Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-09-28 / 39. szám

szerda délutáni fiu- és leány-diáksereget megrázta és meghatotta a címszerepet játszó Kovácsnak alakítása. Előadása az első felvonásban kissé vontatott, tán célzatosan tanító jellegű volt, de aztán erőt és lendületet nyert s főkép abban a jelenetben, mikor a Judás-pénzt átvette, igazi tragikai magaslatra emelkedett. A fiatalság hálá­san tapsolt neki, de szívesen tapsolna a nagy­közönség is, ha este láthatná valami irodalmi értékű darabban. Mellette Holéczy pompás szava­latát kell kiemelnünk, de nem szabad elfeledkez­nünk Szathmáryról, Dériről és Gyárfásról sem, kik szintén művészi színvonalú alakítást nyújtot­tak. Az összjáték semmi kivánni valót nem hagyott fenn. A Nászinduló volt a múlt télben a Nemzeti Szinház legnagyobb sikere. A siker titka — Márkus Emilia alakításáról nem szólva — korántsem az, amivel a legtöbb modern dráma szenzációs sike rét aratja. Nagy, új probléma nem gördíti itt a drámai cselekvény kerekeit. Hatott a darabban az, ami a régi jó időben szokott hatni: az érdek­feszítő, megható mese. Pedig a mese aránylag nem is sok : A leány (Grace), ki elhagyja előkelő családját s összeáll egy igen jólelkű, de igen naiv zongoristával, szegény sorsának nyomorúsága kö­zepette egy gazdag ember jótéteményét élvezi, aki a jótéteményért cserébe szerelmet kiván. S mikor ez a leány később tudatára jön annak, hogy szivének méltó párja mégis inkább ez a magasabb szellemű, előkelőbb modern világfi lehetne, mint az az egyszerű szürke zongorista, mikor érzi, hogy szivében iránta szerelem ébre­dez, akkor, akkor semhogy a becstelenség fertő­jébe sülyedjen, revolverlövéssel megszabadítja magát az élettől, mit egy könnyelmű lépéssel rontott meg, Ezt a nem nagy mesét Bataille valódi fran­cia szellemmel teszi elejétől végig érdekessé és hatásossá. Grace szerepét Holéczy Ilona játszotta elejétől végig átgondoltan, szépen. Kiválóbb moz­zanatai voltak játékának, mikor a II. felvonásban Roger szerelmi ajánlatát visszautasítja s mikor a III.-ban félig lázasan, a lagnagyobb izgalomban szerelmét megvallja s az utolsóban, mikor öngyil­kossága előtt férjét kéri, hogy a nászindulót zon­gorázza el. E jelenetek megkapták s meghatották a közönséget, mely a jeles drámai művésznőt so­kat tapsolta. Déri elegáns Roger volt, a bűnös szerelmi szenvedély szavait erős reálizmussal tol­mácsolta; várakozáson felül jó volt a zongorista szerepében 1ínke, sokakat meghatott azzal a jele nettel, mikor sikkasztásán kesereg. Kár, hogy hangja nem elég kifejező. A többi szereplők közül Tömbömé és Szathmáryné emelendők ki, ők erős oszlopai az ensemblenek. A darab kifogástalan összhangban, jól betanulva került szinre, bizonyí­tásául annak, hogy akarattal ez is lehetséges. —őr­szárnyának a városra néző frontját nagy költség­gel bútoroztatta be a szultán. Mindegyik tisztnek jutott egy csinos, tágaB szoba, a tábornokoknak pedig kettős szobájuk s ezen kivül volt egy kö­zös társalgó termük. A nagylelkű szultán gondoskodott az eltar­tásukról is. Volt egy francia szakácsuk a sztam­buli udvartól küldve, ki ínyük szerint főzött és tálalt. Gázsijukon felül amennyi pótlékot kértek, annyit kaptak. Kényelmük egész a feleslegig megvolt. Az első napokban együtt ebédeltek a nagy­teremben, de később Bem, aki Steint halálig gyű­lölte, visszavonult s Kmetty, Hala és Árvay-val egyik szobában külön tálaltatott. Amikor regge­liztek és vacsoráltak, a banda mindenkor be volt rendelve s a folyosón játszott. Musztafa pasa na­ponkint meglátogatta őket, kérdezvén, hogy nincs-e valamire szükségük. Végre egy szomorú eset következett be. A fürdés keleten nagy divatban van, minden ember fürdik. Bem nem törődvén a fürdéssel járó sza­bályokkal, a fürdés következtében kólikát kapott. Az orvosok hasztalan erőltették, hogy vegyen be orvosságot — nem tevé. Végre azt mondá orvo­sának Kálozdy-nvk : No most kapitulálok, adjanak be valami orvosságot. 4 > De már késő volt, segí­teni nem lehetett s a dicső hadvezér még azon éjjel, deoember 13-án megszűnt élni. HETI ÚJDONSÁGOK. — Egyházkerületi gyűlés. Mint egyik előző "számunkban már említettük, a dunántúli reform, egyházkerület folyó hó 29. és 30 án s folytalólag október 1 én tartja őszi rendes közgyűlését váró sunkban. A közgyűlés első napján lesz a kerület és főiskola több kegyes jótevője arcképének lelep­lezése ; déli 1/ 212 kor a főiskola dísztermében ez alkalommal néhai Gondol Gábor min. tanácsosról dr. Antal Géza theol. tanár mond emlékbeszédet. Ugyancsak vasárnap délelőtt az istenitisztelet után papszentelés lesz a ref. templomban. A kerü­leti gyűlés tagjai közül számosan, élükön Antal Gábor püspökkel már tegnap városunkba érkeztek. A mai délelőtt folyamán a főisk. igazgató-tanács tart ülést. — Kossuth-szobor Körmenden, A vér­tanúk napján magasztos ünnepélyt ül az idén Körmend városa. E napon leplezik le Kossuth Lajos ércszobrát, mit a város és vidéke hazafias közönségének elismerést érdemlő buzgalma emelt a Dicsők emlékezetének. A szobor-leleplezési ünnep alkalmával beszédeket tartanak Fülöp József ref. lelkész,, bizottsági elnök, dr. Beck Lajos, a körmendi kerület országgy. képviselője, Kapi Béla ev. lelkész, Barabits Ferenc városbíró, saját költeményét szavalja Rábai Zsigmond. Az ünnepélyen részt fog venni Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter is, kinek fogadtatására nagy előkészületeket tesznek. - Evangélikusok gyűlése. A Luther­társaság és az egyetemes evangélikus egyházi gyámintézet évi rendes közgyűlését e hó 28-án i és 29-én tartja Győrött. A gyűléseken, mint a • gyámintézet egyházi elnöke, Gyurá'.z Ferenc j püspök is részt vesz Pápáról. I — Veszprém város világításának ügye mégis rendbe jött. A város a Sihmens-Schuckert céggel végleges megegyezésre jutott s most már a villamos mű építése haladéktalanul kezdetét veszi. Félév leforgása alatt már letűnik székváro sunkban a közveszélyes acetilén uralma s helyébe az előkelő, tiszta villamfény lép. — A tanítöképezdénk köréből. A vallás­és közoktatási miniszter Mihalik József okleveles tanárt állami tanítóképezdénkhez nevelői minőség­ben segédtanárnak nevezte ki. — Eljegyzés. Örömmel vettük a kedves hírt, hogy Nóbel Henrike úrhölgyet, Nóbel Ármin könyvnyomdatulajdonos leányát eljegyezte Vadász Antal Székesfehérvárról. — Közös konyha. Két hót előtti számunkban jeleztük, hogy a közös konyha felállítása tárgyá­ban tartott értekezlet az ügy előkészítését egy szűkebb körű bizottságra bizta. E bizottság folyó hó 26-án tartott ülésében Győri Gyula, a bizott­ság tagja beszámolt azokról a tapasztalatokról, miket a nagybecskereki és temesvári közös kony­háknak megtekintése révén szerzett. Tapasztalatai nem biztatók arra nézve, hogy a közös konyha a mi viszonyaink között az említett városok min­tájára létesüljön. Hogy más alakban, más szerve zettel megvalósul-e a közös konyha egyébként igen üdvös eszméje, arról még nem döntöttek. — Halálozás. Szentmiklósi és óvári báró Pongrátz Anselm a héten Budapesten harminc­nyolc éves korában meghalt. Pongrátz Anselm nevét Pápán és környékén jól ismerik. Az 1896-ki képviselőválasztáskor az ugodi kerületben szabad­elvüpárti programmal képviselőjelöltnek lépett fel, meg is választották, azonban mandátumát meg­semmisítették, mert a választói névjegyzékbe sehol felvéve nem volt. — Képtárlat Pápán. Összesen négy napon át volt látható városunkban Burchard Bélaváry István festőművész képtárlata, de a tárlatot ez aránylag rövid idő alatt is igen sokan megtekin­tették. Midőn ezt, mint a képzőművészet iránti érdeklődés szép jelét örömmel jegyezzük fel, egy­szersmind konstatáljuk, hogy a tárlat valóban érdemes is volt a megnyilatkozott érdeklődésre. Bélaváry képeinek legnagyobb része művészi alko­tás. A nagyobb vásznakról már szóllottunk, itt még csak azokat a pompás hortobágyi képeket akarjuk kiemelni, melyek mesteri színezésükkel az élő, szabad természet hangulatát keltik fel. A zsánerképek között is főkép a parasztélet köréből egy-két igen kedves jelenetet örökített meg a művész. Festményei közül egy-két darab itt maradt Pápán, tán ha egy egész hétig nyitva maradt volna a I tárlat, a közönség vásárló kedve még inkább meg­jött volna. Végre is a Bélaváry ecsetje alól kike­rült képek, ha valamivel drágábbak is, mégis inkább megérdemlik, hogy a közönség valamit áldozzon értük, mint azok a Besnyő-féle vásári másolat-mázolmányok, mikből ugyancsak jó sok itt ragadt városunkban. — Autonomiai képviselő-választás. Múlt számunk ily cimü hírének kiegészítéséül közöljük, hogy a pápai róm. kath. esperesi kerület autono­miai képviselőjére leadott szavazatok Veszprém­ben összeszámláltatván, ennek eredményeként dr. Nagy Emil kapott 3300, gróf Esterházy Sándor 1000, gróf Esterházy Miklós Móric 700 szavazatot, e szerint autonomiai képviselőül 1600 szótöbbség­gel dr. Nagy Emil országgyűlési képviselő válasz­tatott meg. — Lant helyett múzsa. Mikor múlt beti színházi referádánkat irtuk, tollúnkban volt, azon­ban bizonyos, benne is maradt, hogy mily kellemes meglepetés fogadta e szezonban kisded színházunk hűséges közönségét. A görbe lant, mely azóta éktelenkedett függönyünkön, mióta a Digestol Glück, a Dobsinai Jégbarlang és a szeretetreméltó Purgó a sötét háttérben eltűntek, szintén eltűnt, elköltözött tán valamely fűzfapoéta lakására s helyette egy csinos női alak (talán a múzsa) mosolygott le reánk. Jobbra tőle áldozati tűz, balra virágcsokor, alatta csinos ékítmények, így fest az új színházi függönyünk, mely határozottan ízlésesebb minden eddiginél, még ama bizonyos cimeres, koronás, angyalos ősinél is, sőt magában véve is sikerült, csinos alkotás, melyért a festője : Regner Pál határozottan elismerés érdemel. Hej, ha a szinház egész külső képét ily könnyen meg­lehetne változtatni, mint ahogy ez a függönnyel történt. De hát ehhez emelés kellene : a szinház, meg a jyótadó emelése. Erről hát: „nyelv, szót se, csitt!" — Szüret. Áldott napsugár élteti a szőlő­szemeket, ha így marad, derűs, szép időben tart­hatják meg az idei szüretet. Bőséges szüret ugyan nem lesz, de régen volt olyan jó mustra kilátás, mint idén. A Kishegyben meg az Öreghegyben a szüret idejét a begyközségi tanácsok hétfőre folyó hó 30-ára állapították meg, a somlói szüret ideje még nincs kitűzve. — A vaszari csősz. Kampós Istvánné asszony, vaszari lakos, sajnálattal konstatálta, hogy szőlőjében a kívánatos, szép piros almák egyre-másra tünedeznek a fákról, anélkül, hogy neki és hozzátartozóinak vásott volna bele a foga. Elpanaszolta baját a község érdemes csőszének, Kuti Mihály uramnak, aki szentül megfogadta, hogy utána fog nézni az almafák gonoszlelkü megrablójának. Azonban a szent fogadás után is csak fogytak az almák. Erre már aztán nagy mérgében arra határozta el magát Kampósné asszonyom, hogy szőllejének ő maga lesz a csősze s ő maga fogja kideríteni, hogy ki a tolvaj. Nem is kellett sokáig leskelődnie. Egyik szép őszi este, — a napokban történt — mikor az alkony szürke fátyolát ráborította a csendes falura s a még csendesebb szőllőre, óvatos körültekingeté­sek közben ismét megjelent az almafák alatt a tolvaj, s nagy gyorsasággal megrakta tarisznyáját a zamatos gyümölcsből. Kampósné asszony csak nézte, nézte a jelenetet, de majd kővé meredt, mikor arról kellett meggyőződnie, hogy a tolvaj nem más, mint a falu „hűséges" csősze, Kuti Mihály uram. Persze, lett erre nagy patália, a különféle jelzők csak úgy röpködtek szegény Kuti Mihály fejéhez. A dolognak azonban komolyabb folytatása is lett. A hivataláról megfeledkezett csősz felett törvényt ült a község elöljárósága s 40 korona pénzbüntetésre Ítélte, a járási fő­szolgabírói hivatal pedig — akárcsak a Falu­rossza Gonosz Pistáját — állásából elcsapta. Kampós Istvánná asszony almái így továbbra biz­tonságban maradtak, de Kuti Mihály uramnak dicső hegvőri pályája szomorú véget ért. — Himlö-oltás a kerületi munkásbiztosító pénztárnál. A pápai kerületi munkásbiztosító pénztár ezennel közhírré teszi, hogy saját tagjai részére a pénztár helybeli orvosaival, a pénztár hivatalos helyiségében, folyó évi szept. hó 29-től kezdődőleg minden hétfőn és kedden délután 3 — 4 óra között ingyenes himlő-oltást végez. Felhivatnak mindazon pénztári íagok, kik ezt úgy maguk, mint családtagjaik részére igénybe venni óhajtják, hogy a megjelölt időben és helyen megjelenni sziveskedjenek. Pápa, 1907 szept. 26. Viz Ferenc elnök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom