Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-11-16 / 46. szám

is villamosan világítjuk, de az így elért effektus legkevésbbé sem képes pótolni azt, amit csak tágas színpad és rajta darabonként és felvonásonként változó díszletek képesek megadni. A színpaddal kapcsolatban meg kell, hogy említsük az öltöző helyiségeket, melyek oly szűkek, hogy a segédszereplők akárhányszor a színfalak mögött, magán a színpadon kénytelenek öltözködni. Nincs külön helyisége a színházi ruhatárnak, könyvtárnak és irodának s ezeket maga az igazgató a színházon kivül saját költségén veszi bérbe. Ha mindezek a körülmények sürgősen követelik színházunk modern újjáépítését, mindeneknél sürgősebb szükséggé teszi ezt a tűzbiztonsági szempont. Az utolsó pár évben előfordult rettenetes tüzkatasztrófák hatása alatt amennyire lehetett, segítettünk ugyan színházunk tűzbiztonsági állapotán, de gyökeres segítség csak úgy volna elérhető, ha a karzati lejárót a mainál sokkal szélesebbé tennők, ha az erkély állóhelyeket egyszerűen megszüntetnők, ha a földszinti sorokat s egyúttal a földszinti állóhelyet középátjárással metszenők ketté s végül, ha a színpadról is a mai egyetlen, egy keskeny folyosó végén levő ajtón kívül vészkijárást létesítenénk. Mig azonban az első helyen említett tűzbiztonsági intézkedések végrehajtása a színház befogadó képességét még a mainál is jelentékenyen alacsonyabbra szállítaná le, eddig a színpadot illető tűzbiztonsági intézkedések az úgyis szűk és kevés számú öltözők képtelen szűkítését igényelnék. Éppen azért másról, mint a tűzbiztonsági szempontok rigorózus figyelembe vétele mellett a színház összterületének legalább egy harmadával való megbővitéséről szó nem lehet. Mindezekről az itt elmondottakról Nagyméltóságod szakközege, a vidéki színészet országos felügyelője éppen a lefolyt színi szezonban Pápán történt hivatalos látogatása alkalmával személyesen is meggyőződést szerzett. De bizonyára meggyőződést szerzett arról is, hogy esztétikai szempontból is igen kívánatos színházunk gyökeres újjáépítése. Huszonöt év előtt a Széchenyiteret, városunk legszebb terét, melyen a színház áll, még alacsony földszintes házak alkották, melyek mellett a színház szerény méreteivel is kellemes hatást keltett. Ma azonban, mikor a téren köröskörül magas, egy-két emeletes épületek emelkednek, ezek mellett régi színházunk szánalmasan eltörpül és a tér harmóniáját nemhogy emelné, de rontja. A művészetek különböző fajai hivatva vannak egymást segíteni, a képzőművészet kell hogy oldalára álljon a színművészetnek, mikor arról van szó, hogy a ház, melyben egy évben három hónapon át barátságos befogadásra lel, külsejében is tekintélyesebb, az esztetikai érzéket kellemesen érintő legyen. Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk ! íme ezek az okok, amelyek alapján színházunk újjáépítése, illetve új színház építésére 60.000 koronányi állami segélyért bátorkodunk folyamodni. Tulaj donképen a színháznak, nézőtérnek, színpadnak jelentékeny megnagyobbítását, a színpad modern berendezését, az egész épület megemelését és homlokzatának új kiképzését tervezzük. Megtörténhetik azonban az is, hogy a kegyesen adományozandó összeget egészen új színház építésére fordíthatjuk. Ez az eset akkor állhatna be, ha a helybeli ref. egyház, melynek mi a Széchenyi-teret templomépítés céljára elvileg s azon feltétellel engedtük át, ha az általunk amúgy is kérelmezendő állami segítséggel megfelelő szép helyen teljesen új színházat építtet, e feltétel teljesítésére tényleg vállalkoznék. E tekintetben azonban Nagy méltóságod kegyes határozatának vétele után azonnal megtörténnék a végleges döntés. Kegyelmes Urunk ! Pápa városa az utolsó évtizedekben úgy a közgazdasági, mint főleg a kulturális téren polgárainak anyagi erejét szinte felülmúló áldozatokat hozott. Éppen ezért bármennyire óhajtaná is, saját erejéből nem képes a színház immár elodázhatlanná vált újjáépítését végrehajtani. Ámde a kultúra más, még eminensebb szükségeire — az iskolákra — hozott áldozataink bizonyára szószólóink lesznek Nagyméltóságodnál az iránt, hogy a kultúrális szükségletünk fedezésére az állami segítséget nagylelkűen engedélyezze. És szószólónk lesz kétségtelenül az a tény is, hogy e város közönsége már negyedszázad előtt szilárd otthont teremtett a színművészetnek. Teljes bizalommal s abban a biztos reményben járulunk azért Nagymóltóságod elé, hogy alázatos kérelmünk kegyes teljesítésére nem kell sokáig várakoznunk. Fogadja ezért Nagy méltóságod előre is Pápa város közönsége részéről mély köszönetünk és hálánk kifejezését, mellyel vagyunk Pápa, 1907 november 11. Pápa r. t. város képviselőtestülete : Mészáros Károly polgármester. Yárosi közgyűlés. — 1907 nov. 11. — A város képviselőtestülete hétfőn közgyűlést tartott 70 — 80 v. képviselő jelenlétében. A gyűlés tárgyai közül egyedül a mérnöki fizetés felemelése keltett nagyobb érdeklődést. Az ügy egyébként simán ment keresztül. Érdekesebb vita volt még várható a kataszteri bérháznál, de ez egyelőre — Hallgass, Eszter, hallgass ! Feküdjél le, aludjál ! — mondta halkan az ember. De az asszony közelebb lépett hozzá, megtompította a hangját és újra beszélt: — Hallgassak ? . . . Hát a Pálffy hallgatott, amikor a Schwartz hazavitte a tehenek árát ? Ott a rétje meg a két bérese, a lányának meg Veszprémben várják a stafirungot. Az is jól jár, aki elmegy érte! . . . Hallod-e ? Mit nézed a földet ? Nem láttad a gyürüt az ujján ? Nem hallottad, hogy zörgött a zsebje, amikor belenyúlt ? Az óra már az éjfélt is elütötte, de az aszszony még mindig beszélt. Egyre halkabban és egyre szilajabbul. Ki-kinézett az ablakon meg visszament, odaállt az ura elé és beszélt, sziszegett. Utóbb elhallgatott és csak nagysokára, nagyon halkan mondta újra : — Édes jó szülém, miért is kötöttél ehhez a nyomorúlt emberhez ? Akkor az ember felkelt az ágyról, nagyot, nehezet sóhajtott és halkan kinyitotta a középső ajtót. Az asszony utána ment, mint a vámpir a mocsárban járó után, de az ember a mellének feszítette a kezét és visszatolta. De hiába. Ott álltak a külsőszoba közepén az asztal mellett. A holdsugár berezgett.az ablakon és feneketlen fehér falat festett a padlóra. A jövevény elé feküdt behúnyt szemmel, nyugodt, halavány arccal. És a szoba minden sarkát betöltötte a mélységes csönd. Az ember sóváran, vágyakozva visszanézett a belső szobába, de az asszony a fülébe súgta: — Menj ! A jövevény halavány orcára halálos riadalom ült ki, amikor az ember öt újja összekapcsolódott a torka körül. Egy pillanatra felnyitotta a szemét, amiből a rettegés ezer ördöge bámult elé, majd lecsukta újra. Az ajkára sötétbibor, forró vércsöpp ült ki. Akkor az ember eleresztette és remegve nézett az asszonyra. De az asszony nem törődött vele, hanem bevájta a kezét az idegen ruháiba. Nem talált semmit. Akkor a párna alá nyúlt és elővette az idegen erszényét. Ahogy szétnyitotta egy csomó bankjegy tünt a szemébe. Sovány, száraz újjaival kirántotta Őket, de velük együtt egy régi, megfakult kép is kisiklott és leesett a földre, a holdsugár fehér tavába. Az ember lehajolt érte és megnézte. Az asszony is odahajolt és elejtette a pénzt. Káprázat nehezedett a szemére, ahogy a képre nézett a saját halvány arca nézett vissza rá. A jövevény ott feküdt mozdulatlanul; félig nyitott, . üveges szemével szomorúan nézte a két embert. A hold elé felhő siklott, sötét lett. Dankáék ezüstlakodalma belényúlt az örökös, fekete éjszakába. elmaradt decemberre, sőt ha akkor se lesz elég városatya együtt, januárra. Hihető, hogy akkor majd közmegnyugvással végleg eldöntik a különben tengeri kigyóvá fejlődő ügyet. A gyűlés lefolyásáról itt következik tudósításunk : Mészáros polgármester a gyűlést d. u. 3 órakor megnyitván, jegyzőkönyv-hitelesítésre Zsilinszky Lajos, dr. Hirsch Vilmos, Valter Sándor, Hercz Béla ós Billitz Ferenc v. képviselőket kéri fel. Napirend előtt bejelenti Eőri Szabó Sándor halálát, mely fölött a közgyűlés részvétének jegyzőkönyvében ad kifejezést. Bejelenti továbbá, hogy a törvényhatóság a városnak több szerződését jóváhagyta. Interpelláció. Napirendre térés előtt Fischer Gyula interpellált a Budapestről d. u. 5 óra 10 perckor Budapestről induló gyorsvonat dolgában. Nagy baj az, hogy e vonatnak Pápa felé nincs csatlakozása, pedig ezt könnyen el lehetne érni, ba az 1312. sz. vonatot Győrből nem 7a6-kor, hanem 8 óra 10 p.-kor indítanák. Ha ez meglenne, akkor egy nap alatt a fővárost meglehetne járni. Indítványozza, hogy e tárgyban Írjanak fel a keresk. minisztériumhoz. Az indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzték ki. Alapító-levelek, bérleti szerződések. A városi tanács bemutatta a néhai Szladik János és néhai Oswald Dániel alapítványairól szóló okmányokat. A képviselő-testület az alapítványokat hálás köszönettel fogadta s az alapítóleveleket jóváhagyás végett a törvényhatósághoz terjeszti fel. A képviselő-testület jóváhagyólag tudomásul vette, hogy Görög Károly a Korona korcsma bér' letét Zámolyi Dónesre ruházta át. — Horváth 'Ferencnek azt a kérelmét, hogy számára a régi faiskolában levő épület bérbeadassék, nem teljesítik, mert az illető épület szerszámháznak épült , és a téli hideg ellen ótalmat nem nyújt. Vágó László a robbanó szerek raktárát akarta a kérelmezőnek bórbeadni, de miután Szokoly rendőrkapitány utalt ennek közveszélyes voltára, az ügy | felett napirendre tértek. Tármegyei telefon. Egyhangú határozattal hozzájárult a képviselőtestület Fischer Gyula azon indítványához, hogy a vármegyei telefon mielőbbi kiépítése céljából a törvényhatósághoz felirat intéztessék. Memorandum a színház ügyében. A város szinügyi bizottsága azzal a javaslattal járúlt a képviselőtestület elé, hogy a színház újjáépítése, esetleg új színház építése céljából a vallás- és közoktatásügyi minisztertől 60.000 K segélyt kérjenek. E tárgyban dr. Kőrös Endre a bizottság megbízásából memorandumot készített, ezt a képviselőtestületben felolvasták, egyhangúlag elfogadták és szerkesztőjének köszönetet szavaztak. Dr. Lővy László nagyobb összegű segély kérését találná célszerűnek, azonban a közgyűlés tekintettel arra, hogy Kaposvár és Veszprém városok is ekkora segélyt kapnak, az eredeti prepozíciót fogadta el. A kataszteri bérház. A kataszteri bérház tárgyában hozott két rendbeli, egymással ellentétes határozatot a törvényhatóság tudvalevőleg megsemmisítette, az egyiket abból az okból, mert nem volt a törvény megkivánta három közgyűlésen tárgyalva, a másikat pedig azért, mert nem volt annak idején tárgyul kitűzve, hanem csak a költségvetés keretében tétetett reá vonatkozólag indítvány. Minthogy a képviselőtestület nem volt határozatképes számban jelen, az ügy tárgyalását december 12-én tartandó közgyűlés napirendjére tűzték ki. Yita nélkül. Molnár János volt rendőr kórelmét, hogy a nyugdij-alapba fizetett 326 K-t neki visszafizessék, a nyugdíj szabályzat alapján nem teljesítették. Kimondták, hogy a gyámi- és alapítványi pénztári pénzeket % részben a Pápai Takarékban, 1u részben a Pápa és Vidéki Takarókban kamatoztatják. Tudomásul vették, hogy a Pápai Takarék a kölcsönök kamatlábát lj

8%-al felemelte. Szobapadlók (parketták) beeresztését és fényezését több évi tapasztalat után szerzett szakavatott pontossággal — vidékre is — jutányos áron elvállalja Költségvetéssel díjmentesen szolgál. = ]) 1 Cll^tIIIII1111 I*»l Pápa, Sport-telep.