Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-02-02 / 5. szám

utca és — ne is említsünk többet — a Kossuth Lajos utca lakóinak a javára tettünk, illetve tenni akarunk a város költségén való rendezéssel, ugyan azt követelnie erős joga van a Rákóczi-, a Major-, az Arok-utca, majdnem egy városrész lakosainak is. Különösen most, mikor a Kossuth-utoa meg hosszabbodik s a Színháztérre is kinyilik, nemcsak ez utcák lakosainak, de a városnak is eminens érdekében áll ez utcák fejlődését, szépítését és személyi forgalmát biztosítani. Már sokszor panaszkodtunk amiatt, hogy a várost oly végekeu rendezik és szabályozzák, ahol még várhatnának addig, amíg itt bent a Belvárosrészben a rendezhetőt elvégzik. íme, most is előállt egy újabb efajta eset. A Major-utcát s vele kapcsolatos két másik utcát sem engedik fejlődni. Holott az észre is kellene hallgatni, amely szerint e városrésznek, főképpen a Kossuth Lajos utcának egyetlen-egy betorkolló utcája sem méltó annyira a szépítésre, mint az Árok-, de kivált a Majo>-utca. Mert míg vala mennyi utcája görbe s nehezen, óriási költséggel rendezhető, addig ez az utca majdnem nyíl-egyenes 8 így könnyen rendbe hozható és ha egyszer ez a rendezés megtörténik, nemcsak egyik legszebb utcája lehet e városrésznek, hanem a Bástya utca felé új fejlődési iránynak is alapvetője. És ennek az utcának kell mégis örökös sorvadó állapotra kárhoztatva lennie. És miért ? Egyszerűen azért, mert — így mondták — ez utca háztulajdonosai vállalták a vele járó terhet, hát most is viseljék ők. Képtelen érvelés. Mert igaz, hogy ez utca háztulajdonosai igen sokan nagy terhet vállaltak magukra ama bizonyos házak megtürésével. Azonban az sem mellőzendő az igazság kedvéért, — nem vádképpen mondom, csak konstatálni akarom — hogy ama házak tulajdonosai pedig óriási hasznot húznak belőle. Ezt is jó lett volna felemlíteni azon a közgyűlésen, hogy tisztán lássunk s felette gondolkodjunk. De ezzel nem hozakodtak elő. Elfelejtődött ez az oldala az ügynek. Pedig ebből kiviláglott volna, hogy azon utca háztulajdonosainak egy része viselje örökösen a terhet a másik rész háztulajdonosainak megmaradó nagy anyagi hasznáért. Valóban szép jogszolgáltatás ! Ami a közbiztonságra hivatkozást illeti, arra az a megjegyzésünk, hogy nem a város közerkölcsi, közegészségyi és szépészeti ügyei vannak a közrendészetért, illetve a rendőri felügyeletért, hanem megfordítva : a rendőri felügyelet van értök. Vagyis közrendészeti, illetve rendőri szempontból agyonütni életrevaló közerkölcsi, szépészeti és közegészségügyi stb. effajta intézkedéseket, nem szabad. Ez fejetetejére állított helyzet volna. Bármit is hoznak fel a Major-utca mostani állapotjának további fenntartása mellett, az nem őszinte és legkevésbbé felel meg e városrész jogos haladási törekvésének. S azt hisszük, hogy e kérdés nem került le végkép a napirendről s ott is marad mindaddig, amíg e dolog közmegelégedésre megoldva nem lesz. Jóakarattal hamar megoldható lesz. —X. A YARIEGYEROL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága február hó 5-én, délelőtt 10 órakor rendkivüli közgyűlést tart. A napirend fontosabb tárgyai: Veszprém r. t. város képviselőtestületének a városi villanyvilágításra beérkezett pályázatok tárgyában kelt határozatának elbírálása. — Az országos magyar gazdasági egyesület átirata a növekvő kivándorlás folytán előállott munkáshiány és munkás-zavargások orvoslására nézve. — Pápa r. t. város képviselőtestületének hatáiozatai a Gaál János részére eladott városi terület, valamint az úgynevezett cédulaház vételárának felhasználása, a város tulajdonát képező Jókai-Mór-utcai malom bérbeadása és a város által vásárolt ingatlanok tárgyában. — Devecser község szabályrendelete az utcai járdákról. * Népmozgalmi kimutatás. A pápai járás főszolgabíró hivatalának kimutatása szerint az 1906. évben a pápai járáshoz tartozó 50 községben születtek 1540-en, meghaltak 981-en. (Szaporodás 559 lélek.) Legtöbben születtek Vaszaron (86-an), legkevesebben Iharkuton (6 an). Legtöbben meghaltak Ugodon (66-an), legkevesebben Vináron (2-en). Az újszülöttek közül fiu 768, leány 772. Vallásra nézve r. kath. 1080 ; ev. ref. 243; ág. hitv. ev. 191 és izr. 26. A meghaltak közül férfi 486 és nő 495. Vallásra nézve r. kath. 651; ev. ref. 180; ág. hitv. ev. 134 és izr. 16. Korra nézve halva született s szülés közben elhalt 28; el halt 1 éves koráig 306; 1 -7 éves korig 97; 7-20 éves korig 68; 20-40 éves korig 87; 40-60 éves korig 108 ; 60-80 éves korig 246; 80 100 éves korig 41. — 100 éven felüli egy sem volt. Házasságot kötött 278 pár. Legtöbb házasság köttetet Vaszaron (17); 1 házasság köttetett Nagy Gannán, Kis-Gannán, Bében, B -Szt.Ivánon, Békáson és Pórszalókou, sőt olyan község is akadt, amelyben az 1906. évben egy házasság sem köttetett s ez a házaséletnek hadat üzenő község Iharkút. A házasulók közül vallásra nézve volt tisztán r. kath. 140; ev. ref. 58; ág. hitv. ev. 39 ; izr. 7 és vegyes 34 pár. A vegyes vállá suak közül r. kath. vőlegény és ev ref. menyasszony 2 ; r. kath. vőlegény és ág. hitv. ev. menyasszony 5 ; ev. ref. vőlegény és r. kath. menyasszony 5: ev. ref. vőlegény és ág. hitv. ev. menyasszony 8; ág. hitv. ev. vőlegény és r. kath. menyasszony 2; ág. hitv. evang. vőlegény és ev. ref. menyasszony 12. A születendő gyermekek vallására nézve megegyezés volt 6 esetben és pedig 2 r. kath. vőlegény s ág. hitv. ev. menyasszony között, hogy az atya vallását a r. kath. ; 2 ev. ref. vőlegény és r. kath. menyasszony közt, hogy az anya vallását : a r. kath.; 1 ev. ref. vőlegény és ág. hitv. ev. menyasszony között, hogy az atya vallását: az ev. ref. és 1 ág. hitv. ev. vőlegény s r. kath. menyasszony között, hogy az anya vallását: a r. kath. vallást kövessék a születendő gyermekek. A YAROSHAZAROL. Városi közgyűlés. — A kataszteri hivatal elhelyezése. — — 1907 január 27. — A kataszteri hivatal tárgyában érkezett pénzügyminiszteri leirat a hivatal elhelyezésére nézve január hó 3l-ére sürgős választ kérvén, vasárnap délelőttre közgyűlésre hívta össze a polgármester a képviselőtestületet. A szokatlan időre szokatlan nagy számban jelentek meg a képviselők, kik a leiratot örömmel vették tudomásul, Hoitsy Pál orsz. képviselőnek, mint akinek buzgó fáradozása a város számára e köz intézményt megszerezte, hálás érzülettel köszönetet szavaztak s az építkezésre vonatkozó állandó választmányi javaslatokat egyhangúlag elfogadták. * A gyűlést 10 óra után pár perccel nyitotta meg Mészáros Károly polgármester. Jegyzőkönyvhitelesítőkül felkérettek dr. Lakos Béla, Wittmann Ignác, Wüest Ferenc, Néhman Gábor, Halász Mihály. Napirend előtt a polgármester kegyeletesen emlékezett meg Obermayer József haláláról. Emlékét jegyzőkönyvbe iktatják, családjához részvétiratot intéznek. A napirendet maga a polgármester referálta. Előadta, hogy olyan városnak, amely nem megyeszékhely, kétszeres kötelessége minden alkalmat megragadni, hogy közintézményekhez jusson, amikkel gazdasági érdekeit is előmozdíthatja. Midőn azért az elmúlt nyáron arról értesült, hogy a pénzügyminisztérium a Dunántúlon új kataszteri hivatalokat készül felállítani, a dologra felhívta Hoitsy Pál orsz. képviselőnk (Éljenzés) ügyeimét. Ő eljárt ez ügyben s eljárása eredménye a tegnap érkezett miniszteri leirat. Ezután felolvasták a miniszteri leiratot, melynek lényeges tartalma az, hogy a pénzügyminiszter hajlandó a XIX. felmérési osztályt Pápára helyezni, ha számára a város újonnan építendő Jókai-utcai bérházában a II. emeleten 9 szobából álló helyiséget bocsát méltányos árért rendelkezésre. E helyiségek 1907 november 1 ére szükségeltetnek, ideiglenesen azonban más helyiséget is elfogad. A hivatal törzse már 1907 április 15 én Pápára érkezik, «z időre 3—4 szobás hivatali helyiséget kérnek. Minderről február l-re vár a miniszter jelentést. Az átirat felolvasása után Csoknyay Károly főjegyző terjesztette elő az állandó választmány következő határozati javaslatát: A város képviselő testülete a 19. számmal jelölendő felmérési felügyelőség Pápára helyezése körül kifejtett tevékenységeért dr. Hoitsy Pál országgyűlési képviselőnknek legmélyebb köszönetét nyilvánítja. (Zajos helyeslés) Elhatározza a képviselő testület, hogy a Jókai Mór utcai 46—48. számú házak helyén a a malomudvar egyrészének hozzávételével a tervrajz szerint építendő bérház II ik emeletét 1907 nov. 1-től 6 évre évi 2100 koronáért a pénzügyminisztériumnak a kataszteri hivatal számára adja bérbe. Ha az épület addig kész nem lesz, akkor 1908 november 1 ig évi 1700 koronáért az ovoda összes helyiségeit bocsátja a hivatal rendelkezésére. 1907 április 15-től nov. l-ig egy 3 — 4 szobás helyiséget bocsát rendelkezésre. Minthogy pedig e nagyszabású hivatalt csak az említett házak felépítésével biztosítja, elhatározza, hogy az építési költségekre 140 000 K ás amortizációs költséget vesz fel. Az építés árlejtés útján adandó ki. Utaeíttatik a tanács, hogy az építkezés tartama alatt az ovoda megfelelő elhelyezéséről gondolkodjék. A javaslat indokoló része előadja, hogy a felmérési felügyelőség 30 -35 család idetelepülését biztosítja, ami a város forgalmát, iparát, kereskedelmét, mezőgazdaságát emelni fogja A 46 —48. számú házak különben is már alig használható állapotban vannak. Az új bérházban a II. emeleti hivatali helyiségeken kívül 9 lakás és két műhely lesz, mik 7600 koronával feltétlenül értékesíthetők lesznek, úgy hogy az évi bérjövedelem 9700 K ra vehető. A 15 évi adómentesség tartama alatt a város — számítván a 140.000 korona 5'2°/

0'OS amortizációs kamatát 7280 koronára — évente mintegy 1500 K-ra számíthat, amely jövedelemszaporulatban a későbbi adó fedezetét találja. A város ezek szerint a bérház építésével hasznos beruházást eszközöl, egyszersmind úgy az idejövő hivatalnokok, mint a lakosság számára modern, szép lakásokról gondoskodik. Minden oldalról felhangzott a javaslat felolvasása után: „Elfogadjuk! Elfogadjuk!" Az ügyhöz hozzászólni senki sem kívánt, azért a polgármester rögtön elrendelhette a névszerinti szavazást. 88 an szavaztak, mind igennel s így az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadták. A gyűlés fél 11 előtt véget ért. § A regále-bizottság a héten tartott ülésében tárgyalta a jövedéki hivatal múlt évi számadásait. Ez alkalommal azt a sajnálatos tényt konstatálták, hogy a húsfogyasztást pótadó jövedelem közel 2 és fél ezer koronával csökkent. A húsdrágaság és szegénység szomorú jele! § Gyűlés után. A legutóbbi városi közgyűlés bezárása után történt, hogy Halász Mihály v. képviselő még a közgyűlési tagok jelenlétében szó tárgyává tette a polgármester előtt a tűzoltószerek ügyét. A tanács ugyanis, mint múlt számunkban megírtuk, azt a végzést hozta, hogy a külső városrészek számára ujabb tüzoltószereket nem szerez be, mert a régieket sem használják. Ezzel szemben Halász azt vitatja s állítását több alsóvárosi gazda is megerősíti, hogy a Nemes-féle tűz után megvizsgálták az alsóvárosban elhelyezett szereket s teljesen használatlanoknak találták Kérik, hogy a tűzoltószerek jó karban legyenek s mindkét külső-városrészben két-két helyen legyenek hozzáférhető helyen elhelyezve. A polgármester Halásznak azt a választ adta, hogy az ügyet indítvány alakjában hozzák a közgyűlés elé. Kilátás van tehát arra, hogy az ügy közgyűlési tárgyalás alá kerül s ez esetben a gazdaközönség kérelme, melyet részünkről is jogosultnak tartunk, teljesíthető lesz. Azt az érvet ugyanis, hogy a tűzoltó-egyletnek nincs pénze a szerek beszerzésére, nem fogadhatjuk el. Á város elég nagy évi szubvenciót ad az egyletnek s egyéb jövedelmekben is fedezetet talál ez a tűzbiztonsági szempontból határozottan ajánlatos befektetés.