Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-11-25 / 47. szám

nek a jegyzőkönyvbe egész terjedelmökben való felvételét. Végül Bélák Lajos főszolgabíró, mint dísz­elnök, emelkedett szólásra. Megköszönte a polgár­mesternek a terem átengedését, a vendégeknek az érdeklődést és türelmet s néhány lelkes szót inté zett a tagokhoz. Azzal fejezte be beszédét, hogy „a közigazgatás csak akkor jó, ha a jegyző nem­csak a száraz paragrafusokban előirt kötelmeinek felel meg, hanem ha a néppel együtt érez, annak igazi barátja minden jóban, minden szépben, köz­érdekű dologban kezdeményező, úttörő munkát vállal". Ezzel a díszközgyűlést bezárta. Megható volt, hogy nyomban az elhangzott utolsó szó után rázendítettek a Himnuszra, melyet rögtön a Kossuth nóta is követett. Jóval 1 1 óra után oszlott szét az ünneplő társaság, s a központi sörödében lefolyt kedélyes sörözés után 1 órakor a Griff-szállóban újra egybe­gyűlt az ünnepi közebédre. Hosszúra nyúlna tudó­sításunk, ha es-'ak röviden is említenek meg a szebbnél szebb, lelkesebbnél-lelkesebb felköszöntők hosszú sorozatának szólóit és tartalmát, csak azt említjük meg, hogy a derék és népszerű jegyzői kart itt is méltán ünnepelték, mint olyant, mely a társadalom minden rétegének osztatlan nagyra­becsülésére minden tekintetben rászolgált. Miután még megemlítjük, hogy a közgyűlést megelőzőleg az ev. ref elemi iskola udvarán testületileg, cso­portbau lefényképeztették magukat, azzal a kiván sággal zárjuk referádánkat. hogy e jubiláló egyesü­letet és annak tagjait a haza és egyesek javára való működésében az ég áldása kisérje. (Sz. S.) A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselő­testülete f. évi december hó 4-én d. u. 3 órakor a városház nagytermében közgyűlést tart a követ­kező tátgysorozattal : 1. A közvilágítási felügyelő­bizottság az áramszolgáltatásról szóló szabályren­delet 2. §-a d) pontjának módosítását kéri. 2. A pápai takarékpénztár ajánlata a veszprémi káp­talantól megvett földvételárra vonatkozó kölcsön tárgyában. 3. Törvényhatósági határozat az önként befizetett állami adók és katonai belépési bizo­nyítványok érdemében s ebből kifolyólag a városi tanács javaslata a tisztviselők fizetésének biztosí­tása tárgyában. 4. Szabályrendelet a hirdetmények kifüggesztéséről. 5. Városi tanács javaslatot terjeszt elő az alsóvárosi régi temetőről. 6. Bürgner Fülöpné pápai lakos kérvénye jogerős Ítélettel férjére kiszabott fogyasztási adóbirságnak leszál­lítása iránt. 7. Klesitz József városi rendőr nyug­díjaztatás iránti kérvénye. 8. Városi tanács jelen­tése a sertéspiacról. 9. Szokoly Ignác rendőr­kapitány betegségének tartama alatt felmerült költségeknek megtérítését kéri. 10. Török Antal hivatalszolga betegségének tartama alatt felmerült költségeknek megszavazását kéri. 11. Jelentés a női kórház számára megvásárolt telekről. 12. Hauptmann Istxánnal kötött szerződést a városi tanács jóváhagyás végett bemutatja. 13. Illetőségi ügyek. § A jogügyi bizottság f. hó 23 án Sült József elnöklete alatt ülést tartott, melyen első sorban az állatvásártér és gabonapiaci rendtartás­ról szóló szabályrendeleteket tárgyalták. — A bi­zottság a szabályzatokon többrendbeli módosítást tett főkép abból a szempontból, hogy a magánjogi hátrányok külön büntetőjogi következményekkel ne sújtassanak s az eladók és vevők érdekei egyenlő oltalomban részesüljenek. Ezután látszólag politikai természetű, lényegileg azonban tisztára a város közigazgatását illető ügyben hozott határoza­tot, midőn kimondta, miszerint a vármegye törvény­hatósági bizottságának megkeresése folytán azzal a javaslattal járul a képviselőtestület elé, hogy amennyiben a polgármester vagy helyettese a tör­vényhatósági alkotmány védő határozatok végre­hajtása miatt állásuktól felfüggesztetnének, fizeté­süket teljes összegben a szervezeti szabályzatnak megfelelőiig folyónt^i. — A hirdetésekről szóló szabályrendeletet pénzügyi szempontból való át­dolgozás céljából a pénzügyi bizottság elé utalta. § A villamos telep felügyelő-bizottsága f. hó 22-én ülést tartott, melyen a polgármester először is jelentést tett a budapesti utjának ered­ményéről, miről mi már műit számunkban be­számoltunk. E jelentése kapcsán tudomásul vette a bizottság, hogy lyhnier István főmérnök a szakértőséget ismét elvállalta s elhatározta, hogy a gépeknek az évi próbaidő letelte után 1906 januárjában történendő átvételéhez Hanauer Jenő és Schlottér Alfréd tanárokat kéri fel. Mint­hogy a múltkori üzemzavar a v. szakértője szak véleménye szerint gyártási hibából eredt, tudat­ják a Ganz céggel, hogy a gépek javítási költsége, valamint az összes okozott károk költségeit a cég tartozik fedezni. — A Ganz cégnek a telep kap­csolótáblájáért és árammérő órájáért 2290 K-t kiutaltak. — Az Apollo nyomdai r. t. bepörölte a várost a Vállalkozók Lapjában közzétett egy, közleményért. Minthogy a közlemény nem hirde­tés gyanánt, hanem válaszként küldetett be egy a várost támadó cikkre, a város állja a pört s megbizta Szente János v. főügyészt, hogy a Buda­pestet) folyó pörnél helyettesről gondoskodjék s ezt megfelelő információval lássa el. — Határo­zott végül a biz. az árammérő órák dijjáról is. (L. ezt az újdonság-rovatban.) § A cipőgyár. Ide s tova fél esztendeje lesz annak, hogy a város Schier János bécsi cipőgyári vállalkozónak ingyen telket s más kisebb segítsé­geket szavazott meg. Azóta egy izben a városhá zán egész komoly formában említették, hogy a gyári építkezés legközelebb megkezdődik, a „leg­közelebb" óta eltelt már vagy két hó s a cipő­gyárról máig sincs semmi hír. Minthogy ekként az egész cipőgyári vállalkozás meglehetősen irreá­lisnak látszik, helyesen tenné a v. képviselőtestü­let, ha kimondaná, hogy régebbi (szerintünk — főkép az ingyen oda ajánlott telek fekvését tekin­tetbe véve — amúgy is túlelőzékeny) ajáulatát továbbra nem tartaná fenn. § Városi képviselőválasztás. Az ezelőtt 6 évvel választott v. képviselők mandátuma ez év végével lejár A választás valószínűleg január elején lesz, amely alkalommal kerületenként 4 el több képviselőt választanak, mint a múltban. A választásra jogosultak névjegyzékét a v. hatóság most küldi széjjel. § A barakkaszárnya ügyében leirat érkezett a honvédelmi minisztériumtól. A minisztérium szívesen látja a barakkaszárnya létesítését, azon­ban nem garantálhatja, azt, hogy ennek ellenében a város lakossága nagyobb gyakorlatok alkalmá­val katonaság beszállásolásától egészen felmentve lesz. A rendes összpontosítások figyelembe vétele mellett a barakkot 700 emberre kellene felállítani, holott a város csak 300 ember s ugyanannyi lóra tervezte. A minisztérium a terven egyébként is több módosítást kiván, miért azt átdolgozás cél­jából a városi mérnöknek fogják kiadni. EGYESÜLETI ÉLET. = A vöröskereszt egylet helybeli választ­mánya f. hó 23-án d. u. 5 órakor Galamb Józsefné ós Gyurátz Ferenc együttes elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott, melyen a választmány tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. Bélák Lajos alelnök melegen üdvözölte Gyurátz Ferenc püspö­köt abból az alkalomból, hogy elnöki székét az egyleti választmányban elfoglalta. Gyurátz Ferenc a maga páratlan ékesszólásával szóló' t erre a vörös­kereszt céljáról, a harctéri harc s az élet harca által vágott sebek enyhítéséről, a részvétről, mely megjelenik mindenütt, ahol a balsors forgatta fegy­verét, a régi legenda két angyaláról, kiknek egyike a könnyeket gyűjti, a másika balzsamot hord, akik által jő a boldogság, mit a szeretet fakaszt s akik az egyesületben együtt éreztetik áldó hatásukat. Az ókor háborúját, melynek vége csak halál vagy rabszolgaság lehetett, szembeállította az újkoréval, melyen a szeretet lelke is megjelenik s életet ad. Gyönyörű szavait, melyek végén Isten áldását kérte az egylet munkásságára, áhítatos figyelemben hallgatták, s végül lelkesen megéljenezték. A tárgysorra áttérve, a választmány a következő ügyeket intézte el: a központ megkeresése folytán, hogy városunkban háború esetére kisegítő-kórház legyen, felkérik a v. képviselőtestületet, hogy a járványkórházat szükség esetén bocsássa az egylet vonult, megeredtek a könnyei, reá folytak egy férfi arcképére, akit ő többé talán soha sem lát és a ki úgy eltűnt, hogy még csak bucsut sem vett tó'le. Fájt neki nagyon ez a távozás, de legjobban fájt az, hogy Miklós a második levél felbontása után sem adott életjelt magáról. S minél közelebb jött az a nap, amikor Farkas Lacinak hűséget kell esküdnie, annál jobban szerencsétlennek érezte magát . . . Egy este Lenke szemeiben megint megjelentek azok a mindennapos vendégek, a könnyek, amelyek mindenről, csak az ő boldogságáról nem tanúskodtak. Csapóné megdöbbenve vette észre ezt a jelenséget és Lenkét azonnal vallatóra fogta. — Anyám 1 édes anyám ! — zokogott a leány — boldogtalannak, szencsétlennek érzem magamat, ne adjatok ehhez a férfihez, ne Ítéljetek halálra engem ! — Lenke ! te így beszélsz ? Mért nem mondtad ezt már régen ?! Istenem, Istenem ! egy hét múlva . . . az esküvő ... a készülődés ... a kellemetlenség . . . a világ . . .! — Anyám! nem szerettem ezt az embert soha, még csak nem is szívelhettem, de azt gondoltam, hogy majd csak beletörődöm és Istenem a szivem . . . a szivem nem engedi eltitkolni, hogy nem szeretem Őt. Csapóné azonnal rohant a férjéhez és elmondta Deki amit Lenkétől hallott. De mily nagy volt a meglepetése, mikor férje haragja helyett annak szelíd mosolyával talákozott. — Látod édesem, — szólt Csapó uram az ő jóságos hangján — mi épen így voltunk. Téged is máshoz, ahhoz akartak adui akit nem szerettél és szüleid végre is belátták, hogy az ilyen házasság több boldogtalansággal, hát miért erőltetnénk mi is Lenkét, ha idegenkedik attól a férfitól ? Magmarad továbbra is a mi aranyos kis leányunknak. Nem vagyunk rászorulva senki vagyonára, élünk, ahogy eddig éltünk : boldogan, megelégedetten. És nyomban meg is irta Farkas Lacinak, hogy Lenke továbbra is leány marad. De Lenke szemeiből azért még sem tűntek el a könnyek . . . Már a fák levelei is sárgului kezdtek és szo­morúan hullottak alá a földre, mint a siró gyermek szeméből a forró könnyek, mikor egy délután valaki kopogott az ajtón. — Lehet! — szólt ki Csapó uram, mialatt fölkelt karosszékéből, a a legnagyobb meglepetése az állt előtte, akire éppen nem gondolt : — Paraj Miklós, az elveszett lovag. Bent a másik szobában valami mélabús dalt sirt a zongora Lenke ujjai alatt, amelynek szomorú akkordjai Miklósnak nem a fülébe, hanem a szivébe hatoltak. Halálsápadtan lépett a szobába, a hol önkény­telenül körüluézett, mintha valakit keresett volna. Jóformán nem is köszöntötték egymást, annyira meglepte őket ez a nem remélt találkosás. Csapó uram, miután Miklós leültette, rögtön Lenkéhez sie­tett, a kit karonfogva vezetett Miklós elé, azután pedig feleségét ment fölkeresni, hogy neki is bejelentse a nem várt vendéget Addig Lenke és Miklós egyedül maradtak, — Bocsásson meg, asszonyom, — szólt remegő hangon Miklós, — hogy pár pillanatig jelenlétem­mel alkalmatlankodom, de mielőtt örökre elválnánk egymástól, látni akartam magát, mint aszonyt, és édes anyjától egyet-mást viszakérni jöttem, a mit ugyan magának adtam, de a mire egy fiatal asz­szonynak többé szükség nincs. — És mi legyen az az „egyet-mást ?" — kérdé Lenke mosolyogva, sejtve a furcsa megszól­ításból, hogy Miklós mit sem tud arról hogy ő leány marad. — Ha más nem is, csak az arcképemet, azt kérem vissza, mert én tudom jól, hogy egy fiatal asszonyka nem tarthatja meg egy leánykori lovagja arcképét, még ha szerette volna is. — Nagyon helyesen cselekszik ! — vágott szavába Csapóné, a ki ajtón át a fentieket már tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronehitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a liöpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermkeek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4*— kor.-ért kapható. — figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom