Pápai Hirlap – IV. évfolyam – 1907.
1907-05-04 / 18. szám
adja. A keresztyénség élő tiltakozás az anyagi javak ellen való rohanás után. Küzdeni kell tehát azok ellen, kik a szellemi és erkölcsi anarchia záözlaja alá akarják vinni az embereket. E küzdelemnek nem szabad felekezeti alapon felépülnie. A protestantizmusnak meg kell találnia helyét az egész magyar felvilágosodott közvélemény egyesült táborában. Egyetértenie kell a felekezeteknek, oehogy Bizánc sorsára jussanak, hol akkor folyt leghevesebben a felekezetek torzsalkodása, mikor már a barbárok döngették kapuikat. „Egy akol, egy pásztor" szó szerint nem valósulhat meg, de annyiban igen, hogy minden felekezet egymásban testvérét lássa és erejüket ne egymás ellen, de közös hivatás betöltésére, közös ellenség ellen fordítsa. Ez óriási munkában a lelkészi kar nem maradhat magára. Hogy az egyetemes papság eszméje valóvá legyen, ahhoz nem a dogmákhoz való görcsös ragaszkodásra, de élő hitre van szükség. Az élő hit, mely apáinkat nagy tettek elkövetésére tette képessé, szükséges ma is, kéri Istent, hogy az élő hitet élessze, fejlessze és tartsa meg mindnyájunkban. Tisztelgések. A székfoglaló beszéd elhangzása után tisztelgések következtek. Elsőnek a ref. konvent, a dunamelléki, erdélyi, tiszáninneni és tiszántúli ev. ref. egyházkerületek küldöttsége járult az új főgondnok elé Degenfeld József gróf, a tiszántúli egyházkerület főgondnokának vezetése alatt. Utána a dunántúli és bányai ev. egyházkerület népes küldöttsége tisztelgett Ihász Lajos dunántúli felügyelő vezetése alatt. Sorban jöttek ezután: az esperesi kar Nagy Gedeon, a gondnoki kar Szabó Kálmán, a főiskolai igazgató-tanács és tanári testületek Czike Lajos, Veszprémvármegye törvényhatósága Koller Sándor, Pápa város tanácsa Mészáros Károly, a nagyszalontai és bihari egyházmegyék Széli Kálmán, a pesti református egyház Kovácsy Sándor, a pápai evang. egyház Gyurátz Ferenc, a pápai izr. hitközség dr. Koritschoner Lipót, a komáromi ref. egyház Dotnány János és a pápai ref. egyház Kis József vezetése alatt. A tisztelgések fél 2 re értek véget. Bankett. Délután 2 órakor bankett volt a Griffben 270 résztvevővel, kik mind Tisza vendégei voltak. Persze ekkora vendégsereg befogadására szűk a Griff terem s ezért a földszinti étteremben, sőt a kávéházban is terítve volt. A banketten, mely elejétől végig pezsgő hangulatban folyt le, az első felköszöntőt Antal Gábor püspök mondta a királyra, utána a Himnuszt énekelték. Czike Lajos pápai főiskolai gondnok, Dicsöfi József'tiszántúli egyházkerületi főgondnok Tiszára mondottak felköszöntőt. Tisza István, a dunántúli ref. egyházkerületre mondott felköszöntőt. Kötelességét teljesíti, — úgymond — mikor a főgondnokságot elvállalja. A kötelesség teljesítése mindig a legfőbb volt előtte, nem törődve, mily megitélés alá esnek tettei. A protestantizmusról szól, amely lételét a látszólagos igazságok ellen való támadásnak köszönhette. Az egyéni függetlenség elvi meggyőződésének tisztelete voltak és legyenek a protestántizmus vezéreszméi. Sárközy Aurél Antal Gábor püspököt, Scholtz Gusztáv ág. hitv. ev. püspök Tiszát, Baksay Sándor ev. ref. püspök az ág. hitv. ev. egyházat, Peti Lőrincz Tiszát éltette. Beöthy Zsolt nagy hatással szólt Tisza mai programmbeszédének egyik kiemelkedő pontjáról: a magyarság és a protestantizmus kapcsolatáról. A protestantizmus jelszava mindig az volt: „A haza minden előtt !" még a felekezeti érdekek előtt is. Felköszöntőket mondtak még : Barthalos István, Radácsi György, Tuba János, Szabó Zsigmond, Bakó Imre, Degenfeld József gróf és Mészáros Károly. A bankettről özv. Tisza Kálmánnét és gróf Tisza Istvánnét sürgÖnyileg üdvözölték. Tisza István még kétszer izólt. Első tósztjában Erdélynek jelentőségét méltatta a magyarság szempontjából. Második tósztjában felköszöntötte a szép számban megjelent másvallásuakat. Rámutatott arra a közös forrásra, ahonnan az Összes keresztyén felekezetek eredtek és hő óhaját fejezte ki, hogy a dolgok felszinén levő ellentétek ne legyenek erősebbek a dolgok mélyén levő egységnél. — A bankett elejétől végig a legjobb hangulatban folyt le, mit nagyban emelt a pompás menü és kitűnő kiszolgálás, melyről Zsilinszky Lajos szállodás előtt az idegen vendégek közül is szá mosan elismerőleg nyilatkoztak. A közgyűlés. A közgyűlési tanácskozások szerdán kezdődtek meg Antal Gábor püspök és Tisza István gróf elnöklete alatt. A közgyűlésen mindenekelőtt elhatározták, hogy az új főgondnok székfoglaló beszédét kinyomatva minden református egyháznak megküldik. Felolvasták Apponyi Albert gróf kultuszminiszter leiratát, amelyben tudatja, hogy Nagy Gedeon esperesnek a király a Ferencz József rendjelt adományozta. A közgyűlés melegen üdvözölte az esperesi kar nesztorát. Felolvasták ezután özv. Tisza Kálmánné és gróf Tisza Istvánná sürgönyét, melyben megköszönik a nekik küldött üdvözletet. A rendes tanácskozás során a püspöki jelentést Segesdy Ferencz dr. referálta. Ezzel kapcsolatban kérni fogják a közoktatásügyi kormányt, hogy oly állami iskolákban, ahol reformátusok megfelelő számarányban tanúinak, református vallású tanító is alkalmaztassék. Darányi Ignácnak, aki a komáromi egyházmegye gondnokságáról nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott, tiz évi működéséért hálás köszönetet szavaztak és melegen üdvözölték. Helyére megválasztották Kálmán Rezső főispánt és ugyanazon egyházmegye esperesévé Tóth Kálmánt. Örömmel vették tudomásul, hogy a felekezeti tanítókról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőház a kántori fizetéseknek a nyugdíjba való beszámítása mellett döntött. A tanítók fizetésrendezését a lelkészi fizetésrendezésnek kell követnie 2400 koronás alapfizetéssel, amit egyelőre elvileg elfogadtak. A közgyűlés az egyházi törvények életbeléptetése tárgyában kimondotta, hogy minden intézkedést megtesz ez évben, hogy a törvények a jövőre életbe léphessenek. — A lelkészi özvegyi évet illetőleg azonban a törvény nyújtotta leghosszabb terminust, az öt évet veszi igénybe. Délután fegyelmi bírósági ügyeket tárgyaltak. Csütörtökön íolytatták a tanácskozásokat. Az iskolaügyeket Németh István referálta. Ezek során hálás köszönettel vették tudomásul, hogy a törvényhozás a középiskolai és polgári iskolai tanerők fizetését kiegészítette. A tanítóképezdei tanárok fizetéskiegészítéséről szóló szabályzatot, mint az autonómiába ütközőt, azonban nem tartották elfogadhatónak. A választások során a Baldácsy-bizottságba Tisza István grófot, a konventbe rendes tagul Nagy Lajos esperest, a gazdasági tanácsba Antal Lajost és Kis József esperest küldték ki. A pápai főgimnáziumba igazgatóul közfelkiáltással Faragó Jánost, tornatanárnak Rácz Dezsőt választották meg. A theológiai tanárok fizetését 3600 korona alapfizetéssel és öt évi 400 koronás korpótlékkal rendezték. A közgyűlés Antal Gábor püspök imájával nyert befejezést. Köszönet. Az ünnep rendező-bizottsága felkért bennünket a következő sorok közzétételére: A főgondnoki beiktatási ünnep rendezőbizottsága elmulaszthatlan kedves kötelességét teljesíti, midőn mindazoknak, kik részben fogatoknak rendelkezésre bocsátásával, részben a vendégeknek adott szállásokkal az ünnep fényét emelni, sikerét előmozdítani segítettek, legmélyebb háláját és köszönetét nyilvánítja. Pápa, 1907. V. 3. A rendező-bizottság nevében : Németh István, egyhker. főjegyző, biz. elnök. A VARMEGYÉRŐL. * Vármegyei közgyűlés. Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága 1907 május hó 13-án s a következő napokon rendes közgyűlést tart. A 102 pontból álló tárgysorozatból kiemeljük a következőket: Alispáni jelentés. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye átirata sztrájk esetén a katonaságnak aratási munkára való átengedése tárgyában. Sopronvármegye átirata a vármegyei tisztviselőknek titkos szavazás útján való választása érdekében. Sopron és Győr szab. kir. város közönségének átirata a virilista intézmény eltörlése iránt. Alispáni előterjesztés a balatonparti vasútra megszavazott 90.000 korona hozzájárulás fedezése tárgyában. Alispáni előterjesztés egy irattárnoki állás rendszeresítése iránt. A vármegye kezelése alatt levő alapok 1906. évi számadása. M. kir. belügyminiszter leirata Pápa r. t. város építési szabályrendeletének módosítása tárgyában. Pápa város polgármestere felterjesztése különböző házés lakásbérletek tárgyában. Pápa város képviselőtestületének átirata a veszprémvármegyei h. é. vasutak tárgyában. A pápai r. kath, főgimnáziumi bizottság kérvénye vármegyei segély megszavazása iránt. Nagyalásony és Dabrony községek határozatai a pápa —sümegi helyiérdekű vasútvonal építéséhez szükséges hozzájárulás tárgyában. A YÁROSHAZAROL. § Városi közgyűlés volt múlt szombaton, április 28-án. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Barna Ignác, Halász Mihály, Keresztes Gyula, Nagy István és Perlaky Géza felkérettek, az elnöklő polgármester bejelentette, hogy a dunántúli ref. egyházkerület főgondnoki beiktatásán a v. tanács is részt vesz és csatlakozásra hívja fel a v. képviselőket. Bejelentette továbbá, hogy Lőwenstein Adolf és neje a szegények számára 3000 K-s alapítványt tettek, melynek kamatai minden évben 24 r. kath., 12—12 ág. h. ev., ev. ref. és izr. vallású szegények között osztandók ki. Az alapítványért a képviselőtestület hálás köszönetét fejezte ki. A kóborcigányok letelepítésére nézve Halász Mihály és Ács Ferenc hozzászólása után elfogadták az áll. választmány javaslatát, mely helyül a somlói utat jelöli ki. Az állami ovoda helyére nézve a kath. hitközségtől a felsővárosi iskolának egészben vagy részben leendő eladását kéri. A vendéglők, korcsmák stb.-ról szóló szabályzatot dr. Hoffner Sándor és dr. Hirsch Vilmos tüzetes hozzászólása után visszaadják átdolgozás céljából a jogügyi bizottságnak. A gyámtári számadásokat helyeseknek találván, jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszterhez. Faa Lajos és társai, Zápolya-utcai lakosok az utcatérhez eső területért kártalanítást kérnek. Faa Mihály pártolta, a közgyűlés azonban, minthogy az építkezési engedélyben világosan ki volt mondva, hogy kártalanítást a város nem ád, a kérelmet nem teljesítette. Belenyugodott a közgyűlés abba, hogy az Esterbázy-uton még üresen álló telek ketté osztassák. Ugod községnek a gerencei útvonal irányának megváltoztatását célzó kérvényét Jákói Géza szakszerű felvilágosításai után pártolólag fogadták el. Balassa Ignác pápai illetékességének megtagadása után a közgyűlés véget ért. § A város iskolaügyi bizottsága folyó hó 3-án Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott, melyen első sorban a kultuszminiszter egy leiratát tárgyalták. E leiratban kijelenti a miniszter, hogy a vasárnap áélutáni tanoncoktatás kivételesnek teMIT IGYUNK? ^ unk moha i Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre legbiztosabb óvószer. forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. (2) forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes es olcso savanyúvíz; dus szensavtartalmánal fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betcgsegcknek. 26 ev «t\bebizonyosodott, hogy meg m^iina ww.^L-tni i* mint tvnW rhnWa rWldméltettek azok. a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agncs-vizzel eltek. Legjelesebb orvosi szakHáztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkíméltettek azok, a kik közönséges tekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvashato. Háztartasok szamara máslelliteresr kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Agnes-forras vizet a legszegenyebb vidéki városokban lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható./ forraskezeloseg. l)|>f*VB% I Kaphaó minden íüszei üzletben és elsőrangú vendéglőben. ===== Főraktár OszWald János urnal Papan. J^msvm. v ^/mw
