Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-01-26 / 4. szám

A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. — 1907 január 24, — Pápa város képviselőtestülete csütörtökön délután Mészáros polgármester elnöklete alatt közgyűlést tátott. A közgyűlés idejének legnagyobb részét interpellációk vették igénybe. Nem kevesebb mint öt interpelláció hangzott el és pedig egyaránt fontos ügyekről. A tárgysoron kiválóbb fontosságú ügy úgy sem szerepelt. Mészáros polgármester a gyűlést megnyitván a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Bottka Jenő, Bőhm Samu, Baráth Károly, Herz Béla és Marton I. L. képviselőket kérte fel. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Keresztes Gyula interpellált a sertés vásártér ügyében. Azt óhajtaná, ha az ideiglenesen kihelyezett vásárokat a belváros közelében tartanák. Alkalmas helyül a barakk-kaszárnya céljaira megvett telket nevezte meg. A polgármester válaszában kijelenti, hogy az illető telek vételét még a felsőbb hatóság nem hagyta jóvá, ha a jóváhagyás megérkezik, akkor lehet a dologról beszélni. Dr. Hojfner Sándor utalván a villamos telep zárószámadásának adatai alapján a világítás terén a magánfogyasztás folytonos emelkedésére (1904ben 3U000, 1905-ben 44O00, 1906-ban 57000 kw) indítványozza, hogy az árammérőkért ne kelljen díjjat fizetni 8 esetleg az áram óránkénti ára 7 fillérről valamivel szállíttassák le. A szomszéd városokból hoz példákat, hol az áram mindenütt olcsóbb (Győrött 5 fill.) A polgármester az indítványt kiadja a vili. telep felügyelő-bizottságának s ennek javaslatát a közgyűlés elé fogja hozni. Győri Gyula a törvényszék ügyét tette szó tárgyává, kemény szavakban Ítélvén el a veszprémiek agyarkodását jogos törekvésünk ellen. Kérdi, hogy van-e tudomása a polgármesternek arról a memorandumról, mit e tárgyban a veszprémiek az igazságügyminiszter elé terjesztettek s ezándékozik-e az ügyben valamit tenni? Ugyané tárgyban interpellál Barthalos István is, ki megemlíti, bogy annak idején mikor devecseri járás telekkönyvét Pápáról elvitték, Pápa város — bár súlyos kárt szenvedett e miatt — egy lépést sem tett ez ellen. Hasonló lojalitást Veszprémtől is elvárhattunk volna. Újabb memorandumot kellene ez ügyben szerkesztenünk. A polgármester ezt feleslegesnek tartja, kijelenti azonban bogy ha szükségét látja, újabb akcióra fogja felkérni a képviselőtestületet. Barthalos István azt a kérdést intézte a polgármesterhez, hogy minő szabályzat vagy engedély alapján vannak magánházak csatornái a Tapolcába levezetve. Ha ez úzussá lesz, a Tapolca fürdőzésre nem lesz használható. A köztisztaság kérdését egyedül az általános csatornázással lehetne megoldani. A polgármester válaszában kijelentette, hogy az engedélyeket esetről-esetre a tanács adta, de csak azon föltétellel, hogy a magáncsatornák tartalma előbb két-három üllepítő gödrön megy át. Az ügyet egyébként a közegészségi bizottság elé terjeszti. Végül még Lippert Sándor interpellált a pár hét előtt volt nagy közlekedési zavarok miatt. Legalább az átjárókat tisztogatták volna az útkaparók, s a közléket némileg járhatókká tették volna. Megemlíti, hogy egyes utcákban (pld. a Barát utcán) a világítás is mizerábilis. A polgármester elismeri, hogy közlekedési zavarok voltak, de annak oka az abnormis idő volt, különben az utcák tisztántartására az eddiginél nagyobb összeget kell a költségvetésbe félvenni. Á világítás ellen ha valahol panasz van, egyszerű jelentés alapján is segítenek. Az interpellációra a rendőrkapitány is felelt: az ő hatáskörébe csak a járdák tisztántartása tartozik, ez ellen pedig nincs panasz. Most a polgármester bejelentette, hogy az alispántól sürgős leirat jött a hatósági munkaközvetítéshez egy tag kinevezése iránt. Tagul Lampérth Lajos tanácsost küldték ki, helyetteséül Csoknyay Károly főjegyzőt. Csak ezután térhettek át a napirendre Az Az első pont a Szladik-féle ház bérbeadása volt. Pados József árverést ajánl, Vágó László ezt ellenzi. A közgyűlés névszerinti szavazással 43-al 8 ellen kimondja, hogy a házat 1000 kor. bérért Hoff Jánosnak adja ki. Nagyobb vita volt a Major utcai lakosok kérvénye körűi a bordélyházaknak onnan elhelyezése iránt. A tanács az