Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-07-07 / 27. szám
Látjuk ezt máris, a még csak 4 éves bánhidai vasúton, hogy a vasút mellett és annak közelében fekvő községekből sokkal többen jönnek Pápára mint azelőtt. Dr. Löwy László. Magyarosító népakadémia. Egy fiatal, Pápán tanult tanárjelölt Kertész (Keindl) Ferenc új eszmét vetett fel a magyar nyelv terjesztésére. Abból a tapasztalatból kiindulva, hogy az oly községekben, hol a tanítók ugyan megteszik az első lépéseket a nemzeti műveltség terjesztésére, de az iskola után a haladás, művelődés megakad, sőt visszafejlődik, a csak részben elsajátított új nyelvet elfelejtik, felvetette a magyarosító népakadémiák eszméjét. Miben áll ez a népakadémia, azt az eszme felvetője a következőkben mondja el : „A nép ismeretkörének, műveltségi fokának meglelelő előadásokat, felolvasásokat akarok tartani. Ezeket a szóbanforgó személyek, tárgyak és egyes jelenetek vetített képei kisérik ; emellett állandó érdeklődés keltésére tanulságos élő, mozgó képeket is mutatok be. Nagyszámban vetítek egyszerű térképrajzokat s a magyarázatot érthetővé kivánom tenni egyszerű kísérletekkel és egyéb képekkel is. Nagyszámban osztanék ki történeti s egyéb tárgyú kisebb képeket, képes levelező-lapokat kartonkeretre ragasztva, valamint egyes papírlapokon hasznos késdéseket, nagyjaink életrajzait, beszédeket, verseket, népdalokat, Petőfit az ifjúságnak, melynek dallamát az erre alkalmazott gramofon ismerteti, mely alkalommal ezek szövegét is, mivel ezt a gramofon nem adja vissza érthetően, ép úgy, mint a képet vászonra is vetítem, táblára iratom, vagy úgyis kezébe adom az érdeklődő hallgatóknak. Érdeklődőknek elmúlt évfolyamú képes újságokat éa könyveket is kínálok. E vázolt tanítási mód egyszersmind a művészetek általánosításának csiráját veti el. — Végre itt van alkalom híveket gyűjteni a névmagyarosítás eszméjének is. Ez eszközök és tanítási mód segítik az ismeretek fölfogását, biztosítják az érdeklődést, hallgatóságot s így a sikert, eredményt is. Hol lehet, ott állandósítandók, hol az ezt igénylő anyagi és szellemi tényezők hiányzanak, ott mint vándor intézmény tehet üdvös és biztos sikerű szolgálatot; természetesen erre való erők nevelésével a tanítók és egyetemi hallgatók közt. Ily munkában különben több buzgóságot várhatunk a községek értelmiségétől is, mely ily előadások mellé alakított olvasókörben, egyletben már alkalmas és érdeklődő anyagot fog találni. Ez egész munkakör később úgyis a tanítókra száll, természetesen hozzá való képzettséggel és fizetéssel ellátva." A fiatal tanárjelölt ez eszméjét a Muzeumok és Könyvtárak országos tanácsa elé terjesztvén, innen a következő levelet kapta: Felső-Galla, 1906 junius 6-án. „A magyarosító népakadémiák tárgyában hozzánk benyújtott iratára válaszolva, értesítem Önt a felől, hogy a Tanács már régebb idő óta foglalkozva az ismeretterjesztés népszerű eszközei alkalmazásának kérdésével, az Ön által ajánlott eljárási módot célszerűnek és hasznosnak tartja, és abból a szempontból, hogy az a népkönyvtárak használhatóvá tétele és a nép olvasási vágyának felkeltése és fejlesztése fontos feladataival is kapcsolatba hozható, azt tanulmányozni fogja. E végből elnökünk Vlassics Gyula Ő excellenciája gondoskodott a felől, hogy e kérdésben illetékes szakférfiak adjanak véleményt, s ha az Ön által felvett eszme a mi feladatunk szempontjából kedvező megoldásra alkalmasnak kínálkozik, mindenesetre számítani fogunk az Ön közreműködésére. Budapesten, 1906 junius hó 7-én. Dr. Schönherr Gyula s. k. h. előadó-titkár." A vázolt terv szerinti első magyarosító népakadémia már ez év szeptemberben megnyílik Felső-Gallán. Nincs kétségünk felőle, hogy nagy szolgálatot fog tenni a magyarság ügyének. A mi svábjaink között szintén áldásos hatással működhetnék ilyen népakadémia. Alkalmilag még visszatérünk e tárgyra. Városi közgyűlés. — 1906 junius 30-án. — Pápa város képviselőtestülete múlt szombaton közgyűlést tartott. A közgyűlés iránt élénk érdeklődést tanúsítottak a városatyák, amely érdeklődést azonban valószínűleg azok az ügyek idézték elő, miket csak a legközelebbi gyűlésen fog tárgyalni és elintézni a közgyűlés. Mészáros polgármester a gyűlést megnyitván, a felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Ács Ferenc, Besenbach Károly, Gál János, dr. Grósz Lajos és Kis Ernő v. képviselőket kérte fel. Bejelentette a polgármester dr. Ferenczy Bernát v. orvos elhunytát; a közgyűlés a haláleset felett részvétét jegyzőkönyvileg juttatta kifejezésre és erről a gyászoló özvegyet értesíti. Napirend előtt több interpelláció volt. Keresztes Gyula azokat a mizériákat panaszolván fel, amik a környéken levő sertésvész miatt országos vásáraink folytonos betiltásával a helybeli gazgákra, kereskedőkre, iparosokra hárulnak, kérdést intéz a polgármesterhez, nem lehetne-e Pápán oly esetben is vásárt tartani, ha a vidéken sertésvész van. A polgármester azt feleli, hogy az állategészségügyi törvény értelmében ez nem lehetséges, de azért a kérdés megoldásán gondolkodni fog. (Elő hát ismét a konzumvásár és vágóhíd tervével !) — Dr. Körös Endre hivatkozással azokra a mozgalmakra, melyek egyes városokban törvényszékek felállítása iránt megindultak, hasonló mozjgalom kezdeményezését ajánlja. Nekünk kettős Jogcímünk is van törvényszékhez, mert Pápán 75-ig volt is törvényszék s mert a veszprémi törvényszók ügyforgalmainak 53%-át ma is Pápa, a pápai és devecseri járás szolgáltatják. A polgármester kijelenti, hogy az akciót Esztergom városával együttesen tartaná leghelyesebben megindíthatónak, s ezért Esztergom városával minél előbb érintkezésbe fog lépni. Dr. Hoffner Sán, dor a Pápa városát megillető megyei (kórházi, tébolyda stb.) alapok tárgyában interpellál; szándékozik-e a polgármester energikusabb lépéseket tenni, hogy a város hozzájuthasson pénzéhez ? A polgármester azt válaszolja, hogy az alapokra nézve már jött válasz a vármegyéről, amit a jogügyi bizottság elé terjeszt, ha ez nem tartja kielégítőnek, újból felirunk a vármegyére. Az interpellációkra adott válaszokat úgy sz interpellálók, mint a közgyűlés tudomásul vették. Áttérvén a napirendre, az első 12 pontot a julius 16-án tartandó gyűlés napirendjére tűzték ki, amikor végre a Kossuth Lajos-utca, Moravekház, barakk-kaszárnya, cédula-ház tárgyában végleges döntés fog történhetni. A Ferenczi dr. elhalálozásával megüresedett v. orvosi állás betöltésére nézve a közegészségügyi bizottság többféle javaslatot tárgyalt, amiknek mellőzésével azt javasolja a közgyűlésnek, hogy az állás mai szervezetében hagyassék meg azzal a változtatással mégis, hogy a halottkémlési díj 40 fillérről 1 K-ra emeltessék. Dr. Grosz Lajos feleslegesnek tart két városi orvosi állást, elég egy is, de az az egy orvos legfeljebb még magánpraxist folytathasson, egyesületeknél azonban ne tölthessen be orvosi állást. Töltsék most be a másodorvosi állást ideiglenesen s annak idején egyesítsék a főorvosival. Vágó László a 40 fillér halottkémlési díjat meghagyandónak véli, Marton Antal helyesli, hogy a v. orvos egyleteknél ne működjék. Györy Gyula bebizonyítja, hogy egy orvos kevés ekkora városnak. A közegészségügy iránt nincs elég érzék az országban, a retrográd törekvések ezt bizonyíták. A jövő szempontjából sem szabad a második állást elejtenünk ; ha államosítás lesz, két állást fizet majd az állam. Halottkémlésért 40 fillér kevés, falun sok helyen a bakter is többet kap. Gál János elégnek tart 40 fillért. Dr. Löwg László a szegényügy szempontjából fontosnak tartja, hogy két orvos legyen ; a 40 fillér szégyenletes, legyen 1 kor., hisz a szegények ezt úgy sem fizetik, e tekintetben az orvostól a legmesszebbmenő humanizmus várható. — Ezután a közgyűlés egyhangúlag kimondja, hogy a másodorvosi állást mai szervezetében fenntartja, s 41 szavalattal 29 ellenében elfogadta a halottkémlési dijnak 1 K-ra való felemelését azzal, hogy a szegényeknél ez díjmentesen eszközlendő. A Flórián ós Tirol előtti útrész aszfaltozását a szokott feltételek mellett kimondták. A Csatornautca aszfaltozása dolgában csak azután határoznak, ha a Moravek ház megvétele dolgában döntöttek. E pontnál Krausz József N. kifogásolja, hogy az aszfaltköltségek egységárai nincsenek feltüntetve, dr. Hoffner is nagyobb pontosságot kiván az ügyek előkészítésénél, amit a polgármester kilátásba is helyez. — Dr. Ferenczy Bernátnénak nyugdíj, illetve kegydíj iránti kérvényét nem teljesítették. A másodorvosi állás nincs nyugdíjjogosúltsághoz kötve, kegydíjra pedig nincs rászorulva az Özvegy. — A Korona-vendéglőre nézve, elismervén a vendéglős ügybuzgalmát, amivel a vendéglőt ismét talpraállította, kimondták, hogy árlejtés nélkül újból 6 évre Görög Károlynak adják 1600 K évi bérfizetés mellett. Ha azonban a kertre a városnak szüksége lenne, 1/ 4 esztendei felmondás mellett köteles a vendéglős 100 K évi bérleengedés ellenében a városnak rendelkezésére bocsátani. A belvárosi pincék alagcsövezése kerülvén napirendre, Révész v. mérnök előadta Kajlinger Mihály fővárosi vízvezetéki igazgató erre vonatkozó szakvéleményét, amely szerint a pince-vizet a vízvezetéki csövek rosszasága okozta, amiért ajánlja a vascsöveknek ólomcsövekkel való kicserélését. Billitz Ferenc előbb a csöveket szakértőkkel vizsgáltatná meg. Dr. Hoffner a szakértők iránti bizalmatlanságának ad kifejezést. A szakértők nekünk már igen sokba kerültek. Ott van az artézi kútba betemetett 10.000 forintunk, szerencsétlen szőllőtelepünk s most a vízvezeték. Volt már a régmúltban is egyes pincékben talajvíz, lehet, hogy az ok most sem a vízvezetéki csövekben rejlik. Az ügyet geologiai, teohnikai szempontból alaposan meg kell vizsgálni. Szente János: fel kell bontani a vízvezetéket, ha látjuk, hogy a vascsövek folyatnak, tisztában leszünk a dologgal. Lippert Sándor: már három év előtt tapasztalta a vascsövek hibáit s erre mutatott, mint a baj forrására ; a vascsöveket ki kell cserélni, de kíméletes módon, hogy egyszerre ne kerüljön sokba a háztulajdonosoknak. Dr. Kende Ádám : a szakértői vélemény azt mondja, amit a természetes ész mond. Ám, nem bánja, jöjjön le Kajlinger a helyszínére is, de minél előbb, mert létérdek ez ügy elintézése. A vízvezetéki szabályzatot módosítani kell, a vascsöveket kötelezőleg kicseréltetni ólomosövekkel. Matus György a tűzcsapokban és Kutakban is látja a baj egyik okát, ezekben helytelen kezelés mellett a viz egy része benne marad s a talajba megy. Dr. Körös Endre : Kajlinger nem mérhető a „miniszteri" szakértők mértékével. A város annak idején maga ajánlta a vascsöveket s ha most kötelezőleg kicserélteti, meginog így a bizalom a hatósági utasításokkal szemben. Dr. Hoffner-. más viz is megy a talajba, radikálisan csak a csatornázás segíthetne. Dr. Grósz : lehet hiba az ólomcsövekben is. Éesenbach Károly : első sorban a v. mérnök vizsgálja meg az összes csöveket, csak aztán határozzunk. Mayersberg Salamon : a veszedelem nagy, a Korvin-utcai házak összeomlással fenyegetnek, az ok csak a vízvezetékben lehet. Hajnóczky : tényleg bajos mindenkit a kicserélésre kötelezni, ahol száraz talajban vannak a csövek, ott maradhat a vascső is. A vitát a polgármester zárta be. Védelmébe vette a hatóságot, mely nem a saját feje, de szakértői vélemény alapján járt el. Az összes bajokon csakugyan a csatornázás segíthet. Felteszi ezután a kérdéseket s a közgyűlés újabb szakértő meghívását mellőzi, a mérnököt utasítja a csövek megvizsgálására, a tanácsot, hogy a vízvezetéki szabályrendeletet ólomcsövek kötelező felvételével módosítsa, s a módosítást jóváhagyás végett a képviselőtestület elé terjessze. Kajlinger Mihálynak Önzetlen fáradságáért a közgyűlés hálás köszönetet szavazott. Pár illetőségi ügy elintézése után a közgyűlés 5 órakor véget ért. Iff'wrv* TÜVWTlVre ** egészségünket • *** • megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban az I-sőrendü természetes szénsavas natrontartalmií ásványvizet a MOHAI WITÍT? ÍQ + me ly id e§ e s gy° mor baj, légcső", tüdő-, J 1/Xl-lAul-KV l> 9 gyomor- és bélhurut, csontlágyulás, vese- és hólyagbántalmak eseteiben 26 év óta kitűnő eredménnyel használtatik és ragályos betegségektől, mint typhus, cholera megkíméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a bacteriummentes mohai ÁGNES-forrás vízzel éltek. Számos orvosi szaktekintély által ajánlva. Elismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített víznél, söt a szódavíznél is olcsóbb, hogy az ÁGNES-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse és hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, már a vidéki nagyobb városokban is lerakatok szerveztettek, ugyanott a forrás leírásának ITp/ivPlt hAPVl? I ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezelőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Főraktár Oszivald János urnái Pápán. (3) ivüUíOlU üUl Hü , m
