Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-12-15 / 50. szám

gyűlés magáévé tevén, egyhangúlag elhatározta, hogy a vasút ügyének előmozdítása érdekében a főispán elnöklete alatt 48 tagú küldöttséget meneszt a kereskedelemügyi kormányhoz. Az alispáni jelentésnek tudomásul vétele után áttért a közgyűlés a közigazgatási bizottsági tagok választására, mint a gyűlés legérdekesebb tárgyára. Dr. Kemény Pál elnöklete mellett működő szavazó küldöttségnél beadtak 73 szavazó lapot és megválasztattak közigazgatási bizottsági tagoknak Sült József 73, dr. Óoáry Ferenc 71, dr. Kenessey Pongrác 69, Bélák István 45 és Jókuthy Albert (új tag) 36 szavazattal; szavaza­tot kaptak még gróf Esterházy Béla 35 és Ihász Lajos 25 szavazatot. Majd több választmányban a megüresedett taghelyeket töltötték be és új bizottsági- tagokat választottak egyes megyei választmányokba. A vármegyei tisztviselőknek az I. fizetési osztályba beosztása és a korpótlékok rendszeresítése tárgyá ban készített kimutatást a közgyűlés tudomásul vette és a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte A vármegyei új tűzrendészeti szabályrendelet a belügyminiszteri leirat értelmében újból módosít­tatott, a többek közt azzal is, hogy a szabály­rendelet hatálya és érvénye a megyebeli két rendezett tanácsú városra nem terjed ki. Ki­mondta a vármegye, hogy Nyitra vármegye indítványára, a m. kir. honvédség jelenlegi egyen­ruhájának megváltoztatása és Pozsony város kezde­ményezésére, a husdrágaság megszüntetése tárgyá­ban szintén feliratot intéz az országgyűléshez. Pápa város elhagyott gyermekek segélyalapjának 1902—1905. évi számadásait elfogadták és meg­erősítés végett a belügyminiszterhez felküldték. Vitát mindössze a fogadókról alkott me gyei szabályrendelet idézett elő, mely azért került napirendre, mert a szabályrendelet 18. § ából ki­maradt a záróra-meghosszabbítási engedély után fizetendő havi díjak hovafordítása iránt való in­tézkedés. Ennek kapcsán a vármegyei vendéglő­sök szövetsége indítvánnyal járult a közgyűlés elé, hogy a szabályrendeletileg megállapittatott zár­órák a kis- és nagyközségekben 1 — 1 órával ké­sőbbre hosszabbíttassanak meg. Többen szóltak a kérdéshez, köztük Cserveny Ferenc biz. tag, mint a vendéglősök szövetségének elnöke is. Azonban az alispánnak felszólására az állandó választmány ál­tal megállapított szöveget fogadta el a közgyűlés többsége. Miután a községek számvizsgáló köz­gyűléseire elnököket küldtek ki, a közgyűlés több kisebb ügy letárgyalása után d. u. xj 2 \ órakor befejezést nyert. Másnap a hátralevő ügyeket intézték el. lisztájával. Végeredményben egyik liszta sem győ­zött teljesen, de aránylag a felsővárosiaknak sike­rült külön jelöltjeik közül legtöbbet bevinni, ami nem is csoda, mert ők fejtették ki a választás alkalmából a legnagyobb agilitást. Az eredményt melyet a választás elnöke este 8 órakor hirdetett ki, a nyert szavazatok szerint itt közöljük. Iskolaszéki rendes tagok lettek: Sült József, Bottka Jenő, Jándy Bernardin, Szente János, Szokoly Ignác, Piatsek Gyula, Nemsits Antal, ifj. Faa Mihály, Keresztes Gyula, Pados József, Varga József, Szabó István, Mészá ros Károly, Nagy Vilmos, Ács Ferenc, Marton Antal, Kalmár Károly, ifj. Molnár István, Vágó László, ifj. Polgár József, Stanits Fulgent, Hanauer ^ Zoltán, Wajdits Károly, Schlosszer István, Pom- j her Mihály, Schnattner Géza, Keresztes József, | id. olajos Németh József, Somogyi József, idősbb i Polgár József. A megválasztottakon kivül a legtöbb szava­zatot kaptak: Harmos Zoltán, Tauber Sándor, Karcsay István, Gaál Gyula, Karlovitz Adolf, Viz Ferenc, Hajnóczky Béla és Paulics József. Iskolaszéki választás. — 1906 december 10. — A katholikus iskolaszék újjáalakítása iránt a hitközség tagjai körében a választást megelőző­leg nagy érdeklődés mutatkozott. Ha ezzel az érdeklődéssel nem állott arányban a vasárnapi választás alkalmával leadott szavazatok száma, azt az egész délután szakadó eső is okozhatta, mely igen sokakat vissza tartott a választásban való részvételtől. 800-on felül van a szavazatké­pes hitközségi tagok száma s összesen csak 229-en érvényesítették szavazati jogukat. A választás a róm. kath. hitközség fiúiskolá­jának egyik termében folyt le Kriszt Jenő esperes elnöklete alatt. Mellette bizalmi férfiakként Bottka Jenő és Mátz József működtek. A szavazás a kora délutáni órákban nagy erővel kezdődött, de aztán lanyhábban folyt tovább. Szavazó-lapok útján történt a választás. Nem keve­sebb, mint ötféle szavazó-lap volt forgalomban, melyek közül egyet a kath. kör ; egy másodikat a plébánia, egy harmadikat a tanítók, megint mást a felsővárosi olvasókör nyomatott, az ötödik a kath. köri lisztának volt változtatott kiadása. A nevek egy tekintélyes része az összes szavazó­lapokon egyezett, s csak mintegy 10—12 név volt a különböző szavazó-lapokon más és más. Legtöb­ben a kath. kör, a felsővárosi kör s a tanítók lisz­tájával szavaztak, legkevesebben a plébánia zöld A YAROSHAZAROL. § Városi haltenyésztés. Darányi földmívelés ügyi miniszter leiratot intézett az összes városok hoz, így Pápa városához is, melyben figyelmünkbe üjáulja a haltenyésztést. A növekedő húsdrágaság mellett a hal egészséges ós olosó tápláléknak kínálkozik. Kérdi a várost, nem akadna-e hátá­rában alkalmas terület, melyet mint silányabbat vagy gazdaságilag rosszabbat viz alá lehetne borí­tani s a nyert tóban halat lehetne tenyészteni. Főkép élő vizek mentén vau erre kedvező alkalom, hol a viz levezetéséről is gondoskodni lehet. A miniszter a város kívánságára a szükséges tájéko­zás megadása végett szívesen leküldi egy szakköze­gét is. Egyelőre jelentést vár arról, van e alkalmas terület és folyó viz, mennyi az évi halszükséglet s téli eladásra lennének-e vállalkozók ? § Városi bérház. A v. tanács Révész v. mérnökkel a Jókai és uszoda-utcai városi telkekre kétemeletes bérház tervét készíttette el. A terv kivitele akkor lesz aktuális, ha egy nagyobb­szabásu hivatal Pápára jövetele tényleg megvaló­sul, ez esetben ugyanis az illető hivatalnak szán­nák az építendő bérház egyik egész emeletét. § Vicinálisok menetrendje. Városunknak s a helybeli OMKE-nek e tárgyban pár hó előtt a keresk. minisztertől elutasító végzés érkezett. Országgyűlési képviselőnk azonban, minthogy több oldalról fontos közérdeknek jelezték előtte a bánhidai menetrend megváltoztatásának fontos voltát, tekintettel főleg a pápai piacra, újból utána járt a dolognak s annyi eredményt máris elért., hogy a keresk. miniszter a Máv. igazgatóságot a „helyi érdekek tekintetbevétele mellett" teendő újabb előterjesztésre utasította. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör vasárnap, december 16-án házi estélyt tart este 6 órakor a saját helyiségében a következő műsorral: 1. Éilenberg R. Petersbur­ger Schlittenfahrt; négy kézre zongorán előadják : Liszkay Jenő s Kende Vidor. 2. A nap munkája a földön. Irta s felolvassa: Főjes Zsigmond. 3. Beriot. Scenes de Ballet; előadják : zongorán Kiss Vilma, hegedűn Rácz Dezső. 4. A baba. Franciá­ból fordította Beöthy Zsigmond ; előadja : Galamb Laura. 5. Thern Károly: Nem tudom én mi a bajom ; előadja a főisk. énekkar. = A kath. kör múlt vasárnapi, ez idény­ben első felolvasó-estélye sikerült kezdete volt azok­nak az estélyeknek, melyek a téli időszak folyamán annyi kellemes szórakozást szereznek a közönség­nek. A közönséget a rossz idő sem tudta vissza­tartani az estélyről, amelynek műsorában Szekeres Bónis bencés tanár olvasott fel a nőkről, könnyed, szellemes modorban, többször derültségre hangolva a hálás publikumot. Sürü taps jutalmazta az élve­zetes szép felolvasást. A műsor többi számai: Wajdits Ilus pompás szavalata, melyet melodráma­ként Szente Elza kisért diszkrét zongorajátékkal, Neuhauser Erzsi ügyesen előadott monológja ós Fekete Magda szép éneke, Szentgyörgyi Sándor művészi zongorakisérete mellett egyaránt nagy I tetszést arattak. = Az önképző Leányegyletben holnap vasárnap délután J/ 2o órakor tartaudó ülésen közre­működnek : Felolvasást tart Báródi Géza. Szaval Nuszbaum S/.abin és Scbvarcz Rudolf; zongoráznak négy kézre Klein Elza és Golberg Ida; hegedüa játszik Kardos Vilmos, zongorán kiséri Nobel Henrike. — Itt megjegyezzük, hogy a Leányegylet 25-én azaz karácsony elsó' napján fényes estélyt rendez, rendkívül érdekes programpontokkal. A részletes műsort lapunk jövó' száma hozza. = Az evang. leányegylet ez idényben első összejövetelét múlt vasárnap délután 5 órakor tartotta a gyülekezeti nagy teremben. Az egyesü­let ezen első összejövetelével honleányi érzületéről tett tanúságot, amennyiben a lezajlott Rákóczi­ünnepélyekkel kapcsolatban történelmünk kimagasló női alakjának Zrínyi Ilonának emlékékét elevenítette fel műsorában. A megnyitó-beszédet Gyurátz püs­pök tartotta, tartalmas előadásában a nők hiva­tását méltatván a nevelés terén. Szalay Mihály segédlelkész Zrinyi Ilonáról olvasott fel. A nemes lelkű hitvesnek s a hazáját forrón szerető honleány­nak jellemrajzát a felolvasó történeti hűséggel fes­tette meg, s érdekes előadását a közönség mind­végig nagy figyelemmel hallgatta. A leányegyleti énekkar Szutter Dániel vezetése mellett két pont­tal szerepelt, összhangzatos énekével tanúságot tevén a gondos betanulásról, Kéringer Julcsa pedig szólót énekelt szépen csengő szoprán-hangján. Dezső Marcsa, Kéringer Ida és Szakács Lujza sikerült szavalataikkal arattak megérdemelt tapso­kat. Az ünnepélyt, amelyen a kellemetlen idő dacára szép számú közönség volt jelen, közének vezette- és fejezte be. TARKA ROVAT. A nagyságos paci urak vagy a villamos fürész története. Szegény favágók ! Ezeket ugyan hamar le­törték. Míg a cukor, a kávé, a cipő, a keztyű, a mosónő, a papir mind nyugodtan emelkedhetik, addig nekik alig sikerűit a „nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel" egy öl fánál 1 ko­rona emelést elérni, máris rájuk zúdult a végzet — a villamos fürész alakjában. Ok persze sírnak e miatt és újra leszállnak, de a közönség vidáman működteti a villamos szerszámot és kevésbbé vi­dáman hallgatja éktelen nyiszákoló hangját. Azt azonban kevesen tudják, hogy e favágó-helyettesítő eszközt a derék kincstári lovaknak köszönhetjük. Az eset úgy esett, hogy egy helybeli fa kereskedő fatelepet létesített a laktanya közelében. Ott vette használatba saját céljaira a villamos fűrészt s használta is, míg le nem tiltották. A katonaság ugyanis kifogást tett a kellemetlen hangú szom­szédság ellen. „Nem megy jól a gyakorlatozás, mióta az a fene-szerszám működik, mert hangjá­tól a lovak idegesek lesznek, ágaskodnak, kapálódz­nak s a vezényszót kutyába se veszik." A ható­ság méltányolta a katonaság kifogását, a villamos­fürészt letiltotta, mire tulajdonosa elkeseredésében túladott rajta mai gazdájának, aki bevezette az ideges nagyságos paci urak közül a kevésbbé ideges tekintetes ember urak társaságába. így se­gítették a favágókat letörni a kincstári lovak, a nagyságos paci urak. Kocahalál. A keményebb idők beálltával a szegény kocákra — magyarán mondva — rájár a rúd. Kik még máma vigan röfögnek és a maguk ok­talan esze szerint örülnek vala az életnek, holnap már mint hurka, kalbász és friss tepertő szereznek élvezetet az Ínyenc gyomroknak. Összeül a családi konferencia és rövid tanácskozás után kisüti, hogy a jámbor hizó már megunta az evést, nem kell neki a csörgó's kukorica, rágja a hidas oldalát, durgat s több ilyenfajta okok alapján aztán leg­többnyire egyhangúlag, sőt a gyermeknépség részé­ről nagy örömmel kimondják a sentenoiát, hogy a kocának pusztulnia kell, még pedig — óh borza­lom — kés által. Támad nagy sürgés-forgás, készü­lődés a házban. Késeket, bárdokat köszörülnek, s a szegény koca röviden megszűnt élni. A kertek alján vigan pattog felette a szalma, 8 örvendező gyermeksereg lopva várja, hogy leharaphassa pirosra perzselt fülét-farkák. Kora elköltözését nem sajnálja senki, sőt régi magyar szokás szerint víg tort tartanak felette. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom