellendülésével a telkek árai is felszöknek, ami a lakások árait is követ kezetesen emeli. Ezen azonban lehet segíteni, ha a városnak centrumát városiasabbá tesszük, vagyis ha kis helyen több lakást helyezünk el. Adjon meg a város miden lehető kedvezményt (ingyen építési viz, építési díj elengedése, 15 évi városi pótadőmentesség stb) azon belvárosi házaknak, melyek záros határidőn belül mondjuk 15 éven belül emeletre épülnek. Azonban, — és itt álljunk meg — mindenekelőtt a belvárost csatornázza, kemény anyaggal burkolja az utcák testeit, mert mig ez meg nem lesz, addig hiába bármilyen jóakarat és építési kedv ; mert csatornázás nélkül nem lehet, és mert csatornázni burkolatlan utcáknál nem célszerű. A centrum szépítése és kiépítése mellett a város többi kerületeit is — rendeltetési céljuknak megfelelően kell berendezni, köztisztasági és köz egészségügyi intézményekkel ellátni. De nálunk pld. határozottan felesleges és pénzpazarlásnak minősíthető lennne a jelen körülmények között, íutcaburkolat hiánya miatt) a gazdaközönség által lakott területeket csatornázni, hanem pld. vízvezetékkel, jobb világítással és jobb utakkal határozottan tartozunk nekik is! Természetes, hogy mindez, bármily kívánatos és üdvös, pénzbe és pedig a mi viszonyainkhoz mérten sok pénzbe kerül. Gondoskodni kell tehát erőforrásokról is. Ilyenül kínálkozik az utcarendezéseknél előálló telek-értékemelkedés is. És nem fog sok időbe kerülni, amikor mindenki be fogja ismerni, hogy ezen fajtája a telektulajdonosok megadóztatásának teljesen jogos. S igy azon értéktöbblet, mely egyeseknek jutott a város rendezésénél, legalább részben visszatérül a köznek. Pedig mi igazán rá volnánk szorulva az ilyen jogos adószedésre, amely csak a vagyonos osztályt sújtja s ott is csak azt, aki a köz jóvoltából jutott az értékemelkedéshez. Van a polgármester urnák egy igen üdvös eszméje. Nevezetesen a vásárokat a vasút mellé vinni s a felszabaduló vásártérből egy város negyedet építeni. Nem azért tartom üdvösnek ezen eszmét, mintha az extenzív városépítést helyesnek tartanám. Hinem mert szép néhány ezer korona értékemelkedést jelent ez a 36.000 • -öl városi tulajdont képező területre, sőt még a földmives iskola melletti 13.00U G-ölnyi területre 18, amely terv pénzre felváltva és hozzáadva a villamos-telep, vízmű és vágóhíd jövedelmeihez, fedezné a belváros, helyesebben városias részek csatornázását. Ez pedig nagy dolog! A halandóság is csökkenne! Nemrég olvastam egy érdekes statisztikát német városok halandóságáról. Néhány vároB lakóinak száma 10,0u0.000 volt 1896 előtt. Itt volt ugyan vízvezeték, de nem volt kanalizáció. 1896 ban készültek a kanalizációk s 1906-ban már 16,200.000 lett a lakosok száma. S míg a lakosok száma 62%-íd nőtt, addig a 20°/ 0 0 (pro mille) halálozási arányszám leszállt 15°/ 0 0-re. Németország városaiban a 20°/ 0 0 arányszámot igen rossznak tartják. Nálunk 20°/ 0 0 igen jó (sok helyütt nagyobb is). Nemrég még Pápa is (vizvezeték előtt) így állt. Ma már, pld. 1907-ben, Í7%o volt az arányszám. Természetes, hogy a kanalizáoió, amint Kájlinger Mihály is kimutatta — ezt még inkább csökkentené. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy Bécsben a befolyó adókból (átlag fejenként 164 K) 84 koronát kap az állam, 80 K-t Bécs városa. Tehát majdnem ugyanannyit. Budapesten átlag 176 koronát fizet minden lélek és ebből 116 K-t kap az állam és 60 K-t a város. Tehát éppen hogy csak valamivel többet, mint a felét. Budapesten a város — törvény értelmében tartozik a közjövedelmek felét évenként közmunkára fordítani. Győrben még ennél is többet fordítanak közmunkára ; hogy nálunk hogy állunk e téren, — igazán jobb nem tudni. Elvitázhatatlan az is, hogy nem éppeu maguk a vidéki városok a hibáztathatók az elmaradottságuk miatt, mert a jelenlegi adórendszer a vidéki városok legtöbbjére nem mondható még csak elfogadhatónak sem. Nem hogy közművek létesítésére, városfejlesztésre, iparpártólésra lenne így a legtöbb városnak pénze, hanem még a város napszámosait, a tisztviselőit sem tudja fizetni, pedig egy város életében rendkívül fontos az is, hogy megelégedett, jó kedvvel dolgozó közegei vezessék az ügyeit. Győr e tekintetben is például állítható az ország többi városai s így Pápa város közönsége elé is. A kormányok ugyan Ígérgetnek a városoknak némi segélyt, illetve, hogy honorálják az államnak ingyen végzett szolgálatokat, de hát jobb csak a magunk erejére bízni magunkat s úgy tenni, mint Győr városa — si licet componere parva cum magnis . . . R. A. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Az állandó választmány f. hó 9 én tartott ülésében készítette elő a 15-iki közgyűlés tárgyait. A kataszteri bérház építési ügyét — minthogy előreláthatólag ismét nem lesz jelen kellő számú képviselő — február 1-én tartandó gyűlésre javasolják elhalasztani. Klein József böröllői telkének (50-60000 • öl) megvétele körül hosszabb eszmecserét folytatott a bizottság. A közvetlenül a vasút mellett levő telkek megvétele esetleges gyáralapításokra való tekintettel látszott kívánatosnak s az áll. vál. • ölenként 1 koronájával javaslatba is hozza a telkek megvételét, annál is inkább, mert a létesítendő kenderkikészítő-telep máris lefoglalt mintegy 20.000 •-ölet á l K 20 fillérjével. A borpince felállításának terve felett egyszerűen napirendre tértek. A vágóhíd helyéül a vasúti állomás közelében levő régi faiskolát jelölték ki. Lippert Sándor házeladási javaslata körül hosszabb vita fejlődött ki, melynek eredményekép az áll. vál. azt ajánlja, hogy az ajánlatot ne utasítsák mereven vissza, hanem az ajánlattevővel bocsátkozzanak tárgyalásba. Az ipar ós keresk. tanonc-iskola felállításánál mellőzni javasolja az áll. vál. az ovodának emeletre megépítését, hanem a helyett a Matkovich-íéle ház megvételét és átalakítását ajánlják, mert igy a város ugyanannyi befektetéssel több tantermet 8 nagy telket nyer. Az építkezés keresztülvitelére államsegély kérelmezését hozzák javaslatba. A húsfogyasztási adók átengedése tárgyában új kérvény p-'M-kesztését és e célból bizottság kiküldését ajánlják. § A villamos telep felügyelő bizottsága folyt hó 7 én a polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen tudomásul vették, hogy a Ganz cég a dinamókra nézve a kért újabb két évi garanciát hajlandó elvállalni. A bizottság azt kívánja még, hogy a garancia kezdete attól az időtől számittassék, mikor a 70 kilowattos gép új tekercseléssel lesz ellátva, ez időpontban az óvadékul letett 18.000 koronát is kiadják. Minthogy az utcai világítás ellen több oldalról is panasz merült fel, kísérletet tesznek a Volframféle lámpákkal. Ha a kísérlet beválik, az összes utcai izzólesteket ilyenekkel cserélik ki. § Közigazgatásunk múlt évi ügyforgalma. A polgármesteri hivatalba beérkezett és elintézést nyert 12.620 közigazgatási ügydarab. A városi tanács 59 ülésen 2604 határozatot hozott, mig a képviselőtestület 12 ülésen 205 határozatot. — Kiadatott 323 munkakönyv, 84 iparigazolvány, 15 iparengedély, 1783 bizonyítvány és 75 építési engedély. — Bejelentve lett 44 iparbeszüntetés, 529 születés, 169 házasság és 386 halálozás. — Beszegődött 15 tanonc, felszabadúlt 1. — A hatóság az állami gyermekmenhelybe elhelyezett 37 gyermeket, melyek közül 26 fiu és 11 leánygyermek. — Az árvaszékhez beérkezett 1593 ügydarab, ebből az 59 esetben tartott ülésen elintézést nyert 800, ülésen kívül 793 darab. Igazolási jegy kiadatott 56. Más hatóságtól érkezett kézbesítendő
