Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-12-30 / 52. szám

Nem véne, még az ifja sem, mi Akkor volt Pápán, amidőn Nem Ő, az új szellem vonult be Ujjongó zaj között, dicsőn. Mert Ő? Öt hát megválasztottuk És ünnepelte próza, dal, A mig egy hir nem érkezett meg A keleti szél szárnyival, Egy kisded hir: „Ő minket itt hagy Nem hittük. S jött bucsú-irat S Q itt hagyott minket valóban, Mint szent Pál az oláhokat. De távozott bár, az a szellem Amelynek ő volt eszköze, Az itt. maradt végleg közöttünk, Bár ő Szegedre költöze. A szellem él, idők lehére Támadt s örökre itt marad, Új szellem, a te érdemed, hogy Százak megtértek általad. Ma nem csupán azok, kik akkor Az év első havában itt Hívőn először göngyölék ki A függetlenség zászlait, Állnak mögöttök, állnak ezren, Falanx a sor, szilárd a vár. Meg nem dől, zúduljon reája Nyugat dúló viharja bár! Testvérviszály, ez ősmagyar baj Egyszer próbálta bontani, De higyjük — a hit az erőt ád — Hogy elszálltak már árnyai. Szilárd a vár, mint az időben, Mikor honért hullott a vér S innen hódítá meg Dunántúlt A félszemű Bottyán vezér . . . Az ó-esztendő krónikása Beszámolt arról, mit tudott, Amért kiesett tónusából, Kér és remél bocsánatot. Jól tudja ő, hogy tiszte: tréfa S hogy „tarka" itt ez a rovat, De a letűnt év hangulatja, Az csalta ki e hangokat. a jeles irók egész tábora, városunk minden kiválóbb tollforgatója támogat bennünket. Lapunk hasábjai továbbra is nyitva állnak mindenki számára, aki közérdekben a nyil­vánosság előtt szót emelni óhajt. Kiváló tisztelettel a PÁPAI HÍRLAP szerkesztősége és kiadóhivatala. André. Boldog új-évet kívánunk kedves olvasóinknak és munkatársainknak. Előfizetési felhívás. Jelen számunk utolsó ez évben: a következővel megnyitjuk a »Pápai Hirlap« harmadik évfolyamát. Az új-év küszöbén jzattal és csizmával illetve cipővel a a kicsinyeket HETI ÚJDONSÁGOK. — A Petőfi-társaság új tagja. Lampérth G'' át, a poétát, az irót a Petőfi társaság tagjává választották. Országszerte ismerik Lampérth nevét, szeretik költészetét, melyből a régi magyar nemes szellem áramlik felénk, országszerte keltett tehát örömet a választás hire. De a legnagyobb örömet Pápán keltette, mert hisz Lampérth Géza első sorban a mienk, itt az Ősi kollégium kebelében kezdte meg költői munkásságát és szívbéli von­zalmát ma is hiven őrzi városunk iránt. Baráti szivvel, lelkes örömmel köszöntjük őt költői érde­meinek dicsőséges elismerése alkalmából! — A vásártér ügyében f. hó 27-én az O. M. K. E. és az Ipartestület kiküldöttei együttes értekezletet tartottak Krausz József N. keresk tanácsos elnöklete alatt. Az értekezleten a vásártér ügyét beható megvitatás tárgyává tették s elhatá­rozták, hogy konkrét javaslataikat memorandum formájában terjesztik a városi képviselőtestület elé. Áddig is, mig a kérdés végleges megoldást nyer, óhajtandónak tartják, hogy a vásártér régi helyén tartassék meg. — Halálozás. Részvéttel vettünk hirt Cser­nussálc András cs. és kir. számvevő főhadnagy f. hó 22 én élete 44. évében Ihásziban történt el­hunytáról. A megboldogultat Pápán Bzámosan ismerték és rokonszenves egyéniségéért kedvelték. Temetése e hó 24-én vasárnap délután folyt le Pápán nagy katonai pompával. A gyászszertartáson jelen volt az ihászi csikótelep parancsnoksága, melynek kötelékébe az elhunyt főhadnagy tartozott, teljes számban az altiszti személyzettel egyetemben, továbbá megjelent a helybeli honvéd huszárezred egész tisztikara s nagyszámú polgári gyászközönség. Csernussák főhadnagy halálát neje szül. ííeubauer Ilona, két kis gyermeke és édes anyja gyászolja. — Karácsonyfa-ünnepély. A múlt számunk­ban már említett karácsonyfa ünnepélyeken kívül f. hó 24-én d. e. 11 órakor a Perutz-testvérek „Pápai Magyar Textilgyára" is tartott karácsonyfa­ünnepélyt. Ez alkalommal a gyár alkalmazottai által ez év február 25-én rendezett bálnak tiszta nyereményéből 11 szegény fiúgyermeket ós 15 szegény leánygyermeket láttak el teljes téli ruhá azzal a kérelemmel fordulunk lapunk tisz­telt olvasóihoz és barátaihoz, hogy a Pápai Hírlapot, Pápa város és Veszprémvármegye közügyeinek e független orgánumát előfize­téseikkel támogatni szíveskedjenek. Program­munkat ismeri a nagyközönség. Szabad szellemű, minden irányban független sajtó­orgánum vagyunk, mely a város és vármegye igaz közérdekeiért küzd, küzd a demokrati­kus alapon nyugvó társadalmi létért, a magyarság szent ügyéért, Pápa város és Veszprémvármegye előrehaladásáért. Küzdel­münkben mindenkor a tisztesség fegyvereit használjuk : a felvilágosítást, a meggyőzést; a személyeskedés nemtelen intenciói soha nem vezetik tollúnkat. Ily irányú munkássá­gunkat — ezt büszkén mondjuk el — a nagy közönség megértette és ritka lelkese­déssel méltányolta. Rajta leszünk, hogy a megszerzett bizalmat erősítsük, közönségünk szeretetteljes ragaszkodását továbbra is ápol­juk és fenntartsuk. — Közönségünk méltá­nyolta lapuuknak valódi irodalmi színvona­lát, rovatainak változatosságát, tartalmassá­gát és hírszolgálatunk megbízhatóságát. Becsvágyunk marad ezentúl is, hogy az e tekintetben hozzánk fűzött várakozásokat teljes mértékben kielégítsük. E munkánkban süteménnyel is megajándékozták. — Bodor Aladár versei. A poétának, ki karácsony ünnepére első kötetét bocsátotta a nagyközönség elé, nevét, tehetségét jól ismerik e lapok olvasói. Lapunk tárcarovatában jelent meg azoknak a verseknek jórésze, mik most kötetbe gyűjtve hivatva vannak arra, hogy Bodor Aladár nevét az egész országban ismertté tegyék. Leg­közelebbi számunkban közöljük a verskötet rész­letes ismertetését. — Kinevezés. Dr. Osztermann Gyula tart. m. kir. honvéd hadnagyot a cs. és kir. közös hadügyminiszter dijas hadbiró-gyakornokká nevezte ki. Osztermann Gyula ezelőtt ügyvédjelöltként működött városunkban s az itteni fiatalságnak volt közkedvelt tagja. — Kongregánisták felavatása. Nagy ünne­pélyességgel történt az irgalmas nó'vérek középiskolai s képezdei növendékeinek Mária kongregációjába a felvétel. Kriszt Jenó' plébános és kongregációi igaz­gató vezetése alatt megtartott értekezlet után igen szépen sikerült egyesületi ünnepély volt. Másnap nagy közönség jelenlétében lélekemelő' volt a fölvé­tel. A napokban pedig megválasztják a kongregációi tisztviselőket, 1906. évi jan. 5-én, 6-án és 7-én, mire Gusich Alajos lazarista atya lelki gyakorlatokat tart a kongregánistáknak és 8-án reggel lesz a közös szent áldozás. — Eljegyzés. Klein Sándor kereskedelmi ügynök, f budapesti Viktória-gőzmalom képviselője Sopronban, eljegyezte Weltner Etelka úrhölgyet, Weltner Jakab leányát. — Műkedvelői előadás. A keresztény munkás­egyesület karácsony napján tartott műkedvelői szinielőadásának kitűnő sikere volt. Értjük ezt úgy a külső— anyagi —, mint a belső — erkölcsi — sikerre vonatkozólag. Az előbbit fényesen doku­mentálta a „telt ház", az utóbbit a kitűnő előadás, melyet a szereplők nyújtottak úgy egyenként, mint összesen. A szereplőkről lévén szó, első sorban is ki kell emelnünk Török biróné személyesítőjét, Tóth Gizikét, aki olyan kedvesen, temperamen­tumosán játszott, hogy Tháliának akárhány hiva­tásos papnője megirigyelhette volna tőle. De játékánál talán még sikerültebbek voltak kellemes, lágyan csengő hangján előadott dalai, amelyek jóval felülemelkedtek a műkedvelőiség szinvonalán. Volt is érette taps és újrázás bőven. Török bíró­nak komoly, a féltékenységben is méltóságteljes egyéniségét Wohlmuth Lajos mutatta be élethűen. Játéka minden tekintetben sikerült volt. Hason­lólag nyilatkozhatunk Szőke Lajosról (Csillagh Pál), aki — műkedvelőre nehéz feladatot rovó — szerepének érzelmes jeleneteit szépen, átgondoltan játszotta meg, s dalait mély érzéssel, szivhez szólóan adta elő. Peták János vén huszár káplárt Dénes Ferenc személyesítette, a tőle megszokott ügyességgel. Pattogós kiszólásai gyakran meg­kacagtatták a közönséget. A kisebb szerepekben jól megállották helyüket: Csapó Antal (Pennás Muki) Balogh Károly (Hájas Muki), Herczeg József (Kósza Gyurka), Csitkey István (huszár­kapitány és pedig fess, délceg huszárkapitány), Tóth Julis (Suták Kata) ifj. Schlosszer István (Lajcsi cigány), de különösen Lehhárdt Gizuska (gyalogpostás), aki rövid szerepében is olyan kedves, olyan ügyes volt, hogy zajos tapsokra ragadta a közönséget. A többi szereplők, akik szintén csak dicséretet érdemelnek, a következők voltak : Kende Julis : Fóris Károlyné ; Menczi: Tóth Juliska; Boros Dani: Szalay Lajos; Első kisbíró: Antal Lajos; Második kisbíró: Varga József; Öreg béres: Fóris Károly; Jóska, kocsis: Nagy Péter; Panni: Tóth Erzsike; Kati: Burucs Erzsi; Egy legény: Milletics Ferenc; Egy leány: Csapó Erzsike; Lakatos inas: Móricz Sándor. Végül meg kell emlékeznünk Kupecz Gyuláról, a darab betanítójáról és rendezőjéről, valamint az énekek betanítójáról Széptóth. Jánosról, akiknek buzgó fáradozása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az előadás olyan szép sikert aratott. — Előadás után a műkedvelői társaság vacsorára az egyesület helyiségében jött össze, hol kedélyes hangulatban jó ideig együtt maradtak. — Mint értesülünk, a munkás egyesület, felbuzdulván a szép sikeren s engedve a közóhajnak, a darabot mérsékelt hely­árak mellett legközelebb megismétli. Előjegyzése­ket már most elfogad Kis Tivadar könyvkereskedése. — Állat az emberben. Embert ölni a szere­tet ünnepén, szent karácsony napján ! — lehet-e ennél borzasztóbbat elképzelni. Elképzelni nem, de megtenni igen, amint megtette azt az a két való­sággal állattá sülyedt ember, aki nemcsak ölt, de valósággal kéjelgett a vérben — karácsony napján. Német Istvánnak és Német Sándornak hivják azt a két bestiális embert, akik e hó 26-án az Ugod melletti Diós pusztán egy cselédtársukat Tóth Károlyt, aki a köztük és egy leány között felme­rülő civakodásban békítőnek lépett fel — való­színűleg valami régi boszú kifolyásaként — előbb késsel összeszurkáltak, majd midőn már védekezni nem tudott, járomszöggel agyonverték és félig holt állapotában összevagdalták. Bestiális szenvedélyük annyira elragadta őket, hogy még két cselédtársu­kat, akik a szerencsétlen áldozat segítségére siettek szintén összeszurkálták s egyiknek kezét is letörték íme mivé sülyedhet az Isten legdicsőbb teremt­ménye, állatabbá az állatnál! A gyilkosokat letar­tóztatták 8 a pápai járásbíróság fogházába kisérték. Már egyszer állottak véres verekedésért a földi igazságszolgáltatás előtt, de akkori bünük után nem a javulás, hanem — mint látható — a teljes sülyedés következett be. — Köszönetnyilvánítás. Kluge Károlyné a jót. nőegylet szegényei számára 8 drb. nagy és 8 drb. kisebb kötényt volt kegyes ajándékozni. A nagylelkű adományozónak hálás köszönetét nyilvá­nítja Sült Józsefné elnök. — Famunkások táncvigalma. A pápai fa­munkások szakegyesülete megalakulása óta első táncvigalmát karácsony napján tartotta a Jókai­kör helyiségében. Az ifjú egyesület ezen első nyil­vános szereplése igen szép sikerrel járt, amennyiben nagyszámú közönség j lent meg a kedélyes mulat­ságon. A műsor első pontja Barsi József győri lapszerkesztő érdekes és tanulságos szabad elő­adása volt, amelyben a kapitalizmus fejlődését tárgyalta a hallgatóság figyelmét lebilincselő tartal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom