Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-05-25 / 21. szám
képviselőtestülete sem fog e legújabb építkezési szabadosság felett néma csenddel eltekinteni. Ezen utcamegnyitással érdekességre nézve kapcsolatba hozható a kataszteri bérház építési ügye is. Ha jól értesültünk, a megye az egész építkezést nem hagyta jóvá, mert sem tervrajz, sem pontos költségvetés beterjesztve nem volt. Hogy a megyére mit terjesztettek föl és mit nem, azt nem tudom. Hanem, hogy a várossal megszavaztattak 140—150 ezer koronára rugó építési költséget és árlejtést hirdettek a bérház építésére anélkül, hogy az épületterveket látta volna előzőleg az építési bizottság, azt tudjuk. S hogy micsoda könnyelműséggel történt mindez, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tanács csak nem régen, tehát jóval a közgyűlés határozata és az ide vágó árlejtés után utasította a mérnököt az említett bérházra vonatkozó tervrajz és költségvetés elkészítésére. Nem tudom, hogy van-e már törvényes hatóság által elfogadott építési tervrajz, de hogy az új bérház helyén már megkezdették az építési munkát, azt látni lehet. Itt is tisztelettel kérdjük: Kinek, vagy kiknek a felelősségére megyen ez így? Ezen fontosabb építkezési ügyek körébe tartozik még, hogy az építési szabályrendelet egyik nevezetes paragrafusára rámutassunk. Ezen szabályrendelet 4. §-a ugyanis így szól: »Uj utcák nyitása a város által kisajátítás vagy területvétel útján eszközöltetik, amennyiben pedig magán egyén vagy társulat saját birtokterületén nyit utcát, amely a térképpel megegyez, avagy abba pótlólag felvétetik, a város az utca területéért semmi kárpótlást nem fizet,* Első látszatra ez a pont helyesnek is látszik. Mert ahol a város akar új utcát nyitni, ő fizeti meg az utcaterület árát . is. Ott, ahol magán egyén szeretne háza előtt új utcát, mivel ő akarja, az utca költségét is ő maga fedezze. A város csak nem fog hazakísérje. Örömmel üdvözölte egymást a két pátrióta: — Isten meghozta téged brácsek moj ? — Nó, csághogy már kiugrottá neked a fejedből az a tücsök ! Megölelték egymást. S az örömben osztozott az intézet igazgatója is, büszkeségét nem titkolhatván el az intézetnek gyors sikerén. Hazafelé ment tehát a két pátrióta. Hanem mikor a vonat már messze robogott s távolról látni lehetett a fenyves hegyek kékes tömegét, a plébános így szólt ravasz mosollyal : — Hanem az a tücsök még mindig itt csiripolja ám nekem a fejiben. — Mit szólsz, brácsek moj ? kérdi a postás. — A tücsök még egyre csiripolja. — De hiszen azt mondtad, hogy már nem csiripolja. A plébános hamisan hunyorított barátjára. — Cság mondtam, cság mondtam, pedig egyre csiripolja. — De hát miért mondtad, brácsek moj ? — Nem akarta nekem ott maradni. Az állomásnál az orvos és a kántor várta őket. De mekkora volt ipegdöbbenésök, amikor értesültek, a saját kiadásával mindenkinek kedvére, a házuk előtt utcát nyitni. Ez így értelmezve nem kifogásolható. S ha így is hajtanák végre, nem is lenne soha senki részéről panasz. Azonban ott van az idézett paragrafusban egy csalafinta kikötés, amely egész más és pedig a polgárokra veszedelmesen más színben tünteti fel a 4. §-ban foglalt rendelkezést. Az van benne ugyanis: ha »magán egyén vagy társulat saját birtok területén nyit utcát, mely a térképpel megegyez.* Vagyis, ha valaki oly helyen vesz telket és oly helyen akar építeni magának házat, amely telek a nem tudni : mikor leendő új utcába esik a tervrajznál fogva, akkor erre, a majd Isten tudja mikor? kiépítendő utca részére ingyen kell átadnia a városnak az utcára eső területrészt. Hogy ez mennyire méltánytalan és hatósági visszaélésekre is alkalmat adó rendelkezés, azt külön cikkben óhajtanám a tek. szerkesztő úr szives engedelmével kifejteni. Már eddig is sok panaszra adott okot s ha városunk fejlődik, még több elégedetlenségnek lesz a forrása. Valóban megérdemli, hogy most, mikor az építési szabályrendelet újra átdolgozása kerül nemsokára a közgyűlés elé, ezzel az építtető polgárok sérelmeinek állandó forrásával is foglalkozzunk. Gy. Qy. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Junius hó 5-én városi közgyűlés lesz, melynek tárgysorára többek között a következő ügyek kerülnek : tisztviselők drágasági pótléka; alispán leirata a pénztári helyiségekről ; Halász Mihály és társai indítványa a tüzötó szerekre vonatkozólag; a v. mérnök fizetésrendezése ; a barakk-kaszárnyának szánt telek vételárának folyósítása stb. § A miniszter csatornázást ajánl. Városi képviselőtestületünk azzal a kérelemmel fordult a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a belvárosi hogy plébános barátjuk a tücsökkel együtt tért vissza, s kegyetlenül rászedte őket. •— No, Jozskó, — mondta a postás az orvosnak — most már teneked kell azt a tücsököt kikergetni Cirilnek a fejéből. Az orvos két napig törte a fejét valami mesterfogáson, amit a harmadik napon végre kitalált. Nyomban össze is* hitta a barátokat a plébániára, tücsök-kiüzésre. A három jóbarát körül állta a plébánost. Mindegyiknek megvolt az előre kijelölt szerepe. A postás fogta a plébános fejét, a doktor karbolos vizzel fecskendezett a jobb fülébe, mig a kántor ott leste a tücsköt, hogy mikor ugrik ki főnökének és barátjának a balfülén, egyik markában egy kövér mezei tücsköt szorongatván. Egy nagyobb befecskendezésnél aztán, amelyre a plébános felszisszent, az a kövér tücsök kiugrott a plébános bal fülén. — Hó !, hó ! Itt a tücsök ! Kiugrottá a tücsök. Meg kell fogni! El ne ugorjon ! kiáltának mind a hárman, s magukat a tücsökre vetve kapkodtak utána. A plébános is felugrott s kipirult arccal mondta, kiabálta: • — Hej, az a tücsök. Csakhogy kiugrottá ! Éreztem, amint ugrotta. S e közben ő is a tücsök után iramodott, amely székek közt, ágy és szekrények pincékben levő talajviz megszüntetése céljából teendő végleges intézkedések előtt küldjön ki a miniszter szakértőket, akik véleményt mondjanak, hogy a baj orvoslása alagcsövezés, a vízvezetéki csövek kicserélése vagy minő más úton remélhető. A miniszter válasza most érkezett le városunkhoz. Kijelenti a miniszter, hogy szakértőket Pápára nem küld, mert a viszonyokat alaposan ismerő szakértők egyértelmüleg kijelentették, hogy a talajviz mizérián egyedül a város részleges csatornázása képes segíteni. § Fegyelmi ügyek. A Kemény Béla v. jegyző ellen folyamatban levő fegyelmi ügyben az alispán meghozta az Ítéletet, mely szerint Keményt igen súlyos megokolással 100 K pénzbüntetésre ítélte. Az itélet még nem jogerős, ha jogerőre emelkedik, anyagával foglalkozni fogunk. — A Szokoly rendőrkapitány ellen folyó fegyelmi ügyben az alispán a vizsgálat vezetésével Bélák Lajos főszolgabírót bizta meg. A főszolgabíró maga elé idézte Halász Mibályt, mint aki a kapitány ellen vádlóként fellépett, minthogy azonban őt megbízatásához képest csak a festék ügyben volt hajlandó meghallgatni, Halász azzal a sürgős kérelemmel fordult az alispánhoz, bogy a vizsgálat az Ő interpellációjának egész anyagára terjesztessék ki. § A villamos világitásnak a vasúti síneken túl levő részekbe való bevezetésére tudvalevőleg a telep felügyelő-bizottsága az engedélyt megadta. A vezetéket a vasúti sinek alatt kábeleken viszik át, melyek lefektetési munkálatai e hó 28 án veszik kezdetüket. A munkálatokhoz a MÁV. is küld ellenőrző közegeket. § Építési engedélyt nyertek a héten : A r. kath. hitközség a Zimmermann-utcán emeletes iskolaépületre, Matus György Kossuth-Lajos utca 6. sz. házátalakításra, Dringler Gyula Eötvösutca 20. sz. földszintes ház újjáépítésére, Kovács Sándor Veszprémi-út 13. sz. földszintes lakóházra, Kardos Károly Jókai utca 53. sz. házátalakításra. EGYESÜLETI ÉLET. = Az önk. leányegyesület folyó hó 19-én . pünkösd vasárnapján tartotta befejező gyűlését az' idei egyleti évben. A terem zsúfolásig megtelt tagokkal és érdeklődő közönséggel; zajos tapsokkal fogadták mindjárt a műsor első pontját Kis József zenetanár zongorajátékát. Egy Liszt-Rapsódiát adott elő, igazán művészi felfogással interpretálva a zeneszerző gondolatait és virtuóz technikával juttatta azokat érvényre. A sűrűn felhangzó tapsokra és éljenzésre — mintegy köszönetül — a „Repülj fecském" kezdetű gyönyörű dalt játszotta el művészi variációkban, egészen magával ragadva a közönséget. — Utána Koritschoner Margit alatt törekedett elmenekülni és elrejtőzni. De hiába, mert bekerítették s a kántor úr egy ügyes stratégiai mozdulattal hatalmába ejtette. — Lett öröm Jerikhóban. Dicsérték mind orvos barátjukat: — Cság te vagy az igazi doktor! A plébános ragyogó arccal konstatálta, hogy egészen könnyűnek érzi fejét, nincs ott a tücsöknek hire sem. A tücsök kézről-kézre' járt, mindegyik megvizsgálta az ördöngös kis jószágot s megfenyegették: — Átkozott bogárkácska, mennyit te csiripoltál Ciril barátunk fejében! A plébános ujjongott örömében, arca egészen megszélesedett, fejét tapogatta, amelyet most olyan könnyűnek érzett. — Hanem már most mi meglesz a tücsökkel? kérdezte a kántor. A doktor kijelentette, hogy ártalmatlanná teszi, spirituszba öli, de addig is, hogy el ne meneküljön s ujabb miskolánciát ne csinálhasson, nagy vigyázva a szekrény tetején egy pohárral leborították a megátalkodott bogarat . . . ... Ez történt Trhanován, Anno 1868., de mint mondják, ez előtt is, ez óta is, másokkal is megesett ez az eset. MIT IttYOíK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Minden külföldit fölülmúl n rrinllfli hazánk természetes a muuai szénsavas-vizek királya: ÁGNES FMTÍÍO Millenniumi nagy éremmel ~ füliCl b ' kitüntetve. Kitűnő asztali-, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorKedvelt borvíz T oicsóbbaTzTdayiznéi: Mindenütt kapható! Főraktár Oszwald János urnái Pápán. (1) = Főraktár Oszwald János urnái Pápán.
