Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-12-02 / 48. szám

lyozása érdekében csatlakoztak a Zalamegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezéséhez, mire azután az ülés véget ért. * Az arató- és munkás sztrájk elhárítására, illetve leküzdésére vonatkozó s fenti tudósításban foglalt javaslatokat a gazd. egyesület az ország Összes gazdasági egyesületeihez megküldi, hogy e tárgyban az összes gazdasági egyesületek egyöntetű javaslattal járuljanak a törvényhozás elé. A javaslatokban megnyilatkozó — munkaadót és munkást egyaránt respektálni kívánó — tendencia méltó a teljes elismerésre. Csupán egy javaslat: a karhatalomnak dologba állítása olyan amely még egyrészt nem egykönnyen kivihető, másrészt - szociális (ne tessék félreérteni : nem szociálista) szempontból fogva fel a kérdést — némileg igazságtalannak is látszik. A katonaság nak más célja, mintsem, hogy dolgozzék ; a hazát védeni, szükség esetén a rendet fenntartani a kötelessége, arról nem tudunk, hogy a reglama a magánmunkák végzését is előirná vagy akárcsak eltűrné is. Aztán valljuk meg, van is benne némi igazságtalanság, ha a sztrájk alkalmával egymással szemben álló két fél mindegyikének filléreiből fenntartott katonaság az egyik fél magán szolgála tába lép. Ameddig a köz érdeke, az állami rend szempontja kívánja, addig menjen el a karhatalom, tovább azonban nem. Ám a dolog úgy áll, hogy ha a többi javaslatok mind megvalósulnak, ha mindenekben a méltányosság és emberiesség szelleme fog meg nyilatkozni, akkor a javaslat utolsó pontjára nem lesz szükség. De viszont akkor még a mesterséges lázításoknak sem lesz soha semminémű sikere. Theologusok hangversenye. Múlt hó 25-én a reform, hittanhallgatók az „Arany Griff"-szálloda nagytermében minden tekintetben fényesen sikerült mulatságot rendeztek. Nekünk úgy tetszett, hogy mindaz a szép, mi kellemes benyomásokat, emlékeket hagyhat a szívben, e szép hangversenyben s táncmulatságban jelen volt. A hangverseny minden pontja fényesen sikerült. Gáty Zoltán, Rácz Dezső és Popovics Géza tanárok előadásában került a közönség elé Huber Károly: Hunyadi László c. nagy ábrándja. Gáty Zoltán és Rácz Dezső tanárok művészi játékát már sokszor volt alkalmunk méltányolni e lap hasábjain. Popovics Géza tanárról pedig reméljük, hogy több alkalomban részesíti szép zongora-játékának élvezetében a zenében gyönyörködőket. A felolvasásról, melyet lapunk szerkesztője tartott, e lap hasábjain az ő kívánatára nem lehet elismerőleg Írnunk. Titánia c. elbeszélése oly társadalmi osztályokba vezette a hallgatóságot, melyek éppen a rajz biztossága folytán már ismerőseknek tűntek fel előttünk. A poézis, az ideálizmus győzelme, melyet oly szeretettel rajzol a szerző, nagyon jól érintette a hallgatóságot. Vikár Erzsi kisasszony zongora-játékáról csak elismerőleg Írhatunk. Biztos és világos játékmodora a közönség zúgó tapsviharát érdemelte ki. Coppé szép, költeményét szavalta ezután nagyon szépen Olé Sándor theologus. Némely részletet oly meglepő reálizmussal adott elő, hogy szinte magával ragadta a hallgatóságot. Dacára annak, hogy a theologusok 10 tagú énekkarának ép a magánénekese küzdött kissé fizikai nehézségekkel, mégis e pont is kellemes szórakozást nyújtott a hallgatóságnak, amiben nagy része van Rácz Dezső kiváló karvezetői tehetségének! Külön meg kell még említenünk Kiss Ilonka nagy sikert aratott szavalatát. A meghivó-jegyen szavalati darabja gyanánt valami monológ volt ugyan jelezve, de annál kellemesebb volt a közönség meglepődése, mikor Tennyson gyönyörű költeményét, a „Május-királynőt" szavalta az érzelmek kitűnő színezésével s a költemény minden finomságának pompás tolmácsolásával. A programm végső pontja Füredi és Lángó zenekarának szép játéka volt. Rossini Teli Vilmos c. operájának egy részét játszották nagy ügyességgel. A hangverseny kissé mélyen benyúlt az éjszakába. De mikor a táncra hívogató magyar nóták felcsendültek, akkor a kedves és szép leánysereg annál nagyobb hévvel látott neki a táncolásnak. A táncosok nagy számban s emelkedett hangulatban járták egész hajnalig. Az alábbiakban közöljük a jelen volt hölgyek névsorát: Asszonyok: Cserkuthy Sándorné, Fábián Gáborné (Köveskálla), Faragó Jánosné, özv. Farkas Kálmánné, Gál Jánosné, Hammer Károlyné, dr. Horváth Józsefné, Horváth Károlyné, Jakabházyné Bátky Mária, Kaszás Dezsőné (Köveskáll)a, Kis Imréné (Egyed), Kis Józsefné, Kis Tivadarné, Kiss Vilma, dr. Kőrös Endréné, Polonyi Gyuláné, Resch Lajosné. Seregély Béláné (Mezőlak), özv. Valkó Lajosné, özv. Vikár Kálmánné. Leányok. Aebersöld Leopoldina, Beregszászy Laura, Cserkuthy Ilonka, Cserkuthy Zsófi, Csizmadia Jolán, Fábián Etelka (Köveskálla), Farkas Gizi, Gál Iluska, Hammer Miczi, Horváth Miczi, Jagodits Paula (Budapest), Jerffy Hermin, Kaszás Linka (Köveskálla), Kis Ilonka, Kis Irén (Egyed), Losonczy Ilonka, Magda Emilia, Markhot Angéla, Pintér Erzsi, Polonyi Mariska, Resch Margit, Takács Ida, Vikár Böske, Vikár Nelli, Zadák Etel. A francia négyest 24 pár táncolta. Krónikás. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A magyar városok pótadója. A városi háztartás mérlegében mutatkozó esetleges hiány fedezésére tudvalevőleg a községi pótadó szolgál, melyet az összes egyenes állami adók után százalékos aráuyban vetnek ki. Erre való tekintettel az állami pénzügyigazgatás az adókivetésről akként gondoskodik, hogy az állami egyenes adók az év első felében vettessenek ki a következő évre, hogy így az év utolsó negyedében készülő városi költségvetés kész adatokkal számolhasson. Az ex-lex folytán ebben a helyzetben most változás állott be. Az ex-lex folytán ugyanis az állami adókivetési műveletek szüuetelnek és így a városi pótadót most az 1906. évre nem az 1906-ra előirányzott eg}

renes állami adók összeségéhez viszonyított százalékos arányban számították ki, hanem az 19Q4. évre szóló állami adókivetés alapján. Mig tehát az 1906. évi állami költségvetés hiányzik, addit^ az 1906. évre nemcsak a városok költségvetése, de az egyes városokban kivetendő pótadó mérve is m*-g vau állapítva, tekintet nélkül arra, hogy az 1906. évre utólagosan mint fognak alakulni az állami adóviszonyok. Az egyes városok pótadójának nagyságáról a következő kimutatás számol be. Város Pótadó 7o -a Albertfalva 45-2 Arad 65 Aszód 48 Beszterczebánya ... 36 Brassó 22 Czegléd 66-87 Debreczen 28 Deés 57 Déva 35 Erzsébetfalva 48 Erzsébetváros .... 6 Galgócz 55 Győr. 62 Kismarton 62 . Kőszeg . 51 Losoncz 37 Mohács . . '. 26 Város Pótadó %-a Moór 40-5 Nagykőrös ...... 37 Nagyvárad 28 Pápa 52-7 Pécs 47 Rákosszentmihály . . 65 Selmeczbánya .... 68 Sopron 75 Szatmár 49 Szeged. 50 Szered 51 Szilágysomlyó .... 35 Temesvár 35 Torda 5 Újvidék 74 Vácz 40 Zenta 24 A kimutatásban felsorolt 34 város pótadójának összege 1499, mely szám a városok számával osztva, 44*07%-os átlagot ad, azaz a magyarországi városi pótadó átlaga 44-07 °j

0. Ez az országos átlag igen magas, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy jóformán alig található Magyarországon olyan város, melynek polgárai pótadót ne fizetnének. Azok a városok, ahol pótadó kivetésre szükség nem volt, mert a mérleg egyenleggel zárult, azaz a bevételek fedezték a kiadásokat, a következők : Nagybánya, Óbecse, Szekszárd. Fölösleggel záruló mérleget országszerte alig találunk. E tekintetben Felsőbánya szabad királyi bányaváros áll előtérben, mely költségvetését az 1906. évre 328 K felesleggel zárta. A város eddig is felesleggel dolgozott, amit nem annyira vagyonának, mint okszerű gazdálkodásnak köszönhet. övé az elszánt olaszt. És a várbeli németség, parancsnokát lehullani látván, s megrettenvén a roham erejétől: kitűzte a fehér zászlót, megadá az erősséget, föltétlenül. Közülök vagy 400-an kuruc szolgálatot vállalának. — A többi — aki az ostrom áldozatjává nem lön — rabul esett. Bottyán e négy százból, a tataiakból, a két száinysereg által elfogottakból, s egyáb német szökevényekből külön reguláris gyalog ezredet alkotván, a jeles Fodor Lászlónak adá. Pápa városában .a vezér annyi lőport és fegyvert talált, hogy egész regimenteket szerelt fel vele. Bottyán tábornok a pápaiakat s a pápaiak viszont Bottyánt csakhamar megszerethették, s mig azt hinnők, hogy városunk a forradalmi sereg megszállása alatt a katonaság részéről sok huzavonának, zaklatásnak lehetett kitéve, mint ezt Károlyi Sándor katonái tenni szokták, kit is ezért a nép igen jellemzően Kártévo Sándornak nevezett el; Bottyán, hogy hadai visszaélést ne kövessenek el a meghódoltakon, arra a legszigorúbban szokott felügyelni, s erre vonatkozólag irja tréfásan Károlyinak : .,Hála Istennek szép csendességben vagyon ez a darab föl, az mint is engem nem Kártévő, hanem Jótévő Jánosnak hinak". Pápának Bottyán hadaitól való elfoglalása, az innen keltezett első irata idejéből következtetve, 1705 dec. elején történt. Ez időtől kezdve Pápa lett a dunántúli főgenerálís főhadiszállása, ahonnan ki-kicsapott alkalmas időben a határszéli német hadakra, s ahova meg-megpihenni visszatért. 1705 dec. 25-én, tehát Karácsony első ünnepén, Sopronnál találkozunk a főgenerális hadával, ki a császári hadaktól megszálva tartott Sopront is meghódolásra hivta fel. Pápáról sűrűn levelez Bottyán annak földesurával, gróf Esterházy Antal dunáninneni generálissal, kinek viszont Bottyánnak köbölkuti birtoka szolgált főhadiszállásul. Bottyánon kivül mások is küldenek tudósításokat Pápáról gróf Esterházy Antalhoz. így nagy János 1707 február 7-én Rabutin és Stahrenberg ellenséges hadainak vonulási útját tudatja. 1707 február 28-án Palkovics, március 1-én Bottyán tesznek jelentést ugyanerről, s utóbbi a saját viszonyai állapotáról. * Pápa megvétele a kuruc fegyverekre nézve forduló pontot jelentett. E vár elfoglalásától eltelt hat hét alatt Bottyán győzelmet győzelem után aratott, várat vár után foglalt el, megmutatta, hogy a Dunántúli kerület a kurucokra nézve nem fatalis terra, ő, ki 8000 emberrel jött, most már 300.000 ember felett parancsnokola. Diadalainak hire felvillanyozta a nemzetet, mely feledve Rákóczi hadainak zsibói vereségét, új erőt, bátorságot érzett ereiben. Bottyán vitézségéről, fényes hadi tetteiről az ország távolabb eső vidékein is szájról-szájra járt a hir; tekintélye, népszerűsége nagyban növekedék... • • Jó és szép munkáért és kitünŐ szabásért töl>l> kiállításon érmekkel kitüntetve ! YAGO DEZSŐ első pápai férfi-divat terme. Pápa, Fő-tér, 253. sz. Mindennemű férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek.