Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-07-14 / 28. szám

sonlít közéletünk egy másik nagy alakjához, neve­zetesen Wahrman Mórhoz, aki egyszer Andrássy Gyulával vitatkozott valamiről. Wahrman sehogy sem adta be derekát, mire Andrássy azt mondja : — Te, Móric, teveled nem lehet vitatkozni. — Miért? — Mert te többet tudsz az Istennél is. — Hogyan ? — Mert az Isten csak mindent tud, de te mindent jobban tudsz. Az igen tisztelt Dr. úr is olyan, aki mindent jobban tud s meggyőzni nem lehet, mert az érvei csalhatatlanok. Csoknyay Károly. Iskolai értesítők. i. Bencés gimnázium. A pannonhalmi Szent-Benedek-Rend pápai kath. gimnáziumának értesítője elsőnek jelent meg a pápai iskolai értesítők sorában. Az értesítőt, melyet Pethö Menyhért az intézetnek az idei év végével körünkből távozó érdemes igazgatója, ismert ügygondjával állította össze, „Néhány jó szó apró madaraiak érdekében" c. értekezés nyitja meg. Az értekezést dr. Horváth Cézár tanár írta, ki már nem első izben (így tavaly is) dolgoz föl népszerű modorban vonzó természetrajzi tárgyat. Az érteke­zésnek alapjául az a kultuszminiszteri rendelet szolgált, mely egyelőre a népiskolákban elrendelte, hogy évenként legalább egy napot kell szentelni a madarak védelmének. (Birdsday — a madarak napja.) Nemes felfogással, kel ki a madarak pusztí­tása ellen. Feltárja azokat a módokat, ahogyan durvalelkü emberek a hasznos szárnyasok kiirtását folytatják s előadja azokat a közvetett módokat is, amelyekkel a haladó kultúra — akarva, akaratlan pusztítja a hasznos, rovarpusztító madarak számát. Felsorolja a honi hasznos madarakat és ésszerű alapon nyugvó állatvédő egyesületnek felállítását sürgeti. Végül a madárvédelemre vonatkozó tör­vényes intézkedéseket ajánl. Dr. Horváth dolgozata úgy a tanuló-ifjuság, mint a szülők számára érde­kes és egyszersmind tanulságos olvasmány. Témája rendkívül alkalmas programmértekezésnek s azt sikerülten dolgozta fel. A tulajdonképeni értesítőt a tanári testület névsora vezeti be. A tanári kar a lefolyt évben is 7 rendes és két óraadó tagból állott. A tanítás tervének osztályonként és tantárgyaként való ismer­tetése után a segélyezésekről számol be az értesítő. A Szulpicz-egylet segélyalapja idén 66 tanulót látott el könyvvel és három tanulót pénzbelileg segélyezett. Az alapítvány jelenlegi összege 15.596 K. A Szulpicz alapon kívül még kilencrendbeli segélyezésben részesültek az arra érdemes tanulók. Ö "A tanári könyvtár ez évben 358 K értékű bevásárlással és ajándékozás utján is gyarapodott, 163 K értékben gyarapodott az ifjúsági könyvtár, igen jelentékeny mértékben 1500 K erejéig gyara­podott a természetrajzi muzeum s kisebb-nagyobb mértékben a többi szertárak is gyűjtemények is. Az iskola 1905-6. évi történetéről szóló értesítés beszámol a tanárváltozásokról, a vallás­erkölcsi életről, melynek jelentékeny tényezői a két ifjúsági egylet: A Mária-kongregáció és a „Jézus szent gyermekségének műve" oimű társulat. Az ifjúság egészségi állapota kedvező, fegyelme jó. Ünnepeket rendezett az iskola Szent-Imre napján, Erzsébet királyné ünnepére, az igazgató nevenapján, március 15-én és ezenkívül külön kongregációs ünnepeket. Megemlékezik még az értesítő a tanári kar társadalmi és irodalmi működéséről, az évvégi vizsgálatokról s az év­folyamán rendezett kirándulásokról. A tanulási eredmény idén kedvezőbb, mint tavaly. Tavaly 25-8% volt a bukottak száma, idén e % 22-3-ra csökkent, ami az országos átlag­nál jelentékenyen kevesebb. Feltűnő sokan, — 47 közül •— 17-en buktak az első osztályban, aminek oka valószínűleg a tanulók hanyagságán kívül gyönge előképzettségüknek is tulajdonítható. Jeles tanuló az intézetben 10 volt és pedig az I. o.-ban Láng István, Szalay István; a II. o.-ban Kovács József, Seherer István, Töős Andor, Zsidó János; a III. o.-ban Böröndi Győző; a IV. o.-ban Kecskés Lajos, Leitgeb Pál, Szűcs László. Leg­több jeles volt a vallásból 90, legtöbb elégtelen a latinból 22. A többi statisztikai adatok közül kiemeljük a következőket: beiratkozott 161 tanuló (tavaly 160), vizsgálatot tett 152 (tavaly 147). A tanulók közt vallásra nézve volt 132 r. kath., 20 izr. Anyanyelvre 146 magyar, 5 német, 1 tót. A szülők közül polgári állásra nézve legtöbben (37) kisiparosok és (26) kisbirtokosok. Eztán hivatal­nokok és kiskereskedők voltak. Helybeli a növen­dékek közül 73, megyebeli 43, más megyebeli 36. Magaviseletre volt 133 jó, 14 szabályszerű és 5 kevésbbé szabályszerű (mind az első osztályban !) Az 1906—7. tanévre vonatkozó előleg tudósítás zárja be a 61 oldalra terjedő értesítőt. II. Állami polgári leányiskola. Az állami polgári leányiskolának Nagy Gábriella igazgatónő gondos szerkesztésében meg­jelent értesítőjét lelkes hangú előszó vezeti be, mely az iskola és család egyöntetű működésének szükségét hangoztatja. Ezután a francia nyelv tanításának menetéről szóló értekezés következik, (szerzője nincs megnevezve) mely a régi módsze­rek rövid megemlítése után alaposan ismerteti a most igen elterjedt u. n. direkt vagy szemléltető módszert. E módszer az élő nyelv ismeretéhez segít s azért különösen kisebb népességű osztályokban igen jó hasznát lehet venni. Az igazgatói jelentés hű képét nyújtja az intézet egész tanévi életének. Beszámol a tanári karról, melynek körében személyi változás nem történt; csupán Schlupni Saroltát helyettesítette be tegsége miatt félévig Takács Ida ; a tantestületi értekezletekről, az iskolában teljesített felsőbb hatósági látogatásokról, a vallási életről, egészségi viszonyokról. A szokásos iskolai ünnepeket mind megtartották, március 15-én ez idén — állami iskolánál külön megemlítést érdemel szünnapot tartottak. A növendékeket elvitték a helybeli szövőgyárba s más intézetekben tartott nagyobb szabású ünnepélyekre is. A tanári kar a rendes és 5 óraadó tagból állott. Következik a polgári leányiskolák tanterve­az elvégzett anyag kimutatásaként, az órarend, a használt tankönyvek, a záróvizsgálatok, a növen­dékek névsora, a jövő évre való tudnivalók, az intézet szépen gyarapodó tanszereiről s könyv­tárairól szóló kimutatás végül a statisztikai adatok. Ezekből kiemeljük a következőket : Beiratkozott 164, vizsgát tett 155 tanuló, ezek közül kitűnő volt 23, elbukott 6, ami 3-8 0, tehát elenyésző csekély °/ 0-nak felel meg. Ez eredmény az intézet tanári karának ügybuzgalmát dicséri. Vallásra nézve volt 32 r. kath., 17 ev. ref., 21 ág. h. ev. és 107 izr. növendéke az intézetnek; pápai 115, vidéki 63. Külön részét képezi az értesítőnek a kézi­munka-tanfolyamról szóló értesítés. A tanfolyam­nak, melyen a kézimunkán kívül magyar irodalmat, művelődés történetet, (fakultatíve) németet és franciát, kereskedelmi ismereteket és rajzot taní­tottak, idén 14 növendéke volt. Az értesítő meg­említi, hogy a jövő évben a bársonyégetés fejlettebb módját fogják tanítani, mire s egyéb kézimunka­különlegességek elsajátítására felnőtt hölgyek és asszonyok is jelentkezhetnek. A VÁROSHÁZÁRÓL § Városi közgyűlés lesz f. hó 16-án (hétfőn) d. u. 3 órakor. A közgyűlés napirendjén Böröczky Lajos és neje, 11. sz. házának megvétele, a Lázár­közle egyes részeinek részben Galamb József és neje, részben Bőhm Samu, részben Gaál Gyula számára való eladása, illetve elcserélése, Adamo­vich Lázárné 848/b. sz. alatti házának részben való megvétele vagyis a Kossuth Lajos-utca déli végének megnyitásához szükséges területek meg­szerzése, továbbá a Moravek-ház megvétele, a cédula ház eladása, a Csatorna-utca szabályozása s a barakk-kaszárnya céljaira szükségelt területek megvétele szerepelnek. § A pénzügyi bizottság f. hó 12-én Krausz József N. elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen a Kossuth Lajos utca megnyitásának kérdésével foglalkoztak s az utcanyitást pártoló javaslatot terjesztenek a közgyűlés elé. Ezután behatóan tárgyalta a bizottság az 1905. évi zárszámadáso­kat, amelyeket helyeseknek talált s így azok leg­közelebb gyűlés elé kerülnek. § A rendőrök kérvénye. A városi rendőrök tekintettel a nehéz megélhetési viszonyokra és csekély fizetésükre, újból fizetésemelésért folyamodnak a képviselőtestülethez. Annak idején tudvalevőleg a rendőrök kérvényét a többi hivatalnokkal együttes elbánásban részesítette a közgyűlés, t. i. elutasította. A tanács ma tárgyalta a rendőrök kérvényét és számukra 10% fizetésemelést javasol. A javaslatot az 1907. évi költségvetés tárgyalása során fogja a ; tanács beterjeszteni. A rendőrökní k ma 540 korona I évi fizetésük és 100 korona lakbérük van ! HETI ÚJDONSÁGOK. — A törvényszék dolgában a múlt közgyű­lés határozatából f. hó 6-án és 7-én polgármesterünk Esztergomban járt, ahol az ottani polgármesterrel egyöntetű eljárásról tanácskozott. Az akció részle­tei természetesen ma még nem hozhatók nyilvános­ságra. — Itt említjük meg, hogy a kis-celli járás több velünk szomszédos községében oly irányú mozgalom indult meg, mely a Pápához való csatla­kozást célozván, ezt a mi most induló akciónkat támogatja. Az országban tudvalevőleg nem egy törvényszék hatásköre kiterjed más megye terüle­tére is. Erről s általában a törvényszék ügyéről egyik számunkban részletesebben irunk. — A M. V.-E. helybeli fiókjának vezetősége' f. hó 13-án d. u. 6 órakor ülést tartott a főiskola tanári termében. Győri Gyula ügyvezető igazgató jelentette, hogy újólag 32-ten jelentkeztek védő­tábláért s 25 már le is adta a kérvényt érte. Nem­csak városunkbeli, hanem vidéki kereskedők és ipa­rosok is kérnek fiók-egyesületünktől védőtáblát, illetve védőjegyet. A tagok száma ismét 10-el' sza­porodott és jövő héten újra megkezdi a vezetőség agitáló működését a vidéken, s most valószínűleg Kis-Cell környékére rándul ki.. Elhatároztatott, hogy a védőtáblát kért kereskedők és iparosok neveit hirdetésekkel közli a közönséggel s mihelyt a védő­táblák megérkeznek, úgy a pápai, valamint a vidék­beli község lakosaival nyomtatványok utján közölni fogja, hogy melyik védőtáblás kereskedésben,, illetve iparos üzletben mily honi áruk kaphatók. Közli továbbá azon kisiparosok névsorát is, akik védő­egyesületünk tagjai sorába léptek. Elnök jelenti, hogy az idei iparostanulók mun kaki állításán kiket jutalmazott s mily összeggel az ügy vezetőség. Továbbá javasolja, hogy ez év szeptemberében, ha lehet, ün­nepélyesen tartsuk meg az első évi rendes közgyű­lést, amit az ülés el is fogadott. Az ünnepségek formájáról is szó esett, azonban erről a szakos-atályok meghallgatása és a választmány határozata alapján jár el az ügy vezetőség. — A Leányegyesület elnökválsága A Leányegyesület, ez a valóban szép sikerrel mű­ködő kulturális egyletünk, mint azt közgyűlési tudósításunkban annak idején megírtuk, válságos helyzetbe került. Megalapítója és évek hosszúi során át vezetője: Rosenthal Franciska az elnöki, állásról lemondott. A kör tagjai mélyen átérezték,, hogy Rosenthal Franciska személyisége magát az: egyletet jelenti. Az egyletet ő nemcsak megalapí­totta, de felvirágoztatta is és a nemes művelő­dés bizalmas otthonává tette, aminőt alig lehet még egyet találni szerte az egész országban. Mindent elkövettek a tagok, hogy szeretett elnök­nőjüket megmaradásra bírják, de az elnöknő, ki valósággal egészségét áldozta fel a kör javák célzó munkásságnak, nem volt rábírható elhatározása megmásítására. E tárgyban múlt vasárnap az egylet helyiségében gyűlést tartottak, ahol sikerült az egylet léteiét is már-már fenyegető válságot elhárítani. Úgy határozták, hogy az elnöki állást egyelőre betöltetlenül hagyják ; helyettes alelnök­nek Koritschoner Margitot, titkárnak Gutstein Franciskát, pénztárosnak Billitz Arankát, jegyző­nek Nobel Jozefát, könyvtárosnak Blau Irénkét, ellenőrnek Szüsz Olgát és háznagynak Hoch Irént választották meg. Ezzel a tisztikarral fogja most már az egylet az ősszel működését újra megkezdeni. — A veszprémi választás. Vasárnap tar­totta meg dr. Óváry Ferenc, a veszprémi kerület képviselőjelöltje, az igen nagyszámban megjelent választópolgárság jelenlétében programmbeszédét, amelyben a függetlenségi eszmék hívének vallotta magát. A tartalmas, szép programmbeszédet a hall­gatóság nagy tetszéssel fogadta s a népszerű jelöltet melegen ünnepelték. Azután dr. Hinléder­íels Jenő, csikmegyei ügyvéd tartott lelkesítő beszédet. A programmbeszéd előtt dr. Csomasz Béla pártelnök, a gyűlés végén pedig dr. Spitzer Mór alelnök beszéltek. Délután a választókerület öt községében: Kádártán, Rátóton, Oskün, Hajmás­kéren és Várpalotán mondott óváry programm­beszédet. Utján hosszú kocsisor és nagy bandérium kisérte. Fejtegetéseit mindenütt helyesléssel fogad­ták. Különösen nagy lelkesedéssel fogadták és hallgatták Óváryt a kerület Veszprém után leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom