Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-02-24 / 8. szám

van, oly helyzetet teremtett, mely a kérdésnek kizárólag jogi szemponthói a zsinórmértékül szolgáló szabályrendelet alapján való elbirálhatását meghiúsította. Ily viszonyok közt tekintettel azon körülményre, hogy a többször említett nagy költségen átalakított emeletes ház építési munkálatai, a bemutatott helyhatósági bizonyítvány tanúsága szerint, immár teljes befejezést nyertek, sőt az épület tényleg immár használatba is vétetett, a vármegye közigazgatási bizottsága méltányossági szempontból, s mert építkező jóhiszeműsége kétségen felül áll, a fellebezett városi tanácshatározatot megváltoztatni s kivételesen a fenti értelemben határozni volt kénytelen. A villamos telep átvétele. A villamos telep gépberendezésének két évi jótállási ideje a múlt év végén lejárt. A telep végleges átvétele meghívott szakértők jelenlétében f. hó 20-án és 21-én történt. A telepnek szakértők által történt felülvizsgálása azért bir jelentőséggel, mert az ősz folyamán üzemzavarok voltak, s a mostani szakértői szemle volt hivatva eldönteni, hogy a gépek helyreállításának költségei kit terhelnek. A telep szakértői szemléjére mint felkért szakértők megjelentek: Chátel Vilmos, a budapesti városi villamos vasút főmérnöke, Hanauer Jenő mérnök, a budapesti felső ipariskola elektrotechnika tanára és Jalsoniczky Géza mérnök, felső ipariskolai tanár. A Ganz-gyár részéről Medgyes Ferenc főmérnök, a Lang-gyár részéről Iglauer István főmérnök, a Danubius-gyár részéről Fischer János mérnök, a város részéről pedig Révész Arnold v. mérnök vettek részt a felülvizsgálaton, mely f. hó 20-án kezdődött és 21-én fejeződött be. A szakértők a kísérletekkel egybekötött alapos munkálatokat befejezvén, Írásban fogják válaszukat megadni a v. mérnök által megformulázott kérdésekre, melyek közül éppen az őszi üzemzavarok miatt kiváló fontosságú az, hogy vájjon a két dinamón előállott hibák gépkezelési vagy gépszerkezeti hibák-e ? Az erre adandó írásbeli szakvélemény, mint a kísérletekből látható volt, a városra nézve csakis kedvező lehet. S a legnagyobb valószínűség szerint a Ganzgyár a város által követelt újabb két évi garanciát meg fogja adni s lemond a javítási költségekről. Ezt annál is inkább megteheti, mert a gépek jelen állapotukban a kísérletek tanúsága szerint kitűnőek és az 1000 volt feszültségü árammal történt átütési próbát is kiállották a tekercsrendszerek minden legkisebb baj nélkül. (A rendes feszültség 220 volt.) Csekély kis átalakítás (bevésés) válik szükségessé a szakértők szerint a rendezkedéshez. A régi, korhadt tetőt leverette, újat húzatott helyette piros cserépből, meszeitette, festette, a nagy kertet rendbe hozatta, a szinbe két hintót is állíttatott, egy sárga homokfutót, meg egy feketét, üvegest. A Külley Tamás két szürkéjéért ezer pengőt adóit : soha a háza tája ilyen diszes nem volt. Nemsokára nyolc kocsira való bútor jött Budapestről. Drága, selymes, holmi, gyönyörű nagy tükrök, szőnyegek, pamlagok. Természetesen ezeknek a dolgoknak roppant hire támadt mindenfelé. Kincset talált az öreg Kun, mondogatták, amint hogy igaz is volt: de ezt a kincset garasonkint ásta ki az öreg keserves kapargatással. Azt is beszélték, hogy megházasodik : különben minek ez a temérdek pompa. Hiszen a főispán se lakik különbül. Az öreg nem nyilatkozott. Ő csak rendezkedett. Még egy olyan törpe Iovacskát is vett, mint egy nagyobb fajta kutya és kis kocsit is hozzá, meg sárgarezes, piros szerszámot. Sose láttak még ilyet Nagyéren. Mikor aztán egy szeg se hiányzott, lehányta magáról a vedlett gúnyát és kiöltözködött maga is. Még mindig a szép, jegenyetartásu öreg volt, nem rokkant meg a termete, csak a haja,, szakálla lett fehérebb. A szemében is a régi tűz. Szétnézett a tanyán : rendben van-e minden, sorra járta a kastély szobáit, nincs-e valami hiányosság, még egyszer megvizsgálta a hintót, jó kényelmes-e az ülés rajta. Azután fölment szobájába, leült, rágyújtott, elővett egy árkus papirost és elkezdett irni. A levél így kezdődött, hogy: Kedves gyermekeim! csapágy nál, honnan olaj szivároghat a gép belsejébe, ami tulajdonképen okozója volt a bajoknak. Ezt, valamint több kisebb apróbb tárgyakon észlelt kifogásolni valókat a gyár tartozik és fogja is reparálni. A gépek mintaszerű kezeléséért Csősz Ferenc főgépészt úgy a szakértők, mint a Ganz-gyár képviselője is megdicsérték. Itt említjük még meg, hogy az új (3*ik) gépcsoportot rendes üzembe f. hó 20-án vette a telep s azóta ezen hatalmas gép látja el a várost árammal. A YÁROSHAZAROL. Alakuló közgyűlés. — 1906 február 22. — Bizonyos ünnepélyes szinezete volt az új képviselőtestület alakuló közgyűlésének. Bár mindenki tudta, hogy az alakulás tiszta formaiság, rendkívül nagy számban gyűltek Össze a képviselők Már 3/

410-kor lehettek vagy százan s számuk végül 130-ra szaporodott. Mig a várakozás percei tartottak, félhalkan. izgatottan beszélgettek a városatyák. Miről ? Kell-e mondani ? Pir ült az arcokra. A haza állapota miatti szégyen, harag és elszántság pírja. Pont 10-kor belép a polgármesteri szobából az alispán. Éljenzés fogadja s a másik pillanatban v. képviselők ajkáról felcsendülnek a Himnusz szivreható akkordjai. Előbb kevesebben énekelték, majd mindtöbben, előbb halkabban, majd erősebben, 8 az utolsó sorokat már az egész képviselőtt-stület együtt zengi : Megbűnhődte már e nép A multat s jövendőt . . . Koller Sándor elfoglalván az elnöki széket, a következő beszéddel alakította meg a képviselőtestületet : Igen tisztelt városi képviselőtestület ! A községekről szóló 1886 : XXII. t.-c. 53. §-a előirja, hogy amidőn a községekben,- illetve rendezett tanácsú városokban a városi képviselők választása megtörtént, a vármegye alispánja a városi képviselőket alakuló közgyűlésre hivja egybe. A törvényben előirt ezen kötelezettségemnek tettem eleget akkor, amidőn az alakuló közgyűlést a mai napra kitűzvén, a polgármester urat felkértem, hogy megbízásomból a közgyűlést hivja egybe. Az alakuló közgyűlést ' ezennel megnyitom. Igen tisztelt városi képviselő Urak ! Magyarország felett az ég sokszor volt borús, de olyan . terhes, olyan súlyos felhők, aminők ma nehezednek i ránk, még talán sohase voltak. (Felkiáltások : Igaz ! Úgy van!) Nagy időket, nehéz időket élünk, ez magyarázza meg, hogy ebben a városban is mindenütt, társaséletben, nyilvános helyeken a politika uralja minden embernek a lelkét. Ez a magyar embernek természetében fekszik és ezt talán a mai viszonyok között helyteleníteni épen nem lehet. Tegyék, csinálják bárhol az urak, azonban arra kérem a képviselőtestületi tag urakat, hogy ebből a teremből a politika mindenkor ki legyen zárva, kérem pedig erre az urakat azért, mert elsősorban is ezt a törvény nem engedi, másodsorban pedig mert a város érdeke úgy hozza magával. Ebben a teremben mindenkor csak egy párt legyen: a város érdekei előmozdítására törekvő párt! (Éljenzés.) Amidőn a képviselő urak ebbe a terembe belépnek, hagyják kívül politikai meggyőződésüket, hagyják kívül személyes ellentéteiket, önérdekeiket és lépjenek be ide úgy, mint a közérdek templomába, hogy ezt a várost, amely, Istennek legyen hála, az utolsó 25 év alatt, a város vezetőinek, a képviselőtestületnek érdemére, a város lakosságának nagy áldozatkészségére hivatkozva oly haladást mutatott és mutat fel, aminőt nagyon kevés vidéki város, még jobban felvirágoztassák. Ezzel a felfogással üdvözlöm és köszöntöm a városi képviselőtestületi tag urakat és kérem, hogy az én kérésemet mindenkor figyelemre méltatni szíveskedjenek. Ily értelemben üdvözlöm még egysxer önöket és a képviselőtestületet ezennel megalakítottnak, megalakultnak jelentem ki. (Éljenzés.) Méltóztassék elhinni, ha megszívlelik a képviselőtestület tagjai azokat, amiket én ma mondottam, azzal a megnyugvással fogják majd idővel mandátumukat választóiknak visszaadni, hogy kötelességeiket a törvény és saját meggyőződésük értelmében gyakorolták, a mai időben pedig minden embernek legnagyobb kincse, ha nyugodt öntudattal mondhatja el: kötelességemet becsülettel, önérzettel teljesítettem. Amidőn, a közgyűlésnek egyéb tárgya nem lévén, a képviselőtestület működésére Isten áldását, e városra az Isten gondoskodását kérem, a képviselőtestület alakuló közgyűlését ezennel bezárom. (Felkiáltások : Éljen az alispán !) Az alispán beszédje után a képviselőtestület tagjai szétoszoltak. § Az első gyűlések. Az első rendes közgyűlés, mint múlt számunkban már említettük is, 26 án hétfőn lesz. Ekkor fogják megalakítani a bizottságokat és pedig — mint emlegetik — a szokástól eltérőleg : nem egyhangúlag. Lehet azonban, hogy ezt csak emlegetik s a bizottságok megalakítása most is, mint egyébkor, zaj nélkül fog végbemenni. Már a következő gyűlés, melyre az italmérési jutalék visszatartásáról szóló pénzügyigazgatósági értesítés és ugyancsak a pénzügyigazgatóság ismert rendelete (az önként befizetett adókról) volt többek között kitűzve, zajosabbnak Ígérkezett, ezt azonban arra való tekintettel, hogy március 1 én megyegyülés lesz, bizonytalan időre elhalasztották. § A jogügyi bizottság f. hó 19-én Sült József kir. tanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen a pénzügyigazgatóságnak az önként befizetett adókra vonatkozó rendeletét tárgyalták. A bizottság érdemleges határozathozatalra nem érezte magát hivatottnak, mert megbízatását még a régi képviselőtestülettől nyerte. Mint a felszólalásokból látható volt, egyébként a többség véleménye oda konkludált, hogy jogi szempontból a pénzügyigazgatóság rendelete nem teljesíthető, más kérdés aztán, hogy a tisztviselők helyzetére való méltányossági szempont mit ajánl. § Épitési engedélyt nyertek Mayersberg Samu Petőfi-utca 3. sz. házátalakításra és Bakos Kálmán a Hamuházi-utcán földszintes lakóházra. EGYESÜLETI ÉLET, = A JŐkai-kör vasárnap, február 25-én d. u. 6 órakor saját helyiségében estélyt tart a következő műsorral: 1. Suppé F.: Leichte Cavallerie nyitánya, zongorán előadja : Rácz Jenő. 2. Havasi rózsa Tompa M.-tól; Narancsvirág, Farkas Imrétől, szavalja: Hammer Mici. 3. Alkonyodik a pusztán. Irta s felolvassa: Máthé László. 4. Az Ur itél. Várady A.-tóI. szavalja: Szabó S. Sándor. 5. Intermezzo simphonico és Siciliana, gordonkán előadja: Losonci Gyula, zongorán kiséri : Rácz Jenő. — A kath. kör f. hó 18-án rendezett estélye várakozáson felül sikerült ; habár belépő díjat kellett fizetni, mégis szűknek bizonyult a kath. gimu. tornaterme. Sok derűs mosolyt és hangos kacagást váltott ki Szentgyörgyi Sándor tréfás zenés felolvasásával. Reméljük és várjuk folytatását. Következő számul Kriszt Jenő játszotta el Sydnei Schmittnek Borgia Luoretia c. hangverseny darabját. Kiváló érzékkel választotta meg darabját, mely a képzett zenészt is kielégítette s a zene művészetében avatatlanokat is nemesen szórakoztatta. A zajos tapsra magyar egyveleg" gel válaszolt a kiváló zenész. Mendelssohn fülbemászó áriáját énekelték igen szépen Tóth Gizi és Annus kisasszonyok. Hogy mennyire tetszett énekük, kitetszett abból, hogy három ráadással is alig érte be a közönség. Trauner Margit igen ügyesen találta el a kiséret feladatát. „Sárika boldogtalan" cimen Farkas Gizi vig jelenetét adták elő Neuhauser Erzsi, Kiss Irén, Boda Vilma, Ress Margit és Grátzer János. A szerző irói tehetségét Pápán nem kell emlegetnünk, de elismeréssel adózunk különösen a nagymama és Sárika személyesítőinek. — A pápai iparos-ifjuság önképző-egylete e hó 18-án tartotta évi rendes közgyűlését középutcai saját helyiségében. A közgyűlést Faragó János elnök nyitotta meg, szép szavakban összetartásra buzdítván az egylet tagjait. Nagy Pál titkár beszámolt az egylet múlt évi működésről, Trauner Lipót pénztárnok pedig az 1905. évi számadást s az 1906. évi költségvetést terjesztette elő. Majd a választásokat ejtette meg a közgyűlés, Nagy Pál titkár helyére, ki a kör sajnálatára ez állásról lemondott, Rácz Dezső főgimn. tanárt választották meg. Választmányi tagok a következők lettek : Erdélyi Sándor, Walter Sándor, Kis Ferenczi Miklós, Dénes Ferenc, Simon Károly, Rössler Antal, Hápli Ferenc, Kovács Lajos, Ferenczy Lajos, Grácsman Béla, Böröcz Sándor, Geschlecht Károly ; póttagok : Horváth Imre, Oroszi János, Ludwig József, Bodor Gábor. ff FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az eg-yedül elismert kellemes izíi természetes liasliíijtó szer. -^o