Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.
1905-03-25 / 12. szám
tettre, munkára serkentett a haza érdekében. Az elhangzott szavalatok között kitűnt Varga Rezső szavalata, aki Petőfinek örökszép költeményét „A magyar ifjakhoz" cimüt adta elő, hűségesen kifejezésre juttatva a nagy költőnek feddő, aggodalmaskodó, a hazáért tettre buzdító gondolatait. A gimu. növendékeiből Fábián Károly az Apotheosis (Bajzától), Hladik Ferenc Március 15. (Petőfitől) és Simon Gyula A haza (Pósától) cimű költeményeket szavalták, kitűnő betanulással, korrekt hangsúlyozással. A műsor egyes pontjai között a gimnáziumi énekkar adott elő Szekeres Bó^is tanár szakavatott vezetése után Csényi István szavalta el lelkesen Csizmadiának Március 15. cimü költeményét, s Becsev Ferenc megkoszorúzván Pet<' fi emléktábláját, a kőmives dalárda munkás-marseillaise énekével az ünnepély komoly méltósággal véget ért. A keresztény munkás-egyesület vasárnap esti hazafias üunepe hangulatra és tartalomra egyaránt méltó volt március 15-iki emlékezetéhez. Dísze volt ez ünnepnek az a politikai vonatkozásokban gazdag, lendületes beszéd, melyet Bodor Aladár főgimn. tanár tartott nagy tetszés mellett. ii xx v. ű j i i x »i i * ! Nagy sikert arattak az összes szavalok is, első hemellett hazahas dalokat pontos összhangban. Az ítiú,, . , ,, T .. „ , T> , , , . , 1 ,, ° , i i lyen Aeoersold Leonoldma Kóros Lndre Kossuth c. hn Al7AOOlr min rl n 11 AF.JT AN R,NN«AV, I AR.A TI n A»TT í\linw\/M»AfihAn I ^ 1 ódájával, hasonlóképen jeles szaraló-erőknek bizonyulrak; Csapó Antal, Hackli Laura és Lebhardt Gizuska is. Himnusz volt kezdete, Szózat a befejeénekesek minden egyes szereplése nagy elismerésben részesült a közönség részéről, amely déli 12 órakor a Himnusz éneklése közben oszlott szét a kitűnően sikerült ünnepély színhelyéről, a kath. gimnázium tornaterméből. A felsővárosi olvasókör vasárnap délután ülte meg a dicső márciusi hajnalhasadás emlékezetét. Megülte azzal az igaz hazafias érzéssel, tnely jelemzi e kör egész működését. Nyilvános ünnepélyt ezúttal először tartottak s csak dicséretükre szolgál a derék felsővárosiaknak, hogy első nyilvános szereplésük a legteljesebb sikerrel járt. A kör helyiségének udvarán ember ember hátán tolongott, igen sokan kiszorultak a nyitott kapun át az utcára s onnan hallgatták végig az ünnepélyt, melynek során kellemesen tűntek fel a leányszavalók, kik névszerint : Süss Mari, Mészáros Gizella, Csiszlér Lidia, Sass Mariska és a kis Göcze Lujza egyaránt szépen adták elő a szavalati darabjaikat és sok-sok tapsot arattak. Ugyancsak leányok működtek közre két ének ; a Honfidal és Talpra magyar összhangzatos előadásában. De kitettek magukért a férfiak is: Kis István nagy hévvel előadott Talpra magyarja és Tóth Ferenc lelkes Ébresztője egyaránt naíjy sikert értek el. Művészi színvonalon álló számokkal gazdagította a műsort az ev. ref. főisk. ifj. énekkar, mely mesterkarnagya Gáty Zoltán vezetése alatt a Himnuszt, Szózatot és az elnyomás idejéből való szomorú dalokat adtak elő. Mindhárom énekszámot áhítatos csöndben hallgatták és végül lelkesen megéljenezték. Az ünnepi beszédet dr. Körös Endre tartotta. Miután a márciusi ünnepnek általános s az idei márciusi ünnepnek különös jelentőségét vázolta, a a márciusi eszmék egyik legnemesbbikével: az egyenlőség eszméjével foglalkozott. Yégigkisérte az egyenlőség eszméjének fejlődését a krisztusi kortól a mai * Vármegyei közgyűlés. Veszprém vármegye napig s szólott azokról a küzdelmekről, melyek a . törvényhatósági bizottsága 1905. évi április hó 3-ik Ínorficrv«nlfí«6<» érrlol^Kon * tíilffcMnn a frttínt. Wánlr. D apján d. e. 10 Órakor KolUl' Sándor alispán elnÖkzője a szép ünnepélynek, melyen szintén igen nagy közönség vett részt. A március 15 iki ünnepségek sorát az iparosifjaknak mult vasárnap este a Jókai-körben tartott hazafias ünnepe zárta be. Sorban utolsó volt ez ünnepély, de látogatottság és szent lelkesedés dolgában az elsők között foglalt helyet, mert az egyesületnek minden évbeu tartott ünnepélyén még soha annyian nem voltak jelen, mint ezen alkalommal. Az ünnepély szónoka Győri Gyula főgimn. tanár volt, aki történeti hűséggel, lelkesedésének egész hevével ismertette az 1848-iki idők eseményeit, s a nagy idők emlékeiből a tanulságot levonván, buzdított a haza szeretetére, a nemzeti függetlenség eszméjének ápolására, amelyben az önálló vámterület kivi vását egyik legfontosabb célú ik jelölte meg. A beszéd nagy hatást tett a jelenvoltakra, s mikor a szónok elhagyta a pódiumot, hatalmasan megéljenezték. Németh János, Piri Lajos és Geiling Zoltán egyesületi tagok ügyesen előadott szavalatai, az egyesület dalárdájának gondosan betanult énekszámai, valamint Bermüler Alajos, Fazekas Mihály, Losonczi Gyula, Rácz Jenő főgim. tanulókból alakult zenekar kitűnően sikerült kvartettje képezték a szép ünnepélynek többi pontjait, melyek meghallgatása után a fellelkesedett nagyszámú közönség a Himnuszt énekelve oszlott szét. A YÁRMEGYÉRŐL. jogegyenlőség érdekében a külföldön s főként hazánkban vívattak, megemlékezett arról, hogy a már törvénybe iktatott egyenlőséget hogy lehet a gyakorlatban valóra váltani, miként kell szembe szállni némely ósdi, arisztokratikus hagyományokkal. — A lélekemelő ünnepély lef dyása után a kör vezetősége az összes közreműködőket magyaros vendégszeretettel meginvitálta s a kör helyiségében hazafias barátsággal ürítettek egy-két pohár bort a haza jóvoltáért. A helybeli szociáldemokraták is méltóan ünnepelték meg március idusának s a szabadság legna gyobb dalnokának: Petőfi Sándornak emlékét. Az egyes szakegyesületek szervezett munkásai délután 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekeztek s onnan zárt sorokban az ó-kollégium melletti Petőfi-emléktáblához vonultak. Itt elsőben is a kőmivesek jól betanult dalárdája a „Fel a zászlót" munkás-dalt lete alatt rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorán a következő fontosabb tárgyak vaunak : A m. kir. belügyminiszter 2083/905. szám alatt kelt leirata Kolossváry József főispánnak állásától való felmentése tárgyában. — A vármegye közönségének 1904. évi december hó 12-én tartott rendes közközgyűléséből a Kolossváry József volt vármegyei alispán hivatalos működésének megvizsgálására kiküldött bizottság előterjesztése és Kolossváry József volt vármegyei alispán kérvénye nyugdíjának megállapítása és folyósítása iránt. — A m. kir. belügyminiszter 117963/904. sz. leirata a vármegyei alkalmazottak és törvényhatósági kiküldöttek napidíjairól alkotott vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. — Nagyvázsony község képviselőtestülete a községben létező felekezeti iskolák megszüntetése és állami iskoláknak felállítása tárgyában hozott I énekelte el, azután Szabadi István Csizmadia Sáu-1 határozatát jóvágyás végett felterjeszti. — Alispáni A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete ápr. hó 10-én d. u. 3 órakor közgyélést tart a következő tárgysorral: 1. Az árvaszék beterjeszti 1904 ik évi gyámpénztári számadások megvizsgálásáról szóló jelentését. 2. Kriszt Jenő plébános kérvénye a szt.-Ilonái ápolda után kirótt községi adók elengedése iránt. 3. Kovács István ápoldai gondnok kérvénye, az ápolda után kivetett községi adók leírása érdemében. 4. Horváth Gyula és Molnár Kálmán pápai lakosok ajánlata, Pápa város tulajdonát képező, házbirtoknak 25.000 K vételári összegben leendő átengedése iránt. 5. A villamvilágítási felügyelőbizottság javasolja, hogy a villam-telepre egy harmadik gép még a folyó év folyamán szereztessék be. 6. A városi tanács jelentése, az új női kórház állapotáról. 7. Több pápai szőlőbirtokos kérvénye az általuk fogyasztott bor után járó fogyasztási-adó elengedése és szőlőbirtokaiknak községi pótadó alól leendő felmentésére érdemében. 8. A v. ügyész javasolja, hogy a gyám- és alapítvány pénztárban kezelt értékek kamatja 5°/p-ra szállíttassák le. 9. Bottka Jenő és társainak kérvénye alagcsatorna kiépítése iránt. 10. A városi tanács jelentése a húsárak szabályozásáról. 11. Építkezési ügyek. 12. Jelentés az átvonuló katonaság számára emelendő épületekről. § Az építészeti bizottság folyó hó 22-én dr. Lővy László elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés legfontosabb tárgya a barakk-kaszárnya ügye volt. A barakk-kaszárnya ügyében most egy esztendeje tudvalevőleg azt a határozatot hozta a közgyűlés, hogy a földmíves-iskola mellett e célra a veszprémi káptalantól földet vásárol s a honvédelmi miniszterhez kérdést intéz : mennyi katonaság évenkénti elszállásolására számíthat Pápa városa? Mi sem természetesebb, mint hogy sem a vételi szerződést a belügyminiszter mai napig jóvá nem hagyta, sem a honvédelmi miniszter kérdésünkre megfelelő választ nem adott. (Ez az a bizonyos, általunk gyakran dicsőített bürokrácia!) Mindannak ellenére a gazd. közönség általános és jogos óhaja elől a város nem zárkózhatik el s helyén való, hogy a barakkkaszárnya ügyében törtéujék végre valami. Révész v. mérnök új terveket készített. A tervek szerint a barakkok tömött (pisé) fallal épülnének 340 ember és 300 ló befogadására, összes költségük 52.400 K. Minthogy ez összeg amortizációját a városunk részére évente kiutalt olajpénz és beszállásolási díjjak jórészt fedezik, a tervek elfogadásának úgy véljük, nem lesz akadálya. A bizottság elfogadásukat és ajánlja azonban, hogy mielőtt építkezésre kerül a sor, a tervek a honvédelmi minisztérium szakközegei által vizsgáltassanak felül. A bizottság foglalkozott ezután a város szabályozási tervével s minthogy ez — főleg a város anyagi erejének kímélése okából — több irányban változtatást igényel, a tervek revideálására Besenback Károly, Billitz Ferenc, Lippert Sándor tagokból, Csoknyay v. főjegyzőből és a v, mérnökből álló bizottságot küldött ki. — Egy konkrét építkezési esetre nézve kimondta a bizottság, hogy a Kossuth-Lajos-utcában történő házátalakításnál a szabályozási vonal tartandó meg. dórnak, a szociálista poétának Petőfi cimü költeményét szavalta el lendülettel, melynek végeztével Becsey Ferenc lépett a pódiumra, s a forradalmi időkről megemlékezve, a sajtó szabaddá tevéséről s Stáncsics Mihálynak a börtönből való kiszabadításáról beszélt. Hatásos volt beszédének az a része, mikor kijelentette, hogy a szociálista munkások igazán szeretik a magyar hazát, a nép jogaiért, a haza szabadságáért és függetlenségeért küzdenek s azért ha kell, meghalni is készek. A szónok feje felett nemzeti zászló lengett; őszinte hazafiságról tanúskodó kijelentéseit éljenzéssel fogadták. Utána Barsi József győri lapszerkesztő beszélt hosszasabban, élénk temperamentummal. A márciusi forradalom vívmányait, kitörésének okait méltatva, felolvasta azt a 12 pontot, amelyet Petőfi és társai a nemzeti követelések gyanánt felállítottak. Boncolgatva anuak minden egyes pontját, azt bizonyította, hogy a 12 pontban felállított kívánalmaknak — az Erdéllyel való uniót kivéve~ — a szó teljes értelmében még most sincs birtokában a nemzet, azért küzdeni minden igaz hazafinak tovább is kötelessége, s ehhez a küzdelemhez a szociálisták mindenkor segítő bajtársul szegődnek. Figyelemmel hallgatott beszéde előterjesztés a devecseri főszolgabírói hivatalos helyiség elhelyezése tárgyában. — Pápa r. t. város képviselő testületének 138. jkv. 1904. sz. a kelt határozata a város hivatalos elnevezésének megállapítása tárgyában. — Dr. Szabó Nep. János devecseri járási szolgabíró, tb. főszolgabíró kérvénye 4 heti szabadságidő engedélyezése iránt. * Helyettesítés. Koller Sándor vármegyei alispán a megrongált egészségének helyreállítása céljából hosszabb szabadságon levő dr. Szabó N. János devecseri szolgabíró helyettesítésére Madarász Elemér tb. szolgabíró, közigazgatási gyakornokot rendelte ki. * Megyebizottsági tag igazolása. Mint veszprémi tudósítónk bennünket értesít, a vármegye igazoló választmánya folyó hó 21-én Reé Jenő elnöklete alatt tartott ülésében a pápai II. • alválasztó kerületben megválasztott Halász Mihály ker. betegsegélyző pénztári ellenőrt az igazolt törvényhatósági bizottsági tagok sorába felvette. EGYESÜLETI ÉLET. = A Jókai kör 1905. évi március hó 26-án vasárnap este 5 órakor saját helyiségében estélyt tart a következő programmal : 1.A szív problémája. Irta Rapsodia. Személyek : Magda, fiatal leány : Galamb Laura ; Alice zárdanöveudék : Botka Ilona ; Romula szininövendék : Hammer Mici ; Sári gimnazistalány: Geiger Edith. 2. Chopin-As-dur Impromptu. Zongorán előadja : Kis József. 3. Felolvasás. Tartja: Bodor Aladár. 4. Bordal Bánkbán-ból. Énekli zenekar kíséretében : Seefranz Sándor. = A Lloyd közgyűlése. Folyó hó 19-én d. u. 3 órakor a pápai Lloyd társulat Krausz József N. kereskedelmi tanácsos elnöklete alatt népes közgyűlést tartott. A közgyűlés mindössze egy fél óráig tartott. Az elnökség jelentése után a tagdíjat a múlt évben fizetett összegben állapították meg, mire a választmány megalakítása következett. A választmány tagjai a régiek maradtak, csupán egy, elköltözés folytán megüresedett választmányi helyre új tagnak Rechnitz Béla választatott meg. Az ülés az elnök éltetésével véget ért. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ az egyedül elismert kellemes izű természetes híisliíijto szer.
