Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-07-21 / 29. szám

e szempontot egészen figyelmen kívül hagyja. Fontos az egészségügyi tekintet. A Cinoa gyilkos kipárolgását meg kell szüntetni. De vannak hasznossági szempontok is. A gyarapodó népesség talál lakást, a forgalom könnyebben lesz lebonyolítható, a közlekedés élénkül. Helytelen felfogás, hogy a Fő-utcaiaknak ez hátrányos. Akinek arra van dolga, ezután is arra fog menni. A barakk-kaszárnyával nem volt szükséges ezt junktim tárgyalni. Ha külön jött volna, akkor is megszavaztuk volna; szavazzuk is meg egyhangúlag. Á polgármesternek pedig szavazzunk köszönetet odaadó fáradozásáért, amivel az ügyet előkészítette. Keresztes Gyula: Nem szabad csak egyik oldaláról nézni az ügyet. A terv szép, de nézzük a másik oldaláról is. Tíz éve folyton adósságot csinálunk; a pótadó ezalatt 15-szőrössel emelkedett (Közbekiáltások : Honnan veszi ezt ? Ez nem áll!). O is szereti a szépet, de előbb jövedelmi forrásokat kell nyitni, meg kell csinálni a konzumvásárt, a városnak kell kezébe venni a cselédszerzést. Számítása szerint az utcanyitás 36000 K-ba kerül, pedig még 100 K-t se lehet rá költeni. A kisgazda, kisiparos nem birja a terheket, megy Amerikába, maga is már azon a ponton van. Proponálja, hogy azok, kiknek házuk van a megnyitandó teleken, fizessék a költségeket. A polgármester helyreigazításul megjegyzi, hogy a pótadó 10 év előtt 54°/

0 volt, ma pedig 52°/

0. Az imént hallott többi számadatok is hasonló reálitással birnak. Kriszt Jenő : A város lakossága túlságosan meg van terhelve. A nagyon megrakott szekeret lehúzza a legkisebb teher is. Ne vegyünk magunkra új terhet. A közegészségi szempontot máskép is meglehet oldani. Boltoztassák be a háztulajdonosok a Cincát. Szépészetről nem lehet beszélni, a KoBsuth-Lajos-utcából szép utca sohasem lesz. Különben nincs értelme az utcanyitásnak, míg a kapuszin ügye nincs elintézve. Keressük meg e tárgyban az uradalmat. A számításokban sem bizik. Szent meggyőződése, hogy többe fog kerülni, mint ahogy a város részéről előadták. Dr. Körös Endre: Keresztes Gyula állásfoglalását érti, mert 1év előtt nem volt képviselő s a képviselőtestületen kívül valószínűleg ugyanazon véleményen volt, aminek most hangot adott. De nem érti az előtte felszólaló Kriszt plébánost, ki most ellenzi az utcanyitást, 1V

4 év előtt pedig a szólóval együtt azok sorában volt, kik az utcanyitást megszavazták. (Kriszt Jenő : Sapientis est consilium mutare in melius.) Igen! a bölcs megváltoztathatja véleményét, de ez esetben a vélemény nem jobbra, de rosszabbra változott. Mert a közlekedés a megnyitással jobb lesz. Egyrésze a forgalomnak a Fő-utcáról ide terelődik. Hogy az utca görbe marad, az áll. De az új egyenes utcarész négy, emeletes házával csak különb lesz a mai piszkos közlénél, tűzfalaival és cincájával. „Szép, ami érdek nélkül tetszik" s aki érdek — melléktekintet — nélkül nézi a dolgot, annak tetszeni kell a tervnek. A kapuszin junktim nem tárgyalható. Ma nincs napirenden. Ha napirendre jő, azt is dűlőre kell vinni. A kisiparos, kisgazda sorsán az állam segíthet s nem a város. A terv, melynek reálitásáért a mérnök felelős, nem költséges, az új házak jövedelmezősége pláne pesszimisztikusan van kiszámítva. De jobb így, legalább nem csalódhatunk. Ha a mi városunk baladása nem csak frázis, szavazzuk meg az utcamegnyitást. Hajnóczky Béla : Nem érti, mért foglalkozik a városi tanács házeladások közvetítésével s mért gondol csupán a Kossuth-utcára ? Mért kerüli ki figyelmét a Ruszek-közle botrányos állapota ? Nem tartja közszükségnek az utcanyitást. A forgalom a Fő-utcán újabb időben csökkent, mért kellene elterelni ? A városi lakosság terhei folyton nőnek. 1896-ban 100.954, 1904-ben 144.000 korona volt a pótadó. Igaz, hogy az adóalap is nőtt. De főkép az iparos és kereskedő érzi az idők mostohaságát. Az épülendő új házakban új boltok lesznek ? Nem bolt, de vevő kell. A jövedelmezőségi számítás sem állhat meg. A terv szerint az új emeletes házakban nyolc 900 koronás lakás lesz. Ki fogja azt kivenni ? Hányan bérelnek ma 900 koronás lakást ? Indítványozza, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Keresztes István : Ki lesz felelős érte, hogy tényleg 7000 koronába kerül ? Kellner Vilmos: Kérdi az iparos osztályt, kibirja-e a terheket ? Rettentő a drágaság. Az élelmi cikkek (Egy hang: Főkép a hús!) folyton drágulnak. Az újabb nagy terhet nem fogjuk elviselhetni. Csakugyan kénytelenek leszünk Amerikába vándorolni. Nem bánja egyébként, nyissák meg az utcát; de a költséget az illetők viseljék. Kis József: Akkor lehetne az illető háztulajdonosoktól a költségek viselését kívánni, ha az Ő házaik ma is nem utcára nyílnának. A Kossuth-utca szinte körút, de most zsákutca helyett nyilt utcává tehetjük, s ez nagy előny. Az életviszonyok nehezek, de vannak bizonyos pillanatok, miket meg kell ragadni egy-egy fontos terv megvalósítására; ma mindent meg lehet az utcanyitás céljaira szerezni, holnap esetleg már semmit. A mi befektetéseink nekünk jövedelmeznek, így a vizvezeték, a villamos telep. A pótadó egyébként évek óta nem emelkedett. Barthalos István : A Széchenyi-tér mai álla pota úgy is tűrhetetlen s az utcanyitás nélkül is kellett volna rajta segíteni. A lakosság 1/

3 része a szűk közlén kénytelen járni, télen szinte életveszéllyel. Nagy a különbség a kapuszin és a közle között. Az mégis csak út! Ne üssük egyébként ezt avval agyon. A terv nem költséges, ki vitelét elbírjuk. Hogy több a pótadó, az áll, de több is az adózó. Hogy a Kossuth-utcaiak viseljék a költséget? Hát a Jókai-utca aszfaltozását nem a város fizette ? Minden osztály érzi a gazdasági pangást s nem is a földmívesosztály a legjobban. Ne akadályozzuk meg e szép terv megvalósulását. Győri Gyula : Némi alapja van annak, hogy az érdekeltek fizessék a költséget, de ez lehetetlenné tenné az utcanyitást, amit ő is hajlandó megszavazni. De a költségeket ne kölcsön bői fedezze a város, hanem az idei s a jövő évi pénztármaradványból. Egyébként csak oly feltétellel szavazza meg az utcamegnyitást, ha a Széchenyi-tér továbbra is tér marad. Vágó László az utcamegnyitást pártoló felszólalása után a polgármester jelenti ki, hogy ő a házeladásokat közérdekből közvetíti, A város utóbbi befektetései mind jövedelmezők, kivéve a két vasutat. Abba szívesen beleegyezik, hogy a múlt és jelen évi pénztármaradványból fedeztessenek a kiadások. Zárszó, szavazás. Gyurátz Ferenc él a zárszójoggal : a terv megvalósulása közérdek. Ha csak kiadás lenne, ellene lenne. De ebből kifolyólag inkább leszállhat a pótadó, sem mint emelkednék s az iparosok viszont jó munkaalkalmakat nyernek. Hajnóczky Béla kijelenti, kogy a ház-közvetítés kifejezésével sérteni nem akart. Meggyőzni nem tudták. A Gulyás-ház különben is akadálya marad a teljes megnyitásnak. Fenntartja indítványát. Ezután a polgármester névszerinti szavazásra bocsátja a kérdést és pedig első sorban a Böröczky-féle ház megvételét. A közgyűlés 67 szóval 23 ellen, tehát 44 szavazattöbbséggel kimondja, bogy a házat megveszi. Még nagyobb szótöbbséggel határozzák el ugyancsak névszerinti szavazással e ház nagyobb részének eladását s a többi ismert vételeket és eladásokat. Azt pedig felállás utján egyhangúlag mondják ki, hogy a Kossuth-utca új utcarészét kövezik és aszfaltozzák, a Cincát beboltozzák, a Széchenyi-teret planírozzák, végül, hogy a polgármesternek fáradságos munkájáért köszönetet szavaznak. Kisebb ügyek. A hét rendbeli névszerinti szavazás majd egy órai időt vett igénybe. De a képviselők hiven kitartottak s még a többi ügy tárgyalásán is elegendő számban voltak jelen. A Moravek-házat a nyugdíjalap számára 11600 koronáért megvették. — Frauendienst Viktor a cédulaház ügyében beadott ajánlatát visszavonta. — Dr. Fehér Dezsőnek a város úgynevezett cédulaházát 11220 koronáért eladták. Ezt szintén névszerinti szavazással egyhangúlag mondták ki, miután előbb elfogadták dr. Kende Ádámnak a szerződés egyik pontját illető módosítását. — A város Csatornautcai házából szintén egyhangú határozattal 31 • -ölet Gaál Jánosnak adtak el. — A legényegylet telek átengedési iránti kérelmét visszavonta. — Martonfalvay Eleknek a női kórház számára megvett s e célra fel nem használt telket tulajdonába visszabocsátották. A barakk-kaszárnya. A városi tanács a barakk-kaszárnya céljaira a bonvéd-gyakorló-tér mellett levő mintegy 10.000 • -öl területet hozza javaslatba. Néhman Gábor ellene van a terület megvételének, mert a barakkkaszárnya rengeteg költségébe kerülne a városnak. Más nagyobb város is úgy oldotta meg a kérdést, hogy a lótartó lakosságot felszóllították, ki mennyi lovas katonának hajlandó szállást adni sígy vendéglőkben, bérlőknél helyezték el a katonaságot. Erre nézve vár a tanácstól javaslatot. Vágó László elismeri, hogy a gazdaközönség sújtva van a beszállásolással, de abba talán belenyugodnának, ha nagyobb dijjakat kapnának. Keresztes Gyula szerint az 5000 •-öl is kevés, az építkezést pedig sokkal olcsóbban lehet mégcsinálni úgy, hogy az egész 50000 K-ból kikerülhet. Szöllössy Miklós hangsúlyozza, hogy igazságosabb kérelem még nem volt Pápa város képviselőtestülete előtt. Csak a kisgazdát sújtja, károsítja a beszállásolás, ezt az úri osztály nem érzi. Segítsen végre a város a kisgazdákon s vagy építtesse meg — de a tervbe vett 160.000 K-nál sokkal olcsóbban — a barakkot, vagy kárpótolják máskép a gazdákat. Barthalos István nem látja eléggé tisztázottnak a kérdést; ma nem lehet teljes megnyugvást keltő megállapodásra jutni. A gazdaközönség sérelmeit azonban okvetlenül orvosolni kell, tárgyaljuk az ügyet újabb gyűlésen. Dr. Kende Ádám szintén elégnek tartana barakk céljaira 5000 •-ölet, de kérdés lehet-e kiszakítani megfelelő módon ekkora darabot. A város fontos érdeke különben is, hogy a város szélén közcélra felhasználható telkei legyenek. Tehát vegyük meg közcélra a telket s iparkodjunk a kincstárral oly megállapodásra jutni, hogy a rendes beszállásolásokra elegendő barakkot építhessünk. Rendkívüli nagy beszállásolásoknál a Néhman-féle javaslat elfogadható. Az ügyet azonban végre-valahára düíőre kell vinni. A közgyűlés ezután névszerinti szavazás utján egyhangúlag elhatározta a telkek megvételét s az ügyre vonatkozó további javaslatok megtételével a v. tanácsot bízta meg. Miután még egy illetőségi ügyet is elintéztek, a közgyűlés l/

4

= 8-kor véget ért. Iskolai értesítők. hl A róm. katli. hitközség iskolái. Az értesítő első része az iskolaszék tagjainak névsora és iskolalátogatásuk sorrendjének közlése után a hitközség leányiskolájáról szól. Mint örvendetes tény emelkedik ki, hogy a tanítónőképzőben idén volt az első tanképesíto-vizsgálat. Az intézet tantestületébe új tagokként léptek Florhievicz Ágnes, Gass Viola és Büchler Charitas irgalmas nővérek. Részletesen szól a beszámoló a valláserkölcsi nevelésről s az év folyamán rendezett számos ünnepélyről. Junius 4 ón zászlÓ3zentelést tartottak; az Immaculata zászló költségeihez a zászló-anya, Pap Amely nemes áldozatkészséggel járult hozzá. Az intézet növendékeinek nagy része idén megbérmálkozott. A tantestület összesen 12 tagból állott. Az elemi iskolában a négy első osztály párhuzamos volt s még így is az I. a) osztályban 106-an, a II. a) osztályban 73-an tanultak. Összesen beiratkozott az elemibe 560 tanuló, év végén volt 495. Közülok kitűnő eredményt mutatott 87, jelest 122, jót 141, elégségest 92, elégtelelent 52 = 10-5 °/

0. Á polgári leányiskolában a végzett tananyag közlése után a növendékek osztályzata és statisztikája következik. Járt az intézetbe 119 tanuló, kik közül 113 róm. kath., '3 ág. h. ev. ós 2 ev. ref. volt, anyanyelvre 108 magyar és 10 német. Kitűnő előmenetelt tanúsítottak az I. osztályban : Kristóffy Ida, Tischler Gizella, Tegyei Teréz, a II. osztályban: Dufek Mária, Kerper Mária, Tegyei Vilma, a III. osztályban : Biáth Margit, Lőw Hedvig, Nagy Mária, Pohlinger Margit, a IV. osztályban : Fekete Mária, Gertner Margit. — Szól tovább az értesítő az ismétlőiskoláról s az ovodáról (141 növendéke volt), de nem számol be a tanítónőképző intézet működéséről, csupán annyit említ meg, hogy a jövő tanévben új első évfolyam nyílik meg. Az értesítő második része az elemi fiúiskoláról számol be. Az elemi fiúiskolában szintén 12 tanító működött. Az iskola életéről szóló adatok a vallásos, hazafias és testi aevelésről, a tanítói tanácskozmányokról s az iskola jóltevőiről számol be. A statisztikai adatok szerint az iskola 10 osztályába összesen 584 növendék iratkozott be, év végén maradt 523 ; ezek közül 50 kitűnő, 85 jeles, 150 jó, 178 elégséges és 60 elégtelen, ami ll-4°/

0-nak felel meg. Az osztályok túlzsúfoltsága szünőben van, csak éppen a két első osztály volt igen népes, az A)-ba 67-en, a B)-be 90 en jártak. Itt az alapvetésnél pedig különösen célszerű lenne, ha egy-egy osztályban (mondjuk legfeljebb) 60 tanulónál nem lenne több. A ismétlő fiúiskola I. osztályába 57, a II. és III-ikba 58 tanuló járt. A jövő évre szóló tudnivalók zárják be az értesítőt, melyet Celdömölkkön nyomtattak. Pápán tudvalevőleg négy nyomda van, nem értjük hát mi szükség ily célból a szomszédba, városból a falura fáradni.