Irhás-kÖzt, illetve a Rozmaring-utcát ajánlja, az állandó választmány a régi hely mellett nyilatkozik. Herz Béla szerint nem lehet más utcát ez intézetekkel terhelni, az Irhás-közbe legfeljebb úgy lehetne vinni, ha más célra szolgáló épületek abban az utcában ne lennének. Rozs József, Vágó László szintén a mai helyükön véli meghagyandóknak. Keresztes Gyula egészen kipusztítaná azokat, kéri, hogy egyáltalán hogy tűrhet a törvény ily bűnfészkeket? Dr. Kende Ádám: Bármely utca lakóit a bordélyházak odahelyezése vagyonilag károsítaná, mert a házak értéke kisebbednek. A közbiztonsági szempont is amellett szól, hogy ezen (a törvény szavai szerint) közegészségi intézmények nem messze a központtól a rendőrségnek eléggé a szeme előtt legyenek. Ne bolygassuk a létező jogi állapotokat. Győri Gyula: Inkább minél eldugottabb helyre velük! Jelenleg egyik forgalmas utcán vannak, közel a Kossuthutcához, úgy hogy ha tudja, hogy a bordélyházak mai helyükön maradnak, a Kossuth-utca megnyitását sem szavazza meg. Adjuk vissza az ügyet a tanácsnak, ujabb javaslattétel céljából. Miután még Lampérth Ferenc hangoztatta az elvet, hogy tudva senkinek sem szabad kárt okozni, felállással szavaztak és pedig 28 an az állandó választmány javaslata mellett, 19 en Győri javaslatára s így a bordélyházak régi helyükön hagyattak. A tüdővészes betegek elkülönítéséről (állami előírás szerint készült) szabályzatot a rendőrkapitány ismertette. (Nb. ő is, valamint a többi előadók is, ez ülésen először, állva, szabad előadásban referáltak.) Az ügyhöz részletesen szólt hozzá dr. Kende Ádám. Különösen azon ponttal foglalkozott, mely szerint a betegeket esetleg karhatalommal is el lehet családjuk köréből távolítani. Ez helyes lehet a fővárosban, hol túlzsúfolt pincelakások és — jól berendezett kórházak vannak, de nem nálunk, hol a lakásmizéria nem oly nagy, kórház ellenben nincs, legfeljebb a járványkórházat használhatnánk Törvény kötelezvén bennünket e szabályrendeletre, csak arra kéri a hatóságot, hogy a karhatalom alkalmazásával a legritkább esetben és tapintatosan éljen. Szoko'y r. kapitány megjegyzi, hogy a karhatalom alkalmazása csak az orvosi vélemény előleges kikérése után történhetik. Dr. Hoffiner Sándor utalással a lapok anyakönyvi kivonatára, melyek hetenként 1—2 tüdővészes halottról emlékeznek meg, az elkülönítés fontosságát hangsúlyozza. A szabályrendeletet egyébként változatlanul elfogadták. Hozzászólás nélkül intézték el a további pontokat. A soproni siketnémák intézetének 50 K adományt szavaztak meg, azzal, hogy ez összeget évente megújítják. Szűcs Gyula közgyámnak az anyakönyvi kivonatok kiállítási díjjának kárpótlásául (a díjjak ezentúl a várost illetik) személyes pótlékként, míg ő lesz h. anyakönyvvezető, 100 K-t szavaztak meg. A rajziskola kibővítése tárgyában alternatív (Zimmermann- és Sörház utcai) terv készítésével bízták meg a mérnököt. A közműhely tárgyában beadott javaslat visszavonatván, tárgyalás alá nem került. Schreiber Mórt elismerték pápai illetőségűnek, ellenben Blum Johannát nem. Sajnálattal értesültek róla, hogy a kereskedelmi miniszter a 8-ik pápai országos vásárt nem engedélyezte, újabb kérvényt intéznek a miniszterhez, kérvén legalább a vásári terminusok célszerűbb beosztását. Ez ügyben előzőleg még az OMKE t, ipartestületet és a gazdákat véleménymondásra hívják fel. A gyűlés 746-kor ért véget. § A felsővárosi uteakorcsma ügyében hozott képviselőtestületi határozatot tudvalevőleg a vármegyei törvényhatóság megsemisítette s utasította a képviselőtestületet, hogy a korcsma bérletére nyilvános árverést hirdessen. A törvényhatóság e határozatát most Koritschoner Fülöp, a korcsma jelenlegi bérlője a belügyminiszterhez megfellebbezte. isteneknek emberekhez való jellemtelenségét teszi szóvá. Tele van az ilyenekkel is a görög mythologia. Nagyon gyakori, hogy istenek, hozzá feleséges iste uek jönnek le inkognitóban halandó asszonyokhoz, e a látogatás emléke egy-egy héros, akitől aztán egész hires nemzetségek származnak. A népléleknek abbeli törekvése szülte e regéket, hogy származását valamely istennel hozza összefüggésbe. Zeus egyik ilyen inkognitójából született Herakles A felszarvazott férj és apa most így emlékszik meg az isteni házibarátról : O Zeus, halandó létemre felülmúllak téged becsület dalgában, téged a nagy istent. Mert én nem hagytam el fiamat Heraklest, de te betudtál ugyan férkőzni más ágyába engedelem nélkül, titkon, de nem tudod megvédeni szülötteidet. Balga isten vagy és tudatlan, ha nem vagy igazságos. Apollon sem sokkal erényesebb, neki is vannak hasonló származású földi fiai. Egyik ilyen fia így szól : És Apollon mit tesz 1 ? Megszeret hajadonokat és azután otthagyja őket ? I Vannak-e földön fiai és őket veszni hagyja ?! Nem úgy Apollon ! Hanem ha van hatalmad, légy is erényes ! A halandót, ha vétkezik megbüntetik az istenek. Hol van hát az igazság, ha ti, kik számunkra Írjátok a törvényeket, ti követtek el törvénytelenséget. Bizony mondom, hogyha az emberek közt elkövetett házasságtörésekért lakolnotok kellene, akkor Te, Poseidón és Zeus, a meny ura templomaitok minden kincseit elfizetnétek. Nem az embereket kell rosszaknak tartani, mikor az istenek bűneit utánozzuk, hanem azokat, kik ebben tauítóink. Folytathatnám még e kritikák elősorolását, mert hiszen túlságosan nem is kell őket keresni, de azt hiszem eléggé meggyőztek a felhozottak is bennünket a felől, hogy.itt már, ezekben a művekben valami más szellő lengedez, mint az átlagos műveltségű görögség lelkében az V., IV. században. És talán érdekesebb foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy ha már a Olympus isteneit egész udvartartásukkal detronizálta ez a mi felvilágosodottunk, tett-e helyébe valami másat, nyughatatlan lelke a könyvek és tapasztalatok hányattatásain keresztül eljutott-e valami kikötőbe, ahol számára új hitnek, új isteneknek, jobb, eszményibb istenségnek hajnala hasadott. Nehéz kérdés és talán sohasem lesz eldöntve. És leghelyesebb nem is keresnünk. Úgy volt ő ezzel, mint a legtöbb művelt embere minden kornak. A meglevő pozitívumokban a hibát meglátta, kifogásait megmondotta, ezzel eleget tett nyughatatlan lelke ösztönének ; a régi vallás erkölcstelenségeit is lelep lezte ezzel erkölcsi felháborodásának s a maga tisztább magasabb moráljának is kifejezést adott. És ez neki elég volt, vallásalapító nem volt, nem is akart lenni, ehhez talán nem is érzett magában elég praktikus erőt ez a theoretikus filosof-lélek. Egyik hőse így imádkozik : Ó Te, ki a földet tartod, hordozod, aki székedet e földön birod, bárki vagy is, kitanulhatatlan, akár Zeus, akár a természet törvényszerűsége, akár az emberek értelmes lelke, hozzád fohászkodom, mert Te rejtélyes utakon járva a halandók dolgát igazság szerint igazgatod. Ezekből nyilvánvalóan kitetszik, hogy bizony a költő sem tudott az istenség elképzelésénél a concretumtól, a megfoghatótól egészen emancipálódni az ő istensége körülveszi, tartja a földet. Egyéb helyeiből az tűnik ki, mintha a tisztább, a felsőbb levegő réteg az aether volna az, amire itt gondolnunk kell. Azután két talányt, föltevést ad, vagy a természet törvényszerűsége, azaz a világ tüneményeinek és az emberiség dolgainak szükségszerű változhatatlan törvények szerint való folyása, vagy pedig az emberi értelem, az ész, a lélek az ő istene. Mindenesetre annyit látunk, hogy isten eszméje nem az antik világba való, vele mi is meg lehetünk elégedve. Azt azonban ne higyük, hogy őt valaha megmegüyugtatta volna ez az ő hite. Nem. Örökre megmaradt ö a jelennel, a meglevővel megelégedni nem tudó, az igazságot kereső filozóf-költőnek, nekünk egy rakás problémát hagyván. Azt például 1. hogy lehetett megélni a görög színpadon, amely az antik istenek kultuszhelye vala ilyen szellemű műveknek ; 2. hogy nem érte őt magát is ugyan az a sors, ami a szellemi forradalmároké, a Sokrateseké, a Messiásoké? Vagy 3. az a publikum, mely ilyen szellemtől áthatott darabokat hallgatott délelőtt, hogyan áldozott már délután ugyanazon istenek oltárain? Vagy pedig 4. ha az Euripidesi felvilágosodás fokán képzeljük a művelt osztályt már az V., IV, században, hogyan tudott el lenni az egészen Pál apostolék terítő útjáig vallás nélkül? Olyan kérdések, melyek eldöntéséből tanulságos következmények vonhatók minden kor kulturájára. 11 FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az eg-yedül elismert kellemes izű természetes Hashajtó szer.