Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-12-22 / 51. szám
Pápa város küldöttségét, mely Mészáros Károly polgármester, Lampértb Lajos h. polgármester, Ács Ferenc, Barthalos István, Bermüller Alajos, Billitz Ferenc, Bottka Jenő, Galamb József, Hajnóczky Béla, Jákói Géza, dr. Kende Ádám, Kovács Sándor, Krausz József N., dr. Körös Endre, Néhman Gábor, Steinberger Lipót és Sült József tagokból állott, kikhez még Budapesten Barna Ignác, Bodai István és Pollatsek Frigyes csatlakoztak, hétfőn december 17-én déli 1 órakor fogadta az igazságügyminisztériumban Polőnyi Géza igazságügyminiszter. A küldöttség vezetője és szónoka Hoitsy Pál orsz. képviselőnk volt, ki a fogadóterembebeléplekor éljenzéssel fogadott igazságügyminiszterhez körülbelül e szavakat intézte: Pápa városának, ennek a régi magyar városnak, mely úgy közgazdasági, mint főleg kulturális tekintetből, egyike a Dunántúl legjelentősebb városainak, haladását nagy mértékben visszavetette az a körülmény, hogy törvényszékét 1875-ben elvették tőle. Jelenleg Veszprémhez tartozik s a jogkereső közönségnek nem csekély hátrányára szolgál az a körülmény, hogy az összeköttetés rosszasága következtében minden törvényszéki ügy elintézése 1 1/ 2 napi időt igényel. Még rosszabb lesz a helyzet, ha a perrendtartásban a szóbeliség elve érvényesül. Ez esetben a peres feleknek és a tanuknak rengeteg költséget okozna a törvényszék előtt való megjelenés, viszont meg nem jelenésük az igazságszolgáltatásnak lenne kárára. A perrendtartás ügye a legjobb kezekben van letéve. Nagyméltóságod úgy elméleti, mint gyakorlati tudásánál fogva a nagy reform megalkotására hivatott. Minthogy a reform kivitele feltétlenül szükségessé teszi új törvényszékek felállítását, arra kérjük, hogy jó városunkról el ne feledkezzék. Pápán volt is már törvényszék, helyiségei részben meg is vannak s az a nagy vidék, mely hozzá tartozik, valódi szükségességgé teszi a törvényszék felállítását. Legyen szabad Nagyméltóságod nagynevű elődjére, boldogult Szilágyi Dezsőre hivatkoznom, ki egy izben Pápán jártában kijelentette, hogy azon városok között, melyeknek törvényszékre igényük lehet, Pápa és Esztergom állnak első helyen. Bizalommal várjuk Nagyméltóságodtól, hogy nagy elődjének szavait valóra váltja. Képviselőnk meggyőző erővel elmondott szavait lelkes visszhangként követte a küldöttség meleg éljenzése, mire feszült figyelem között a miniszter válaszolt: Igen tisztelt Uraim ! Kedves Barátaim! Őszintén, nyiltan és határozottan felelhetek most tolmácsolt kérelmükre. Boldognak érezném magamat, ha Pápa város hazafias közönségének kívánságát teljesíthetem (éljenzés) és remélem, teljesíthetni is fogom (élénk éljenzés). A perrendtartás immár munkában van s a munka annyira előrehaladott, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat 1907. év őszére a törvényhozás elé kerülhet. Ezt nyomon követi az új bíróságok szervezése s ezzel kapcsolatban a járásbíróságok és törvényszékek székhelyeinek megállapítása, amit az 1908. év tavaszára tervezek. Azon nagy érdekek mellett, melyek az igazságszolgáltatás szóbeliségét kívánják, Pápa város érdekét és óhaját jogosultnak ismerem el. (Lelkes éljenzés.) Az óhaj teljesítésénél egyedül a pénzügyi tekintetek léphetnének fel gátul, de biztosra veszem, hogy a pénzügyi szempontból felmerülhető akadályok szintén elhárít- hatók lesznek. Készséggel jelentem ki, hogy óhajuk teljesítése érdekében a magam személyét illetőleg mindent meg fogok tenni. Örömmel teszem ezt Pápa városáért, ezért a derék városért, melyet ismerek és szeretek s örömmel teszem mindenek felett az én kiválóan nagyrabecsült Hoitsy Pál barátom kedvéért. (Meg- meg új uló élj enzés.) A miniszter szavai általános nagy lelkesedést keltettek. Mikor rövid, de határozott beszédét befejezte, zúgó éljenzés hangzott fel. Majd Hoitsy Pál képviselőnk bemutatta a küldöttség tagjait, kik közül a miniszter egyébként többeket személyesen ismert. Ezek sorában meleg barátsággal üdvözölte volt iskolatársát, Galamb Józsefet, kifejezvén amaz óhaját, hogy a törvényszéki palota alapkőletétele minél előbb megtörténhetik. „Hát aztán meghívtok-e rá?" kérdezte a miniszter, amire a válasz természetes volt és könnyen elképzelhető. * A küldöttség tagjai a pápai törvényszéket illetőleg a legjobb reményekkel eltelve távoztak az igaszságügyminiszteri palotából, nem mulasztván el köszönetüket kifejezni vezetőjük és szónokuk, Hoitsy Pál orsz. képviselőnk iránt. Itt említjük meg, hogy Hoitsy Pál és neje vasárnap este az Országos Kaszinó egyik külön termében fényes vacsorán vendégeiül látta a küldöttség tagjait, amely alkalommal több felköszöntöben éltették a szeretetre méltó háziasszonyt s a szives házigazdát. A magyar szellemi proletárság vagy a benszülött kulik. E héten Budapesten egy igen képzett fiatal ügyvédjelölt, Csöke Imre, hogy éhen ne halljon, egy fillér nélkül mert megreggelizni egy kávémérésben, ezért a rendörségre került s ott a kiállott szégyenérzet izgalmai alatt megörült. Ez az eset mindenkor feltűnést keltene és sok megfontolásra adna okot, a mai viszonyaink között azonban valósággal megragadja az embert s kényszerít, hogy proletárszaporító oktatási intézkedéseink ellen végre-valahára síkra szálljuük. szabb idö alatt is — legalább ilyen távolságból — a Nap átmérőjének észrevehető kisebbedése következnék be. És most nézzük, micsoda munkát végez a Nap sugárzásának Földünkre jutó parányi kis része! Akárhova tekintünk, mindenfelé a Nap munkáját látjuk; a Nap energiáját, más és más alakban. A Nap melege változtatja gőzzé a tenger vizét, ez emeli föl a magasba, ez hozza hát létre a légköri csapadékokat. A nap öntözi meg a mezőket jótékony esővel és annak ereje tombol a pusztító jégesőben. A magasba emelt és a hegyeken hó vagy eső alakjában lecsapódó viznek most már helyzeténél fogva bizonyos munkaképessége van; hiszen a magasból leáramló viz köveket görget, akadályokat győz le, szóval munkát végez. A Nap végzi tehát a munkát, amikor a jégár a havasokon a sziklákat súrolja, amikor a rohanó patak lassanként lehordja a hegyet a völgybe és amikor a Duna lassú árja csöndesen forgatja a malomkereket. A Nap ereje zúg a Niagarában, ez dönti halomba a házakat, amikor a fékevesztett árviz végigszáguld a síkon. A napsugárzás következtében fölmelegedett és könnyebbé vált levegő fölszáll s helyébe minden oldalról tódul a nehezebb levegő; így keletkeznek a szelek. A Nap ereje nyilatkozik meg tehát a szellő suttogásában és a pusztító viharban ; ez hajtja a szélmalmokat, a vitorlás hajókat, ez köszönti hullámveréssel a tenger partját és ez emeli magasba számum alkalmával a Szahara homokját. A vízgőzzel terhes melég levegő felszállása idézi elő a zivatart; talán az elektromosság ősforrása is a Nap sugárzása; de az bizonyos, hogy a felszálló légáramlás választja el egymástól a különböző elektromosságokat és így keletkezik a villám. Tehát a Nap energiája dörög felettünk a felhőben ! De menjünk át az élők világába. A Nap fénye nélkül a növények nem tudnának táplálkozni. A fény teszi lehetővé a növény fő-alkotórészének, a szénnek kiválasztását, a Nap építi tehát fel a növény testét. És így a fák anyaga, kőszéntelepeink, mind csak más alakban elraktározott napmeleg, amelyet elégetés alkalmával ismét meleggé tudunk átalakítani. A Nap melegével fűtjük tehát kályháinkat, a Nap melege hajtja gőzgépeinket, gyárainkat. De állati élet se lehetséges növényi élet nélkül: az állatok táplálkozása végelemzésben, közvetve vagy közvetlenül, a növényvilágból történik. És az állati szervezet csak gép, még pedig a legtökéletesebb gép. Nem ismerjük ugyan teljesen e gép szerkezetét; nem látjuk közvetlenül, hogy a tüzelőanyagban, az ételben átadott melegmennyiség mint alakul át mozgássá, munkává; de az bizonyos, hogy csakis ezt a melegmennyiséget tudjuk felhasználni. Hiszen az erős munkát végző testnek több táplálékra van szüksége és a mi szervezetünkben végbemenő lassú égés lényegében csakugyan nem más, mint ami a gőzgép kazánjában történik. A Nap ereje mozog hát a porban csúszó állatkában és az húzza a négylovas hintókat, az mozog a mi karjainkban is ! Nem beszélek itt az élet problémájáról. Az élet problémája mély titok ma is és talán az marad örökké. Nem be-zélek az emberi akaratról sem ; ez nem a fizika, ez a pszichológia dolga. De az bizonyos, hogy az emberi akarat nem teremthet erőt. A teremtő akarat hatalma nem az erők létrehozásában, hanem azok kormányzásában van ; azon erők irányításában, amelynek forrása végelemzésben az éltető Nap. Akármerre nézünk, körülöttünk mindenfelé a Nap munkáját látjuk. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy más erő nem is végez munkát a Földön, de az itt működő erők legnagyobb része mindenesetre a Naptól származik. E jelenségek önkéntelenül bámulatra ragadnak bennünket. Ne csodálkozzunk tehát, ha a természet vadon élő gyermeke, aki egyszerű elméjével nem tudott magasabb, tisztább isten fogalomhoz emelkedni ; aki nem tudta azt, hogy ez a nagy erő, egy még Karácsony % Kiválóan alkalmas és célszerű férfi szövet-, nöi kelme- és pargetes maradékok = új-évre = KRAUSZ JÓZSEF M. FIA ÉS TÁRSA divatáruházába^ bámulatos olcsó árban kaphatók
