Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-03-18 / 11. szám

Ezt megelőzőleg menjünk a szabadságszoborral szemben levő hatalmas épületbe s hallgassuk végig a ref. leányinternátus szép ünnepét. A nagyterem zsúfolásig tele, ott vannak a növendékek, a tanári kar teljes számban s az intézetet fenntartó dunántúli ref. egyházkerület is képviselteti magát érdemes főjegyzőjével, Németh Istvánnal. Az ünnep műsora rövid, de tartalmas. A Himnusz után, mit a növendékek s tanárok együtt énekelnek, Korbai Ilonka hatásos szép szavalata következik, majd Hammer Vilma játszik el zongorán egy magyar zenedarabot hévvel és Ízléssel. A fő pont természetesen a felolvasás volt. Kakas Irén leány- \ tói szinte meglepő páthosszal varázsolja elő lendületes értekezésében a márciusi szent nap eseményeit és lelkesít eszméiknek ápolására. Most melodráma következik: Farkas Imre Vén cigánya, melynek borongó hazafias érzését Galambos Júlia hatásos szavalata és Kiss Jolán finoman árnyalt temperamentumos zongorajátéka egyaránt híven tolmácsolják. Végül a Szózat eléneklése zárja be a szép iskolai ünnepet. * A Szinház-téren már V2'

1 kor t

ol°

ng a közönség, várva az ifjúság hazafias ünnepének kezdetét. Pont 11-kor felvonul a kollégiumi tanuló ifjúság, elől egy magyar ruhás theológus a főiskola nehéz selyem zászlóját, melynek egyik oldalán a magyar címer, másik felén a kollégiun terinőszederfa címere van gyönyörűen kihímezve, viszi, nyomában jön a Kossuth-nótát éneklő ifjúság: elől az apraja, utána a nagyobbak fel a VII — VIII. osztályig s az akadémiai ifjúságig. A szinház előtti tér egészen megtelik — a kalapok lekerülnek a főkről s felhangzik nemzeti imánk, a Himnusz. Majd fellép a szabadságszobor mellé helyezett asztalra Olé Sándor theologus és Csomasz Dezső márciusi ódáját szavalja tüzes temperamentummal. Az emlék-beszédet Végh János szenior tartja költői képekben gazdag szónoklatban áldozván a márciusi ifjak s a 48-as szabadsághősök emlékének. Beszédét lelkesen megéljenzik, mire egy díszmagyar ruhás ifjú, Farkas Dezső lép föl és gyújtó hatással szavalja el Petőfi Nemzeti dalát. Majd a Szózatot éneklik el, a szoborra elhelyezik az ifjúság hatalmas babérkoszorúját, melyen e felírás olvasható : A 48-as honvédeknek — az ev. ref. főiskola ifjúsága s aztán az ifjúság ismét n-gyes sorokban csoportosul. Hazafias nótákat énekelve körüljárják a belvárost s aztán 12 óra táján példás rendben szétoszolnak. * Déli egy órakor egy második hazafias ünnepély folyt le a szabadságszobornál. A ker. munkásegyesület tagjai vonultak ekkor hatalmas csoportban a szabadságharc emlékoszlopa elé, hogy a Himnusz eléneklése és Csapó Antal ügyes szavalata után Bodor Aladár főgimn. tanár eszmékben gazdag dikcíóját meghallgassák, mely a jelen politikai viszonyokra való vonatkozásban két fontos tanúságot emelt ki, egyik az, hogy a magyar nép ma is szilárd talpköve az államéletnek ; a másik az, hogy a társadalmi forrongások beleilleszkednek a nemzeti törekvésekbe. A nagy hatást keltett szónoklat után még Szőke Lajos szavalta el a Talpra magyart. A Szózat eléneklése után a szobron elhelyeztek egy óriási babérkoszorút, melynek piros-fehér-zöld szalagján e felirás díszlett : A névtelen hősöknek — a pápaiker. munkásegyesület. * Délután három órakor tartotta az állami tanítóképző-intézet nemzeti ünnepét, AZ intézet nagy tornacsarnoka szűknek bizonyult a kiözönlő nagy közönség befogadására, úgy hogy sokan az erkélyen foglaltak helyet, s onnan hallgatták végig a valóban szépen összeállított programmot. A programm legkitűnőbben sikerült számai az énekés zenekari számok voltak. Az ifjak fegyelmezettsége, zenei tudása ezúttal még inkább kitűnt, mert kép. növendékek: Major Kálmán, Pusztai Sándor és Demeter Konrád voltak a dirigensek. Különösen nagy és lelkesítő hatása volt az énekéé zenekar által együttesen előadott Kossuthnótának. Az előadott darabok mind magyarok voltak, tüzesek és szívhez szólóak. Jól sikerült szavalatokkal gazdagították a műsort: Szalisznyó Sándor, Nagy Imre és Nóvák Pál. Az emlékbeszédet Dobsa Árpád tartotta, a márciusi napok lendületes méltatása kapcsán szép szavakban áldozván a 48-as idők emlékének. Igen szép volt Vargha Lajos szólóéneke, melyet a közönség zajos tapsok között meg is ujráztatott. A közönség egy valóban lélekemelő hazafias ünnep hatása alatt oszlott szét. , * Ha kétszer akkora színházunk lenne, mint amekkora van, az éem lenne elegendő nagy, hogy magába fogadja azt a közönséget, mely a főisk. ifj. képző-társulat márciusi ünnepségén kiván jelen lenni. Már hetekkel az előadás napja előtt minden jegyet elkapkodnak s akik később jönnek jegyért, legfeljebb azzal vigasztalódhatnak, hogy majd felmennek az előadást követő bálra s a boldog jelenvoltaktól tudakozódhatnak az est sikeréről Hogy elismerő referálást kaptak, az kétségtelen. Élvezetes, szép színházi estét rendezett a képző-társulat idén is, mint mindig s idei estéjének érdekességet kölcsönzött, hogy egy teljes három felvonásos színművet is előadtak. Előbb azonban a főiskolai zenekar gyönyörködtette a díszes közönséget, Gáty Zoltán mesteri vezetése alatt remek összhangban adván elő részleteket Erkel Bánkbánjából. A klasszikus magyar zene minden szépsége érvényesült előadásukban, melybe hatásosan illeszkedett bele Seefranz Sándor szóló éneke, ki erővel teljes tenor hangján igen szépen énekelte el a Bordalt. Nagy páthosz nyilatkozott- meg Végh János Talpra magyar szavalatában. Mint egy a színdarab hangulatát készítették elő a következő szám : dalok a szomorú időből, miket Gáty Zoltán vezetése alatt az ifj. énekkar mély érzéssel és mély hatással adott elő. Kemechey Jenő „Emigráns

u c. szindarabja, melyet tavaly adtak először a nemzeti színházban, került ezután szinre. A darab, mely az elnyomatás korát markáns színekkel, erős hazafias szellemben eleveníti meg előttünk, premier volt a közönség nagy részének s már ez maga biztosította az érdeklődést. De biztosította és fenntartotta az érdeklődést a szereplők játéka is, kik nagy ambícióval iparkodtak megfelelni a darab által rájuk rótt meglehetős nehéz feladatnak. Szóljunk elsősorban a hölgyekről, s dicsérjük meg Kövi Angéla heroizmusát, amellyel a drámai anya szerepére vállalkozott ós máskor is bebizonyosodott színpadi rutinjával és kiváló előadó modorával diadalra vitte. A rendes műkedvelői színvonalon magasan felülemelkedett Kis Ilonka, kinek hazafias tirádái ép oly szépen sikerültek volt, mint az érzelmes jelenetei. Korszerű kosztümjei csak emelték játéka hatását. A német ajkú megyefó'nök - lány szerepében Zuna Rózsi hódított temperamentumával és ügyesen előadott magyar táncával. Kisebb szerepében tetszést aratott Kolbenhayer Jolán. A férfiak közül a címszerep személyesítőjének Ólé] Sándornak játékában sok drámai erő lüktetett. Alaposan átgondolt és szépen kidolgozott alakítást nyújtott Székely István a járási főnök intrikus szerepében, ehhez hasonló dioséretet érdemel Halka Sándor, ki a 60-as évek tipikus magyar ifját poéta-hajlamával és vidám kedélyével egyetemben pompásan testésítette meg ; igen jó jellemző tehetségének adta tanúbizonyságát Takács János a Börcsök Gyuri szerepében, Besse Lajos a Lilienthal főhadnagy szerepében adta bizonyságát deklamáló képességének. A kisebb szerepeket hasonlólag nagy gonddal töltötték be személyesítőik, akik névszerint Vendégh Lajos, Dienes Sándor (kacagtató végrehajtó volt), Hideg János, Orbán Jenő, Várady Károly, Bodor István és Rácz István mind hozzájárultak az előadás szép sikeréhez. Hogy taps és kihívás bőven volt, azt tán fölösleges említenünk, főleg az ifjúság lelkes szeretettel hivta újra meg újra a lámpák elé a szinész-kollégákat. Az evang. ifjúsági egyesület 14-én este tartott ünnepélyén az egyház tágas tanácstermében olyan nagyszámú közönség sereglett össze, hogy a később érkezettek be sem férhettek. Az ünnepi felolvasást Bélák Lajos főszolgabiró tartotta. A kitűnően sikerült felolvasásnak különösen a befejező része tett a közönségre nagy hatást, melyben a lelkes felolvasó nemes sovinizmussal buzdított a hazafiság szent eszméjének ápolására, s a közjóért való munkálkodásra. Az ügyesen összeállított műsorban a tanítóképző-intézet evang. növendékeiből alakított énekkar négy számmal (Fohász, Nemzeti dal, Nemzeti ima, Ima a hazáért), a leány-egyleti énekkar pedig egy számmal (Rákóczi-induló) szerepelt, s precíz előadásaikkal nagy gyönyörűségére szolgáltak a közönségnek, Bmely a Rákóczi-induló vérpezsdítő dallamát meg is ujráztatta. Erdélyi Zoltánnak Március 15. cimü szép költeményét Pál fi Margit szavalta el nagyhatással, Ludván Dezső a Nemzeti dal, Piri András a Március idusán, Dénes Sándor hatalmas organummal az Egy gondolat bánt engemet, Vajda István az Előre!, Makula Béla pedig A bujdosó levente cimü költeményeket szavalták. Mindnyájan méltó szereplői voltak a sikerült ünnepélynek, amelyen jelen volt Gyurátz Ferenc püspök is. Az alsóvárosi olvasókör szintén kegyeletes ünnepéllyel áldozott 15-én este a március dicső idusa emlékezetének. A kőmives-szakegylet összhangzatos kurucdalai után dr. Lakos Béla főgimn. tanár tartott mély és maradandó hatást keltett magas szárnyalású emlékbeszédet, melyben főleg a sajtó felszabadulásának történetével, Táncsics működésével és Petőfi szereplésével foglalkozott. Két sikerült szavalat (a Csényi Istváné ós a Nagy Pálé), valamint a kőmives szakegylet ujabb hazafias éneke egészítették ki a műsort, melynek végeztével a kör elnöke Lampérth Lajos h. polgármester mondott köszönetet a kör helyiségét zsúfolásig megtöltő nagy közönségnek megjelenéséért és nemes lelkesedéséért. A kath. kör a kath. gimnázium tanuló-ifjuságával egyetemben a márciusi nagy események emlékezetére folyó hó 19-én, vasárnap d. e. 11 órakor a gimnázium tornatermében hazafias ünnepélyt rendez, melyre a kör tagjait, a szülőket és az érdeklődőket szívesen látja a kör választmánya. Az ünnepély műsora: 1. Szózat. Énekli a közönség. 2. A magyar ifjakhoz, Petőfitől. Szavalja: Varga Rezső. 13. De gyönyörű nemzet, Palotássytól. Énekli a gimn. énekkar Szekeres Bónis vezetésével. 4. Apotheosis, Bajzától. Szavalja': Fábián Károly gimn. tanuló. 5. Nemzeti dal, Laugertől. Éuekli a gimn. énekkar Szekeres Bónis vezetésével. 6. Március 15-ike, P<

jtó'titó'l. Szavalja : Hladik Ferenc gimn. tanuló. 7. Ünnepi beszéd. Mondja : dr. Réthei Prikkel Marián, a kör társelnöke. 8. A haza, Pósától. Szavalja Simon Gyula gimn. tanuló. 9. Himnusz. Énekli a közönség. # A keresztyén munkás egyesület 1848 március 15-ik évfordulóját f. hó 19-én vasárnap este 6 órakor az egylet helyiségében hazafias emlék-ünnep keretében fogja megtartani, a következő műsorral : Himnusz. Éneklik az egyesületi tagok. Óda. Március 15. Szavalja: Csapó Antal egyesületi tag. Petőfi. Költ. Ábrányi E.-től. Szavalja : Hackli Ilonka. Költemény. Petőfitől. Szavalja: Varga Annuska. Ünnepi emlék-beszéd. Tartja : Bodor Aladár főgimn. tanár. Költemény. Szavalja : Lebhardt Gizuska. Előre! Szavalja: Hackli Laura. Nemzeti dal. Petőfitől. Szavalja Szőke Lajos egyesületi tag. Szózat. Éneklik az egyesületi tagok. * A kereskedő-ifjak szakegyesülete ma este rendez a Jókai-körben tánccal egybekötött hazafias ünnepet, a felsővárosi olvasókör vasárnap délután 4 órakor saját helyiségében, az imros-ifjak egyesülete pedig ugyancsak vasárnajf este 8 órakor a Jókai-körben tartja márc. 15-iki emlékünnepélyét. Ezen ünnepélyek műsorát már múlt számunkban közöltük. * A szociáldemokraták mint minden évben, az idén is rendeznek Petőfi-emlékünnepet, s holnap, vasárnap délután megkoszorúzzák a szabadság lánglelkü dalnokának a Petőfi-utcában levő emléktábláját. Az ünneplők d. u. 2 órakor gyülekeznek a Széchenyi-téren, s onnan fél 3 órakor elindulva, a Fő-utcán keresztül vonulnak az ünnepély színhelyére, hol alkalmi szavalatok és szónoklat kiséretében koszorúzzák meg az emléktáblát. A szónoklatot valószínűleg Barsi József győri hirlapiró tartja. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A szinügyi bizottság folyó hó 13-án ülést tartott, amelyen a beteg polgármester helyett Lővy László dr. elnökölt. A bizottság Micsey színigazgatónak azzal a kérelmével foglalkozott, hogy tekintettel arra, hogy idén teljes téli társulatával és 16 tagu katona-zenekarával vonul be Pápára s így kiadásai a rendesnél jelentékenyen nagyobbak, engedtessék meg neki, hogy a rendes helyárakat 20%-kai felemelhesse. A bizottság behatóan foglalkozott e kérelemmel s bár az indokokat méltányolta, csupán annyit engedett meg, hogy vagy a két első sorban az árak 40—40 fill.-rel, a földszinti páholyoknál pedig 1 — 1 koronával emeltessenek minden előadásra, vagy pedig — amit szintén kért Micsey — e helyett inkább 3 újdonság-előadást általánosan felemelt helyárak mellett tarthasson. A bizottság a közönség hangulatával inkább az utóbbi módot találta megegyezhetőnek s Micsey színigazgató tényleg ezt is választotta s elállott a mindennapra tervezett belyár-emelés gondolatától. A bizottság egyébként