Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-04-08 / 14. szám

fő csövet saját költségén készíttesse el. Ily értelem ben szólt Krausz József is, míg dr. Hoffner Sándor' dr. Lővy László és dr. Kluge Endre a pénzügyi bizottság javaslatát pártolták s ezt is tette magáévá az áll. választmány. Tárgyalták a hús -árak szabláyozásának kérdését, mi dr. Lővy szerint kivihetetlen, míg Krausz József szerint csak úgy vihető ki, ha különféle húsárakat állapítanak meg. Dr. Hirsch Vilmos kikel a hús-mizériák ellen és az Ő, valamint Baranyay Zsigmond felszólalása alapjáu indítványozzák, hogy a tanács városi mészárszék felállításának tervét készítse elő. A próba-vágás mellőzését véleményezik, ellenben a vágóhídi szabályzat szigorú megtartását óhajtják. Több vitás építkezési ügyre nézve mondtak véleményt, két esetben a szabályzási tervtől eltérést javasolván a közgyűlésnek. Végül a barakk-kaszárnya terveivel foglalkoztak, melyeknek a honvédelmi minisztériumhoz való felterjesztését javasolják vélemény kikérése céljából, hogy a terveket a katonai hatóság megfelelőknek találja-e ? § A szinügyi bizottság folyó hó 5-én Krausz Józeef N. ker. tanácsos felkért elnök elnöklete alatt ülést tartott, melyen jelen volt Micsey színigazgató is. A bizottság több folyó ügyet intézett el s a színigazgatóval egyetértőleg megállapította a szezon hátralevő részének programroját. § Építkezési engedélyt nyertek a héten: dr. Ferenczi Bernát Jókai-utca 996. sz. a. földszintes lakóházra és Gergye István a Devecseri-ütcán földszintes lakóházra. A színházi hét. A lefolyt hét még mindig a János vitézt uralta. A magyar tárgyú és muzsikáju daljáték oly sikert aratott, minőre színházunkban még példa nem volt. Eddig összesen hatszor került szinre, mind- ' annyiszor telt, sőt, egy-két esetben zsúfolt ház előtt s kétségtelen, hogy Jancsi és Iluska története az idei ugyancsak kurta szezonban is még egynehányszor meg fogja hatni az érzékeny lelkeket, magyar melódiái pedig a közönség közkincsévé válnak. S mindenesetre csak örvendetesebbnek tartjuk, ha a János vitéz-féle darabok jutnak népszerűségre, melyekből már a darab forrása lánglelkű szerzőjének szelleme nyomán is tiszta költészet és léleküdítő naivitás sugárzik ki, mintha olyan „alkotások" éruek meg a fővárosban 70 s nálunk akárcsak egy előadást is, mint amilyennel ugyancsak a Királysziuház révén ismerkedett meg a magyar közönség, értjük az „Én, te, ó'

u cimű operettet. A gall szellem ledér termékeiről elégszer elmélkedtünk már e helyen. Nem egyszer elmondtuk, hogy némi sikamlósságot el tudunk nézni, ha a darab irányzata nem erkölcstelen. Mert lehet sikamlósság egy darabban s a darab célzata még sem erkölcstelen, viszont lehet egy darab minden frivol élcek hijján is erkölcstelen célzatú. Az „Én, te, ő" e kategóriák egyikébe sem tartozik, mert benne az erkölcstelenség valósággal öncél. S nem elég, hogy a darab tartalma, iránya az erkölcsi érzéket mélyen felhábörító, ezen kívül többé-kevésbbé sikerült élcek keretében a (bocsánat a kifejezésért!) rondaságok olyan halmazát zúdítják a közönségre, mitől élemedett rinoceroszok is elpirulnának. Gyűlöljük a cenzúrát, mint senki jobban nálunknál, de ilyen darabokkal szemben bizony nem ártana holmiféle lex Heiuzek alkalmazása. Es ha Heinzenk nincs is, azt mindenesetre elvárjuk a színigazgatótól, hogy a kritikán aluli trivialitásoknak ezt a táiházát többé előadatni nem fogja. Mátrai hatalmas komikai vénájának bemutatására s az Én, te, ő többi szereplőinek (kik közül egyikmásik szinésznő látható módon adott kifejezést felháborodásának az ocsmány beszédmód felett, melyet habár színpadon is vele szemben használtak) egyéniségükhöz méltó szerepeltetésére lehet és kell is más darabot találni, mint az te, ő" cimű alj-mű. Ezen hát szerencsésen túlestünk. A heti sorrend ellenére előbbre vettük, hogy a hét többi darabjairól aztán csak dicséretest írhassunk. Már Kadelburg megtudja mutatni az Aranypatkó-h&n, hogy igazi kedély és valódi humor is képes élet- és hatásképessé tenni egy színdarabot még akkor is, ha csak oly soványka meséje van is, mint az övének. Ebben a mai, arisztokrácia felé hajló korban jól esett a polgári kebleknek az a nemes demokratikus irány, amely a darabban a régi copfos hagyományok rombadöltére vezet. Sok kitűnő figura van a darabban és színészeink közül Mátray a tábornok-, Szigethy a főudvarmester-, Benedek a jólelkű földbirtokosWollient, Virág pedig Ruschke apót egyaránt kitűnő hűséggel ábrázolták, de a legértékesebb alakítás ezúttal Nagy Marié volt. Egy öreg alapítványi hölgyet ábrázolt hanglejtésben, arcjátékban, mozdulatokban oly ötletességgel, hogy a közönség nem fogyott ki a kacagásból. Különösen azok a jelenetek, ahol Irmgardnak, a Wollien család legelőbbkelő tagjának, akit Bogyó Ilona ábrázolt szintén igen sikerülten, beszédmodorát utáuozta, keltettek elementáris hatást. Még Gergely Lajost említjük fel, ki a szerelmes szerep kört sokkal több biztossággal s nagyobb előadási tervvel tölti be, mint tavaly. Azóta tanult és haladt. Énekes darab még kettő ment a héten. A Babá-1 már láttuk színpadunkon sokkal jobb előadásban is, mint kedden. Nem az összjátékot értjük, mert az kifogástalan volt, kar és zenekar megtették ezúttal is a magukét, de már Somogyi Hiláriusza kissé szintelen alakítás volt és Jakahfy Jolánnak erejét felülhaladó vállalkozás az Alézia szerepe. Ahol beszélni kell, ott kedves és kellemes, táuca rendkívül kecses, de „Ki tudná azt megmondani s a többi gyönyörű énekszámhoz nincs elegendő hanganyaga. Ajánlanók neki, hogy csapjon át operett helyett a vígjátéki szerepkörre, de mikor ma folyton-folyvást unos-untalan csak operetteket adnak, hol érvényesülhet egy vígjátéki szinésznő ? Lancelot szerepét Káldy Mariska igen szépen énekelte, játékának azonban még nyerni kell elevenségben. A többi szerepek jelentéktelenebbek, mégis kiemelendőnek tartjuk Nagy Gyula (Maximin atya) énekét és Nagy Mari (Hilárius asszony) játékát. „Kár hogy olyan hamar vége lett!" Ez volt a legjobb kritika a szerdai diákelőadásról. A régi jó „Tündérlak Magyarhonban" kerü't szinre és akik jelen voltak, láthatták, mily érdemetlen mellőzésben részesül a mi társulatunknál Ráthonyi Stefi, ez a kiváló szubrett-tehetség, ki pajzánságával s szépen előadott dalaival lelke volt az előadásnak. Méltó partnere volt Csolnakosty Gyula, ki egyike a vidék tehetségesebb népszinműénekeseinek. A többi szereplők : Benedek, C-serny, Gergely, Haraszti, Jakabfy Szintén kitettek magukért, kacagtató (bár kissé túlzó) volt Virág kántorja s a hálás ifjú közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a szinház minden zugát, sokat tapsolt és éljenzett. A színházi hét utolsó estéjén „A szentbernáti barátok" c. német színmű került előadásra, mely a kolostori élet bemutatásának érdekességével inkább hat, mint cselekméuyével. Cselekménye édes-kevés, szerkezetileg pedig az a különössége van, hogy a darab második felében oly alak (Fridolin) lép az érdeklődés előterébe, aki az első felvonásokban egyáltalán nem szerepelt. A darab pár jól megkonstruált jelenete s szép mondásai tetszést arattak egyébként a közönségnél. Hozzájárultak ehhez a szinészek is, kik közül főleg Mátrai adta vissza szivet megnyerő élethűséggel a csupa szív-barát nemes egyszerűséget, hasonlókép igen szépen játszott, Benedek is, míg Szigethy ezúttal is bebizonyította, hogy ez iutrikus szerepkörben is kiterjed alakító tehetsége. Már Virág temperamentuma kirítt a darab hangulatából, Papp János szintén nem drámai színész. A főszerep Pál testvér Cserny Béla kezében volt s bár voltak játékának sikerültebb mozzanatai, egészben kissé szenvtelennek találtuk. Női szerep összesen kettő van s ezeket Bogyó Ilona és B. Nérnethy Jolán egyformán jelesül töltötték be. A sugó túlságos hangon súgott. Mátrai le is pisszegte érte, pedig szegény sugó nem tehet róla : legtöbbször operettben súg, amikor kedvére kiabálhat, úgy se hallják — a zene miatt. Drámai súgásra — sajna ! — igen ritkán kerül a sor ! HETI ÚJDONSÁGOK, — Polgármesterünk állapotáról a héten jobb hirt kaptunk. A budapesti Lukácsfürdő igen jót tesz csúzos bántalmainak, úgy hogy most már az egész napot ágyon kivül töltheti. Remény vau rá, hogy egy hónap leforgása alatt teljesen felépül, amit mindnyájan szívből óhajtunk. — A király-látogatás költségeit végre csakugyan megkapjuk. Alkalmunk volt meggyőződni róla, hogy ez évek óta húzódó ügyet Koller Sándor alispán a decemberi közgyűlést követő napon, amikor ez ügy interpelláció tárgyát képezte, azonnal elintézte, a felosztásra vonatkozó javaslatát a kereskedelmi minisztériumhoz felküldötte, ahonnan az jóváhagyva a múlt hét végén jött vissza. Az alispán a nekünk járó kétezer egynéhány száz koronát már el is küldötte s a két éve epedve várt összeg rövid pár nap múlva benn lesz a városi pénztárban. — Új képviselők. Két nagy dunántúli városban : Győrött és Sopronban volt a héten képviselőválasztás. Győrött, hol a mandátum Lukács László pénzügyminiszter lemondása folytán üresedett meg, 435 szótöbbséggel Hilberth Károly nagykereskedőt, a városnak a múlt ciklusban is képviselőjét választották meg függetlenségi programmal dr. Németh Károly ügyvéd, pártonkívüli ellenében. A soproni mandátum, mely Granzens^ein Béla államtitkár lemondása folytán maradt gazdátlanul, Berecz Ábel ügyvédnek, a soproni függetlenségi párt elnökének jutott, ki 236 szóval győzött Széchenyi E<nil gróf volt főispáu, pártonkívüli ellen. — Az ev. ref. zsinat folyó hó 7-én fejezte be második ülésszakát, melyen adóügyi, iskolaügyi és lelkészválasztási törvényeket alkottak. A zsinat, melynek mostani ciklusán városunkból dr. Antal Géza, Barthalos István, barajó János és KU József vettek részt, az ősszel még egy utolsó ülésszakában az egyházalkotmányi törvénytervezetet fogja tárgyalni. — Áprilisi iclö. Ha valaha, akkor idén ráillik az áprilisra a „szeszélyes" jelző, hol derű, hol ború, hol forró napsugár, hol hűvös keleti szél, hol eső, hol meg fázós hideg s mind ennek tetejébe még tegnap pénteken délelőtt sötét, ólomszürke fellegekből alászálló ritka szemű kellemetlen havat is láttunk. Hogy még aznap délu'áura, vagyis mire e sorokat irjuk, ismét kiderült és most már kék égről melegen süt alá a nap, az csak természetes. Nem lenne április, ha nem így lenne. S ebben még nincs is baj, de az már bmj lenne, ha az a kis fagy, amely a ma délelőtti fagyot csütörtök éjjel megelőzte, a gyümölcsnek ártott volna. Reméljük, hogy nem, s hogy a szeszélyes április csak szeszélyes, de kegyetlen nem lesz hozzánk. — Halálozás. Köztiszteletben álló, kiterjedt családot borított gyászba városunkban özv. Csillag Mátyásné halála, aki folyó hó 7-én hunyt el hosszas szenvedés után. A jólelkű matróna haláláról mély részvéttel közöljük a család által kiadott következő gyászjelentést: Alulírottak és az összes rokonság mély fájdalommal tudatják a legjobb anya, nagyanya, dédanya, anyós és rokon özv. Csillag Mátyásné szül. Mayer Katalinnak folyó hó 7-én reggel 3 lj

3 órakor, életének 77 ik évében, hoszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hűlt teteme folyó hó 9-én d. u. 4 órakor fog a Kluge-házból a róm. kath. hitvallás szertartása szerint a Kálvária melletti sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmiseáldozat pedig folyó hó 8-án d. e. 9 órakor fog a plébánia-templomban a mindenhatónak bemutattatni. Pápa, 1905. évi április hó 7 én. Áldás és béke poraira! Gyermekei : Teréz férj. Kluge Károlyné, Károly, Dezső, Anna férj. Erber Józsefné, Mária férj. Kálmán Jánosné. Menye: Csillag DezsŐné sz. Hauptmann Mária, Vői : Kluge Károly, Erber József, Kálmán János. Unokavője: Kugler Lajos. Unokái : Erber Ida férj. Kugler Lajosné, Erber Margit, Erber Béla, Kluge Ferenc, Kluge Matild, Kálmán Jenő, Kálmán Gizella, Csillag Pista, Csillag Tóni. Dédunokája : Kugler Rózsika. — A Sport-egylet közgyűlése A Sportegylet f. hó 2-án d. u. 3 órakor tartotta meg frürst Sándor kir. aljárásbiró elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, melyen az egyesület férfi és nőtagjai igen szép számban voltak jelen. Az elnök megnyitó szavai után dr. íehér Dezső terjesztette elő az egyesület mult évi működéséről szóló terjedelmes jelentését, mely hű képét adja az egyesület fokozatos fejlődésének és a választmány agilis működésének. Az egyesületi év kiemelkedő mozzanatai : a második tenniszpálya létesítése és a villamos világítás bevezetése. Majd Langraf Zsigmond pénztárnok Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töl>l> kiállításon érmekkel kitüntetve! Tfcfl a m mm Mindennemű f|érfi-ruhák YAGO I) E ZSO első pápai férfi-divatterme, Pápa, JE^ő-tér, 253. sz. szolid áron mérték szerint készíttetnek. Egy jó házból való fiu tanoncul felvétetik.