Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-12-16 / 50. szám

II. évfolyam 50. szám Pápa, 1905. december 16 Szerkesztőség: Jókai Mór utca 60. szám. Előfizetési árak: Egész évre 12, félévre 6, negyedévre 3 K. Egyes szám ára 24 fillér. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: írn- KŐRÖS ENDRE. Kiadóhivatal: Petőfi-utca 13. szám, főiskolai nyomda. Előfizetések és hirdetések felvétetnek Kis Tivadar, Kohn Mór fiai és Wajdits Károly urak üzletében is. Városi képviselők választása. Pár hét múlva ismét választás lesz városunkban. Kétségen kívül nem oly izgalmas, nem oly mély hullámokat verő, mint az a két választás, ami ez év folyamán már volt s amiből egyelőre — ha csak a hatalom máskép nem akarja — nekünk már elég is volt, de azért szintén nagyjelentőségű, fontos választás. A hat év előtt választott városi képviselők mandátuma jár Je ez év végével, ezek kiegészítve a lakosság növekvő számának megfelelőleg ujakkal, kerülnek új választás alá. Összesen 52 városatya, a képviselőtestület Y4 részénél több. Fele a képviselőtestületnek tudvalevőleg nem kerül választás alá, a legtöbb adót fizetők virilis jogon lévén tagjai. Sokan a született főrendekkel szokták a viríi's intézményt összehasonlítani. Készünkről csak külsőségekben találunk egyezést a kettő között. Lényegileg két lényeges különbséget látunk, az egyik az, hogy a képviselőtestületi virilis tagság nemcsak a velünk született jognak (vagyonnak) dukál, hanem kijár annak a vagyonnak is, amit becsületes munkával valaki maga szerzett s ez a különbség a virilisséget mégis csak polgáribb intézménnyé teszi a főrendiháznál. A másik különbség már a főrendek javára szól. A főrendiházat némelyek bizonyos mérséklő konzervativizmusa miatt becsülik, joggal-e, jogtalanul, most ne vitassuk, s mit látunk akárhány képviselőtestületben? Azt, hogy éppen a virilis joguak visznek bele egyes városokat a nagyon merész haladás nevében nyaktörő vállalatokba.. Térjünk azonban át a választott képviselőkre. Azokra, akik a polgárság bizalmából kerülvén a képviselőtestületbe, kétszeres kötelességüknek kell, hogy ismerjék képviselői működésükkel valóban a közügyet szolgálni. Ha a múlt tapasztalataiból tanúságot akarnánk leszűrni, akkor bizony elmondhatnók, hogy ezt a kötelességet nagyon sokan azok közül, akiket nem a bizalom, de a jog vitt be a képviselőtestületbe, különben teljesítették, mint azok, akiket az «aranyo8 népkegy» juttatott be a városháza nagytermébe. Es ez, ha • gyík rész szempontjából örvendetes, a másikéból annál sajnálatosabb. Végre is, ha valaki áhítozik a városatyaság dísze, méltósága után, akkor ismerje a városatyasággal járó kötelességekét is. Sőt ne csak ismerje, gyakorolja is! Ha pedig gyakorolná, akkor nem tátouganának éppen a legfontosabb ügyek tárgyalásánál üresen a képviselőtestületek széksorai s nem telnének meg csupán akkor, ha valami hangzatos jelszó dobatik ki a piacra, vagy ha — tisztviselő-választás van. Ebben, ebben az egyben nagy a mi képviselőtestületünk. Választásra felvonul teljes számban; virilisek, választottak, ifjak és aggastyánok, kereskedők, iparosok, fölttmívesek, ügyvédek, tanárok stb. akkor mind ott vannak s egy cédula leadásával fizetnek a bizalomért, amivel hat esztendő tartamára őket a közönség kitüntette. A kötelességteljesítés tehát az az első, amit mi a v. képviselőktől elvárunk. A választás előtt tehát azt vegyék első sorban számba a választók, kik teljesítették a lefolyt ciklusban híven kötelességüket, s kiben találnak egyéni biztosítékot arra, hogy új tag gyanánt jutván a képviselőtestületbe kötelességét híven fogja teljesíteni. A hív kötelességteljesítés fogalmába persze mi beletai lozandónak tartjuk az önzetlenség fogalmát is. Olyan képviselőkre van szüksége e városnak, kik nem'a saját egyéni vagy akár oszta] 'rdekét, hanem kizárólag a város egészének közérdekét tartják szemük előtt s ezért küzdenek teljes erejükből. Rátermettség, tudás, tisztes polgári jellem, önzetlenség, tevékenység, — keressék ezt a választók a megválasztandó képviselőtestületi tagokban; hogy mit ne keressenek, hogy mi ne irányítsa a választási küzdelmet, arról talán még lesz alkalmunk kellő időben elmélkedni. Városi képviselők választása. Pár hét múlva ismét választás lesz városunkban. Kétségen kívül nem oly izgalmas, nem oly mély hullámokat verő, mint az a két választás, ami ez év folyamán már volt s amiből egyelőre — ha csak a hatalom máskép nem akarja — nekünk már elég is volt, de azért szintén nagyjelentőségű, fontos választás. A hat év előtt választott városi képviselők mandátuma jár Je ez év végével, ezek kiegészítve a lakosság növekvő számának megfelelőleg ujakkal, kerülnek új választás alá. Összesen 52 városatya, a képviselőtestület Y4 részénél több. Fele a képviselőtestületnek tudvalevőleg nem kerül választás alá, a legtöbb adót fizetők virilis jogon lévén tagjai. Sokan a született főrendekkel szokták a viríi's intézményt összehasonlítani. Készünkről csak külsőségekben találunk egyezést a kettő között. Lényegileg két lényeges különbséget látunk, az egyik az, hogy a képviselőtestületi virilis tagság nemcsak a velünk született jognak (vagyonnak) dukál, hanem kijár annak a vagyonnak is, amit becsületes munkával valaki maga szerzett s ez a különbség a virilisséget mégis csak polgáribb intézménnyé teszi a főrendiháznál. A másik különbség már a főrendek javára szól. A főrendiházat némelyek bizonyos mérséklő konzervativizmusa miatt becsülik, joggal-e, jogtalanul, most ne vitassuk, s mit látunk akárhány képviselőtestületben? Azt, hogy éppen a virilis joguak visznek bele egyes városokat a nagyon merész haladás nevében nyaktörő vállalatokba.. Térjünk azonban át a választott képviselőkre. Azokra, akik a polgárság bizalmából kerülvén a képviselőtestületbe, kétszeres kötelességüknek kell, hogy ismerjék képviselői működésükkel valóban a közügyet szolgálni. Ha a múlt tapasztalataiból tanúságot akarnánk leszűrni, akkor bizony elmondhatnók, hogy ezt a kötelességet nagyon sokan azok közül, akiket nem a bizalom, de a jog vitt be a képviselőtestületbe, különben teljesítették, mint azok, akiket az «aranyo8 népkegy» juttatott be a városháza nagytermébe. Es ez, ha • gyík rész szempontjából örvendetes, a másikéból annál sajnálatosabb. Végre is, ha valaki áhítozik a városatyaság dísze, méltósága után, akkor ismerje a városatyasággal járó kötelességekét is. Sőt ne csak ismerje, gyakorolja is! Ha pedig gyakorolná, akkor nem tátouganának éppen a legfontosabb ügyek tárgyalásánál üresen a képviselőtestületek széksorai s nem telnének meg csupán akkor, ha valami hangzatos jelszó dobatik ki a piacra, vagy ha — tisztviselő-választás van. Ebben, ebben az egyben nagy a mi képviselőtestületünk. Választásra felvonul teljes számban; virilisek, választottak, ifjak és aggastyánok, kereskedők, iparosok, fölttmívesek, ügyvédek, tanárok stb. akkor mind ott vannak s egy cédula leadásával fizetnek a bizalomért, amivel hat esztendő tartamára őket a közönség kitüntette. A kötelességteljesítés tehát az az első, amit mi a v. képviselőktől elvárunk. A Vármegyei közgyűlés. — 1905 dec. 10—11. — Veszprémvármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 10-án és folytatólag 11-én tartotta rendes téli közgyűlését. A közgyűlésről, melynek politikai jelentőséget kölcsönzött a vármegyének az alkotmányvédő küzdelemhen hozott újabb nagyfontosságú határozata, a következő tudósítás számol be : Roller Sándor alispán megnyitván a gyűlést s üdvözölvén a szép számban megjelent bizottsági tagokat, meleg szavakban parentálta el a mult hóban elhunyt Szalay Ferenc várpalotai ev. esperest, ki a törvényhatóságnak agilis tagja.volt. Emlékét jegyzőkönyvben örökítették meg. Majd jelentést tett az előző napon megtartott számonA „PÁPAI HIRLAP" TÁRCÁJA. FÖLDI VIGASZ. Felhő, oly nagy sohse támad, Hogy. örökké borongjon, Nincs oly sötét, nehéz bánat, Hogy széjjel ne oszoljon. Felhő, amely el nem szállhat, Megered és leszakad. Sziv, mely nyugvást nem találhat, Fájdalmában meghasad. Aztán szépen mindenképpen Csend, nyugalom, béke lesz. ... A fövig asz itt az éppen: Hogy mindennek vége lesz! Lampérth Géza. Bohém ÖtletIrta: Szabó Aurél. Ács Gerő mindennap megvette a két vizes zsemléjét éa beballagott a minisztériumba. Nem | fogok arról irni, hogy mit körmölt a minisztérium-1 ban és mekkora karriért csinált ottan, csak azt árulhatom el, hogy a karriér csináláshoz igen szegény ördög volt, meg nagyon szókimondó. ő se tudta, hogy miért is megy mindennap a hivatalába, de az valószínű volt előtte, hogy meg fog penészedni, mint a régi akták, ha meg nem házasodik. Még fiatal volt és bohém is, de érezte, hogy nem birja azt a könnyű életet sokáig. A lábai nehezebbek lettek, lépcső helyett a liftet használta, szóval veszedelmesen haladt az agglegények komoly és örömtelen gárdája felé, ami egy csöpp örömmel se töltötte él még elég fiatal lelkét. Tehát meg kell házasodni. Ez volt az ő nagy problémája, amit meg kellett fejtenie. I. Keöd Barnabásnak szépséges két leánya vala. Az egyiket, Margitot, két éve vette el Peley Dániel, a beréndi szolgabíró. A másik leány, Sarolta, még pártában volt és romantikus nyelven szólva husz tavaszt látott. Ács Gerő szerette, még fiatalkori szerelme volt, akit nem mostak ki újabb, frisebb és élénkebb szerelmek. Mondhatni, hatalmas termetű leány volt « barna Sarolta, szabályos arcú, beszédes szemű leány, ÉN IS. . . En is gőzkocsin utazom És nem ósdi batáron, Égyszer-másszor túl is azon A szép hármas-határon. De arról nem tehetek: Hogy a lelkem csak itt lakik, Idegen fény el nem vakít, Es igazán — szivböl, tisztán Csak egy hazát szeretek. Figyel szemem és elmém is Gazra úgy, mint virágra, Szert tehetnék könnyen én is Egy újmódi gitárra. De arról nem tehetek: Hogy szemétdomb nem világom, Hogy csak a jót s szépet látom Régi lanton — magyar hangon Amikor dalt pengetek. FÖLDI VIGASZ. Felhő, oly nagy sohse támad, Hogy. örökké borongjon, Nincs oly sötét, nehéz bánat, Hogy széjjel ne oszoljon. Felhő, amely el nem szállhat, Megered és leszakad. Sziv, mely nyugvást nem találhat, Fájdalmában meghasad. Aztán szépen mindenképpen Csend, nyugalom, béke lesz. ... A fövig asz itt az éppen: Hogy mindennek vége lesz! Lampérth Géza. Bohém ÖtletIrta: Szabó Aurél. Ács Gerő mindennap megvette a két vizes zsemléjét éa beballagott a minisztériumba. Nem | fogok arról irni, hogy mit körmölt a minisztérium-1 ban és mekkora karriért csinált ottan, csak azt árulhatom el, hogy a karriér csináláshoz igen szegény ördög volt, meg nagyon szókimondó. ő se tudta, hogy miért is megy mindennap a hivatalába, de az valószínű volt előtte, hogy meg fog penészedni, mint a régi akták, ha meg nem házasodik. Még fiatal volt és bohém is, de érezte, hogy nem birja azt a könnyű életet sokáig. A lábai nehezebbek lettek, lépcső helyett a liftet használta, szóval veszedelmesen haladt az agglegények komoly és örömtelen gárdája felé, ami egy csöpp örömmel se töltötte él még elég fiatal lelkét. Tehát meg kell házasodni. Ez volt az ő nagy problémája, amit meg kellett fejtenie. I. Keöd Barnabásnak szépséges két leánya vala. Az egyiket, Margitot, két éve vette el Peley Dániel, a beréndi szolgabíró. A másik leány, Sarolta, még pártában volt és romantikus nyelven szólva husz tavaszt látott. Ács Gerő szerette, még fiatalkori szerelme volt, akit nem mostak ki újabb, frisebb és élénkebb szerelmek. Mondhatni, hatalmas termetű leány volt « barna Sarolta, szabályos arcú, beszédes szemű leány, Divatáruház unk összes osztályaiban az egész évről felhal- "Wl Q Y*G /"I áIt/^I r mozott legfinomabb s remek választékú összes női kelme, XXJLCvLX (A)%jL\5liUlíd/ U férfi gyapjúszövet, flanell, parget és mosóáru- bámulatos olcsó árakon árusítjuk ki. A maradékok eladása — hetivásárok kivételével -— naponta történik. KRAUSZ JÓZSEF 91. FIA ÉS TÁRSA dfvatáruliáza.