Pápai Hirlap – III. évfolyam – 1906.

1906-04-21 / 16. szám

ingathatlan biztosítékai megszerzésenek szükséges voltára. Szól a vallási kérdésekről is s bizonyára jó hatást fognak kelteni e szavai: „Itt az ideje, hogy a felekezeti ellentétek elsimuljanak és az egymás boldogításában. a nagy nemzeti megizmosodást célzó munkában törekvő sorainkat ne tagolja szét a vallásos meggyőződések eltérése''. A többi kerületekben. Veszprémben, Enyingen és Zirczen a régi képviselőknek egyhangú megválasztása bizonyosra vehető. Ép így egész biztosra vehető a somlóvásárhelyi kerületben Hentaller Lajos volt képviselő, a függetlenségi párt ez oszlopos tagjának megválasztása is. Emlegetik ugyan ellenjelöltként Szalóky Gézát, de e hirnek komolyságához szó fér. Hentallert különben a kerületből nagy küldöttség kereste fel Pesten s ajánlotta fel neki a mandátumot. A nagyvázsonyi kerületben eddig dr. Csomasz Béla veszprémi ügyvéd és Gózon Gyula, szentgáli ref. lelkész, mindketten függetlenségiek, álltak egymással szemben. Most azonban arról értesülünk, hogy a kerület ismét dr. Óvári Ferencet, a régi, nagyérdemű képviselőt kjvánja bizalma letéteményeséül megnyerni. Ha Óvári vállalja a képviselőséget, pláne 48-as programmal, akkor minden egyéb kombináció megdől. A reggeli vonat. Nem méltányolják eléggé ennek a mi reggeli vonatunknak jelentőségét. Hetenként kétszer közlekedik csupán a hetivásárok napjain, de e napokon ' aztán olyan forgalmat csinál, aminővel nemcsak' egyik vicinálisunk sem, de más rendes személyvonatunk sem dicsekedhetik. Éppen azért nem is kétséges többé, hogy e vonatot, melyet előbb csak kisérletképen indítottak, e napokra állandósítják., Ez azonban nem elég, nekünk egy lépéssel még tovább kell mennünk. Csak meg kell gondolni azt, hogy Győr irányából Pápára más személyvonati összeköttetés nincs, mint az, mely déli l-re hozza ide az utasokat, hogy V2^"kor már visszaszállítsa. És megérthetjük ebből, mért vesztettük mi el a közvetlen környékünkhöz tartozó falvakat: Vaszar, Takácsi, Gecse Gyarmat, Csikvánd, Szerecsen, Gyömöre s a körülöttük fekvő majorok és pusztákat, melyek a rossz összeköttetés folytán tőlünk, a természetes bevásárlási helytől elszakadtak s reggeli vonatuk Győr-felé lévén, oda gravitáltak. E régi bajon reggeli vásári vonatunk, mely 8-ra ér Pápára, valamit segített, a végleges segítség azonban csak akkor következik be, ha e vonatot minden napra állandósítják. Felhívjuk erre a közgazdaságunkat oly közelről érdeklő ügyre az illetékes tényezők figyelmét. A törvényes rend helyreállván, van kilátása sikerre a kereskedelmi kormánynál indítandó egy akciónak. Igénybe véve leendő képviselőnk közbejárását, iparkodjunk arra, hogy a városunk közérdekét szolgáló reggeli vonat állandósíttassék. — e. működése ellen felemelte tiltakozó szavát, s hatáskörében fennálló törvényeink alapján mindent elkövetett, hogy az alkotmányellenes kormány uralma mielőbb lehetetlenné váljék. A minden magyar ember lelkét lesújtó lidérc-nyomás, Istennek legyen hála, megszűnt. Őfelsége urunk királyunk hagyományos törvénytisztelete és alkotmányos törvényeink ereje veszélyben volt alkotmányunkat és a jogfolytonosságot az utolsó órában helyreállította. » Ennek hatása alatt igaz hazafias örömmel üdvözlöm és köszöntöm a tekintetes törvényhatósági bizottság tagjait s a rendkívüli közgyűlést midőn megnyitom, indítványozom, hogy azokat az önzetlen hazaszeretettől áthatott férfiakat, kik alkotmányunk védelmében vezéreink voltak s kik ma a magyar király bizalmából alkotmányos kormányunkat alkotják, jelen együtt levő közgyűlésünkből táviratilag bizalommal üdvözöljük. Ezután dr. Véghely Kálmán vármegyei főjegyző felolvasta a királyi kéziratot, melyet a közgyűlés állva hallgatva meg, hódolatteljes tisztelettel tudomásul vett s a vármegye központi választmányát arról a további intézkedések megtétele végett értesíteni rendelte. * A vármegye központi választmánya Koller Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 19 én tartott ülésében tanácskozott a képviselőválasztásokra vonatkozólag megteendő intézkedésekről. A központi választmány, a vármegyei a képviselőválasztások határnapját folyó hó 30-ik napjára tűzte ki s a választási elnököket, küldöttségi elnököket és jegyzőket megválasztotta. Az ugodi választókerületben e szerint választási elnök: Baranyay Zsigmond, küldöttségi elnök és helyettes választási elnök : Bognár Endre, helyettes elnökök: Dujek Pál és Fillinger Antal, választási jegyzők: Barthalos Sándor, Segesdy Sándor, helyettes választási jegyzők : Kovács Endre és Bocsor Elemér. A YÁRMEGYÉRÖL. * Megyegyülés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 18-án tartott közgyűlésében hirdette ki az országgyűlés összehívását tárgyazó királyi leiratot. A közgyűlést, melyen 40—50 biz. tag jelent meg, Koller Sándor vármegyei alispán a következő szavakkal nyitotta meg : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Immár több, mint egy esztendeje, hogy minden alkalommal komor, aggódó lélekkel jelentünk meg e teremben. Aggódtunk, méltán aggódtunk, mert napról-napra láttuk, tapasztaltuk és fájón éreztük, hogy a hatalom, az alkotmányellenes kormány legféltettebb kincsünket: ezeréves alkotmányunkat támadta meg. E nemes vármegye közönsége, őseihez méltóan, a legelsők között, sőt mondhatom a legvolt, mely az alkotmányellenes kormány A VÁROSHÁZÁRÓL. § A királyi kézirat kihirdetése céljából f. hó 17-én rövid közgyűlés volt. A polgármester megnyitó szavai után Csoknyay főjegyző felolvasta a lapunk mult számában közölt királyi kéziratot, mit a jelenlevők állva hallgattak végig. A közgyűlés örömét fejezte ki az alkotmányos rend helyreállítása felett s a választás előkészítésére a központi választmány összehívását rendelte el. Miután a polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Besenbach Károly, Bottka Jenő, dr. Kende Ádám, Mátz József, Saáry Lajos városi képviselőket kérte fel, a közgyűlés véget ért. § A központi választmány f. hó 18-án a polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a választásokra vonatkozó belügyminiszteri rendelet meghallgatása után a pápai képviselőválasztás napjául e hó 30-ikát tűzték ki, helyiségeül a városházát állapították meg. Ezután megválasztották a választás vezetőségét és pedig választási elnökül dr. Koritschoner Lipótot, helyett, elnökül dr. Kapossy Luciánt, jegyzőül dr. Hirsch Vilmost, helyettes jegyzőül dr. Kende Ádámot. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete folyó évi április hó 26-án délután 3 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorral : 1. A tűzoltószertár kibővítésénél felmerült költségek utalványozása. 2. Hajnóczky Béla pápai lakos kérvénye a Jókai Mór utcai 9-ik számú ház bérbevétele tárgyában. 3. A v. tanács jelentése a negyedik gyógytár érdemében. 4. A Salétrom-utcai lakosok és az apácák aszfaltjárdát kérnek. 5. A pápai uradalmi igazgatóság átirata, a tókertek egyrészének megvétele érdemében. 6. Több pápai lakos az építészeti szabályrendelet módosítását kéri. 7. Városi tanács a vízvezetéki agyagcsöveknek, vascsövekkel leendő kicserélését javasolja. 8. Martonfalvay Elek a női kórház számára megvett telket tulajdonába visszabocsáttatni kéri. 9. A pápai legény-egylet a városnak a csatornautcában levő üres telkét átengedni kéri. 10.— 14. Az építészeti bizottság javaslatai a Kossuth Lajos utca megnyitásához szükséges különböző háztelkek megvétele, eladása, illetve elcserélése tárgyában. 15. A városi tanács javasolja, hogy a város tulajdonát képező úgynevezett cédulaházat a város dr. Fehér Dezső pápai lakosnak örökárban adja el. 16. Frauendinst Viktor ajánlata, az úgynevezett cédulaház tárgyában. 17. Pénzügyi és építészeti bizottság javasolja, hogy a város közönsége vegye meg Moravek Lipót és^nejének házát, Pápa város tiszti, segéd-,kezelő- és szolgaszemélyzete nyugdíj-alapjajavára 12.000 korona összegért. 18. Pénzügyi és építészeti bizottság javasolja, hogy Pápa város a Csatorna-utcában lévő háztelkéből 20 Q-öI területet Gaál János pápai lakosnak örökárban adjon el. 19. Városi tanács javaslata a barakkaszárnya céljaira szükséges különböző telkek megvétele tárgyában. 20. Illetőségi ügyek. § Két fontos ügy van a csütörtöki városi közgyűlés napirendjén: a Kossuth Lajos utca megnyitása s a barakk-kaszárnya. Végleges határozatot azonban előreláthatólag egyikben sem lehet hozni, azért véleményünket későbbi, megtelelő időben fogjuk kifejteni. § Az építészeti bizottság folyó hó 19-iki üléséből a Kossuth-utca déli végének megnyitását javasolja; a várost csak 216 • öl utcatest megváltása, ennek planírozása és az út készítése terhelné mintegy 25.000 K költséggel. A cédulaházra beérkezett két ajánlat közül a Frauendienstfélének, mely emeletes ház építése esetén 2128 K házbért helyez kilátásba, mellőzését s a dr. Fehérfélének (a háznak 11.220 K áért megvételét) elfogadását ajánlja, mert ez utóbbi esetén a város tiszta jövedelme több lenne s a városnak különben sem ajánlatos bérházat építeni. A Gyimóti és Ligeti utcák szabályozási tervének elkészítésével a mérnököt megbízták. § A vármegyei közigazgatási bizottságnak Huttkay László dohánygyári igazgató városi képviselővé történt választását megerősítő határozata ellen Győri Gyula panasszal fordult a m. kir. közigazgatási bírósághoz. Az elvi jelentőségű ügyben tehát a legmagasabb közigazgatási fórum fog végérvényesen dönteni. TARKA ROVAT. A következetesség. Egy előfizetőnk egyik tekintélyes fővárosi napilapból két cikk-részletet kivágva beküldött hozzánk. Az egyiken, mely az illető lap folyó hó 19-iki számában jelent meg, ez olvasható: Minden olyan lipótvárosiról, aki Sándor Pál szekerét tolja, eleve meg lehet állapítani, hogy vagy öntudatosan vagy öntudatlanul a régi rendszert szolgálja, amely a zsebkendőuralmon kezdődött s mely Tisza bukásával végződött, ha félig-meddig is. Ezekkel szemben állást kell foglalni minden igaz hazafinak s tiltakozni az ellen, hogy a Sándor Pál féle mozgalom megnövekedjék. Sándor Pálnak épen úgy nem szabad bejutni az új képviselőházba, amint nem szabad azoknak, akik az utolsó percig Tiszára esküdtek, s akik csak a mandátum elnyerése céljából a tizenkettedik órában változtattak frontot. A másik cédulán, mely ugyanazon napilap f. hó 20-iki számában jelent meg, viszont ez olvasható : A magyarországi kereskedők őszinte hálával vannak eltelve az iránt a Sándor Pál iránt, aki megalapította az Országos Magyar " kedelmi Egyesülést. Megalkotta ezt a bzamottevő, tekintélyes központot arcának véres verejtékében, hónapokon át vigéc módjára utazgatva és agitálva az egész országban. Megteremtette az OMKE-t és ezzel megcsinálta azt a hihetetlennek látszott dolgot, hogy egy kalap alá hozta az összes kereskedőket. Az OMKE vidéki kerületeinek intézői spontán felülkerekedtek tehát — és ez nem volt ám amolyan Bachus-pincebeli küldöttség, — hogy elnökük mellett sikra szálljanak. A mai önző, számító és sivár világban ez a felvonulás szép látvány volt! S mindezek után felkér bennünket, hogy ehhez a dologhoz kommentárt fűzzünk. Hát kell ehhez kommentár? 1 PÁRTOLJUK 1 | A HAZAI IPART! I Kirakatainkat, melyekben kizárólag honi gyártmányú áruk vannak kiállítva, megtekinteni kérjük. Magyar gyártmányú, remek kivitelű „TULIPÁN-KELMÉINKRE" felhívjuk a n. é. közönség szives figyelmét. Összes hazai szövőipar termékeinket 1 megtaláljuk --• KRAUSZ JÓZSEF M. FIA és TÁRSA divatáruházában