Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-23 / 8. szám

itt emelendő új épület és a régi épület, melyek mindegyike ezentúl a posta céljait szolgálná, együttes bére kevesebb valamivel, mint amennyi aKossuthutcán emelendő emeletes bérházban a postahelyiségek bére lenne. A takarékosság oly elv, melyet még oly gazdag úrnál is tisztelni kell, mint az államkincstár. Ámde közügyben takarékosságnak csak akkor van létjogosultsága, ha általa a közönség kárt nem szenved. Eleve is tiltakozunk az ellen, hogy az olcsóbbság cimén oly tervet fogadjanak el, amely úgy a hivatali személyzet, mint a közönség kényelmének is minden tekintetben meg nem felelnek. A városhoz építési engedély elnyerése céljából még eddig egy postaépület-terv sincs benyújtva. Remélhetjük tehát, hogy a benyújtandó tervek teljes mértékben respektálják az ez ügyben időtlen-idők óta folyó mozgalom legfőbb célját, hogy a postahivatal helyisége minden tekintetben modernül, kifogástalanul berendezett legyen. E tekintetben a benyújtandó terveket a legnagyobb rigorozitással kell majd birálat tárgyává tenni. — 01* Meglesz a kender-gyár. Városunk közgazdasági fejlődése szempontjából örvendetesen biztató esemény folyt le e hó 20-án, amikor Pápán a kender kikészítőgyár r. t. létesítése céljából kendertermelő-szövetkezet alakult. A megalakulás részleteiről itt következő tudósításunk számol be : Pápa város és vidékének a kendertermelés iránt érdeklődő s a termelésre jelentkezett birtokosai és gazdái szép számban gyűltek össze a városházán szerdán délelőtt tartott alakuló közgyűlésre. A gyűlést Mészáros Károly polgármester, mint az előkészítő-bizottság elnöke nyitotta meg, aki bejelentette, hogy Till Konrád futtaki gyáros a szövetkezet és a részvénytársaság alapszabályait elkészítette, valamint megszövegezte a szerződéseket is. Midőn azokat a közgyűlésnek átadja, mandátuma is lejárt, kéri tehát a jelenlevő birtokosokat, hogy az alakuló közgyűlésre saját kehelükből válasszanak ideiglenes elnököt. A gyűlés a polgármester eddigi működését megköszönvén, elnöknek Walla Gézát kérte fel, a jegyzőkönyv vezetésével pedig Máté Lászlót bizta meg. Az elnök javaslatára a gyűlés első sorban Till Konrád gyáros által elkészített alapszabályokat, illetőleg szerződési mintákat vette tárgyalás alá és azokat felolvasta. Ezután a jegyző felolvasta a létesítendő kendertermelési-szövetkezet mintáját, mely a termelő szövetkezeti tagokkal lenne megkötendő és 12 évre kötelező. A szerződési mintához a gyűlés tagjai közül többen hozzászóltak, egyes pontokon módosításokat eszközöltek s azután az egészet elfogadták. Hasonlóképen megvitatták s némi módosításokkal elfogadták a szövetkezeti alapszabályokat is. A szerződés, illetőleg alapszabályok elfogadása után elnök feltette a kérdést, hogy minden l/

2 kat. hold kenderföld után jegyzendő 75 kor. üzletrészt és a szövetkezet által ajánlott 100—200 cm. kenderkóró q.-ért 5 K, 200 -250 5-20 K, 250 cmnél hosszabb 5'40 kor. beváltási árakat elfogadhatónak találja-e a közgyűlés ? Ez árakat a közgyűlés egyértelmüleg elfogadta s ezután az idő előrehaladottságára való tekintettel a gyűlést délutánra halasztották. A délutáni gyűlésben első sorban a gyári részvénytársaság alapszabályait vitatták meg és némi módosítások mégtétele után fogadták el. Majd alapos megvitatás tárgyává tették a termelőszövetkezet és részvénytársaság között kötendő szerződést s ezt is elfogadták, külön pontba felve vén és kimondván azonban, hogy a részvények jegyzésére első sorban a szövetkezeti tagok tarthatnak igényt, kendertermelési területüknek nagysága arányában és csak a fennmaradt részvények jegyezhetők nem szövetkezeti tagok által. Az előkészítés így perfekt levén, a jelenlevők az elnök javaslatára a pápai kendertermelő-szövetkezetet megalakultnak mondották ki. Most Tar Gyula javaslatára egyhangú választással megalakították az igazgatóságot és pedig következőleg. Elnök : Walla Géza; igazgatósági tagok : Csendes László, Jákói Géza, Klein József, dr. Kluge Endre, Langraf Zsigmond és Wittmann Ignác ; ügyész: Steinberger Lipót. Dr. Kluge Endre igazgatósági tag propoziciójára az alapszabályokban rendszeresített alelnöki tisztségre ugyancsak egyhangúlag Tar Gyulát választották meg. Minthogy kendertermelő-szövetkezetek részé re a földmívelésügyi minisztérium kamatnélküli kölcsönt helyezett kilátásba, illetőleg biztosított, 75000 kor. kamatnélküli kölcsön kieszközléséért küldöttséget menesztenek a földmívelésügyi miniszterhez és e küldöttség tagjaiul kijelölik, illetve felkérik : Mészáros Károly polgármestert, Hoitsy Pál, Hentaller Lajos, Kaufman Géza orsz. képviselőket. Végül Till Konrád gyáros, Tar Gyula és dr. Kluge Endre személyében bizottságot küldtek ki helyszini tanulmányozásra, hogy hol lehetne a kenderkikészítő telepet elhelyezni. Miután még kimondták, hogy a szerződéseket és alapszabályokat a szükséges számú példányokban kinyomattatják, a gyűlés véget ért. Pénzintézeteink 1906-ban. i. Pápai takarékpénztár. A Pápai takarékpénztár 44-ik üzletéve fényes eredménnyel záródott. Az intézet minden üzletága emelkedett s a rendelkezésre álló nyereség, dacára az értékpapírok árfolyamánál történt jelentékeny leírásnak, több mint 10000 K-val haladja meg a múlt évit. A három fő üzletág: betét, jelzálogkölcsön s váltóleszámítolás következőképen alakult. Betét volt az 1905. év végén 8,394.775 korona; ez az összeg űj betétekkel s tőkésített kamatokkal 8,765.171 koronára, tehát az előző évinél majdnem 400.000 K-val többre emelkedett. Ez az emelkedés a betétben az intézet másik két üzletágában, t. i. a jelzálogkölcsönökben és váltókban talált elhelyezést. A jelzálogkölcsönök összege 4,475.079 K-ról 4,653.784 K-ra, vagyis kerekszámban 180.000 K-val, a váltóleszámítolás 1,735.481 K-ról 1,858.753 K-ra, vagyis kerekszámban 120.000 K-val emelkedett. Nagy emelkedést mutat a födözettel biztosított folyószámlái adósok számlája, amennyiben 475,803 K-ról az intézet követelése 728.299 K-ra, vagyis több mint negyedmillió koronával emelkedett. De emelkedést mutatnak, ha nem is ily arányban, az intézet többi üzletágai is, minek eredménye, hogy a forgalom az eddig kimutatott legnagyobb összegre, 27,488.956 K-ra emelkedett. Az igazgatóság ós a felügyelő-bizottság a nyereség felosztására nézve a következő javaslatot terjesztik elő : Rendelkezésre áll 78.004 K, ebből adassék a tisztviselők és szolga jutalmazására 5000 K, jótékony célra 3000 K, osztalékra részvényenként 150 K-val számítva 45.000 K, a külön tartalékalapra 18.000 K, nyugdíj-alapra 3000 K, jubileumi alapra 1000 K, a fennmaradó összeg pedig vitessék át a jövő év számlájára. Ha az igazgatóság ós felügyelő-bizottság javaslata, amin nem kételkedünk, elfogadtatik, az intézet vagyona 758.094 K 53 fillérre emelkedik 8 a két tartalékalap több mint 60.000 K-val meg fogja haladni a 300.000 K-ás részvénytőkét. rengés általános jellemző vonásairól és azokról az okokról, amelyek a földrengést előidézik. Magyarországon is elég sok földrengést észleltek eddig. Ezek közül csak kettőt említek föl. Az egyik a komáromi földrengés a XVIII. század hatvanas éveiben, amely megszakításokkal majdnem hét évig tartott. Jókai „Az elátkozott család" című regényében emlékezik meg róla. 65 emberélet is áldozatul esett Azután különösen Zágráb vidékén volt több erős földrengés. * Annyi bizonyos, hogy a földrengés egyike a legborzasztóbb jelenségeknek. Pusztítása is rendkívüli lehet; sok esetben egyetlen ház se marad éppen. De rémessége főképpen onnan ered, hogy rendesen egészen váratlanul lepi meg az embert. Az árviz is rémes, de napokkal előbb várjuk érke» zését; sőt a vulkán kitörését is már napokkal, sőt hetekkel előbb jelzi a vulkán folytonos dübörgése. Itt legföllebb a moraj előzi meg néha, de a legtöbbször e moraj csak a legerősebb lökések megérkezése után lép föl. És éppen ezért veszedelmes, mert senki sem készülhet hozzá. A földrengés fészke lenn van a föld mélyében. A rengés középpontjából terjed el a mozgás minden irányban, néha igen nagy távolságra is, sőt voltak olyan földrengések, amelyeknek hatását az egész Földön érezték. A rengés erőssége a középponttól való távolsággal csökken ; minél közelebb vagyunk a földrengés tűzhelyéhez, annál erősebbek a lökések. A föld mozgása kétféle lehet. Olyan helyeken, amelyek közel vannak a keletkezési helyhez, a földrengés erős lökésekkel kezdődik ; ezeket csak kisebb, jelentéktelen ingások szokták megelőzni. Ezek a lökések végzik el a pusztítás munkáját. E lökések hatása alatt a Föld kérge hullámzó mozgásba jön. E hullámok aztán a középponttól nagy távolságba is eljutnak és e hullámzó utóhatás néha bosszú ideig eltart. Természetesen elsősorban a lökések erősségétől függ a hullámzás erőssége is, de befolyással vannak erre a talajviszonyok is. Nagy földrengések alkalmával tornyokon, magas fákon e hullámzó mozgást észre is lehet venni, amennyiben a magas fák hajladoznak, mint a búza a szélben. E hullámzásnak már nincs oly pusztító ereje, mint a lökéseknek, de rombolást ez is idézhet elő, főképpen azért, mert sokáig tart. Éppen oly módon, mintha a vizbe követ dobunk, azon helyen is, ahol a kő a vizbe esett, de ettől távolabb is, hosszú ideig hullámzó mozgásban marad a viz. A lökéseken és a hullámzáson kívül még forgó-mozgásról is beszélnek egyes följegyzések, így pl. a kalábriai földrengés alkalmával elfordulva esett vissza helyére egy letörött obeliszk és a zágrábi földrengéskor a temetőben egyes sírkövek elfordultak. De a jelenség nem forgó-mozgás következménye ; ez csak a lökések és a hullámzó mozgás, esetleg a kettőnek együttes hatása valamely lazán alátámasztott tárgyra. Az egyes lökések nagyon rövid ideig tartanak, rendesen még egy másodpercig sem, és az erős lökések gyakran gyors egymásutánban követik egymást. Lissabont 4—5 perc alatt döntötte romba három erős lökés. A hullámzás pedig egyenlő időközökben ismétlődő mozgás, azonban e lengések ideje is rendesen nem több egy-két másodpercnél és erőssége folyton csökken, mig csak egy újabb lökés meg nem erősíti. A nagyobb földrengést rendesen erős földalatti moraj kiséri, amely a föld mélyéből jövő dörgéshez, vagy vihar zúgásához hasonlít. Azonban e moraj ritkán jelzi előre a földrengés jöttét, inkább csak akkor lép fel, amikor már a legerősebb lökések végbementek és azután még hosszú időn át megmaradhat. A földrengés pusztító hatása első sorban abban nyilvánul, hogy mindent rombadönt, ami e lökésnek nem tud ellenállani. De tengerparti földrengések esetében az is nagy pusztítást okoz, hogy a földrengés következtében, különösen, ha annak fészke a tenger alatt van, a tengernek vize magasra duzzadt ár alakjában tódul ki a partra. Lissabonban pl. egykori feljegyzések szerint 15—16 méter magas vízfallal rontott a tenger a rombadó'lt városra, majd meg ismét visszahúzódott a viz, hogy újult erővel háromszor-négyszer reátörjön. E földrengés okozta dagályhullám hatását még Amerika partjain is megérezték. Földrengések alkalmával igen gyakran talajsülyedések, hegyomlások következnek be. Széles és mély hasadékok keletkeznek a földön, sőt egyes helyeken még vulkánok is támadhatnak. A komáromi földrengés alkalmával a Duna mentén iszapkitörések támadtak, amelyek keletkezése megmagyarázható abból, hogy rothadás és egyéb folyamatokból származó és a földben elzárt gázak e lápos területeken a támadt repedéseken át kitódultak, természetesen magukkal ragadva az iszapos talajt is. Földrengés a Föld bármely helyén előfordulhat, de mégis vannak egyes vidékek, amelyeket igen gyakran meglátogat. Ilyen Európában Kalábria; általában pedig a vulkános vidékek. A földrengések száma pedig igen nagy; majd-