Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-10-05 / 40. szám

rendezett református naggyülést. A naggyülés, melyen Csizmadia igazgató nemcsak résztvett, de Magyarországból egyedül angolnyelvü előadást is tartott és pedig nagy sikerrel, a hitélet fejlesztése érdekében hozott fontosabb határozatokat ismertette, miket az egybesereglett lelkészek nagy érdeklődéssel hallgattak végig s végül az előadást lelkesen megéljenezték. Fontosabb határozatok. A hétfői és keddi gyűlés közérdekű határozatait itt közöljük : Hosszabb vita volt a lelkészi nyugdíjintézet körül. A vitában részt vettek: Balla Endre, Nagy Lajos, Patay Károly, Mosonyi Sándor, Kis József s végül elfogadták dr. Antal Géza azon javaslatát, hogy a nyugdíjintézetbe a 25% alapbetétet minden lelkész maga fizesse, ellenben a visszamenőleg fizetendő belépési járulékot az egyházkerület fedezze később megállapítandó forrásból. Kimondták, hogy missiói lelkészi állomást létesítenek Zólyomban és Balassagyarmaton. A lelkészi alapfizetésnek 2400 koronában leendő megállapítása iránt felírnak a kormányhoz. — Az új egyházi adótörvény foganatosításánál szükség van az állami adófókönyvből az egyenes adók kimutatására. Ezt a jegyzők sok helyen megtagadták kiírni. Elrendeli a kerület, hogy a konvent utján kerestessék meg a kormány olyan intézkedés meghozására, amely határozottan kötelességévé teszi az ilyen tisztviselőknek adóügyben szükséges adatok kiszolgáltatását. Elhatározta a kerület a beérkezett elismerő bírálatok alapján, hogy Thury Etele theologiai tanár „A dunántúli református egyházkerület története" c. munkáját kinyomatja. Az iskolai ügyek tárgyalása során kimondták, hogy az internátusban nyelvmesternői állást szerveznek. Társasebéd. Hétfőn délben a Griffben a kerületi gyűlés tagjai társasebédre gyűltek össze. Ez alkalommal az első felköszöntőt Czike Lajos mondta, ki Tisza István grófot köszöntötte fel. Felköszöntőket mondtak még Molnár Béla Antal Gábor püspökre, Antal Gábor a vendégként jelenlevő Gyurátz Ferenc püspökre s a gondnoki karra, Gyurátz Ferenc Tisza István grófra és a lelkészi karra, Tisza István gróf az egyház ügyeinek egyedül egyházi érdekből való szolgálatára, Barthalos István Czike Lajosra, Kenessey Gyula, Oroszi Jenő, Pethy Lőrinc, stb. A gyűlés tagjai részben kedd délután, részben a szerda délelőtti jegyzőkönyv-hitelesítés után utaztak el Pápáról. A YARMEGYEROL. * Veszprémvármegye törvényhatósági bizott1907. évi október hó 14.-én s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A 128 pontból álló tárgysorból kiemeljük a következőket: Álispáni jelentés. — Számonkérőszék jelentése. - A devecseri járásban üresedésben levő másodosztályú szolgabírói állás betöltése. — A vármegye 1908. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági költségvetési előirányzata. — A vármegye alispánjának előterjesztése a balatonparti vasútra megszavazott 90000 korona mikénti fedezése tárgyában és ezzel kapcsolatosan 374% székházépítési és vasúti pótadónak az 1908. évre való megszavazása. Katonabes/állásolási pótadónak az 1908. évre megszavazása. — Az 1% o

s előfogati pótadónak az 1908. évre való megezavazása. — Arad város közönségének átirata március 15-ike és október 6-ának, a 13 vértanú halálának emlékére országos iskolai nemzeti ünnep létesítése iránt. — Nagyvárad város átirata az osztálysorsjáték eltörlése, a lóverseny fogadások eltiltása, a tőzsdei szerencsejátékok korlátozása és a hazárd kártyajátékok bű utetése tárgyában. - Alispáni előterjesztés a pápai úgynevezett régi megyeház átalakítási munkálatainál szükségessé vált s a jelzett célra a m. kir. belügyminiszter által utalványozott összegből fedezetet nem nyerő kiadások miként való fedezhetése tárgyában. — Pápa rend. tan. város képviselőtestületének az állami ovoda felállítása tárgyában hozott határozata. — Pápa r. t. város polgármestere a városban felállított kataszteri felmérési hivatal befogadására szolgáló épület terveit jóváhagyás végett bemutatja. — Pápa r. t. város képviselőtestületének a Jókai Mór utca keleti oldalának rendezése tárgyában hozott határozata. — Lang József pápai lakos fellebbezése Nyárád község képviselőtestületének a községi korcsmák bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen. Szőnyeghy Alajos zirczi járási főszolgabíró nyugdíjazása. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Villamos telepünkről. A héten a Ganzcég egy kiküldött mérnöke járt villamos telepünkön, aki a javítás alatt álló dinamó-gépre nézve kijelentette, hogy ezt, mint a másik dinamó-gépet a cég új kettős tekercseléssel hajlandó ellátni, ami által azok állandó üzemképessége biztosítva lesz. Kilátásba h lyezte azt is, hogy a kivánt ujabb két évi garanciát a város megfogja kapni. Mindez azonban még irásos megerősítésre is vár. Papszentelés. A megnyitás formalitásainak elintézése után a kerületi gyűlést felfüggesztették s a tagok a református templomba vonultak, hol a rendes istenitisztelet keretében Papp Ödön felszentelendő ifjú lelkész mondott prédikációt. Istenitisztelet után papszentelés volt. 24 ifjú lelkészt névszerint: Nagy Kornélt, Kis Lajost, Farkas Endrét, Patay Árpádot, Velegi Istvánt, Papp K. Ödönt, Eötvös Sándort, Bolla Pált, Mészáros Jánost, Halka Sándort, Tóth Sándort, Jakab Jánost, Horváth Lajost, Végh Jánost, Varga Sándort, Pécsváradi Bélát, Patkó Károlyt, Czakó Gyulát, Ceglédi Sándort, Biró Lászlót, Szabó Bálintot, Beőr Kálmánt, Csepy Miklóst, Molnár Gyulát, kik majdnem mind a pápai főiskolában végezték tanulmányaikat s jelenleg már rendes lelkészi állást töltenek be, avatott fel az esperesek segédletével nemes hivatásukra a kerület nagyérdemű püspöke: Antal Gábor, a szertartás befejeztével eszmékben gazdag gyönyörű beszédet intézvén hozzájok. Arcképleleplezés. A délelőtt másik ünnepélyes aktusa a kerület négy jóltevője arcképének leleplezése volt. Hegedűs Sándor volt főgondnok arcképe, melyet Komáromi-Katz Endre festőművész festett, Darányi Ignác főiskolai örökös gondnok arcképe, mely Innocent Ferenc festőművész ecsetje alól került ki, Körmendy Sándor volt ker. főjegyző arcképe, Losonczi Jenő tanár műve és Gondol Gábor volt főisk. tanár és miniszteri tanácsos arcképe, melyet Sinkó Pál tanár festett, mindegyik egyaránt sikerült szép olajfestésü kép, a kerület többi nagyjainak arcképe mellett ott függött már a főisk. díszterem falán, midőn a három, előbb említett férfiúnak érdemeit a püspök röviden méltatta, Gondol Gáborról pedig dr. Antal Géza theol. tanár tartott emlékbeszédet. Az emlékbeszéd a főiskola legnagyobb jóltevőjét, aki 200 000 koronát kitevő egész vagyonát a kollégiumra hagyta, mint embert, mint tanárt s mint közhivatalnokot méltatta. A szépen megírt élet- és jellemrajzot harmonikusan egészítette ki a beszéd azon része, melyben a szónok a 60 és 70 es évek megyei és közhivatali életének képét nagy kortörténeti isme rettel rajzolta meg. A beszédet nagy figyelemmel hallgatták és végül zajosan megéljenezték. Lelkészértekezlet. A délután folyamán az egyházkerület bizottságai tartottak ülést, majd népes lelkészértekezlet volt. Itt Bahay Kálmán imája, Antal Gábor püspök remek szabad előadása után Seregély Dezső tartott a szocializmusról szabad szellemű felolva-sást, majd pedig Csizmadia Lajos theol. akad. igazgató ismertette a nyár folyamán Londonban azután törtet egyenesen Ő felé. Ekkor teljes elszántsággal, pontos célzás után fegyverét rásütvén, a fenevad farára esik, de rögtön ismét talpon van, s irtózatos ordítással, fogainak csattogtatásával rohan feléje. Pár másodperc, a puska ismét durran s a vérengző állat alig négy lépésnyi távolságra élettelenül rogy össze, A lövések hallatára a vadásztársak sietnek elő. Legelső, aki oda érkezett, Kmetty volt, kinek a gyönyörű állat rendkívül megtetszett, amiért aztán Arvay neki ajándékozta. Még sokáig, sokszor vadászgattak ezen a tájon, de végre is beköltöztek a városba — Aleppoba, hogy a nagy fáradság után jól kipihenjék magukat. A városban azonban nagy felfordulást találtak az emigránsok között. Mi okozta a meghasonlást, az a naplóból világosan nem tűnik ki, csak a sorok között olvasva lehet találgatni, hogy a renegátok és az izlamra nem tértek között lehetett pártoskodás. Ők kilencen tehát, annál inkább is, mert megjött a híre, hogy Kossuth Lajos 1851. év szeptember hó 1-én Kiutáhiából megszabadult, azonnal elbocsáttatásukat kérték Resid pasától. Ez azonban ahelyett, hogy elbocsátotta volna őket, tudtukra adta, hogy melyik ezredekbe van nak áthelyezve. Újólag folyamodtak, kijelentvén, hogy ha kérelmük nem teljesíttetik, nagy botrányok fognak bekövetkezni. A pasa erre azt válaszolá, hogy ha a katonáskodáshoz nincsen kedvük, vállaljanak polgári szolgálatot, Továbbá értesítette őket, hogy ha semmi szolgálatot sem akarnak vállalni, telepedjenek le Syriában, kedvük szerint választott helyeken, a kormány fel is szereli birtokaikat, gazdálkodjanak. Ők azonban ismét folyamodtak s kijelentették, hogy nekik az ég alatt semmi sem kell, csak elbocsájtás. A pasa sokáig nem válaszolt s ők nem tudták, mit tegyenek. Ezzel a kocka el volt vetve. A renegátok közül számosan török szolgálatban maradtak, megtartván rangjaikat. Köztük Kmetty is, aki az 1855. évi orosz-török háborúban Karsz várának hős parancsnoka lett, s boszút állott az oroszon a világosi fegyverletételért, mert valahányszor ostromolták a muszkák Karsz várát, mindannyiszor véres fővel kellett a vár alól elkotródniok. Az emigrációnak kivált tagjai pedig eleintén együttesen, utóbb elszéledve, neki mentek a nagy világnak. Gyalog indultak ki Aleppóból egy karavánnal a Libanon hegyei felé s ötödnap múlva elérték Latakia városát a földközi tenger partján, hol 1851. év november hó 30-án egy görög bárkát kibérelvén, megtették az éveken át tartott szenvedés és nyomorúság sokszor kétségbeejtő útján a kockáztatott első lépést. — Hányjuk le a fezt! hangzott az indítvány, s a fezeket azonnal le is tették, becsomagolták s elküldték Mehetned akkori kormányzó pasának s a fezek helyett feltették structollasfehér kalapjaikat. MIT IGYUNK? ^yunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai ÁGNES-1 forrást, ha gyomor-, bél- és légesőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési, zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. A moliai Ági elemek ellen, ragályos betegségektől tekintélyek által ajánlva.'Számos elismerő nyilatkozat . . ~ kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forras vizet a legszegenyebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. jK.©flvOlt l)Ol*V£Z I Kapható minden íüszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszwald János urnái Pápán.