Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-12-14 / 50. szám

-9000 K-ról szóló határozatot^valamint L&wensteín -Adolf és neje:>álapítványát jóváhagyta. Napirend eló'tt dr. Lövy László i®íerpeltólt a pápa—deveoeer—ukki vasút tárgyában. Mint­shogy újabban egy kemenes hőgyésn—vinár— «devecseri tervet is eroseo tpropagálnak, szükséges volna a vasút ügyében végre már határozatot hozni. A polgármester kijelentette, hogy e tárgy­iban jövő osütörtökre az-állandó választmányt »«egybehivja. Keresztes Gyula interpellál az országos vásá­'rok alkalmávál a vásártér bejáratánál tapasztalható likocsitorlódás amiatt. A ^kapitány válaszol az interpellációra, kijelentvén, hogy a dolgon nem ílehet segíteni, mert a bejáratnál az állatorvos köteles a felhajtott állatokat megvizsgálni. Ugyan­f-«Fak Keresztes a kocsifogatok felhajtására helyet kíván, amire azt a választ kapja, bogy erre a vásártéreo kívül van hely fenntartva. Végül szóvá tette Keresztes azt, hogy a (korcsolyapályára eresz­tett viz az erzsébetvárosi házakat elönti. A polgár­mester kijelenti, hogy e tárgyban a v. tanács már átírt a Sportegyesülethez. Végül Herz Béla kérte, hogy olyan <esetek ben, mint a múltkori kaszárnyai tűz, az <összes villamos lámpák egész éjjel égjenek. Mint -aresze­deirnes állapotot kifogásolta azt is, hogy a kaszárnya udvaráíi robbanó anyagok raktára % Tan. A polgármester válaszában megígérte, hogy a kellő .intézkedéseiket mindkét aigyben meg fogja tenni. Ezután tértek át a napirendre. A kataszteri építkezés ügyét, minthogy a képviselőtestület nena ryolt keltő számban jelen, január ló én tartandó gyűlés napirendjére áüzték ki. Ezután dr. __ Lőwy javaslatára a városháza ügyét vették elő. Érdem­leges határozatot azonban nem hoztak, mert az ügyet még ma sem látják kellőleg előkészítettnek. A javő gyűlésre úgy a Gráf Németfa-féle helyen való építkezésre, mint a Steinberger-féle ház megvételére, naint esetleg toldaléképítkezésre vagy egyes hivatalok kiköltöztetésére nézve pénzügyileg .kellően megokolt részletes propozíciókat várnak. Nagyobb vitát csak állomás villamos világítására vonatkozó szerzdés keltett. Krausz József M. nem fogadja el a szerződést, mert nem látja biztosítottnak, hogy telepünknél az újabb nagy fogyasztó új beruházást nem tesz-e szűk ségessé. Fischer Gyulának azért vannak aggályai, mert a szerződés nem volt minden illetékes bizott­ság előtt, A felajánlott árat (36 f) is kevésnek tartja. Dr. Antal Géza szintén nincs megnyugtatva az iránt, hogy a telep meg tud e felelni a fo­gyasztás fokozódó mértékének. Ugyan helyesnek tartja az esetleges újabb beruházást, de az ren­tábilis legyen. A telepnek van szép jövedelme, de ezt a polgárok fizetik meg a maguk 7 filléres áramdijjakkal. .'A kötendő szerződés úgyis felsőbb jóváhagyást igényel, ez fébruár előtt nem történ­hetik, sasért bát hozassék az ügy alaposabban előkészítve a jaouár 15-iki gyűlés elé. Dr. Hoffner Sándor csodálkozik azsn, hogy telepünknél folyton újabb beruházásokról beatéinek. Annak idején nem lehetett valami előrelátó a számítás, ha 4 év alatt, mikor-sem lakosság nem szaporodott, sem új ipar­telejpék nem jöttek, másodszor kell bővíteni tele­pünket Világításunk egyébként ma sokkal rosz­szabfo, mint 1— 2 óv előtt. A lángok alig pislognak. Óvatosságot ajánl az újabb befek­tetésinél, a szerződést pedig előzőleg a jogügyi bizottság elé kéri utaltatni. Miután a polgármes­ter a >telep tervezését védelmébe -vette s utalt a 11.000 K-ról immár 20.000 K-ra szaporodott tiszta jövedelemre, a közgyűlés dr. Antal és dr. Hoffner javaslatait elfogadta. Az állandó választmány javasolta annak ki­mondását, hogy a mérnök építési terveket és költségvetéseket a >városi lakosságnak nem készít­het és .építő ipari gyakorlatot nem folytathat. E ponthoz Besenhach Károly szólt hozzá, kijelentvén, hogy idevágó javaslata megtételénél egyedül az az .intenció vezette, bogy a v. mérnök, mint a mult­;ban történt, tervező és ellenőrző' egy személyben ne lehessen. Miután Győri Gyula azt ajánlta, hogy a város nagyobb építkezéseinél pályázat írassék ki, az állandó választmány javaslatát el­fogadták. Vonatközlekedésünk javítása érdekében fel­iratot intéz a város a keresk. kormányhoz, hogy a Győrből reggel 7 óra 40 perckor Pest felé s a Pestről 5 órakor Győr felé induló gyors­vonatokat^ Szombathelyig gyorsvonatként járassák. \ / II >Vl rt rt segítséggel leendő rendezését kérelmezik, továbbá kérik azt, hogy a városi tisztviselői karok között a nyugdíj viszonosság megállapíttassók. Az első kérelem nem új, sokszor kérte már a mi városunk is és most végre kilátásba is helyezték, hogy az idei költségvetés meghozza a várt segítséget. A másik kérelem új és igen jelentős. Megkönnyíteni a tisztviselőknek az előmenetel módját, megadni a lehetőségét annak, hogy bármely város kipróbált, jó tisztviselőhöz juthasson s vezető állások betöltésénél ne jöjjön kínos zavarba, mert esetleg helyben nem talál megfelelő embert; okos és üdvös eszme. Képviselőtestületünk bizonyára pártfogolni fogja. § Hirdetmény. Pápa r. tan. város tanácsá­nak 2368/1907. számú határozata értelmében köz­hírré teszem, hogy az iparhatósági megbízottak vá­lasztására határidőül folyó évi december hó 22 ének d. e, 9 óráját tűztem ki a városi főjegyző hivatalos helyiségébe. Felhívom a választókat, hogy szavazó­lapjaikat a fenti időben és helyen adják le. Pápán, 1907. évi december hó 2-án, Mészáros Károly polgármester. § Hirdetmény. A vármegyei pótadók 1907. évi kivetési lajstroma f. hó 16-tól fogva 8 napon át a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve lesz, a netáni felszólalások ezen időtartam alatt a polgár­mesteri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1907 dec. 12. A városi hatóság. Kőrös Endre vegyes vonat Az ügyhöz Koréin Vilmos és dr szóltak hozzá röviden ; az esti menetrendjének megváltoztatását a képvíselőtestii let mellőzendőnek találta. Egyhangúlag elhatározták, hogy a rendőrök­nek fővárosi mintára új ruházat szereztessék be, a ruhaátalányt 188 koronáról 200 koronára emelték fel s a ruhaviselés idejét 4 évről 3-ra szállították le. E pontnál Lippert Sándor és Vágó László mondták el némely kifogásaikat a rend­őrök ellen. Miután a mezőgazdasági munkásokat és napszámosokat segélyező bizottságba a felsőváros­iból ifj. Sas Istvánt, az alsóvárosból Illés Józse­fet, a városi tanács részéről dr. Steiner József főorvost és Csoknyay Károly főjegyzőt küldték ki, a gyűlés véget ért. EGYESÜLETI ELET. § Átirat a városhoz. Erzsébetváros sz. kir. város átirt városunkhoz, hogy csatlakozzunk a belügyminiszterhez intézett azon kérelmükhöz, melyben a városi tisztviselők fizetésének állami ajakára s akinek megváltott nagy szenvedései, mintha a költő eddigi sorsának megváltoztatását jelentenék. Neve országossá, hire általánossá lesz s az 1876-ban megjelent „Költemények" — ben­nük a zsidó dalok jó része, a balladák, — a Regény cimü lírai ciklus, s a De profundis cimü lélekrázó költői elbeszélés — már csak lombosítot ták a babérfát, amely a nemzet szivében már erős gyökeret vert. Temesvárra költözött, ahol a zsidó hitközség jegyzője lett. Ott megromlott az egészsége, vissza­jött Pestre s beültették megint egy büróba, A Magyar-Francia Biztosító Társaság hivatalnoka lett, mert hát élni kellett, — s mialatt költemé­nyei első kötetét a Budapesti Szemle kegyetlenül ós szokása szerint támadta — nem kisebb ember fogott tollat mellette, mint az „Aeeopus", a „Sze­relem iskolája" s annyi jeles mű szerzője : Rákosi Jenő. Korszakos költeménye volt az 1882-ben a Pesti Naplóban megjelent „Az ár ellen" cimü költeménye. Rengeteg hatást tett ez az antiszemita lelkekre csapkodó gyönyörű revaláció, — Falk Miksa lefordította németre, de lefordították zsidó nyelven is s Oroszországban a templomokban éne­kelték. Itthon pedig kézről-kózre, szájról-szájra jártak versei, — születtek fényes sorban, mint a Banpuo-tükrében a királyok, fejedelmi alkotásai ennek a szürke csalogánynak. Megjelentek az „Ünnepi lapok", melyek sorsáról fentebb emlékez­tem, — 8 Jászai Mari művészajkán beharsogta az országot a fönséges „Jehova" és három-négy kiadásban özönlik szét az országban a gyönyörű „Mese a varrógépről". Jönnek az „Újabb költemények", jönnek a gyönyörűen illusztrált kiadások ós Sturm Albert, Neugebauer László s a franzesbadi tudós orvos, dr. Steinbach József versenyeznek benne, melyik tudja a Kiss József verseit német nyelvre legmél­tóbban átültetni ? Ek közben hagyományos szerencséje nem hagyja el — a Magyar Francia Biztosító Társa­ság megbukik és Kiss József megint hivatal nél­kül marad. Ekkor alapítja lapját a „Hét" címen ; ez a lap irodalomtörténeti szereplésü. Olyan nem­zedéket nevelt benne, véle és általa az irodalom­nak, melyre büszke lehet. Az egykori tanító nem tagadja meg magát. Instigál, javít, irányt ad, birál — s ha valakit megillet a „mester" név, — az Kiss József, akinek gárdája eszmei és forma tekin tetben hatalmas lépése irodalmunknak a moderniz­mus, az igazság felé. De mit folytassam tovább ? — A többit ti is tudjátok — nap-nap után előttetek foly ennek a munkás életnek minden hulláma — itt az idő, hogy virágot hintsünk rá, egyesülve a költő szere­tetében, ünneplésében — mindnyájan. Poétatársam ! ne ráncold össze a szemöldö­ködet — mert ünnepelni akarunk. Ne félj az ünneptől — várd el a végét, megteszi-e kötelessé­gét veled szemben mindenki! Törhetetlen erővel állj, mint eddig, — ós ne hagyd abba még nagyon sokáig . . . van azon a lanton még aranyhúr — zengj rajta, zenghess rajta ezután már a magad örömére is I És hadd mondjam el veled — öreg anekdotázó — a jól megtermett falusi nagyasszony mondását, aki a Petőfi Társaság egyik ülésén azt kérdezte tőlem: „Az-e vájjon az a nagy Kiss József? Az a kicsi?" Mondom, hogy : az. — No, nem tudom, hogy fér el az a nagy lélek abban a kicsi testben . . . - És a szobrodra — mert azt fognak neked emelni, édes Józsim, légy nyugodt — ezt kell föl­vésniök : „Született 1843-ban — s nem halt meg soha !" = A Jókai kör igazgató-tanácsa folyó hó 8-án dr. Kapossy Lucián elnöklete alatt látogatott gyűlést tartott. Az ülésen az elnöklő alelnök beje­lentette, hogy Hevesi Bernardin helybeli bencés tanár, a Komáromi Dalegyesület elnöke a Petőfi­Jókai-szobor javára 25 koronát juttatott kezeihez, amit az igazgató-tanács annál is inkább hálá­köszönettel fogadott, mert a dalegyesületnek a szobor javára rendezett juniusi hangversenyéből nem hogy jövedelme nem volt, de jelentékenyen ráfizetett. Ezután Sarudy Györgynek azt az indít­ványát tárgyalták, hogy a kör telket vegyen és házat építsen, így oldván meg radikálisan a kör­helyiség kérdését. Az indítvány megfontolására ós részletes propozíció tételére dr. Antal Géza elnök­lete alatt Gáty Zoltánt, Sarudy Györgyöt és Tar Gyulát bizottságnak küldték ki. Ezután dr. Kőrös Endre főtitkár jelentette, hogy a Petőfi Jókai­szoborra való gyűjtésre a következő tanintézetek vállalkoztak : ref. theologia, főgimnázium, tanítónő­képző ós polgári leányiskola, állami tanítóképző, állami polgári leányiskola, állami földmives-iskola és izr. polgári iskola. A bejelentés örvendetes tudomásul szolgált, a bemutatott felhívást elfogad­ták s minden további teendővel a főtitkárt s az ügyvezető alelnököt bizták meg. Végül elhatároz­ták, hogy részben a szobor alap javára, részben a kör saját céljaira január végén vagy február leg­elején műkedvelői színielőadást rendeznek. — Háziest. Nagyszámú, díszes közönség előtt folyt le a Jókai-kör múlt vasárnapi háziestélye. A műsor első számaként Horváth Mici játszotta zongorán Siposs Antal egy ábrándját. A magyaros motívumu nehéz zenedarabot mély érzéssel, finom művészettel s amellett rendkívüli technikai kész­séggel interpretálván nagy sikert aratott. Kis Ernő főgimn. tanár tartott ezután felolvasást A veszprémmegyei várromokról. A jeles történész felolvasását ezúttal is, mint mindig, érdekes tar­talom, lebilincselő előadás tüntette ki. A regényes korrajznak beillő szép előadást, melyet a közön­ség hosszas meleg tapssal honorált, karácsonyi számunk tárcájában fogjuk közölni. Igen kedves, pompásan sikerült száma volt a báziestnek Galamb Laura szavalata. Egy franciából fordított humoros költeményt szavalt finoman szinező ötletes előadás­ban, sok tapsot aratva. Végül derék Gátyak és társai játszották el a Rózsavölgyi kesergőjót, talán még szebben, még precízebben, mint a Tarczy­ünnepélyen. Azoknak is, akik még nem hallották, akik meg hallották már, azoknak még inkább, tiszta művészi gyönyörűséget szereztek vele. A közönség meleg tapsokkal fizetett a műélvezetért. = A Leányegyesület karácsonyi estélye az idén a szokottnál még fényesebbnek Ígérkezik. December 25-én, azaz karácsony első napján, a Griff-szálloda nagytermében rendezi hangversenyét, melyen a tagokon kivül: dr. Rózsa Miklósnó Beck Blanka, Kabos Ede, kiváló irók, azonkívül Bartóknó Goldmárk Kornélia, Goldmárk Sándor, Goldmárk Sándorné hegedűművészek és Kies Józs :

Next

/
Oldalképek
Tartalom