Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-31 / 13. szám

III. évfolyam. 13. szám. Pápa, 1906 március 31. PÁPAI HIRLAP MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Ügész évre 12. félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: D"- KŐRÖS ENDRE, Kiadóhivatal: Petőn-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kolin Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. A magyar ipar érdekében. Az a mozgalom, mely a magyar ipar érdekében országszerte megindult, s amelyet városunkban e hirlap kezdeményezett, mind szélesebb arányokat ölt. Az eszme hódítva terjed mindenfelé s a hívek mind nagyobb számban gyülekeznek a zászló alá, melyre nemcsak a nemzeti védelem, de a nemzeti fejlődés eró'forrása gyanánt is, a magyar ipar hatékony, állandó és áldozatkész támo­gatása van felirva. Sehol az országban nem emelkedett hang e nemes mozgalom ellen. S ha Pápán némely részró'l mégis skrupu­lusokat támasztanak, annak oka az a tév­hit, mintha e mozgalom az idegen, főkép osztrák árunak minden tekintet nélkül való azonnali bojkottját s a magyar termékekben még a selejtesnek is a közönségre való erőltetését célozná. Szó sincs róla. Lehe­tetlenséget vagy botorságot nem követel senki. Amely szakmában vagy amely szakma­részben az Ausztriához való lekötöttségünk következtében még magyar ipar nem fej­lődhetett — és sajnos ilyen szakma még igen sok vau —, ott nem kerülhetjük el az idegent, bár természetesen itt is szívesebben látunk a lehetőség szerint bármily más származású árut, mint éppen osztrákot. És a magyar iparban a selejtes kultiválását sem kivánja senki. Nem, maga a Védő­egyesület sem, mely mindenkor kifejezetten a jó magyar áru védelmét hangsúlyozza. A magyar ipar különben sokkal becsülete­sebb e téren, semhogy az osztrák példát követné. Mert az osztrák iparral úgy vagyunk ám, hogy az hatalmasan kifejlett, de ép oly hatalmasan kifejlett a jobbfajta, mint tán még inkább a »keleti népek« (holmi bol­gárok, szerbek, bosnyákok és — magyarok­nak való) selejtes áruk gyártásában is. Az iparpártoló mozgalom iránt keres­kedői körökben is megnyilvánuló érdeklődés jelének tekintjük az itt közlendő szép cik­ket. A magyar ipar megteremtésének mód­járól szól benne irója s ha fejtegetéseivel nem is értünk minden pontban egyet, hazafias intencióját elismerve készséggel adjuk közre. Nagy igaza van a cikkírónak abban, hogy arisztokratáinknak ipari dolgok iránt való közömbössége egyik oka e téren való hátramaradottságunknak. Viszont azon­ban némi mentségül említjük meg, hogy azok az arisztokraták sem látták a magyar ipar termékei iránt azt a kedvet az ország­ban, aminek ma tanúi vagyunk. Itt követ­kezik egyébként maga az érdekes cikk: Országos Iparpártoló Szövetség. Egy ilyen nevű szövetség megalakulásáról adnak hirt a fővárosi lapok. Célja már a nevében teljesen ki van fejezve. Bár úgy látszik, hogy magában álló és érthető megnyilvánulása a nem­zeti életnek, a valóságban — és ezt mindenki érzi — beletartozik abba a keretbe, melyet nem­zeti küzdelemnek nevezünk és amelyet már év­századok óta visel a magyarság a szomszéd osztrák erővel. A nemzeti ellenállás legújabb fázisa még nem hozta meg azokat az eredményeket, melyekért a harc folyik, sőt még legértékesebb kincsünket, alkotmányunkat, szabad politikai mozgásunkat is megbénította, mégis e küzdelemnek uem egy köz­vetett eredményére mutathatunk rá már ma is. Több oldalou ismerte meg e nemzet erejét, másutt gyengesége teljes mértékben lett előtte nyilván­valóvá. Körülrajongott nagyságoknak kellett levet­niük álorcájukat, viszont ok nélkül mellőzött derék polgárok áldozatkészségét tanulta megismerni a nemzet. így lett ez a küzdelem erőnknek és gyen­geségünknek pontos hőmérője. Noha más államok példájából már régen megtanulhattuk, az újabb események még inkább meggyőztek bennünket arról, hogy igazi erősséget csak jól fejlődött ipar és kereskedelem adhat egy országnak. Ez a tudat hozta létre az Országost Iparpártoló Szövetséget. Mi, magyar kereskedők, akiknek érdekkörébe ez az új alakulás legjobban belevág, természetesen őszintén üdvözöljük és leg­jobb kívánságainkkal köszöntjük ezt az új in­tézményt. De épen azért, mert érdekkörünket érinti és hazafias intencióinknak is teljes mérték­ben megfelel, nem akarjuk elmulasztani, hogy néhány szakszerű megjegyzést ne fűzzünk hozzá akkor, mikor — úgy lehet és bár lenne úgy — győzedelmes útjára elindul. Hogy kereskedő teszi ezt, az ne legyen feltűnő, hiszen magán az ala­kuló ülésen is kifejezte a gyűlés egyik illusztris szónoka, hogy az iparnak és a kereskedelemnek kart karba öltve kell haladni és ami az egyiknek érdeke, érdeke az a másiknak is. A kereskedők azok az idegszálak, amelyek a fogyasztó világot a termelés minden ágával összekötik. Hazafias szempontból mi sem termé­szetesebb, minthogy a magyar kereskedő a ma­gyar ipar termékeit juttassa a fogyasztó kezébe. Hogy a magyar kereskedővilág ezt ne tenné szí­vesen, az az osztály, amely annyiszor adta haza­fias érzésének kétségbevonhatatlan jeleit, azt komolyan nem hiszi senki ebben az országban. Ámde hogy nem teszi a kivánt mértékben, arra A „PAPAI HIRLAP" TARCAJA. Az üstökösökről. Irta: Fejes Zsigmond. A csillagos ég jelenségei már régen lekötötték az emberek figyelmét. És az emberi természet olyan, hogy főképpen azzal szeretünk foglalkozni, arról szeretünk beszélni, ami tőlünk távol van, amiről legkevesebbet tudunk ; — talán éppen azért, mert legkevesebbet tudunk róla. így vagyunk az üstökösökkel; s talán még nagyobb mértékben így volt ez a múltban. A régi csillagászati följegyzésekben semmiről sincs aunyi szó, mint az üstökösökről, — és semmiről se tudtak az emberek oly keveset, mint az üstökösökről ! Az ó-korban az üstököst a Föld légköre szüle méuyéuek tekintették és az emberek fantáziája mindenféle szörnyű tulajdonságokkal ruházta fel. Rossz szellemeket, majd meg a Földről elköltözött nagy emberek visszatérő boszuálló lelkét látták benne, amely visszatér, hogy megbüntesse ellenfeleit. A közép-kori ember még jobban félt az üstö­köstől. Láttára kimondhatatlan rettegés szállta meg, még az aránylag okosabbakat is. Hányszor várták a világ végét és meg voltak győződve róla, hogy az be fog következni. Az a hit pedig általános volt, hogy halált, dögvészt, szóval pusztulást jelent az üstökös feltűnése. Pedig de hányszor elvonult az üstökös és mégsem jött a várt veszedelem és a rom­lás, a baj beköszönthet üstökös nélkül is. E babonás félelem még a tudósabb embereket is úgy elvakította, hogy egészen másnak látták az üstököst, mint amilyen az valóban. Az egyik sár­kányt lát benne, amely nyitott szájjal rohan a Föld felé, a másik lángoló kardot, amely sziutén minket fenyeget. — A közép korból fennmaradt üstökös­rajzok képtelennél képtelenebb dolgokat ábrázolnak. A kinai följegyzések ebben a tekintetben sokkal hasznavehetőbbek. Néha a véletlen is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen képtelen dolgokat híreszteltek. Egy közép-kori barát említi latin följegyzésében, hogy egy üstökös fejéből hosszú, fényes „columua" szállott fel. T. i. a csóvára gondolt. Valaki később ezt a „columnát" „columbá u-nak olvasta és azután oldalakat irt róla, hogy az üstökös fejéből miként szállott fél egy fényes tollú fehér galamb ! . . . Csak az új-kor elején kezdtek a nézetek meg­tisztulni. Ekkor jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökösök is égitestek, amelyeknek mozgása ugyan­azon tünemények szerint történik, mint a bolygóké. Newton igazolta rajtuk vonzási törvényét s egy fényes üstökösnek visszatérését megjósolták és a jóslat be­teljesedett ! Ma már igen sok üstököst ismerünk, s ezek nagy részének pályája ismeretes. S a fotográfia utján mindig több és több olyan üstököst fedeznek fel, amely szabad szemmel nem is látható. Mostaná­ban nem volt az égen fényesebb üstökös; de a régebben megjelent óriási üstökösök valóban elragadó látványt nyújthattak. Ehelyett inkább röviden össze­foglalom azokat az ismereteinket, amelyekre ben­nünket a fotografia és a színképelemzés juttatott. A teljesen kifejlődött üstökösnek három főrésze vau : a mag, az üstök és a csóva. A mag az üstökös fejéneK legsűrűbb része, amely azonban a legtöbb esetben olyan ritka, hogy a csillagok átlátszanak rajta. A magot körülveszi az üstökös legjelemzőbb része a coma, az üstök. E kettő együtt alkotja az üstökös fejét, A harmadik rész, amely az üstököst rendkívülivé, sőt félelmetessé teszi, a csóva; az üstökös fejéből kiemelkedő hosszú féuypamat, melynek jellemző tulajdousága, hogy a Naptól mindenkor el van for­dítva. Ez a csóva az újonnan megjelenő üstökösök­nél néha rendkívüli hosszú; például az 1843-iki nagy üstökös csóvája háromszor akkora volt, mint a Napnak a Földtől való távolsága ; nappal is lát­szott és átérte az égboltozat felét. A csóva azonban csak új üstökösöknél nő ily nagyra. A régebben Naprendszerünkhöz tartozó üstökösöknek vagy nincs csóvája, vagy ha vau is, igen kicsiny. Ezek egészen olyanok már, mint a ködfoltok. Hogy miféle anyagból van az üstökös, erre a % Összes hazai szövőipar termékeinket ©fö „.,. , ~ ^ me g T N i I j ULJS: É> KRAUSZ JÓZSEF M. FIA és TÁRSA divatáruházáhan Kirakatainkat, melyekben kizárólag honi gyártmányú áruk vannak kiállítva, megtekinteni kérjük. 1 PÁRTOLJUK 1 A HAZAI IPART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom