Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-11-24 / 47. szám

§ A kövezetvám és helypénzfizetésre ki, egyezni óhajtók figyelmébe. Pápa város kövezetvám- és helypénzjövedék kezelősége által felhivatnak mindazon nagybirtokosok és bérlők, kik fogataikra az 1907. évre évi átalányra kiegyezni óhajtanak, hogy annak megkötése végett 1906 nov. hó 19-től kezdve legkésőbb és bezárólag ugyancsak november hó 30-ig délelőtt 9-12 óráig és délután 3 — 5 óráig fenti hivatalnál jelentkezni annál is inkább el ne mulasszák, mert ezen időn túl egyezségek nem köthetők. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai kör múlt vasárnap este 6 órakor házi estélyt tartott. A programm első pontjaként Neuhauser Erzsi játszotta Zongorán Brüch Cigánytemetését a magyaros stílű szerzemény szépségeit érvényre juttató rutinos előadásban. Ezután Ledojszky Dezső olvasta fel Báródi Géza hirlapirókollégánk egy novelláját, mely lélektani története két leány szerelmének, kik közül egyik feláldozza magát a másiknak boldogságáért. A szép novella, melynek hatását fokozta a felolvasó jeles előadása, általános tetszést aratott. Ezután Szabó Zsigmond sikerült humoros szavalata következett. A programm utolsó száma Froreich Szabó Ernt) zongorajátéka volt. A fiatal zongorista tehetségéről eddig is nagy véleménnyel voltunk, mit idei szereplése még inkább erősített. Pompás játéka valósággal felvillanyozta a közönséget. A zúgó tapsokra két ráadással kedveskedett, melyeket hasonlólag művésziesen adott elő. = A Leányegyesület e heti előadó ülését vasárnap este tartotta, mely alkalommal igazi műélvezetben volt része a termet zsúfolásig megtöltő nagy és előkelő közönségnek. Megnyitó pontúi négy lányka Koréin Adél, Goldberg Irma. Singer Sári és Löivy Margit szerepelt a pódiumon, akik Farkas Imrének, a kedvelt fiatal irónak ügyes kis egyfelvonásos darabját „A pesti kis lány

u-t adták elő nagyon kedvesen, ilyen fiatal műkedvelőknél szokatlan biztossággal. Helyes játékukért sok megérdemelt tapsot kaptak. Utánuk Rcsch Margit következett, aki cimbalmon szebbnél-szebb magyar darabokat adott elő, nagy tetszést aratva. Majd Újhegyi Mihályné szavalta el Kis Józsefnek „Ágota kisasszony" cimü gyönyörű költeményét. Finoman poentírozott előadása, igaz érzelemmel cpengő hangja, a költemény váltakozó hangulatait egyaránt hűen tükröztette vissza s zajos taps jutalmazta érte az előadót. Willich Arankának bámulatos gyorsan fejlődő, erősödő szép mezzo-szopránjábau gyönyörködhetett ezután a közönség és nem is érte be az előadott „Hajós leány" dallal és a leányka operette „Be szép ország" kezdetű dalá val, hanem ráadást kért és a zúgó tapsok után kapott is. A Leányegyesület kedves vendége Rózsa Miklósné Beck Blanka, a kitűnő fiatal irónő, néhány hangulatos, kiváló tehetségre és mély érzésre valló poémáját adta elő, a közönség szűnni nem akaró tapsa mellett. Különösen tetszettek az elragadó „Nádas dalok", a „Gyöngyvirág", a „Bölcső" és az „Anyánk" cimü versek. Utána Gerstl Leóné művészi zongorajátéka következett, aki egy Chopin és egy Mendelssohn-Liszt darabot adott elő kitűnő felfogással és virtuóz technikával. A közönség viharos tapsokkal köszönte meg a művésznő gyö nyörü játékát, mely különösen a zeneértők lelkesült elismerését és tetszését vivta ki. Szabó Zsigmond pompás humorral előadott és kedélyes rögtönzésekkel átszőtt monológja fejezte be az estély érdekes műsorát. — A Leányegyesület holnap, í. hó 24-én d. u. fél 5-kor előadó ülést tart a következő műsorral: 1. La Grace. Gavotte. Böhm C.-től. Zongorán előadja Fellner Elemér. 2. Rab asszony. Kiss Józseftől. Szavalja Klein Endre. 3. A magyar ipar fejlesztésének szükségessége ós a magyar nők. Felolvasás. Tartja Baukovácz Alfréd 4. A Notre-damei toronyóra. Szabolcska Mihálytól. Szavalja Drach Jolán. 5. Zampa. Beyertől. Zongorán eladják Pfeiffer Laura és Beck Ilona. = A felsővárosi olvasókör f. hó 18-án Mészáros Károly polgármester elnöklete alatt tartotta őszi rendes közgyűlését. A közgyűlésen tárgyalták és elfogadták az 1907. évi költségvetést, megállapították (a régi összegben) a tagsági díjjat és elhatározták, hogy tagok gyűjtésére akciót indítanak. Rapoch Vilmos indítványára kimondták, hogy a kör részére kizárólag magyar gyártmányú iparcikkeket szereznek be s a tagok is a magyar ipart tőlük telhetőleg pártolni fogják. IRODALOM. Mult és jelen. — Köveskuti Jenő versei. — A cim is mutatja, de a költemények tárgya és hangja is elárulja, egy vers A visszatért múzsa pedig nyiltan bevallja, hogy élete két különböző korszakának költői temékeit gyűjtötte össze most megjelent kötetében Köveskuti Jenő. Dalszerű kisebb versek a kötet első részében, filozofikus leírások, hazafias ódák a második részben. A kettő I között mintegy átmenetül szolgálhatnak azok a románcok, hazafias képek, melyekben a tárgy még a múlthoz látszik tartozni, de kidolgozásuk módja, költői stiljük a második csoportba sorozza őket. Mintha a költő a maga Sturm és Drang korának szerelmi vergődései után hosszú-hosszú időre bucsut moudott volna a múzsának s csak miután tudása erősödött, látóköre tágult, tért volna vissza első szerelméhez. A jelen verseit a múltéi tói élesen megkülönbözteti az a mélyebbre látás, a történeti reflexióknak az az igazabb volta, az érzés nagyobb emelkedettsége és — amik szintén nem utolsó kellékek a költészetben — az előadásnak biztosabb volta, a goudolatkifejezésnek nagyobb határozottsága, a verselés magasabb tökélye. Szinte nem bántuk volna, ha valamelyik poétabarátjával a Himfy és Dayka epigrammáját megismételték volna, ha a mult versei közül a konvencionális érzések ószerü lapos dalai, mint amilyenek a Kérdések, Alkony van már, Tűnődöm s még egy csomó tűzre kerülnek, mert ha ezek ott ellángolnak vala, biztosabban várná a költőt „az olimpuszi kar." Ámde várja így is. Igazságtalanok lennénk a múlthoz, ha nem említenők fel, hogy a Visszhangok között találunk oly dalokat is. melyeket az érzés őszintesége s a kifejezés bája a szebb műdalok közé iktat. íme egy mutatóba : A kis virágok elbeszélik, Hahogy megkérdezed, Hogy a lelkém mint szenved érted S a szivem mint szeret. S ha kérded: régi boldogságunk, Hogy visszatér-e még ? A kis virág kételkedőleg Ingatja meg fejét. De a költőt igazi erejében még nem ezek a dalok, sem azok a különben elég ügyesen megverselt történeti vonatkozású képek (Dévai vár, A világosi rónán) mutatják be, melyek legtöbbjéből hiányzik még az a szuggesztív ero, mely az olvasót a költő érzelmének részesévé képes tenni. Köveskuti értékesebb versei kizárólag a jelen versei. A jelenben más a természet neki, mint eddig volt. A Bátra, a Felvidéken nem egyszerű leírások többé, de magvas gondolatokat keltenek szemlélőjükben és éneklőjükben, az élet többé nem csak a szerelem édes és gyötrő játékának szintere, de a nagy lemondások, nagy szenvedések iskolája {Jézus), a történet pedig nem csak arra való, hogy eseményeit krónikásán zengjük, vagy az események gyászossága miatt honfi-bánatunknak egy-egy sóhajjal kifejezést adjunk, de arra, hogy eseményeit párhuzamba hozzuk a jelen eseményeivel s szólván akár nyiltan (A honárulók, Rákóczi), akár allegorikus formában {fenyő a lombos fák között, Kartágó), a szabadság bátor húrjait pengesse, melyek rókonlelkekre állandó és mély hatást gyakoroljanak. Érzésének nemessége — mely egyéb verseiben is tiszteletreméltó — e költeményekben kifejezésbeli erőt, sokszor új metaforákat is kap társakul, hogy esztetikai s nem konvencionális értelemben vett „szép" költeményeket hozzon létre. Köveskuti Jenő verskötetét az irodalom minden igaz barátja örömmel és élvezettel fogja forgatni. Jeles költői tehetség mutatkozik be ezekben s oly költői pálya tárul fel, mely képes és fog is emelkedni. Kétszeres örömmel forgattuk mi a kötetet, hisz a benne foglalt költemények szinejava lapunk tárcarovatában jelent meg először. A szép kötetet, melyet a Pallas-társaság fényesen állított ki, ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. — ör — — A „Vasárnapi Újság" november 18-iki számának 22 képe közül 11 a Műcsarnok nemzetközi kiállításának egyes érdekesebb festményeit közli sikerült reprodukciókban, a tárlatot biráló cikkel. Verset Telekes Béla és Tóth Jolán irtak e számba, Mikszáth Kálmán folytatja pompás humoru elbeszélését „ A Noszty-fiu esete Tóth Marival" cimen; Zöldi Márton elbeszélése s a „Regénytár" mellékleten Izsák Márta regénye és az „Udvari élet a 1 francia királyok korában" cimü regényes korrajz szolgálnak további szépirodalmi olvasmányul. A többi közlemények közt vau Fayer László és Kimnach László arcképe és nekrológja, Szász Zoltán cikke Dániáról, Thúry Gyula nagy festménye az 1900 ban Velencében Szent Gellért ereklyéinél járt zarándoklatról, képek Szemere Bertalan miskolci szobrának leleplezéséről, a budapesti chrysanthenum-kiállíiásról 8 a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet. Közintézetek s egyletek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg stb. A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkróniká"-val együtt négy korona 80 fillér. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalá oan (Budapest, IV. Egyetem-utca 4. szám). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap" a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. HETI ÚJDONSÁGOK. — Igazgató-tanácsi ülés. Az állami polgári leányiskola igazgató tanácsa folyó hó 21-én tartotta Sült József elnöklete alatt alakuló gyűlését. Az ülésen a bizottság jegyzőjének Kis Ernőt, gondnokának Jándy Bernardint választották meg s ezután folyó ügyeket intéztek el. — Kitüntetés. Jókuthy Albert kúriai birót nyugalomba vonulása alkalmával a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Jókuthy Albert megyénkbeli földbirtokos, ki a törvényhatósági közgyűléseken jelentékeny szerepet szokott vinni. — Magyar hitszónokot! Még ugyan nyilvánosan mi sem történt a megüresedett rabbi-állás betöltésére nézve, azonban az izraelita hitközség összes számottevő elemei élénken foglalkoznak a kérdéssel s úgy halljuk, általános az a nézet, hogy csak magyar hitszónok kerülhet az állás betöltésénél szóba. Ha a pápai hitközség azt akarja, hogy a hazafiasságába ós magyar érzésébe vetett hit meg ne rendüljön, más képen valóban nem határozhat. — Előléptetés. A m. kir. pénzügyminiszter Hermán Pál, II. osztályú adóhivatali ellenőrt, adóhivatalunk buzgó tisztviselőjét, I. osztályú ellenőrré léptette elő. — A balatonparti vasút. Végre a megvalósulás biztos reményével kecsegtet a balatonparti vasút megépítése. A vasút, mely a Balaton veszprémi és zalai partját van hivatva felvirágoztatni, a minisztériumban megállapított végleges tervek szerint úgy épül meg, hogy a budapestfiumei vonal Adony-Szabolcs állomásától elágazó vicinális vonal gyorsvonatok közlekedésére alkalmas vonallá építtetik ki Börgöndig, innen ágazik el az új balatonparti vasút s megy megkerülve a balaton északkeleti sarkát Kenesén, Almádin át végig az egész veszprémi és zalai parton Tapolcza végállomásig. Külön szakaszként épül meg, mint az egész vasút kiegészítő része, az almádi-veszprémi szakasz. A tervezett vasútvonal egész hossza 133 kilométer, ebből a börgönd-almádi-tapolcai tesz 117 km., az almádi-veszprémi rész 17 km. A vasúton 60 km. sebességgel gyorsvonatok fognak közlekedni. Építését az Agrárbank, ha pedig ezzel a megállapodás nem jöhet létre, maga az állam veszi át. A kiépítésre ugyan két esztendei határidő van kikötve, de ha az egyezség az állam és az agrárbank közt létrejön s a vasút építése már tavasszal megkezdődhetik, egy év alatt be akarják fejezni, hogy a vasúton már az 1908-iki fürdőévadra a forgalom is megnyílnék. — A katholikus főgimnázium céljaira e héten dr. Rada István prépost-kanonok Veszprémből 2000 korona adományt küldött a bizottság pénztárnokához. — Új mise. Tatarek Béla minorita rendi áldozár, a kupi urodalmi erdész fia, holnap, vasárnap 9 órakor tartja első szent miséjét a pápai plébánia-templomban. Manuduktor Kriszt Jenő esperes-plébános, szónok pedig Kubicza Győző, aradi hittanár, a primiciáns rendtársa lesz. A 11 órai mise alatt áldást oszt az új misés, kinek szülei délben Kupon ebédet adnak.