Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-03-24 / 12. szám

saaak, mint amit a belügyminiszteri rendelet megszab. Gált egyébként rendreutasítja most a tanács előbb a kapitány megsértéseért. Kovács Sándor azt kérdi, hogy a gyógyszertárak száma nem függ-e a népességtől, amire azt a választ kapta, hogy a város két év előtt elutasíttatván IV. gyógytár iránti kérvényével, ujabb öt évig nem is kérvényezhet. Wajdits Károly azt az eszmét veti fel, hogy annak idején a IV. gyógytár jogát nem szerezhetné-e meg maga a város ? Ma máiabszurdum bárkinek is 25 - 30000 frtot ajándékozni. Ezután Pribék-féle kérvényt egyhangúlag elutasították, a Wajdits-féle javaslatot az ügyésznek tanulmányozásra kiadták. A Magyar Miklós féle selyemfonógyárra az ingyen telket, pótadómentességet — az állami szubvenció tartamára — megszavazták, tudatában ugyan annak, hogy a kérvény, mely Kaposvár, Veszprém, Győr, stb. városok előtt is ott fekszik, nem igen vehető komolyan. Elhatározták, hogy a visegrádi kőbányából egy hajórakomány kockakövet rendelnek. Csősz Ferenc vízvezetéki felügyelőnek, kinek munkájáról és szorgalmáról a polgármester a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, egyhangúlag 200 korona fizetésjavítást szavaztak meg a vízvezetéki pénztár terhére. Következett a közgyűlés legfontosabb pontja: a barakk-kaszárnya ügye. Mielőtt a referens mérnök szólni kezdett volna, szólásra jelentkezett Vágó László. A polgármester kijelentette ugyan, hogy a referens előtt senki se szólhat, de a gyűlés megadta a szólás jogát és erre Vágó László arra kérte a közgyűlést, hogy nyugodtan tárgyaljanak, hallgassák meg egymást. Maga részéről a barakkkaszárnya helyett a beszállásolási díjjak felemelése mellett foglalt állást. A polgármester háláját fejezte ki a felszólaló iránt, amért elnöki tisztét megosztani segítette, de óva intett attól, hogy a referens előtti felszólalás precedens legyen. A barakkkaszárnya ügyét Révész mérnök alaposan ismertette a pénzügyi bizottság és állandó választmány ismert ellentétes javaslataival együtt. Az áll. váll. tudvalevőleg 650 lóra és 650 emberre alkalmas kaszárnyaterv elkészítését javasolja. Az ügyhöz csak Löwy Adolf szólt hozzá, aki előadta, hogy 1884 óta a zalaegerszegi osztály és póttartalékosai mindössze háromszor voltak Pápán, ép azért felesleges ezekről állandóan gondoskodni. Állandóan csak az itt levő osztály tartalékosai és póttartalékosai számára kell kaszárnya. A felszólalásnak megfelelőleg a városi mérnököt alternatív (kisebb és nagyobb) kaszárnya-terv elkészítésére utasították. Még két pont volt. Mayersberg Samu Petőfiutcai házánál 12 Q-öl kisajátítása válik szükségessé. Az építkező egy beadványban kijelentette, hogy 1200 korona árt hajlandó elfogadni. Ezt a közgyűlés egyhangúlag meg is szavazta. Miután öt rendbeli illetőségi kérvényen — ősi szokáshoz híven — elverték a port, a közgyűlés 5 óra tájban véget ért. § A rendőrök kérvénye. A városi rendőrök újból fizetési pótlékért folyamodnak. Több oldalról nyert biztatás folytán — irják a kérvényben — fordulnak a képviselőtestülethez, hogy tekintettel a rendkívül drágaságra, őket némi segélyben részesítse. § önkéntes árverés volt folyó hó 21-én a városnak a Fő-utca és Széchenyi-tér sarkán levő házára, az u. n. cédulaházra. Az árverést a városi tanács rendelte el azzal a kikötéssel, hogy a vevő tartozik a ház helyébe egy év leforgása alatt emeletes épületet emelni. Az árverésben kilencen vettek részt s a legmagasabb árt — 11.220 koronát — dr. Lekér Dezső ügyvéd igérte be. Az árverési ajánlat természetesen a városi képviselőtestület elé kerül, amely dönteni fog a felett, hogy a házat a megajánlott árért eladja-e vagy sem ? § Drogueria-engedély. Az alispáni hivatal leiratban értesítette a polgármestert, hogy belügyminiszter Iliás Elek budapesi lakosnak Pápa városára gyógyárú raktári (drogueria) engedélyt nyert. § Építési engedélyt nyertek a héten: Szenthe József Hunyady-János-utca 11. sz. alatt földszintes lakóházra, Hencsel József Szladik-Jánosutca 9. szám házátalakításra, Götze József a Hunyady-János-utcán földszintes lakóházra és az Izr. szent-egylet a Veszprémi-uton vasrácskerítésre. EGYESÜLETI ÉLET. == A Pápa városi vöröskereszt választmánya folyó évi rendes közgyűlését folyó hó 18-án d. u. 4 órakor Galamb Józsefné elnöklete alatt tartotta meg. Steinberger Lipótné pénztárnok múlt évi zárszámadását és Körmendy Béla jegyzőnek a választmány tavalyi működéséről szóló jelentését a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és pénztárnoknőnek és jegyzőnek szives és buzgó fáradozásaikért hálás köszönetet szavaztak és azt 'a jegyzőkönyvben megörökíteni rendelték. A jegyzői jelentésből kiemeljük a következőket: A választmánynak 1905. évben 200 tagja volt. Karácsonykor 182 helybeli szegényt segélyezett 228 kor. áru tűzifával, egy szegény asszonynak 4 kor. pénzsegélyt adott és 15 szanatóriumi sorsjegyet vásárolt. Adományokból 70 kor. folyt be ós az egyleti tőke kamatai 331 kor. 58 fillért tettek ki. Vagyonszaporulat 336 kor. 88 fill. Vagyon 8581 kor. 56 fill., mely a pápai takarékpénztárban van elhelyezve Miután a választmány V

3-ada kisorsoltatott és a kisorsolt vál. tagok újból egyhangúlag megválasztattak, a közgyűlés véget ért. = A Kaszinó közgyűlése. A Kaszinó múlt vasárnap d. u. 3 órakor tartotta Sült József kir. tanácsos elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen mindenek előtt iürst Sándor jegyző bemutattta a választmány múlt évi működéséről számot adó jegyzőkönyveket, majd Baranyiy Zsigmond pénztárnok terjesztette elő a zárószámadá sokat és 1906. évi költségvetést, melyet változtatás nélkül elfogadtak. Ezután a tisztújításra került a sor. Lelkes éljenzés között kiáltották ki újból elnöknek Sült Józsefet s a tisztikar többi tagjait is közfelkiáltással választották meg és pedig jegyzőnek Fürst Sándort, pénztárnoknak Bara'nyay Zsigmondot, háznagynak Mészáros Károlyt, könyvtárnobnak Borsos Istvánt. A választmány tagjaira titkos szavazást rendeltek el; a kiküldött bizottságnak, mely Saáry Lajos elnöklete alatt működött, azonban igen kevés dolga akadt, mert az összes szavazólapokon egy törlés se volt s így egybanguiag megválasztattak vál. tagoknak: Barthalos István, Bermüller Alajos, Botka Jenő, Galamb József, Gyurátz Ferenc, Harmos Zoltán, Jákóy Géza, Kis József, Koller János, Kriszt Jenő, Mikovinyi Ödön, Németh István, Oszváld Dániel, Saáry Lajos, Steinberger Lipót, Sebestyén Dávid. Indítvány csak egy volt a közgyűlés előtt: a telefon bevezetésének kérdése. Több hozzászólás után ez ügyben való határozathozatalt a választmányra bizták. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. = A jótékony nőegylet folyó hó 25-én (vasárnap) délután 3 órakor a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. = Jókai kör vasárnap, f. hó 25-én este 8 órakor saját helyiségében estélyt tart, a következő műsorral: 1. Rapszódia, Liszt Ferenctő[, zongorán előadja Neuhauser Bözsike. 2. Boszorkány dala, Wildenbruch után Ábrányi. Szavalja Nagy Gábriella. 3. Az árapály jelensége a földön s a világűrben. Irta és felolvassa Fejes Zsigmond. 4. Cinka Panna, Farkas Imrétől (melodráma), előadják zongorán Kiss Vilma, cimbalmon Pentz Mariska, hegedűn Gáty Zoltán, szövegét szavalja Siskey Imre. = A Leányegyesület holnap d. u. 1j

%b órakor tartja rendes heti előadó gyűlését, melyen a többi programpontok közt Losonczi Jenő főgitnn. tanár felolvas, Bányász Ödön pedig szavalni fog. A szinházi hét. Alig virradt, már ismét alkonyul, Alig jövénk, már ismét menni kell... Azok a szegény vándorszínészek, akiket direktorjuk 2 és 1/

2 hétre Pápára hozott el, innen újabb 2 és 1[

2 hétre Sátoraljaújhelyre visz magával, hogy onnan őket virágvasárnap — egész társasága szétoszolván — újból szárnyára bocsássa, valószinüleg nem a legbarátságosabb érzelmek közt szavalták Petőfi fentidézett rosszabbított és változtatott kiadását, mikor Pápáról el kellett távozniok. Csak őket sajnáljuk, amiért szezonunk oly rövid volt, magunkat nem, nekik szegényeknek új költséget, új bajokat okozott direktorjuk, nekünk egy csöppnyi szomorúságot sem. Különös egy társulat is volt ez a Micseyé. Állt egy starból, egy olyan tehetségből, aki messze földön ritkítja párját, mellette még 2—3 jóravaló tagból, a többi ... de hisz ezt elégszer elmondtuk az egyes darabok kritikájánál. Az olcsón fizetett tehetségtelenek voltak itt egy táborba hordva jó üzleti számítással talán, de kevés művészi érzékkel, Reméljük, hogy az új székesfehérvári igazgató, Szalkay, aki az ősszel nálunk kezdi meg működését, több művészi értelemmel fogja összeválogatni társulatát. Ám azért legyen egy kis üzleti érzéke is, mert máskép ma igen bajos Tháliát szolgálni. Az igazsághoz híven feljegyezzük, hogy Micsey azzal menti gyors távozását és a szinügyi bizottság adta engedélynek kijátszását, hogy tőle Sátoraljaújhelyen kivánják, hógy még a tavasszal bemutatkozzék. Furcsa kívánság, mikor ott a szezónt októberben fogja tulajdonképen megkezdeni és pedig — csupa új taggal. Ám mondjuk, hogy ez a kívánság fennállott, vájjon azt is kívánták e, hogy ezáltal itteni kötelezettségét megszegje ? Bajosan! Hanem erről a kötelességről Sátoraljaújhely valószinüleg elfelejtette Micsey urat tájékoztatni. Örüljünk egyébként, hogy ezen a társulaton túl vagyunk. Az emberi öröm nem lehet teljes, így hát a mienkébe is belevegyül egy ürömcsöpp a Margó Zelma távozásával. Hogy mije ő ennek a társulatnak, azt legutolsó darabjában, a Leánykában is megmutta. Ismét olyan darab, mely egy szerep kedvéért íratott. Tartalom, történelmi hűség (ha ugyan lehet operettben ilyesmiről beszélni), logika, lelemény, mind semmi. A fő a szerep, minden más mellékes. Mellékes még a szerepeknek egymással való összefüggése is. Vájjon ki tudná, ha a szinlapon nem olvasná, hogy Margó (Teleki Margit) a Halász (Teleki Mihály) leánya ? A szerencsétlen apával a lánya az egész darabban egy szót sem vált, (nem is érdemli meg, az igaz !) idegenül járnak egymás mellett, akárcsak a koldus és királyfi, a bankár és báró, a nép és a „nobilizáltak"..Mit egy főszereplőnek a papa! Nem papáról, de pompás toalettekről, egyszer francia kokettériáról (édes rokokó-lány ekkor Margó), majd szilaj kuruclány tempóiról (szép az a pirosfehér-zöld ruha, piros és zöld a ruha, fehér, amit a ruha láttat), kackiás parasztmenyecske dévajságáról gondoskodik a libreltó szerzője. Cselekvény mellékes, az még egy csomó ízléstelenséget is megtűr. Ám pompás, melodikus, magyar zamatu a Verő muzsikája. Persze itt is főleg a főszereplő számai a fok, a többiekről már mostohábban van gondoskodva. Margó három estén át játszotta ezt a főszerepet a közönség szeretetének tüntető megnyilatkozásai között. Játszott és énekelt csapongó jókedvvel, ötletesen és magyarosan és kedden este meghatva vett búcsút a pápai közönségtől. A Leányka többi szereplőire kár sok szót vesztegetni. Káldor adta Thökölyt, énekben elég ügyesen, játékban gyengén. Ha valami komolyot akar mondani, mért kell mindjárt dühöngenie ? Ez rejtély. Apafiy fejedelem móka-alakját két estén át Bátosy adta kedélyesen, a harmadik este Somogyi mutatta be benne a János vitézbeli francia király ikertestvérét. Somogyi az első két este sok nevetést keltett egy idétlen bolond néma szerepével. Mi az ilyenen nem tudunk nevetni. Nyomorékok nem valók színpadra. Timár nem volt elég fiatal az udvari prédikátor szintén nem valami Ízléses szerepére. A nők közül Kövi Juliska ért valamit, mikor beszélt, éneke egér-társaságban első dijjat nyerne, Révész Helén inkább sikong, mint énekel, játéka azonban elég élénk ; Tarnai meglehetősen elmókázott a fejedelemné szerepében. A kar és zenekar a szezón alkonyához képest eléggé kitett magukért. Szerdán és csütörtökön szintén új darab, Kada Helyre-asszonya ment. A Királyszinház 25ször adta a szezón folyamán. Nem a darab érdeme, az bizonyos. Blaháné játszik benne s aranyos művészetének fénye ragyogja be a darabot és Karáné alakját. Tartalma igen csekély. A lólopás gyanúja miatt börtönbe kerülő hajdú, aki kimenekülhetne, ha megmondaná, hogy a nála levő kendőt kedvesétől kapta, a jószivü helyre-asszony szöktetési kísérlete, egy darab basa felvonultatása mind ismert, régi motívumok. Azért nem ez a legrosszabb darab, ami mostanában a világot jelentő deszkákról elhangzott. Hátha még jobban adnák. De fájdalom, még Micseyné se felelt meg várakozásunknak. Voltak sikerült mozzanatai, de minket, akik őt Blaháné legjobb tanítványának tartottuk, sok helyt kapkodó beszédmódjával s az érzelmi rész elhanyagolásával ugyancsak kiábrándított. Énekszámai sem gyújtottak úgy, mint máskor, ha népszínműben játszott. Lehet ugyan, hogy indiszpozíció volt mindennek oka. Azt a bizonyos Bocskay-hajdut Halász játszotta. Csak azt ne kérdjétek: hogyan ? És énekelt, hol színfal- és fülrepesztő erővel, hol ellágyulva — hallhatatlanul, (t. i. úgy, hogy nem hallottuk). Timár ]6\zü udvar-