Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-11-23 / 47. szám

szobalány szerepében Pákozdi Gizi ügyeskedett. A szinlap nem árulta el a rendező nevét s így nem tudjuk hova cimezzük az őt illető dicséretet. Miután az énekkar lelkesen elénekelte a Szózatot, Englert Gy. szövőmester mondott lendületes beszéd­ben köszönetet Gerstl igazgatónak s a gyártulaj­donosoknak az önképzőkör létesítéséért, illetve támogatásáért. Szavaira az igazgató válaszolt me­leg szavakban, biztosítván az alkalmazottakat szeretetéről. Méltó befejezése volt a hazafias szel­lemű estnek A honfoglalás bemutatása az Uránia vetített képeivel. Az estély 3/ 4ll tájban ért véget s utána rögtönzött — tehát pompásan sikerült ­táncmulatság volt. — A pápai Kath. Kör f. hó 24-én vasárnap délután '/s(j órakor a bencés gimnázium torna­termében szt. Erzsébet születésének 700 éves jubileu­ma alkalmából szt. Erzsébet estélyt rendez. Műsor: 1. Szt. Erzsébet. Melodráma Szepessi és Demény­től. Szavalja Wajdits Ilus; zongorán kiséri Kis Vilma. 2 Ünnepi beszéd. Mondja Jándi Bernardin. 3. Szt. Erzsébet. Szövege Takács G.-tól; zenéje Szentgyörgyi S.-tól. Éneklik Tóth Annuska és Gizike; zongorán kiséri Szentgyörgyi Sándor. Belé­pés tagoknak ingyenes, nem tagok 20 fillért fizetnek. = Az önképző leányegyesület f. hó 24-én vasárnap d. u. fél 5 órakor tartandó ülésének sorrendje: 1. Intermezzo synfonió. Pietro Mas­cagni. Zongorán előadja: Pfeiffer Laura. 2. Tréfák egy ismeretlen szerzőtől. Előadja : Beck Róza. 3. Felolvasás. Tartja: Békefi Dezső, a „Győri Napló" belmunkatársa. 4. Egri leány. Irta Arany János. Szavalja : Hideg János II. é. pn. 5. Liszt: XI. Magyar Rnphsodia Zongorán előadja: Kertész Gizi. 6. Irénke születése napja. Vígjáték 1 fel­vonásban. Irta: Hajtmann Etel. Előadják : "Weisz Fránciska, Goldberg Irma, Kohn Olga, Nuszbaum Szabin, Eisler Ilona, Kellner Adél, Kálmán Szera, Beke Ilona. TARKA ROVAT. Zsazsa Pápán. Szenzációs hirt közlünk szenzációra éhes olvasóinkkal. Zsazsa, az egyetlen, a páratlan, a felséges, az isteni, Zsazsa a nap, a rnenybolt, a zenit és nadir, szóval Zsazsa, „a mi kedven­cünk" egy este vendégszerepelni fog szerény szín­házunk kopott falai között. Ez lesz, ami még nem volt, ez lesz ama melyről unokáink unokáinak unokái is beszélni fognak, mindaddig, míg az utolsó emberrel együtt az utolsó dal is elnémul és az utolsó láb is meg­szűnik kékvókot járni. Mint feltétlenül hiteles forrásból értesülünk, az est műsorát az előkelő fővárosi hírlapírókból alakult rendezői-egyesület a következőleg állí­totta össze: I. Zsazsa énekel egy spanyol románcot, egy olasz gondola-dalt, egy muszka ej-uhnemet, egy német keringőt, két pikáncsos francia kupiét s — közkívánatra — egy magyar zárszót. Tán­col fa-, selyem- és nikkelcipőben, szoknyásán és szoknyátlanul s felülmúlja önmagát. Eljátssza a Falusi Madonna városi főszerepét s végül hang­talanul eltűnik az éjben. II. Zsazsával együtt érkezik körünkbe Batiszt­falvi Erna, pótcsillag és recitatrix. Ő is énekel, de Zsazsa érzékenységére való tekintettel, hangfogó­val. Énekli pedig a kovácsról és szinésznéről szóló románcot, mely megható erkölcsi tanúsá­gánál fogva a zsengébb ifjúság körében, mint műsorszám nagyobb elterjedésre számíthat. Sza­valni fogja a Zalán futása IV. énekét s a fel­hangzó tapsokra — közkívánatra — Pócsa bácsi­ból: „Gyuri vesszőparipán — vágtat, mint egy kapitány." III. Jóllaki Alfonz, a kiváló komikus, a lipót­városi zsúrok dédelgetettje fog a humorról gon­doskodni. E célból saját életéből beszél el kedves szeretetreméltósággal derűs apróságokat, így a többek között, hogy egyszer mikor későn ment haza a próbáról, kihűlt a levese, máskor meg hogy az überzicherjét ellopták a kávéházból, de — jobbat hagytak helyette. Énekelni is fog Alfonzunk, de minél kevesebbet s minél halkab­ban, hogy az isteni Zsazsa keltette hatást semmi­vel se rontsa. IV. Mindezen említett énekszámokat lento, lento moderato, moderatissimo, hogy egy akkor­dot el ne veszítsünk, Gsolnakos Benjámin kiséri egy Stingl-pianinón. Ugyanő eljátsza saját szerze­ményeit is Chopintől és Liszttől. Tekintettel a jelenleg s bizonyára tovább is tartó drágaságra, a helyárakat Zsazsa csak 348%­al engedte felemelni, e szerint a földszint első sorából bárki, aki siet jegyet váltani, 7 kor. 17 fillérért látja az új, közép és ó-kor legna­gyobb színpadi csodáját, a földre szabadult Múzsát, Zsazsát, a „mi kedvencünket". Műsorok Zsazsa, Erna és Alfonz arcképé­vel díszítve — közkívánatra — 60 fillérért talán szintén kaphatók lesznek. Kezdete x/ 4 9-kor, vége — közkívánatra — V4 10 után 10 perccel. Az I. és II. rész között 25 perc szünet. A szinház fűtve lesz, de azért lábzsákot ajánlatos elvinni. * Mint lapunk zártakor értesülünk, Zsazsa, az angyali, a drága, a mi kedvencünk, estjét 25 esztendővel elhalasztotta, mert — mint mondá — még nem érzi magát elég idősnek ahhoz, hogy önmagát és művészetét a pápaiak előtt méltóan képviselhesse. André. HETI ÚJDONSÁGOK. — Két magyar Erzsébetnek \olt kedden emléknapja. Egyik az Árpádházi Szent Erzsébet, a másik a királyunknak tragikus halállal meghalt felesége, Erzsébet királyasszony. Mindakettő vér­tanuasszony volt. Az első ezelőtt hétszáz évvel született. II. Endre királyunknak és Gertrudis­nak volt a gyermeke. Már négy éves korában eljegyezték s 14 éves korában férjhez adták thüringiai Lajos őrgrófhoz. Wartburgban nevel­kedett s férje a keresztes háborúban elesvén, korán özvegységre jutott. Henrik, a német sógor üldözte s gyermekeivel szegényesen, nyomorban, de valláeosan élt, kórházakat járt, betegeket ápolt s 24 éves fiatal korában meghalt Marburgban. E nagylelkű vértanuságáért Gergely pápa a szen tek közé avatta. Hétszázéves születési emlékére istentisztelet volt a helybeli r. kath. templomban, hol Kriszt Jenő esperes által mondott mise után Jankovich Tihamér alkalmi prédikációt tartott a hőslelkü szentasszonyról. — A másik Erzsébet­nek, néhai királynénknak élettörténetét mindenki ismeri. Gyászos halálának emlékére az iskolákban Erzsébet-ünnepélyeket tartottak. — Adóhivatalunk köréből. Harmos Zoltán, kir. adótárnok a helybeli állami adóhivatalnak évtizedeken át volt kiváló vezetője, a jelen év végével közbeesülésben eltöltött negyven évi hivatalos szolgálat után nyugalomba vonult. — Az adóhivatal vezetői állásába Hermán Pál, I. o. ellenőr, az itteni hivatalnak szintén régebbi, buzgó tagja, ki a hivatalt julius elseje óta tény­leg vezeti, jól megérdemelt előléptetésként, mint II. osztályú pénztárnok máris kinevezést nyert. Az így megüresedett ellenőri állásra most van kiírva a pályázat. — Az OMKE helybeli fiókja folyó hó 21 én Krausz József N. kereskedelmi tanácsos elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyen az új szövetkezeti törvénnyel foglalkoztak. A választmány erre vonatkozó véleményes jelentését az e célból kiküldött Hanauer Zoltán alelnök viszi el a holnap tartandó országos ankétra. Elhatározta a választ­mány, hogy a délután 5 órakor Budapestről induló gyorsvonatnak este 8 óra 10 perckor Pápa felé lendő csatlakozása tárgyában felir a kereskedelmi minisztériumhoz. — Szép kitüntetésben részesült dr. Rechnitz Ede, helybeli tekintélyes gyakorló orvos. Eév­ben tölti be vasúti pályaorvosi szolgálatának harmincadik esztendejét, amely alkalomból — kiváló tevékeny és üdvös működése elismeréséül — a M. Á. V, igazgatósága neki az „orvosi tanáosadói" cimet adományozta. — A soproni líceum jubileuma. Csütörtö­kön ünnepelték meg a soproni ev. líceumnak háromszázötvenéves fennállását. Az ünnepre meg­érkezett Molnár Viktor államtitkár is a kormány képviseletében. A jubiláris ünnepség istentisztelet­tel kezdődött. Brunner János esperes imát mon­dott, majd Gyurátz Ferenc püspök magasztos ünnepi beszéde következett és végül a templom énekkara egyházi dalokat adott elő. A templom­ból az ünneplő közönség átvonúlt a líceumba, hol Poszvék Sándor igazgató megnyitó beszédet, utána Hetvényi L., az intézet vallástanára emlékbeszédet mondott, kiterjeszkedvén az intézet negyedfélszá­zados múltjára. A közélet számos jelese az inté­zetnek tanulója volt, így Berzsenyi Dániel, a költő és Kiss János, a későbbi hírneves szuperintendens. Payr Sándor tanár ez alkalomra irt ünnepi ódáját szavalta nagy hatással. A jubileumi társasebéden Gyurátz Ferenc püspök köszöntötte fel először a királyt, majd a kormány képviselőjét ; Molnár Viktor államtitkár Gyurátz püspököt. Az ünne­pélyen a pápai kollégium Thury Etele és Faragó János igazgatókkal képviseltette magát. — Pálmai-est Pálmai Ilka hétfőn este a színházat minden zugában megtöltő nagy közönség előtt tartotta meg hangversenyét. A művésznő fényes pályafutása, két világrészt betöltő hírneve könnyen érthetővé tette az érdeklődést, amely azonban — őszintén megvallva — nem nyert az óhajtott mértékben kielégítést. Az idő letörölte már a nagy művésznő hangjának csillogását, ami különösen a pajkosabb számokban vált észre­vehetővé. Ám az Altatódalt oly sziveket indító tónusban, oly briliáns előadásban énekelte el, hogy az maga megért egy egész szinházi estét. Ugy ezt, mint többi énekszámait zajosan megtap­solták. A sziniigyi bizottság Pálmai művészete iránti hódolatának egy babérkoszorú átnyujtásával adott kifejezést, nemzeti szinü szallagján e felírás­sal : „Pálmai Ilkának — a pápai szinügyi bizott­ság." Batizfalvy Elza, az est másik hölgyszerep­lője, igen csinosan és kedvesen énekelt pár kupiét, de kevésbbé csinosan, szinte dilettáns módra sza­valt. Sokat mulatott a közönség Tollagi Adolí Elektra-paródiáján, opera-imitációján s egy kitű­nően előadott kupléján a zsúrsziiénről. A zene­számokat Hajós Károly fiatal zeneszerző látta el disztingvált ízlésű zongorakísérettel, két szóló számot is játszott tetszés mellett. — Itt a tél. Ma reggel kitekintve az abla­kon, az egész mindenséget fehér lepedővel bebo­rítva láttuk. Az éjjel lopva, szép csendesen meg­jött a hó, bizonyságául annak, hogy nemcsak a kalendáriumban, de a nagy természetben is tényleg tél van. A gondtalan gyermeksereg nagy örömmel fogadta a szép fehér, puha havat, s hamarosan hólabda-csatákat rögtönzött az utcákon, az iskolák udvarain, de a gondterhes családapák inkább üdvözlik majd örömmel a meleg tavaszi napsuga­rat, amely a szénnek, a fának terhes gondjait fogja nagyrészben levenni vállaikról. — Rémes eset. Sipos József helybeli keres­kedőt és családját kellemetlen eset zavarta meg szerdán este Jókai Mór utcai lakásukon, amely közvetlen az irgalmasok kórháza mellett a Wojta­féle házban van. Az eset könnyebb megérthetésére tudnunk kell, hogy a két ház között egy méternyi széles közle húzódik végig, amely elől, utcaszinre és hátul, az udvarra magas kőfallal van bekerítve, úgy hogy oda bejutni valakinek igen bajos dolog volna. Erre a kis közlére nyílnak Siposék kony­hájának és éléskamarájának, valamint az irgalma­sok kórházának oldal-ablakai. Szerdán este fél tiz óra tájban a család nyugalomra tért. Azonban alighogy lepihentek, a konyhában fent levő cselé­dek egyike nagy ijedten rohant a hálószobába s jelentette, hogy a konyha-ablakon egy férfi — nyil­ván betörő — tekintget be, akinek nyitott kés villog a kezében. Sipos hihetetlennek tartotta a dolgot, kiküldte a cselédet, mert hisz a közlébe senki emberfia be nem juthat. Nemsokára aztán A. vidék: legj-églbb és legnagyobb cipőüzlete Manheim Ármin ezelőtt Altstádter Jakab cipőraktára Alapíttatott 1864-ben. Pápa, KoSSUtll LajOS UtCa ÍO. Szám, Alapíttatott 1864-ben. hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet gyorsan kapni. Beteg és szenvedő lábakra (ortophád-munka) kiváló gond lesz fordítva. = Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit ós csizmák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom