Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.

1907-07-13 / 28. szám

— A kath. kör múlt vasárnapi pót-táncmulatságának jobban kedvezett az idő, mint elődjének. Kellemes, szép nyári este volt, s a felbők, miután előző éjjel elsirták könnyeiket, messze vonultak tőlünk. A mulatságra nagy részben azok jöttek össze, akik az első alkalommal, 8 most aztán bőven kárpótolták magukat azért, amit múltkor az időjárás megtagadott tőlük. Pezsgő jókedv, fesztelen hangulat jellemzik a mulatságot, amelyről reggel 5—6 óra tájban osz lottak szét a résztvevők. A mulatságon felülfizettek: Kiss György műszerész 3 K ; Horváth József cipész, Faa Mihály ifj., Herbszt Ferenc (Pápakovácsi), Dufek Pál'(Ugod) 2-2 K; Frauendienst Viktor 1'40, Béri Zsigmond, Tárnoky Antal, Tihanyi Miklós, Tihanyi Gál, Hunka Anna 1-20-1-20 kor.; Trauner Lipót, Rösszler Antal, Gályi Lajos, Herzog János, Czifra József, Mayer István, Süttő Kálmán, Somogyi József, özv. Kégli Józsefné 1 — 1 korona; Horváth József id. ács 80 f; Törkenczy János 60 f; Kalmár Károly, Ferenczy Antal, Wandlich Géza, Bártl István 40-40 f; N. N., N. N., N. N. 20 -20 f. Az összes felülfizetés 30 K, melyért a Kör hálás köszönetét nyilvánítja. — Az új vármegyei tüzrendészeti szabályrendelet tudvalevőleg igen megszorítja a szalmásépületek között a kazal-lerakást. E miatt a gazdák igen elégedetlenkednek s mult pénteken a járási főbirói hivatalt különböző engedmények kierőszakolásáért valósággal megostromolták. A főbirói hivatal iparkodott megértetni velük, hogy éppen az ő érdeküket szolgálják az új szigorúbb intézkedések. De az elégedetlenség csak nem némult el. Hát hogy is van az a közmondás : „más kárán tanul az okos", vagy tán inkább: „saját kárán tanul a makacs?" — Villáincsapások. Folyó hó 8-án BalatonAlmádin nagy vihar dühöngött s a villám a Cseresnyés-féle villába lecsapott, melyet aztán a tűz egészen elhamvasztott. Szerencsére a villában még senki sem lakott. — F. hó 9-én pedig a bakouy3zentiváui r. kath. templom tornyába csapott le a villám, amely a toronyban levő gerendák egyikét meg is gyújtotta. A gyorsan érkezett segély azonban a tűz terjedését megakadályozta. A kár 400 korona körüli, amely azonban a biztosításból megtérül. — Gyufa a gyermek kezében. Múlt vasárnap Nórápon délelőtt 10 órakor Ruip Jáuos 4 éves fiúcska a szobájuk padlóján talált két szál gyufával az istálló melletti szalmát gyújtotta meg, mitől az istálló, majd a ház kigyulladt. A tűz tovább terjed vén, 4 ház és számos melléképület lett a lángok martaléka. A kár 3500 koronára tehető, melynek csak kis része térül meg biztosításból. — Zicc-munka és kétféle módszer. A héten a helybeli cipészsegédek mozgalmat indítottak az u. n. zicc-munka teljes megszüntetése érdekében. Ezt a szakkifejezést bizonyosan kevesen értik, azért megmondjuk, hogy a zicc-munka az a munka, amit a segédek otthon saját lakásukon végeznek a mester számára. Ez ellen a segédek már régen háborognak, ők a mesterek műhelyében akarnak dolgozni s úgy rémlik előttünk, hogv pár év előtt jött is létre mesterek és segédek közt valamiféle egyesség, ami azonban nélkülöz hette a kölcsönös megnyugvás feltételeit, mert íme idén a zice-munka ismét napirendre került. Távol áll tőlünk, hogy a mesterek és segédeknek e harcában akár az egyik, akár a másik fél érdekében beavatkozzunk. Mindegyik fél nehéz viszonyokkal küzd, maguk a legilletékesebb birái a munkaszabályozás és munkadijjazás kérdésének. Nem is a zicc-munkáról akarunk mi szólani, hanem a kétféle módszerről. Az említett mozgalom során ugyanis az történt, hogy a városi tanács a vezetőket, három cipészsegédet maga elé idéztetett s őket izgatásért egyenként 10 napi elzárásra, 100 korona pénzbüntetésre és a városbél való eltoloncoltatásra itélte. Első pillanatra láthatja mindenki, hogy itt drákói szigorúságú Ítélkezéssel állunk szemben. 10 napi elzárás maga már súlyos dolog. A pénzbüntetés persze illuzórius és jelent újabb 10 napot, 20 napig marad tehát három munkáscsalád kenyérkereső nélkül s tetejébe még ki is kergetik őket a városból. Igen nagy kihágást kel sett azoknak a segédeknek elkövetniük, hogy ,ily páratlan szigorral sújtott le rájuk a hatóság. Ám ha ez a mi hatóságunk minden munkásmozgalomnál ily erélyes, ily kegy kegyetlen lesz, akkor azt lehetne mondani, hogy elvi alapotí jár így el a munkássággal szemben. Akinek az emberiesség iránt csak egy kis érzéke van, az akkor is is elitélné ezt a muszka Ítélkezési módot, de legalább meghajolna mindig a következetesség előtt. Ám mit láttunk csak ezelőtt pár héttel ? Akkor is volt munkásmozgalom, sőt sztrájk is. Akkor is voltak vezetők, sőt valószínűleg „izgatók" is. Erőszakoskodások akkor is előfordultak és pedig nagy mértékben. Es hol volt akkor a mi erélyes, a mi tetterős, a mi szigorú hatóságunk ? Hol volt e rendőrség ? Sehol! Még azokat az intézkedéseket sem tették meg, amire a gyár vezetősége di rekt felkérte őket, arról pedig, hogy meg nem engedett helyen óijeli-nappali gyűlések voltak, hogy a munkától sokakat erőszakkal visszatartottak, hogy a hivatalos kifejezés szerint itt is „izgattak", arról a hatóság tudomást se vett. Min denki tudta kik vezetik a mozgalmat, de azok bántatlanul űzhették kis játékaikat. Igazságérzetünk nem engedi, hogy azt a kétféle módszert, amit itt megnyilvánulni látunk, szó nélkül hagyjuk. Végre is a hatóság egyes tagjai mint egyének rokonszenvezhetnek a keresztény-szociálistákkal és gyűlölhetik a szociáldemokratákat, de hivatali ítélkezésben más mint a pártatlan igazság nem érvényesülhet. Tudni kell ugyanis, hogy a mostani mozgalmat szociáldemokraták, a múltkorit ker. szociálisták rendezték. Külön bizonyításra nem szorul, mindenki tudja, hogy mi szociáldemokraták nem vagyunk, igaz, még kevésbbé vagyunk ker. szociálisták, ám igazságezeretetünk fellázad az ellen, hogy politikai motívumok játszanak bele a hatósági Ítélkezésbe. Reméljük ugyan, hogy a felsőbb hatóság ezt a kegyetlen ítéletet megváltoztatja s egyúttal a mi hatóságunknak oktatást ad a kétféle módszer tarthatatlanságáról. — Adótárgyalások. A borital és husfogyasztási adóbiztosítási^ tárgyalások az 1908 — 1910. évekre Pápán az O-kollógium helyiségében a következő sorrendben tartatnak meg: folyó hó 22-én Homokbödöge, Nagytevel, Mihályháza, Békás, Mezőlak, Jákó, Farkasgyepü, Németbánya, Iharkút, Alsógörzsöny, FelsőgőrzsÖny és Acsád ; 23 án Csót, Bakonyság, Nagy-gyimót, Nyőgér. Vanyola, Neme8szalók, Pórszalók, Marczaltő, Gergelyi, Külsővath, Vinár, Adásztevel, Takácsi és Ugod ; 24 én Dáka, Dereske, Kéttornyulak, Borsosgyőr, Salamon, Pápakovácsi, Döbrönte, Nagyganna, Kisganna, Kup, Nóráp, Pápateszér, Nagydém és Bakonyszentiván ; 25-én Lovászpatona, TapolczafŐ, Vaszar, Gecse, Szűcs, Béb, Fenyőfő, Bakonykoppány, Nyárád, Bakonytamási és Gicz községekkel. — Beszámoló-gyülés. A pápai keresk. ifjak önk. körének orsz. kongresszusi kiküldöttje, Szabó Ferenc ügyvezető alelnök, f. hó 14 én vasárnap délután 6 órakor tartja beszámolóját a kör helyi ségében (Otthon-kávéház), melyre úgy a kör tisztelt tagjait, mint az érdeklődőket tisztelettel meg hívja a vezetőség. — Belépti díj nincs. — Oszi fegyvergyakorlatok. A folyó évi őszi fegyvergyakorlatokra a behívók megérkeztek és pedig a es. és kir. közöshadseregbeli legénységnek f. évi augusztus hó 15-ére 28 napi, a m. kir. honvédgyalogságbeli legénységnek folyó évi augusztus 10-re, a m. kir. honvédhuszár legénységnek folyó évi augusztus hó 11-re 35—35 napi időtartamra szóló behívással. — Köszönetnyilvánítás. Schlesinger Zsigáné úrnő szives volt egyletünknek 20 koronát ajándékozni, mely nemesszivii adományért hálás köszönetét nyilvánítja dr. Lővy Lászlóné elnök. — A Nemzetközi Sütőipari Kiállítás jurijének ítélete után kétségtelenné vált, hogy a legkitűnőbb növényzsirt az „Alexin" zsirművek készítik és hozzák forgalomba. Ezen gyár „Alexin" növényzsir és „kalács-Alexin" növényvaj készítményei a legnagypbb kitüntetést nyerték el. A kiállítás nagyszámú külföldi vendégei, kik nagyobbára szakemberek, a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az „Alexin"-gyártmányok kiváló minőségéről és messze külföldre viszik szét a magyar ipar dicsőségét. Az „Alexin" zsirművek tulajdonosa dr. Sebmidi és Társa cég Budapest. Gyár: Budafok. — Kereskedelmi alkalmazottak jutalmazása. A kereskedelemügyi miniszter a keresk. alkalmazottak buzgalmának fokozása és jó magaviseletre való ösztönzésük céljából kitüntetésben, illetve pénzjutalomban óhajtja részesíteni azokat a keieskedelmi alkalmazottakat, akik egy helyben hosszabb idő óta vannak alkalmazásban. A győri keresk. és iparkamara ennélfogva felhívja a kerü| letében lakó, illetve alkalmazásban levő keres; kedelmi alkalmazottakat, hogy amennyiben a kilá | tásba helyezett kitüntetésben, illetve jutalmazásI ban részesedni hivánnak, pályázati kérvényeiket az alant megjelölt kellékeket igazoló esetleges okmányok, valamint főnökeiknek a jutalmazásra | való érdemességüket igazoló ajánlólevele kíséreté ben a győri kereskedelmi és iparkamaránál folyó évi aug. hó 15-ig nyújtsák be. A kitüntetésre és jutalmazásra való igény feltételei a következők: I 1. Magyar állampolgárság. 2. Az árukereskedelemben segédi minőségben való állandó alkalmaztatás (irodai s egyéb alkalmazottak nem jöhetnek figyelembe.) 3. Legalább 15 évi megszakításnélküli működés az árukereskedelem körében. (Előnyben részesíttetnek azok, kik a szolgálatot egy és ugyanazon helyen teljesítik. Tanoncévek is beszámíthatók.) 4. A rendes kereset évi összege 2000 koronát meg nem haladhat. — Tüzek. F. hó 5 én éjjel Pálház puszta melletti mezőn elhelyezett mintegy 900 K értékű szalmakazal ismeretlen tettes által felgyújtva, elégett. A kazal Wittmann Ignác nngybérlő tulajdonát képezte. — F. hó 10 én reggel 5 órakor a Stankovanszky Imre tulajdonát képező (Bauerkávéház) Fő-tér 14. sz. házban a kéménybe beleépített gerenda kéményégetés közben meggyuladt, mitől a fazsindelyes tető is tüzet fogott, de idejekorán észrevették és eloltották. A tűz csekély kárt okozott. — Öngyilkossági kísérlet. Krámer Ferenc kéttornyulaki lakos téglásmester uuta meg oly nagyon a családjában előforduló viszálykodást, hogy f. hó 7-én az élettől meg akart válni. Hála kemény koponyájának vagy rossz pisztolyának, négy lövés közül egy sem okozott halálos sebet. Ai érzékeny szivü emberrel ezután valószínűleg jobban bánnak hozzátartozói. — Tarcsa fiirdő (Vasmegye) látogatottsága naprólnapra emelkedik, miért is jól teszik mindazok, kik e kies magyar női gyógyfürdőt hires vaslápja (moor), mely kiállja a versenyt a világhirü franzensbadival és a glaubersós vasas forrásai miatt, melyek honunkban egyedül csak Tárcsán fakadnak, felkeresik — már jó eleve az igazgatóságnál odajövetelüket bejelentik és a kényelmesen berendezett lakásokat maguknak biztosítják. — A. nagyban növekedő látogatottságot a fentieken kivül előmozdítja a mintaképen berendezett legmodernebb vi?gyógyintézet külön női és férfi osztállyal, mely külön orvosi kezelés alatt áll. Dr. Barta v. tanársegéd és dr. Glück urak e jeles- orvosok és bérlők a folyton eszközölt újítások és célszerű berendezések által oda törekesznek, hogy nem csak az ott gyógyulást kereső betegek, hanem az üdülés miatt oda menő nagy közönség is minden kényelmet és szórakozást találjanak. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonaim, barátaim, ismerőseim és testületek, akik és amelyek korán sirba hullott férjem elhantolásánál megjelenni, ezen alkalommal fogataikat kirendelni, részvétükkel felkeresni és ezáltal gyötrő fájdalmamban enyhet, kétségbeesésemben erőt és bánattal tele szivemnek vigaszt nyújtani kegyesek voltak, fogadják ezúton köszönetemet. Pápa, 1907 julius hó 11-én. Özv. Schlesinger Zslgmondné szül. Hirsch Mária. M. kir. anyakönyvi kivonat. Születtek: Julius 5. Madarász Rozália fia: Sándor, r. kath. — Keszei Terézia fia : József, r. kath. Julius 6. Nagy János gazdasági intéző és neje Boár Ilona fia: Béla, János, r. kath. Julius 7. Ács Ignác Sándor kőmives és neje Tálos Zsófia leánya : Erzsébet, r. kath. — Hoffman István cipész és neje Leiner Alojzia fia: Jenő, r. kath. — Gsiszlér Sándor földmívelő és neje Vajda Zsuzsanna leánya : Ilona, ág. hitv. ev. Julius 8. Bakos Károly rézműves-segéd és neje Nyárs Erzsébet fia: Ferenc, r. kath. — Schmidt József gyepmester és neje Preinsperger Terézia leánya: Mária, r. kath. — Biró József szobafestő és neje Porpáczy Matild fia: Jenő, r. kath. — Herczog Ábrahám szabó és neje Herczog Betti fia: József, izr. Julius 11. Szabó Anna dohánygyári munkásnő fia : Géza, Sándor r. kath. Meghaltak: Julius 5. Bernáth Imre, r. kath., 5 éves, gümős hashártyalob. Julius 6. Gőzsi János, r. kath., gyógyszerész-szolga, 20 éves, öngyilkosság. Julius 8. Kalmár József, r. kath., 9 hónapos, bélhurut. — Horváth Juliánná, r. kath., 19 napos, bélhurut. Julius 9. Bolla Terézia, r. kath., 16 hónapos, hökhurut. — Takács Juliánná, ág. hitv. ev,, városi szegény, elaggulás. — Lipót Irma, r. kath., 5 hónapos, angolkór. Julius 11. Sághy Jenő, r. kath., 6 hónapos, bélhurut. Házasságot kötöttek: Julius 6. Schermann Lajos, r. Jkath. csizmadia és Kovács Mária, r. kath. — Prikkel Gáspár, ev. ref. kereskedő és Ferenczi Lidia, ág. hitv. ev. Julius 7. Érsek János, ág. hitv. ev. napszámos és Kovács Anna, ág. hitv. ev. Julius 9. Végh János, evrref. lelkész és Balla Margit, ev. ref. — Fürst Jakab, izr. lókereskedő és Nachmann Paula, izr. A kiadóhivatal vezetője: Nánik Pál.