Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-05-19 / 20. szám

§ A volt főispán ígérete. Emlékeznek talán reá olvasóink: mit igért városunknak vármegyénk volt főispánja, Kolossváry József. ígért konzum­vásárt és vágóhidat s igérte, hogy ennek létesíté­sét a vármegyei törvényhatóság lehetővé fogja tenni az által, hogy a vidéket kötelezik arra, hogy sertéseit a mi konzum-vágóhidunkon vágassa le, az építkezésekhez pedig segélyt ad. Mennyi reálitása volt ez Ígéretnek, bizonyítja a most érkezett alispáni leirat, mely szerint a sertések Pápán levágatásának kötelezettségét nem lehet kimondani, mert így a községek jövedelmező kereseti forrástól fosztatnának meg; az ebadó alap rendeltetése szabályrendeletben van megállapítva, ily cimen tehát segély nem adható. — E segít­ségek nélkül pedig bajosan lehet Pápán a ki­látásba helyezett fontos közgazdasági intézményt létesíteni. § A vidéki hús behozatalát a városi tanács oly feltétellel engedélyezte, hogy (az izr. hitközség idevágó kérelmére való tekintettel) u. n. kóser-hús egyáltalán ne legyen behozható, továbbá, hogy a hús csak a piacon legyen árulható, házhoz a húst­behozók azt egyáltalán nem szállíthatják. § A Flórián-szobor eltávolítása miatt a tanács az urad. igazgatósággal lépett érintkezésbe. A szobor omladozóban van s még szerencsétlen­séget is okozhat. A tanács szeretné onnan el­távolíttatni s helyére a házak elé rendes aszfalt­gyalogjárdát készíttetni, a szobornak pedig renovált állapotban hajlandó más helyet kiengedni. Az urad. igazgatóság a kérelem teljesítésére nem érzi magát illetékesnek s a tanácsnak azt a választ adta, hogy kérelmükkel egyenesen gróf Esterházy Pálhoz forduljanak. * TARKA ROYAT. Epigrammák. I. Ki okosabb, jobb tenálad, Megbocsátja sok hibádat. De elitéi, fog rád rosszat, Aki nálad sokkal rosszabb. II. Dicsérő mindig van minkenki számára: Jónak : a munkája, hitványnak : a szája. III. Kosznak tartják, pedig jó asszony az Éva : Csak a férje legyen vak, süket, meg néma. Aliquis. Libák harca. Félreértések kikerülése végett sietünk kijelen­teni, hogy valódi libákról van szó. Valódi libák vivtak harcot s pör alakjában folytatják harcukat az emberek. Az eset a következő: Egy szegény kofaasszony vásárolt a pénteki vásárban a piacon két libát, amelyeket másik három régebben vásárolt libájával együtt délután kihajtott a rétre. Ugyanaz­nap egy helybeli polgár is vásárolt két libát, haza­vitte őket, azonban liba őnagyságáék az udvaron magukra hagyatván, még a délelőtt folyamán szőrén­szálán eltűntek. Keresték mindenfelé őket, de nem lettek meg. Nagy volt a család szomorúsága s a szomszédok és barátok mind értesültek a libák elvesztéről. Történt, hogy a család egyik barátja délután künnjár a réten s látja ám, hogy három liba szörnyű harcot folytat másik kettő ellen. Ráncigálják a tollúkat s mindenképen ipar­kodnak kimarni őket úri társaságukból., Nézi a két libát a hű barát s gondolja: „Ohó, hiszen ezek a keresett libák! Úgy tévedtek ide, azért nem tűrik meg a többiek maguk között! Fehérek ezek is!" (Arról persze elfeledkezett, hogy éjjel minden tehén fekete s nappal minden liba fehér.) Fogja magát, a két libát a többiek közül kitereli s nagy diadallal elhajtja barátja lakására. Vala itt öröm, viszont a kofaasszony bánatba merülve egész nap kereste libáit. Végre is megtudta hol vannak, követelte őket vissza s a két fél között a fehér szin alapján erős tulajdonjogi vita indult meg, amelyet a biróság fog végleg eldönteni. HETI ÚJDONSÁGOK. Öngyilkos. Lágy, süppedt föveny zöld füvében Most vonszolták a partra éppen, Sáros lett szőke, nagy haja És iszapos ajaka. Ott fekszik némán, sárga arccal, Nem törődik a lármás harccal, Melyet körüle viv ma meg A kíváncsi, hangos tömeg. Zöld hináros, csapzott ruhája Szűken zárul merev nyakára, Megsimul a szűz térdeken S lefut hosszan, szemérmesen . . . Az ár zuhog vad táncra kelve, Köny szökik lassan a szemekbe; Suttognak . . . Száz kérdés kisért: Miért tehette ... vaj miért? A hullámok moraja halkabb, Mig egyszer zúgva összecsapnak — Oly régi, egyszerű eset, Egy szőke lánnyal kevesebb . . . M. Kornis Aranka. — A bécsi béke háromszázados év­fordulóját ünneplik a holnapi napon Magyar­ország protestáns lakói. Ünneplik annak a békekötésnek háromszázados évfordulóját, mely először biztosította ez országban a vallás szabad gyakorlatát, mely a lelkiisme­ret szabadságát először emelte törvény-erőre. Magasztos, szép ünnep ez, méltó tárgya a megemlékezésnek. Am nemcsak a protestán­sok, de minden jó magyar hazafi szemében méltó tárgya a megemlékezésnek a bécsi békekötés háromszázados évfordulója. Mert nem csupán a vallásszabadságot — mely szintén közös kincse e haza minden feleke­zetű polgárának — biztosította a bécsi békekötés, de biztosította a magyar alkot­mány szabadságát, nemzeti önállásunkat, függetlenségünket. Nem csupán a vallás­szabadságnak, de a magyar nemzeti szabad­ságnak is halhatatlan emlékű hőse volt az a Bocskay István, ki 1606-ban Rudolf császárral a bécsi békét megkötötte. A nem­zeti hős Bocskay István valóban minden magyar ember örök hálájára tette magát érdemessé. Első volt azok sorában, kik a magyar nemzeti függetlenség zászlóját ke­zükbe ragadták, melyet utána Bethlen Gá­bor, Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc lobogtattak diadalmasan. A nagy fejedelem, ki nem akarta, bár módja volt rá, a magyar koronát elfogadni, ki mindig a törvény s az igazság alapján állott, ki erős volt a harcban, bölcs a békében, ki szűkebb ha­záját, Erdélyt, a boldogság országává tette, hol protestáns és katholikus kezet fogva testvéri szeretetben együtt munkálkodott, a nagy fejedelem győzött a maga harcában. Dicső követői közül némelyek győztek, má­sok elbuktak, ám ha elbuktak is, eszméik nem bukhattak el, ott viharzottak a szivek mélyén s az idők lehére újra előtörtek, hogy ia nemzetet küzdelembe vigyék, diadalra segítsék. Áldassék Bocskay Istvánnak, ál­dassék minden magyar szabadsághősnek dicső emlékezete! — Személyi hir. Antal Gábor dunántúli református püspök f. hó 18- és 19-én városunk­ban tartózkodott. — Bérmálás. Báró Hornig Károly v. b. t. t. megyés püspök hivatalos átiratban értesítette a város polgármesterét, hogy felkérésére és helyette Kutrovácz Ernő győri felszentelt püspök fogja junius hó 9 és 10-én Pápán a bérmálás szentségét kiosztani. — Kutrovácz püspök a pápai járás területén Pápateszér és Szűcs községekben is fog I bérmálni. — Érettségi kormánybiztosok. A vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter a pápai ev. ref. főgimnáziumban e tanév végén tartandó érett­ségi vizsgálathoz kormánybiztosnak dr. Nagy Gyula országos levéltárnokot küldte ki. — Ez idén is kormánybiztosi megbízást nyert, főiskolánk kiváló tanára dr. Antal Géza, ki a hódmezővásárhelyi ev. ref. főgimnázium érettségijére küldetett ki. — Az 03IKE közgyűlése. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés pápai fiókja f. hó 20-án (vasárnap) d. u. 4 órakor a Lloyd­kaszinó helyiségében tartja évi rendes közgyűlé­sét, melyre az egyesület tagjait ez úton hívja meg az Elnökség. — Tulipán. Országszerte hatalmas arányok, ban fejlődik a magyar ipar védő mozgalom. Az osztrák sógor alaposan beijedt s mindenféle rágal­makkal iparkodik a mozgalmat gyűlöletessé tenni, ami Ausztriában valószínűleg sikerülni is fog, de amivel mi itt Magyarországon édes-keveset törő­dünk. Annak tudatában, hogy azt, ami magyar, megvédeni elsőrendű kötelességünk s ezzel régi mulasztást pótolunk, önmagunk iránti kötelességet teljesítünk, nyugodtan halad a magyar ipar véde­lem a maga útján előre. Múlt vasárnap a helybeli Védő-Egyesület tagjai a vidék két helyén is agi­táltak az eszme érdekében. Voltak Varsányban, hol 300 főből álló nagy közönség előtt Hajnóczky Béla, dr. Kőrös Endre és dr. Lakos Béla buzdítottak a fiók-egyesület megalakítására, ami immár alá­írásokkal biztosítva van s a közel jövőben formá­lisan meg is fog történni. A szomszéd Tapolczafőn is volt népes értekezlet, melyen Győri Gyula, dr. Adorján Gyula és Molnár Kálmán fejtegették a Védő-Egyesület nemes céljait. A fiók megalakítása itt is biztosítottnak mondható. — Tanítónökópző-intézeteink. A r. kath. tanítónőképző-intézetben a jövő tanévvel új, első évfolyam nyilik. Az intézet fenntartását, illetve segélyezését a helybeli Katholikus Kör nevében Martonfalvay Elek memorandumban kérte a megyés püspöktől, ki 2000 korona évi segélyt helyezett kilátásba. — Uj, első évfolyam nyilik meg a jövő tanévben az ev. ref. tanítónőképzőben is, hol ez évben az I. és III. évfolyam fognak fennállani. Az intézetnek négy évfolyamra való kiegészítésére az egyházkerület már meghozta határozatát. — Mindkét tanítónőképzőben e tanév végén lesz az első tanképesítő vizsgálat. — Hangverseny. A "Pauli szent Vincéről nevezett Irg. nővérek vezetése alatt álló róm. kath. tanítónőkézpző-intézet 1906. évi május hó 31-én hangversenyt rendez. Kezdete d. u. 5 órakor. A 14 számból álló műsor szereplői: Puschmann Ida tanárnő, Csizmadia Irén, Poynár Ilona, Köpe Margit, Ruip Teréz, Sághy Erzsike, Szepessy Irénke, Migály Mária, Fekete Magda, Südy Vilma és Mezey Ilona növen­dékek. Több számot az énekkar lát el. — Elfogják a Tapolczát. Ezt a hőstettet a rendőrség tudvalevőleg minden esztendőben el­követi és pedig bölcsen követi el, mivelhogy [az elfogatás után egy hét múlva föltétlen bizonyos­sággal következik a szabadonbocsátás s akkor nem kis élvezet a Tapolcza tiszta medrének hűs hul­lámaiban fürdőzni. A vizeifogás idén jövő szom­baton folyó hó 26-án lesz, a medertisztításra, mint mindig, egy hét van szánva. — Iskolai hirek. A tanítóképezdében f. hó 14-én volt a IV. évesek osztályvizsgája, a főgim­náziumban pedig f. hó 18-án s folytatólag a mai napon is tart a VIII. osztály osztály vizsgája. Az érettségi Írásbeli vizsgálat holnapután veszi kezde­tét. — Tanulmányi kirándulásra mennek a pápai főgimnázium V.— VII. osztályú növendékei közül 3l-en. A tanulmányut célja Fiume, hol az ifjak Barcsi József tanár vezetése mellett áldozó csütör­töktől három napot fognak tölteni. — Az országos vas- és fémipari kiállítás a mai napon nyílt meg Budapesten a város-ligeti iparcsarnokban. A kiállítás élén Frey Ferenc, Biró Ármin, Kasza Aladár és Komássy Ede állanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom