Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-03-02 / 9. szám

szavaló kitűnően juttatta kifejezésre, s előadása a művészi fokot érte el. Kár, hogy ez a szám anynyira hátra került a műsorban, amikor már két órai figyelmezés kissé szórakozottá tette a közönséget. Á hatás így is nagy volt és bőven kijutott az előadónak az elismerésből. A szép est méltó befejezése volt a főisk. zenekar játéka, amelyben Gáty Zoltán fülbemászó dallamu Iza polkáját adták elő a szerző vezetése mellett, a megnyitóhoz hasonló sikerrel. A végezetül felhangzó tapsvihar nemcsak a derék zenekarnak, a szakavatott dirigensnek, de a kitűnő zeneszerzőnek is szólott. — A minden tekintetben sikerült hangversenyről a közönség a legnagyobb megelégedéssel s nemes szórakozással gazdagodva távozott. (N. P.) TARKA ROVAT, MOZAIK. Tűnődés. „Nagy az TJristen állatkertje Csaíc azt az egyet nem tudom, Hogy feloszlattatván a pesti, Nagyobb vagy kisebb lett vajon ? Merengés. A hó elolvad, a hó újra jő, A szén ellángol, a szén ára nö. Egyesülés. Hogyha „egyesülni" vágyói, Szétváláson kezdjed el, Csak házasságban van úgy, hogy Emberfia egybekel . . . Aztán válik. Ankét. Ankétoznak, bankétoznak, Elhangzik sok dikció, Elbeszélik, megbeszélik Ezt is, azt is, ami jó, Fölvirul közgazdaságunk, Állat épúgy, mint mező, Indusztria, kommercia E két fontos „tényező", Meglesz minden vicinális, Hogyha rá pénz is leszen S a falon csodálatoskép Egy titkos kéz megjelen, Kálmán király bölcs mondását Pingálja föl eme kéz: b„Pénzről pedig, ami nincsen, Ne legyen emlékezés!" Martialis. „Hit, remény itt nem használnak, E világ nagyon beteg . . „El van hibázva az egész világ . . .*• stb. stb. íme láthatjuk, hogy a világirodalomban épen a legmélyebb, leghíresebb költők adtak kifejezést a pesszimizmusnak és mizanthrópiának. így egyfelől a világfájdalom lélektani, kényszerű eredetéből, másfelől megnyilatkozásának évszázadokra, sőt évezredekre menő múltjából világosan kitűnik, hogy semmi okunk és jogunk nincs arra, hogy a pesszimisztikus költészet jogosultsága ellen szót is emeljünk. Érdekes, hogy a mi pesszimistáink nem sűlyedtek Ízléstelenségbe. Mindannyian szerették a természetet s mindannyian látnak egy kis reménysugarat az életben, — még Vajda J. is — látnak valami értékeset a világon, amiért küzdeni és szenvedni érdemes. — Még egypár szót a hatásáról ! Tagadhatatlan, hogy a világfájdalmas költészet minden célzatosság kizárásával,, minden individuális irányzata dacára is kártékony volt s kártékony lesz a vallásra és társadalomra egyaránt, de másrészt „üdvös reakciót jelent az élet túlkönnyü felfogásával szemben, és az ellen, hogy az illúziók rózsaszín fátyolán keresztül nézzük s hitegessük magunkat." Ennek a kifejezője Vajda költészete is és pedig oly mértékben, amilyenben nálunk még ez ideig költő nem szólaltatta meg. HETI ÚJDONSÁGOK, — Igazságügyi kinevezések. Az Ítélőtáblai tanácselnökké kinevezett Csenkey Géza helyébe a veszprémi törvényszók elnökéül Nárai Szabó Elek, komáromi törvényszéki elnök neveztetett ki illetve helyeztetett át. — Az igazságügy miniszter Füredi Gyulát, járásbíróságunk jelesen képzett, szorgalmas aljegyzőjét jelenlegi állomáshelyén jegyzővé nevezte ki. — A Jókai-Petőfi szobor. A Jókai-kör vezetősége azzal a kérelemmel fordult a Jókai Petőfi-szobor bizottságához, hogy a szobor-alap kezelését reá ruházza át. E tárgyban a szoborbizottság múlt vasárnap délután Harmos Zoltán elnöklésével ülést tartott, melyben elhatározta, hogy a bizottság feloszlik és a szoborra eddig összegyűlt 2556 koronát a Jókai-körnek átadja. Dr. Kapossy Lucián, a kör alelnöke át is vette az erről szóló takarékpénztári könyvet. A bizottság végül köszönetet szavazott Harmos Zoltánnak és Hermán Pál pénztárnoknak buzgó fáradozásukért. - Megjegyezzük, hogy a szobor-alap vagyona a Jókai kör legutóbbi szinielőadásának jövedelmével együtt 3000 koronán felül van. — Takarókpénztári közgyűlés. A Pápai Takarékpénztár, városunk első pénzintézete, múlt hó 25-én tartotta Bermüller Alajos elnöklete alatt 45. évi rendes közgyűlését. Á közgyűlés rövid lefolyása legjobb bizonyítéka annak, hogy az igazgatóság a részvényesek teljes bizalmát birja s az összes előterjesztett javaslatok helyeslésükkel találkoztak. Bermüller Alajos intézeti elnök megnyitván az ülést és konstatálván a határozatképességet, a jegyzőkönyv hitelesítésére Körmendy Béla, Kohn M. Mihály és Nagy Vilmos részvényeseket kérte fel. Ezután Saáry Lajos intézeti ügyész terjesz tette elő a mérleget s az igazgatóságnak nyereményfelosztásra vonatkozó javaslatot, mely egyhangúlag elfogadtatott, s a felmentvény megadatott. A részvényesek nevében Steinberger Lipót mondott az igazgatóságnak s első helyen az elnöknek eredményes működéséért köszönetet, amit a jelenvoltak zajos helyesléssel fogadtak. Ezután újra választották az igazgatóságot. A szavazatszedőbizottság tagjai Mészáros Károly elnöklete alatt Steinberger Lipót ós dr. Saáry Tibor voltak. A szavazásb'an 123 részvényes vett részt. Megválasztattak 123 szavazattal a régiek: Baranyai Zsig mond, Berecz János, Faragó János, Karlowitz Adolf, Kis Tivadar, Fischer Gyula, dr. Kövi József, Krausz József N., Matus György, Oszwald János, dr. Rechnitz Ede, Saáry Lajos, dr. Steiner József, Tauber Sándor, Wajdits Károly és a Kluge Károly lemondása folytán megüresedett helyre 96 szavazattal Fischer Gyula. Felügyelő bizottsági tagokul az összes beadott szavazatokkal a régi tagok : dr. Antal Géza, dr. Kluge Endre, Reguly Nándor és Steiner Ignác választattak meg. — Építőmunkások kizárása. Különben sem virágzó építőiparunk válságos helyzetbe jutott, Munkaadók és munkások között a viszony annyira kiélesedett, a két fél között a gazdasági haro annyira elmérgesedett, hogy a héten az építési vállalkozók — az egy Besenbach Károly kivételével — kizárták a munkából az összes kőmíves-, cserepes és áos-segédeket. Teljes tárgyilagosággal, anélkül, hogy bármelyik fél javára vagy ellenére beavatkoznának a dologba, szerzett információink alapján a kizárás történetét és okait a következőkben ismertetjük. A segédek tavaly, egy évre kötött munka-árszabálya az idén lejárt. tJj árszabályt dolgoztak tehát ki, amely részükre kedvezőbb feltételeket biztosított volna. Az építési vállalkozók, akik az országos építőipari szövetségnek a tél folyamán történt megalakúlása óta szintén szervezett helyi csoportot képeznek, hajlandónak mutatkoztak elfogadni a magasabb mnnkabéreket, ezzel szemben azonban a segédeket szerződésileg kötelezni akarták bizonyos minimális munkamennyiség elvégzésére. Amely munkás a szerződést elfogadná ós aláirná, a munkaadók szövetségétől bárcát kapna, amellyel aztán a helyi szövetség kerületében, amely egész Sárvárig kiterjed, bárhol vállalhatna ós kaphatna munkát. Ezeket a feltóteleket a segédek nem fogadják el. Részben, mert magasnak s csak a legjobb és legügyesebb munkások képzettségéhez alkalmazottnak tartják a kivánt munkamennyiséget; részben, mert a bárca-rendszert lealázónak tartják s arra valónak, hogy annak révén a szervezeti életben nagyobb tevékenységet kifejtő segédeket a mesterek állandóan sakkban tartsák. Inkább hajlandók a tavalyi kisebb árszabály bérviszonyai szerint tovább dolgozni, mint a kötelező munkamennyiséget ^ és bárca-rendszert magukra nézve elfogadni. így állván a dolgok, az építőmesterek hétfőn tartott értekezletükön, mint fentebb is mondottuk, az összes segédeket kizárták, illetve kimondották, hogy mindaddig építkezéseket nem vállalnak, a már elfogadott munkákba mindaddig bele nem kezdenek, míg a segédekkel a megegyezés meg nem történik. (Maguk a mesterek, pallérok és tanoncok azonban a zárlat alatt is dolgozhatnak.) A zárlat nemcsak az építési vállalkozókat és segédeket sújtja, de károsan hat mindazon iparokra (asztalos, lakatos, bádogos, festő, stb.), melyek az építőiparral szükségszerű összeköttetésben állanak; azért a zárlatnak következményei szélesebb rétegekre, nagyobb tömegekre terjednek ki, s káros hatással lesznek általános ipari és kereskedelmi viszonyainkra is. Ebből a fontos társadalmi és gazdasági okból mi szivünk egész melegével kívánjuk, hogy mire elérkezik a tavasz, a munka megkezdésének az ideje, a harcban álló felek ne mint ellenségek álljanak szemben, hanem mint egymásra utalt tényezők keressék ós találják meg a békés kibontakozás útját — a humanizmus jegyében. — Szövetkezeti közgyűlés. A „Pápai önsegélyző Egyesületi Szövetkezet" február 24-én Harmos Zoltán elnöklete alatt tartotta évi reudes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Borsos István, Braun Ármin, Kerpel Gusztáv fel kérettek, az elnök terjedelmes jelentésben számolt be a múlt évről, mely a szövetkezetet ismét jelentékenyen vitte előre a haladás útján. A mérleg megállapítása és a felügyelőbizottsági jelentés elfogadása utáu az V. évtársulatról jelentették, hogy azt 784 tag 2160 üzletrésszel megalakította. Majd az igazgatóságból kilépett tagok helyének betöltése következett. Szavazatszedő-bizottságul Lázár Ádám, dr. Hirsch Vilmos és Karcsay István működtek. Szavazott 46 tag 414 betétrésszel. Csaknem egyhangúlag megválasztattak a régi igazgatósági tagok : Barna Ignác, Herz Béla, Koréin Vilmos, Kis Ernő, Schlesioger Rezső, Billitz Ferenc, Schwarz Vilmos. Felügyelőbizottságul szintén a régiek : Freund Ferenc, Braun Ármin, Kalmár Károly, Lázár Ádám. A gyűlés az elnök éltetésével ért véget. — Súlyos gyász nehezedett városunk egyik előkelő családjára. Baranyai Zsigmond helybeli tekintélyes ügyvéd 20 éves fia Aurél, pénteken este 6 órakor meghalt. Elete tavaszán ragadta el a halál a szelíd jó fiút, ki tavaly a főgimnázium VIII. osztályának szorgalmas tanulója volt. de súlyos baja miatt pár hóval az érettségi előtt kénytelen volt tanúlmányait abbahagyni. Azóta szerető szülei, rokonai, ismerősei, sok jó tanulótársa igaz bánatára egyre jobban nehezedett rá a kór, míg végre a halál megváltotta szenvedéseitől. Halálát szülein Baranyai Zsigmondon és nején szül. Eőri Szabó Erzsébeten kivül gyászolják: Eőri Szabó Sándor, nagyapja ; Dr. Baranyai Ferenc, Baranyai Erzsébet férj. Csomasz Dezsőné, Baranyai Jolán férj. Lányi Árpádné, ifj. Baranyai Zsigmond testvérei; Csomasz Dezső, Lányi Árpád sógorai; Eőri Szabó Dénes, dr. Eőri Szabó Jenő nagybátyai ; Csomasz Elemér, Csomasz Márta éa Lányi Jenő kisöccsei. A mélyen sújtott család gyászában őszinte részvéttel osztozunk. — A tüzoltóegylet köréből- A tűzoltóegylet választmánya vasárnap d. e. az egylet új elnöke, Jákói Géza elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnök hosszabb beköszöntőt mondott, melyben előadta az okokat, mik arra indították, hogy bár több mint egy félév telt el megválasztása óta, csak most hívta össze először a választmányt. Célja ugyanis az, hogy az egylet összes függő ügyei tisztázva legyenek, hogy az egylet zavartalanul megfelelhessen magasztos feladatának. Megköszönte egyszersmind a beléje helyezett bizalmat s biztosította a választmányt, hogy mindent el fog követni az egylet felvirágoztatása érdekében. Tetszéssel fogadott beköszöntője után jelentette, hogy az egyleti vagyon leltárát a jövő gyűlésen fogja bemutatni. Miután az 1906. évi zárószámadáat és költségvetést elfogadták, kimondták, hogy a jegyzőkönyveket ezentúl rendes bekötött jegyzőkönyvbe fogják venni, továbbá, hogy a legközelebbi közgyűlésen az egész tisztikart és választmányt újjáalakítják. Két hivatásos tűzoltó feljelentést tett a volt elnök ellen, ki rágalmazási pört indít ellenök, hogy a megtartandó vizsgálat a való tényállást kiderítse. Végül az új elnök felszólítása folytán beérkezett kisebb nagyobb összegű számlák ügyét tárgyalták, mikre nézve kimondták, hogy a jövőben több évi számla nem vezethető egy év terhére s elnöki utalás nélkül semmi sem fizethető ki.