Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.
1906-06-09 / 23. szám
A VÁROSHÁZÁRÓL. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete csütörtök délután 3 órakor a polgármester elnöklete alatt gyűlést tartott a vízvezeték ügyében. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után jegyzőkönyv hitelesítésére Pető Menyhért, Fischer Gyula, Langraf Zsigmond, dr. Kapossy Lucián, Lippert Sándor kérettek fel. Napirend előtt dr. Hoffner Sándor interpellál az alagcsövezés dolgában. A város az alagcsövezést elhatározta, a Korvin-utcai háztulajdonosok jórésze kötelező nyilatkozatot irt alá a költségek befizetésére, mivel azonban a pénzt előre nem fizették be, a tanács a munkálatokkal késlekedik. Ez bizalmatlanság a lakosaággal szemben, az aszfalt készíttetéseknél nem így járnak el. Kéri a munkák minél előbbi megkezdését. Hasonló értelemben interpellál Lippert Sándor, utalván az alagcsövezés sürgős voltára. A polgármester válaszában kijelenti, hogy úgy tudja, hogy a közgyűlés maga mondta ki a dijjak előleges befizetését, amennyiben nem így lenne, a felszólalások értelmében méltányosan intézkedik. Ezután a gyűlés napirendjének egyetlen tárgyára, a vízvezetéki zavar megszüntetésére tértek át. Erre nézve a polgármester, majd Révész mérnök szolgáltak részletes referádával. A vízvezetéknek a forrástól a medencéig terjedő szakasza 1093 m. hosszúságban, eredetileg 160 méter vascsöves rész kivételével agyagcsövekből készült, mikor pár év előtt gyökérbenövéseket észleltek, 453 méteren szintén vascsöveket alkalmaztak, ma még 480 méteren van agyagcső. Az előállott zavar következtében most ezt is ki kell cserélni. Minthogy azonban a vascső ára lényegesen felment s a szállításra felhívott cég csak három hó múlva szállíthat, a mérnök s vele az áll. választmány is azt javasolja, hogy vascsövek alkalmazása helyett beton :alagút építtessék, 40 — 40 méter távolságra aknákkal, ez r tisztán tartható s a gyökérbenövés itt teljességgel kizárt. Előnye az is, hogy 8-9000 K-val kevesebbe kerül, mint a vascső. Ez ügyre nézve egyébként az áll. vál. Kajlinger Mihálynak, a fővárosi vízművek igazgatójának és a fóldmivelésügyi minisztérium a vízmű építésénél kiküldött szakközegeinek — Farkas Kálmán és Zarka Elemér nek, kik tulajdonképen erkölcsileg felelősek a vizmű jóságáért — meghallgatását is véleményezi. A fontos ügyhöz többen hozzászóltak : Dr. Hoffner Sándor utal arra, hogy ez már a második nagy hiba, amit a vízműnél észlelnek, az első az volt, hogy magánvezetékeknél vascsövet is jónak jeleztek a szakértők ólomcső helyett. Nem fordulna a volt szakértőkhöz, kikben nincs bizalma, országos szaktekintélyt hozna le, kinek véleménye alapján sürgősen lehetne az ügyben a közgyűlés további megkérdezése nélkül intézkedni. Dr. Grósz Lajos orvosi szempontból szól a kérdéshez, ha sok akna van, fertőzés érheti a vizet, ami kész betegség, a vascsövek jónak bizonyultak, maradjunk meg annál, ha valamivel drágább is. Nagy hiba volt egyébként a vízvezetéket a csatornázás előtt létesíteni, de ma már a csatornázás sem odázható el. Révész mérnök megemlíti, hogy Budapest ós Bécs fővezetékei is betonból készültek aknákkal, ezeket akkor tisztogatják, mikor viz nincs benne, fertőzés tehát nem érheti. Fischer Gyula osztja dr. Grósz aggályait, szintén nem barátja az újjal való kísérletezésnek. Dr. Kende Ádám az esetre, ha Kajlinger vízvezetéki igazgató nem tudna helyszíni szemle nélkül határozott véleményt nyilvánítani, ide való lehívását indítványozza. Néhman Gábor figyelmébe ajánlja a hatóságnak a munka olyatén végrehajtását, hogy vizet azért állandóan lehessen kapni. Dr. Körös a megkérdezendő szakértő véleményének írásban való kikérését is óhajtja. Ezután a közgyűlés névszerinti szavazással egyhangúlag kimondta, hogy a 480 méteres fővezetéket újjáépítteti Kajlinger Mihály vízvezetéki igazgató és Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanár szakvéleményének meghallgatása után b ennek megfelelőleg betonból vagy vascsőből. A szükséges intézkedések megtételére, illetve e határozat azonnali végrehajtására — az imminens veszélyre való tekintettel — a v. tanácsnak felhatalmazást ad. biztosokul a vizsgákhoz Walter Sándor, dr. Lőwy László és Győri Gyula tagokat küldték ki. — Á kereskedőtanonc-iskola vizsgáit junius 17-ére tűzték ki, biztosokul Pető Menyhértet és Wajdits Károlyt kérték fel. § Építési engedélyt nyertek: Matus György Fő-utca 11., Közép-utca 8. emeletes bérházra, Buday József a Kisíaludy-utcán földszintes lakóházra és Tűz Ferenc Korona-utca és Irhás köz sarkán földszintes lakóházra. § Az iskolai bizottság folyó hó 8-án Kis Ernő elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy Horváth Róza városi óvónő kérvényét korpótléka tárgyában pártolólag terjesztik fel a városi tanácshoz. — Az iparostanonc-iskola vizsgáit junius 16., 17. és 18-ik napjára tűzték ki s TARKA ROVAT. A világlátott úr ismét megjelenik. Mult hót elején, mikor még nyár volt s szinte vágytunk utána, hogy a Tapolca hűs hullámaiban felfrissüljünk, de a partra érvén, hűs hullámok helyett csak törött fazekakat és iszapba rekedt halfiókákat láttunk a mederben, egyszerre nagy pánik támadt a városban. „Nincs viz!" „Nemcsak a Tapolcában, de a vízvezetéki csövekben sincs viz!" Ez a vészkiáltás járta be a várost. Őszintén szólva, megijedtünk. S mint más alkalommal is tettük már, rögtön sürgönyöztünk világlátott barátunkért, hogy jöjjön Pápára s öt világrészben szerzett tapasztalatai alapján mondjon véleményt a mi nagy bajunkról és adjon tanácsot is, ha tud. Világlátott barátunk készséggel engedett is hívásunknak. Valahol Muszkaországban kapta meg sürgönyünket. Azonnal vonatra ült s Pestre érkezett. Itt, hogy hamarabb érjen hozzánk, felült a bánhidai I. osztályú gyorsvonatra ós tegnapelőtt este expressz-sebesen berobogott városunkba. Bármily gyorsan is jött azonban, nyáron már nem ért ide. Tikkasztó meleg helyett hideg őszi szél fújdogált s a vízhiány se fenyegett oly veszedelemmel, mert kis Tapolcánkba ezalatt megjött a viz, de fürödni nem óhajtottunk benne. A városba bejövet, benéztünk a cirkuszba s barátom mint helyi specialitást feljegyezte: „Pápa: oirkusz — lovak nélkül". Lakásomra érve, előadtam az ügyet. Fejcsóválva hallgatta a vízi esetet. Másnap kiment Tapolczafőre, megnézte a medencét, a csövekben levő gyökereket és meszeket, az új aknákat, a régi csöveket, agyagot és vasat, a csövek összeillesztésénél sugárként ömlő vizet s miután mindent megtapasztalt, szólt: „Téved, aki azt hiszi, hogy a vizmű gyökeres átalakításra szorul, hiszen anélkül is gyökeres. Téved, aki azt hiszi, hogy a szakértő tévedett, a szakértő nem tévedett, hanem a gyökér tévedett oda, ahol senki sem várta. De hát baj ez? Hiszen a kiszedett gyökerekből remek Panama-kalapokat lehet csinálni. Honi Panama! Hát kell ennél remekebb valami. Hogy a gyökerek miatt nem kap elég vizet a város, az nem tesz semmit. Mert azért az a viz nem vész el. A csövek helyett egyszerűen a Tapolcába fog menni, ami vízhiány lesz, pótolhatják a Tapolcából. És ha a Tapolcából merik a vizet, visszatér a régi idillikus kor: cselédek rendavúja a tónál !" Meghajoltam világlátott barátom érvei előtt, csak szerényen ennyit jegyeztem meg: „Hát a közegészségügy ?" „A közegészségügy, édes barátom, az wurst a szakértőnek. A íő, hogy valami új, még nem látott műszaki alkotás jöjjön létre. Nos és látott már ön oly műszaki alkotást, melyet mióta áll, mindig reparáltak volna. Úgy-e még nem? Nincs is az másutt, mint Pápán. Legyenek büszkék rája!" Megnyugodtam az elismerő szavakban. Este felakartam vinni barátomat a kaszinói orfeum-előadásra. De az előadást közönség hijján nem tarthatták meg, És ezt nevezik Dunántúl Athénjének! André. HETI ÚJDONSÁGOK. I Gyurátz Ferencné t I A f! l! n, áut ú! i eva n^ 1 1 egyházkerület nagyérdemű püspökét: Gyurátz Ferencet, boldog családi életében pótolhatatlan, súlyos veszteség érte. Neje, született Matus Karolina asszony, életének 57. évében elhunyt, mély gyászba borítván a fájdalomtól megtört hitrestársat s a köztiszteletben álló Matusés Kluge-családokat. A nemeslelkü úrnő kora tavaszszal kezdett betegeskedni, szervezetét súlyos kór támadta meg, amelynek romboló munkáját a legodaadóbb ápolás sem volt képes ellensúlyozni. Állapota az utóbbi hetekben válságosra fordult, s szenvedéseitől szerdán délután megváltotta a halál. A gyászeset városunk lakosságának minden rétegében, felekezeti különbség nélkül, mély és Őszinte részvétet keltett, de különösen fájdalmasan érintette az azt a sok szegényt, árvát és özvegyet, akiknek a boldogult az áldott szív bőkezűségével nyújtotta mindenkor a segélyeket. Halálának hirére sok szem borult kÖnybe és sok ajk mond áldást immár a temető csendes magányában nyugvó poraira. A mindenét vesztett hitvestárs mérhetetlen fájdalmának enyhítésére számtalan részvét-küldöttség kereste fel a gyászházat, magukkal vivén s elhelyezvén a ravatalon a kegyelet friss virágokból font koszorúit. így részvétét több tagból álló küldöttség utján tolmácsolta az ev. egyházközség, ev. nőegylet, a takácsi ev. gyülekezet és nőegylet, több egyházmegye lelkészi kara, a helybeli vöröskeresztegylet, a Jókai-kör, az izr. nőegylet a Wahrman Mór egylet, a ref. leányinternátus, a soproni liceum, a felsőlövői gimnázium, a kőszegi ev. leánynevelő-intézet stb. stb. A ravatalra koszorút helyeztek a gyászoló férjen kívül: az egyház elöljárósága, az ev. nőegylet, az ev. leányegylet, a filiális egyházak, Kluge Endre és Kluge Károly és családjaik, Matus-család, Ihász Lajos és neje, a prágai Klugecsalád, a Jókai-kör, a vöröskeresztegylet, Baldauf Gusztáv és neje, Török János és családja, Gyurátz László és neje, Schneller-család, stb. stb. — A gyász-szertartás pénteken délután 5 órakor ment végbe a templom udvarán, amelynek előrészét zsúfolásig megtöltötte a közönség, melynek soraiban jelen voltak: Antal Gábor ref. püspök, Ihász Lajos főrendiházi tag, Kriszt Jenő esperes-plébános, Kis József ref. esperes, Brunner János, Stettner Gyula, Varga Gyula, Németh Pál ev. esperesek, Bancsó Antal soproni theol. tanár és Gecsányi Gusztáv soproni főgimn. igazgató, Izák Mária a kőszegi ev. nőnevelőintézet igazgatónője, stb., stb., valamint nagyszámú vidéki ev. lelkész a távolabbi egyházmegyékből is. A temetésen a Wahrman Mór egyesület és az izr. iparosok gyámolító egyesülete elnökeik vezetése mellett gyászlobogók alatt jelent meg. Miután a presbitérium tagjai a ravatalt a templom homlokzata elé kihozták, a gyülekezeti énekkar gyászdalt énekelt, majd Horváth Sámuel téthi esperes, egyházkerületi főjegyző szivekig ható imát mondott, azután pedig mélyen átérzett gyászbeszédet tartott, amelyben az ékesszólás erejével, a hit vigasztaló szavaival iparkodott enyhítő balzsamot csepegtetni a fájó uzivekbe. Végül megáldotta a ravatalt. Még a tanítóképzőintézet énekkara énekelt el Sarudy Ottó tanár vezetése mellett egy remek gyászdalt, azután a koporsót elhelyezték a halottas-kocsin, amely, tengernyi közönségtől kisérve, a véguyugalom helyére szállította az áldott hamvakat. A temetőben a sírnál Baldauf Gusztáv püspöki titkár mondott megható imát és áldást, azután gyászénekek zengése közben a földbe bocsátották a koporsót. — Az az impozánsan meg nyilatkozó részvét, amely a boldogultat elkísérte útjára, adjon erőt és vigasztalást a mélyen sújtott férjnek a legnagyobb csapás elviselésére. — Megyegyülós. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 7-én Koller Sándor alispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyben örömmel vették tudomásul a Hunkár Dénes főispán kineveztetéséről szóló belügyminiszteri leiratot és az installáció napját — mint múlt számunkban előre jeleztük — junius hó 25-ikére tűzték ki. — A koronázás évfordulója. Pénteken volt 39-ik évfordulója annak a nevezetes napnak, hogy I. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. A koronázási évforduló napján a középületekre zászlókat tűztek ki, a plébánia-templomban pedig ünnepélyes Tedeum volt, melyet Kriszt Jenő esperes-plebános celebrált. Az istenitiszteleten jelen voltak az összes polgári hatóságok és a honvéd huszár ezred tisztikara. — M. V. E. A helybeli Magyar VédőEgyesület tagjai, mint már többször hoztuk hirül, a közeli vidékeket is fölkeresik a nemzeti nagy cél terjesztésére. A múlt vasárnap Győri Gyula és dr. Lakos Béla Lovászpatonán működtek közre az ottani M. V. E. fiók megalakulásán. A derék magyar községben Bognár Endre evang. lelkész és dr. Richter Imre orvos lelkes fáradozása után több mint 50 rendes tag jelentkezett az egyesületbe belépésre és ennélfogva pünkösd vasárnapján végleg meg is alakultak fiókká. Áldás kisérje működésöket! — Pünkösd hétfőn d. u. Vaszar községben Győri Gyula ismertette az egyesület célját, Csesznek községben pedig dr. Lakos Béla agitált szép szép sikerrel a nagy eszme mellett. Vaszaron a kath. elemi iskola legnagyobb terme nem volt képes befogadni a hallgatóságot, amely élénk s kitartó figyelemmtl kisérte Győri Gyula előadását s végül 30-an rögtön beléptek az egyesületbe s hihetőleg két hét leforgásával ott is I megtörténik a fiók megalakulása. A község
