Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-08-04 / 31. szám

között a kisbirtokos predomináló (155). Illetőségre 119 helybeli, 92 megyebeli, 301 más megyebeli. Viseletre : 405 jó, 68 szabályszerű, 3 kevésbbé szabályszerű; a VlII.-ban egy tanulónak sincs szabályszerűje viseletből. A tanulási eredményt tekintve mindenből jeles 33, jó 98, elégséges 289, egyből elégtelen 41, kettőből 38, többől 13, összes bukottak száma 92 = 17-9, 2 százalékkal jobb a tavalyinál s 12°/

0-al jobb az országos átlagnál, tehát igen szép eredmény. Még ennél is szebb eredménye volt az idei érettséginek, mely a maga 14 praematurusával ritkaságszámba megy. További fejezetei e résznek: jutalmazások, tandíjmentesség, köztartási segélyezések, ifjúsági egyesületek. Ezek közül a segítő-egyesület Barcsi József, a konfirmált ifjak egyesülete lic. Rácz Kálmán tanárok vezetése alatt sikeresen működtek ; az év végén új egyesület alakult meg, a „Főgimnáziumi sakkor". A szertárak és gyűjtemények idén is nagy mértékben gyarapodtak. A főgimnáziumról szóló részt az újonnan revideált iskolai törvények zárják be. Következnek a főiskolai intézmények: a képzőtársulat, a gyorsirókör, melyet dr. Kapossy Lucián s az ének és zene, melyet Gáty Zoltán vezetett. Mindhárom kör idén is eredményes munkát fejtett ki. A főiskolai könyvtár, mely mint nyilvános könyvtár naponta 2—4-ig a nagyközönség számára is nyitva áll, Borsos István könyvtárnok kimutatása szerint 163 művel szaporodott 505 kötetben. Mai állománya 30667 kötet. A főiskolai köztartásról s az ösztöndijakról és alapítványokról szóló fejezet után a jövő tanévre szóló tudósítás zárja be a főiskola tartalmas értesítőjét. A YÁROSHÁZÁROL. § A vízvezeték javítási munkálatai serényen haladnak elő. Immár 300 méter hosszúságban le vannak fektetve a vascsövek s egy-két hét leforgása alatt a munkálat befejezést nyer. A vezetés dicséretére válik, hogy a vízszolgáltatás terén a munka egész tartama alatt eddig a legkisebb zavar sem állott be. § A közmunkaváltság ügyében hozott múltkori tanácshatározattal szemben Halász Mihály v. képviselő újabb előterjesztést adott be. Akkor a tanács egy régi sérelmet szüntetvén meg, kimondta, hogy a házak után azok nagysága szerint progresszive kell 2—5 közmunkaváltságot fizetni. 1 váltság 80 f, a legkisebb ház tehát 1 K 60 f-t, a nagyobbak 2 K 40 f, 3 K 20 f és 4 K-t fizetnek. Azt a régi intézkedést azonban meghagyta a tanács, hogy ahol több egyéné egy ház, ott mind. egyik résztulajdonos tartozik váltságot fizetni. Ez ellen szól a fellebbezés. — Tény az, hogy némi igazságtalanság van benne, hogy ahol három szegény embernek van egy kis viskója, mindegyik külön adózzék a rendes II. oszt. keresetadóján kívül közmunkaváltsággal, míg ugyanakkor az a háztulajdonos, kinek például két vagy több háza van, köztük emeletes is, csak egy, bár legmagasabb váltságot fizessen. Az államtól unisszónó kérjük a progresszív adót, magunk körében pedig mi magunk egész igazságosan vigyük keresztül a progresszivitás elvét. § A Tapolcza és a hatóság. Egy konkrét panaszból kifolyólag a hatóság két izben is kénytelen volt a napokban békés folyónkkal foglalkozni. A panasz arról szólt, hogy a Tapolczában a belvárosi részen nem lehet fürdeni, mert a kékfestő-gyárakból a festékes levet beleeresztik. Erre a tanács határozatilag kimondta, hogy d. e. 10-től d. u. 6-ig tilos a Tapolczába a kék levet belebocsátani. E határozatot viszont a kékfestők találták sérelmesnek és Kluge Károly gyáros élt ellene fellebbezéssel, hivatkozván a Tapolczáról alkotott szabályrendeletre, mely a viznek ipari célokra való használatát megengedi. Az okokat a hatóság nyomósaknak találta, az előbbi határozatát oda módosította, hogy csupán d. e. 10—l-ig és d. u. 3 -5-ig nem használhatják a kékfestők a Tapolezát. § Építési engedélyt nyertek a héten : Szabó Józsefné Kölcsey-Ferenc-utca 14. sz. földszintes lakóházra, Pápa-ugodi hitbizományi uradalom Barátli-utca 237. átalakításra, Kuthy Vince Árokutca 22. átalakításra, Buxbam Lipót Bástya-utca 440. toldaléképületre. TARKA ROVAT. Egy nyaraló levelei. I. Tapolczafüred, 1906. VIII. 2. Kedves Barátom, idén kissé későn érkeztem kedvelt nyaraló helyemre. Julius 20-ig hivatalos teendőim a fővároshoz kötöttek, aztán meg egy hétig úton voltam. Ausztriában jártam. „Hogyan", fogod Te kérdezni, „Edömér, a nagy hazafi, a Tihamérok és Balambérok egyenes utóda, Ausztriába megy nyaralni ?" Ne ijedj meg édes barátom. Én nem nyaraltam Ausztriában. Én csak az Országos Kontrulipán Bizottság megbízásából voltam ellenőrző úton. Ez a Szövetség ugyanis feladatául tűzte ki magának, hogy a tulipánosokat ellenőrzi. Nem abból a szempontból, hogy viselik-e a tulipánt vagy nem, bár ebbeli tapasztalatokat is gyűjtünk, hanem hogy a tulipánosok tulipánosán viselkednek-e vagy sem. Mi tulajdonképen a Tulipánkert egy albizottsága vagyunk: a Kontrulipánok, a tulipánosok titkos ellenőrzői. Nos hát mint kontrulipános megbízott jártam végig az osztrák fürdőhelyeket. Barátom! Dagadt a szívem az örömtől! Eddig csak az angolról, franciáról tudtam, hogy világnyelv. Ez útamon megoáfolhatlanul kiderítettem, hogy a magyar is az. Jártam legyen bár a Simeringen, vagy a wörthi tó partján, utaztam legyen bár fel föl Marienbadba avagy le Radegundba, mindig és mindenütt az édes honi szó zengzete jutott fülembe. Eleinte azt hittem, hogy tán valóságos magyarok beszélnek körülöttem. De gomblyukjokra nézek, egynek sincs — tulipánja. Nem, ezek nem is magyarok, hanem osztrákok, akik bizonyára gyárat akarnak alapítani nálunk, vagy a magyar hadseregben akarnak szolgálni s most előre gyakorolja magát az egész család a magyar beszédben. Ily értelemben tettem is megbízóimnak jelentést. Arról, hogy egy-két határozottan ismerős arcot is láttam utamon, több között olyanokat, akiknek képét az újságból ismerem, arról szükségtelennek tartottam jelentést tenni. Részben mert ezek nem tudom biztosan, hogy magyarok voltak-e, mivel hogy őket magyarul beszélni nem hallottam, hanem csak németül, részben azért, mert az újságok fotográfiái nem mindig megbízhatók. A múltkor is egyik napi lapban egy képet láttam, melynek teljesen hív kicsinyített mását ime bemutatom : és ez alá az volt irva : Automobil szerencsétlenség a Váci körúton ! Hogy lehessen bizni hát az újságok képeiben ? Én hát nem is jelentettem egyebet a Kontrulipánoknak, minthogy nyelvünk világnyelv lett, s azzal mint ki jól végezte dolgát, siettem Tapolczafüredre. Belevetettem magam folyócskánk hűs hullámaiba, -s mint kit a hazafiság gondja nem bánt, feledtem tuli és kontrulipánt. írj minél előbb. Ölel Edömér. II. Kedves Barátom! Sajnállak, nagyon sajnállak, hogy még mindig nem juthattál hozzá a rég várt szabadsághoz. Képzelem, mily meleged lehet a forró asztfalton járva-kelve. Nekem látod, nincs melegem, mert én folyton fürdöm. Fürdöm reggel, délben és este és egy fürdés eltart három óra hosszat. Persze ennek jórésze nem annyira a fürdőzés, mint inkább egyszál ruhában folytatott partibeszélgetés, de hát ez is hozzátartozik az élvezethez, sőt úgy délután 5—6 óra tájban mikor folyócskánk tükre olyan mint egy mosogató rongy és zsenge hullámain faágak, moszatok és rothadt körték százai úsznak alá, a parti üldögélés a legfőbb élvezet. írod, hogy milyen kellemetlenséged volt a múltkor ? Leföcskendeztek az utcaöntözők ? Látod már ezért is ide kellene jönnöd. Itt ugyan nem eshetik ez meg veled. Nálunk emberemlékezet óta nem volt öntözés. A kapitány valószínűleg abban a hitben van, hogy minek öntözni 32 fokos hőségben ? Úgyis felszárad egy-kettőre! És lehet, hogy neki van igaza . . . Utóvégre az ég és felhők sem hiába teremtődtek meg! Tessék az égi kapitánynak rendeletet adni az öntözésre, mért várják azt mindig a földitől ? Aki pedig mégis tőle várja, az a régi kupié szerint: „Dejszen várhat elvárhat, mig csak bele nem fárad." Én ' pedig belefáradtam ebben a nagy hőben a levélírásba, azért hát füredünk művészi és egyéb eseményeiről, — mert ilyenek is vannak — majd legközelebb számolok be. Üdv, ó szegény pesti rab, üdv ! Ölel Edömér. A másolat hiteléül: André. HETI ÚJDONSÁGOK. — A Magyar Védő-Egyesület pápai fiókja városunk és vidéke hazafias közönségéhez felhívással fordul. E felhívásban mindenekelőtt tudatja, hogy az egyesületi védő-táblát eddig a következő kereskedők és iparosok kérték illetve meg is kapták : a) kereskedők: Barna Ignác rőfös kereskedő, Benedek Oszkár ékszerész, ifj. Eisler Mór üveges, Goldberg Gyula könyvnyomdatulajdonos és papírkereskedő, Goldner R. bőrkereskedő, Kohn Mór fűszer- és rövidáru nagykeresk., Magén Valéria divatárukereskedő, Sebő Simon divatárukereBkedő, Sípos József fűszer- és csemegekereskedő, Somogyi Gyula divatárukereskedő, Steiner Ferenc füszerkereskedő, Weltner Dezső üvegkereskedő, Beck Jakab nagykereskedő, Földes Soma rövidáru kereskedő, Braun Ignác Toch utóda füszernagykereskedő, Geböck Ernő füszerkeresk., Gutstein Lipót kalapkereskedő, Hoffmann L. D. vaskereskedő, Krausz és Koréin divatáru nagykereskedők, Kohn Adolf fűszer és rövidáru kereskereskedő, Koréin Vilmos füszernagykereskedő, Neubauer Alajos szénkereskedő, Nobel Ármin könyv- és papírkereskedő, Kis Tivadar könyvés papirkeresk., Oszwald János füszernagykeresk., Lőwenstein J. és fiai Párisi Nagy Áruház, Pollák Rudolf fűszer- és rövidáru kereskedő, Preisach János bőrereskedő, Révész Jenő rövidáru keresk., Rosenberger Jakab kalapkereskedő, Pfeiffer Ignác rőföskeresk., Singer Ferenc ékszerész, Viz Ferenc füszernagykereskedő, Wajdits Károly könyv- és papírkereskedő, Weltner Manó rőfösnagykeresk., Weber Hermán rőföskereskedő, Weber Albert gépkereskedő; b) iparosok: Erhardt testvérek férfi szabók, Freyer Kálmán férfi szabó, Kelemen Salamon férfi szabó, Braun Miksa szabó, Engel Lipót kefekötő, Frauendienst Viktor fodrász és borbély, Horovitz Manó szappanos, Kiss István cipész, Singer Mihály férfi szabó; védőjegyet kért: I Boskowitz Sámuel kályha- és pipagyáros. Felhívja ezután a közönséget, hogy honi gyártmányt vásároljon a mozgalmat pártoló kereskedőknél, hogy továbbá minden helyben megszerezhető iparcikket kizárólag Pápán kisiparosainknál szerezzen be. — Megkezdődött a vadászat — augusztus 1-én mint rendesen. Immár a pápai határban is durrog a puska és a foglyokra felvirradt ama gyászos korszak, amely augusztus 15-tŐl kezdve a tapsifülesek végzetét is megpecsételi. — A pápai adóhivatalnál ez ideig 54-en váltottak vadászjegyet. — Nem forog a malom, áll a vitorlája ... A népszerű nótának rigmusa valóra vált nálunk, megállottak a pápai és tapolczafői malmok. Nem azért, mintha jámbor Tapolczánk megtagadta volna a hajtóerőt, nem, ő mostan is szép csendesen folydogál a pokoli hőségtől bágyadt halandók felüdítésére, — hanem azért, mert molnáraink sztrájkolnak. Említettük volt múlt számunkban, hogy a molnár-segédek mestereikhez, a mesterek pedig a lisztkereskedőkhöz helyzetük javítása végett kérelemmel fordultak, amelynek letárgyalására múlt vasárnap délután a Lloydban közös értekezletet tartottak. Az értekezlet nem hozta meg a kívánt eredményt, amennyiben a lisztkereskedők, habár több tekintetben kedvezményt nyújtani hajlandónak mutatkoztak, a molnármestereknek azt a legfőbb követelését, hogy ezután az őrleni való gabonáért ne kellessék vidékre — a vámon túl — menniök, teljesíthetőnek nem tartották. A mesterek viszont ehhez határozottan ragaszkodnak. így azután e hó 1-én megállottak a malmok. Hogy a segédek állították-e meg, miután a fiaskóval végződött egyezkedés után ők sem kaphatták meg mestereiktől azokat az előnyöket, amiket óhajtottak, vagy a mesterek dacolnak a lisztkereskedőkkel, azt mi nem tudjuk, csak azt látjuk, hogy malmaink némán, csendesen vesztegelnek a Tapolcza partján. — Gyász. Pápa város egy derék, tisztelt polgárát érte utói az idegenben, egy bajorországi fürdőhelyen, ahova üdülést keresni ment, a halál. Singer Mihály, a Singer Mihály ós fia szabó-cég volt tulajdonosa f. hó 30-án életének 65-ik évében Reichenhallban elhunyt. Pár hét előtt még, mondhatni jó egészségben utazott el s a fürdőn mellhártyagyulladás támadta meg, amit régi baja is súlyosbítván, két heti szenvedés után kioltotta szorgalmas és becsületes munkában telt életét. Halála Pápán általános igaz részvétet keltett. Gyermekei: Lázár Ádám, Guth Károlyné szül. Lázár Riza, Lázár Benő, Bőhin Samuné szül. Lázár Regina, Lázár József, Krausz Mayerné szül. Singer Janka, Singer Ferenc, Singer Miksa, Strausz Arnoldné szül. Singer Jetta, Szántó Ernő és kitér-