Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-02-18 / 7. szám

IRODA LÖVI. rapszodikus befejezet(talán a „gyors irás" Két pápai költő versei. I. Két ifjú pápai költő verskötete fekszik előttünk : az egyik Halmi Bódogé, aki „Csókok, Szenvedések", a másik Molnár Kálmáné, aki meg „Alom és Valóság" címmel adta ki költeményeit. Célunk inkább ösmertetés, mint szigorú kritika lévén, jó indulattal fogunk mindkét gyűjtemény elolvasásához. Figyelemmel és — tegyük hozzá — türelemmel végig olvassuk valamennyi költeményüket. De eleve ki kell jelentenünk, hogy minden méltányosságunk mellett is nem a legjobb ajánlást tehetjük róluk olvasóinknak, főleg Halmi verseiről. Halmi kötetében 85 költemény vau a következő összefoglaló címek alatt : Novellák, Marosházi mesék, Mindenféle ének, Rapsódia, Chansonok, Eszmék, alakok, Meghalt az anyám és A boldogság dalai. Mindeme fejezetekbeli versek külön-külön másnak vannak ajánlva, teszem : Pékár Gyulának, Gárdonyi Gézának, Molnár Ferencnek stb., akik azonban véleményünk szerint nem igen fogják megköszönni a szerző ajánlását. A sokféle cím alatt majdnem kizárólag érzelmi költeményeket s érzelmes történeteket találunk. De a költőiség véges-végig vajmi csekély bennük. Szerelmes versei durva érzékiséget lehelnek, végső dalciklusa (A boldogság dalai) kivételével. A „vérfagyasztó bűnt", a „kéjes boldogságot" zengi teljes leplezetle;iséggel, szinte az undorodásig. S az az érdekes. hogy aki folyton érzéki szerelemről — ön* maga szerint: „szemérmes" szerelemről (Epilog) — énekel, tettett fájdalommal még emlegetni meri csalódásait 1 Mentségeül csupán az a végső őszinte bevallása szolgálhat, hogy mindez csak „profánság írása : hazug érzéseknek hazug vallomása" (A boldogság dalai). De ez is igen csekély mentség. A hazug érzéseknek hazug vallomása szerintünk frivolság, amelyet tartson meg a szerző magának s bűnös asszo nyainak ! Ne hozakodjék elő vele nyilvánosan a költészet tisztes köntösében 1 Nem prüdéria mondatja ezt velünk, hanem a legtisztább igazságérzet. Azt a kellemetlen benyomást, melyet Halmi ur szerelmes versei ébresztenek bennünk, nem tüntetik el egyéb költeményei sem. Ezekben is kevés az igazi poézis, bár tagadhatlan, hogy elvétve némelyikben mélyebben járó gondolatra is akadtunk. „Novellái" minden újdonság nélkül való elcsépelt, elnyújtott és rosszul verselt történetek. Maros házi meséiben népies költeményeket akar adui. Dp népiesség jóformán csak annyiban van bennük, hogy „Juló nénéről", „Erzséről" meg „Jancsiról" szólnak. A mindenféle ének-cim alá foglalt verseiben mindenféle van, csak költészet nincsen. Legjobban illenek rájuk a szerzőnek saját szavai: „temérdek zür-zavar irás"! (A boldogság dalai). Egyetlen Rapsodiá-ja erotikus tárgyú, s össze vissza hord benne hetethavat az érzéki szerelemről. Chansonjai orfeumba valók, azaz még oda sem, mert minden szellemesség híján vannak. Hazafias versei (Eszmék, Alakok) nagyrészt minden igazi lendület nélkül szűkölködnek, csak egy-kettőben kap meg bennünket az emelkedettebb érzés. Legjobban sikerültek még azok a költeményei, melyeket a szerző anyja emlékének szentel. Ezek között több van, amely őszinte hangjával és keresetlenségével hangulatot ébreszt. (Rosszak az emberek. Hitetlennek mondnak. Levél az anyámnak. Nem mondtam zsolozsmát.) A boldogság dalainak egyikemásika szintén jobb, bár az egésznek hatását lerontja azzal, hogy érzéseinek dagadó áradatát váratlanul ily prózai befejezéssel szakítja meg: „De mostan már elég volt, édes, jó éjszakát/" Nehogy azonban a szerző iránt való elfogultsággal vagy éppen túlságos szigorúsággal vádolhasson bennünket valaki, ime bemutatjuk költészetének né hány csodabogarát: Beszél teszem vér perzselő kéjről (A virág regéje), oltáros képről (Erzse), rügyfakasztó szerelemről (Kaméliák), csengő imáról (Az én regényem), -forró, szerelmes csillagokról (Dialóg). Jókainak azt kivánja, hogy az „édes, zengő menybolt

u adjon nyugovást néki (Jókai). Vakmerő képzelődésre vall a következő kitétel: „Egy tavaszi holdas éjjel csókok zaja hangzott" (Óh ha az a Tisza). Egyik „édes barna párját" elég frivolan úgy imádja, „miként Mária szent fiát

u és „proján szivének vad lázával mond forró imát" (Kaméliák). Ha meg egy másik kedvese áll előtte, akkor lelkét „hő sugár aranyozza" (Dal Pompadourról). Karácsonyi énekében azt mondja a kis gyermekekről, hogy „akármilyen vallás áldozza meg őket'

1, azért „mindet megcsókolja az ünnep szerelme". CsodaképzeK désében egész komolyan állítja, hogy „csengő imát mond ... a halott asszony

11 (Az én regényem). S az ilyen képtelenségeknek se szeri, se száma Halmi kötetében. Mindenütt — saját szavait használva — „csupa lenség", azaz, helyesebben: okozta ?) bántó zűrzavar! De talán verselésének Könnyedségével, behízelgő zenéjével pótol bennünket a költő tartalmi fogyatékosságaiért ? Sajnos, a legjobb akarattal se mondhatjuk ezt sem róla. Sőt mintha költeményeinek nagy része élő cáfolata akarna lenni annak az igazságnak, hogy a vers. a költői beszéd zeneszerűsége ! Halminak jóformán sejtelme sincs a helyes verselésről. Egyik-másik költeménye szinte a boszszantásig döcögős folyású. A szótagszámokra egyáltalán nem ügyel ; emelkedő s ereszkedő, még azután különböző értékű taktusokat kever egy-egy sorban össze ; rímei többnyire infámisan rosszak. A szerzőnek egyáltan kár volt e kötetét kinyomatnia. Verseinek zöme senkinek sem válik se hasznára, se gyönyörűségére. Azért olvasóinknak nem ajánljuk az olvasásukat, de főleg nem ajánljuk fiatal leányoknak ! Molnár verseiről majd a legközelebbi számban. —1 —n. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Antal Gábor püspök, Czike Lajos főisk. gondnok, Bakó Imre, Kecskeméthy Jenő, Medgyaszay Vince, Mórocza Kálmán, Szekeres Mihály, Szabó Zsigmond, dr. Segesdy Ferenc főisk igazgató-tanácsosok az ig.-tanácsi ülés alkalmából folyó hó i4-éu városunkban időztek. — Dr. Óüáry Ferenc, a nagy-vázsonyi kerület országgyűlési képviselőja folyó 12-én Pápán volt. — Dr. Hanauer A. István, budapesti papnevelő-intézeti igazgató, szó csengett falai szentszéki ülnök a hét elején rokonai meglátogatása céljából pár napig Pápán tartózkodott. — Bankett a polgármester tiszteletére. Annak a ragaszkodásnak, mellyel városunk polgársága'

sora i

u következik: Kaufmann képviselő lendületes szónoklatban köszönte meg a választóközönség bizalmát s a választási elnökség fáradozását és Ígéretet tett, hogy önzetlenül fogja szolgálni a haza szent ügyét és kerülete érdekeit. — Az ugodi mérkőzés nagyarányú voltát mi sem bizonyítja jobban, minthogy az első választásnál három jelöltre csupán 1845 szavazatot adtak le, míg most két jelöltre 2090-en szavaztak. — Kaszilló-est. Pompásan sikerült házias táncmulatsága volt mult szombat este a helybeli kaszinónak. Látogatottság és hangulat tekintetében oly pompásan sikerült, hogy most már azt hisszük, hogy azoknak az utolsó szkeptikusoknak, akik mogorva és duzzogó arcot vágtak, mikor a kaszinó szárnyas ajtait a hölgyeknek is felnyitotta, el kell némulniok. Már tavaly is meggyőződhettek róla, hogy bizony ez okos és főkép igen kedves újítás, de idéo, mikor már másodszor láthatták a szép asszonyok és szép lányok gárdáját felvonulni s a komor kaszinói termekbe hangulatot, vidámságot, életet vinni, most csakugyan végleg megadhatják magukat a szkeptikusok s megnyugodhatnak az immár változhatatlanban. A táncmulatság maga a kaszinó udvari nagy termében folyt le, míg az utcai helyiségeket a Terpszichorenek immár nem áldozók vidám társalgásának zaja töltötte be. A mulatság este 9 órakor vette kezdetét és véget ért — mikor is ért véget ? Őszintén szólván, nem tudjuk, mert az utoljára távozót hosszas kutatásunk elleuére nem tudtuk felfedezni. Annyit azonban tudunk, hogy még hajnali 4 óra tájban is villamos fényben úszott a kaszinó s vidám rnuzsikaközött. Az első négyest 24 pár táncolta. Az estély rendezésének és sikerének érdeme a kaszinó lelkes buzgalmu háznagyát Mészáros Károlyt illeti meg. A jelen volt hölgyek díszes névérdemes polgármesterünk iránt viseltetik, impozáns megnyilatkozása lesz az a bankett, melyet Asszonyok : Bottka Jenőné, Beucelits Erzsi, dr. Cseh-Szombathy Lászlóné, Galamb Józsefné, Hammer Károlyné, Hanauer Zoltánné, Kis Józsefné, e hó 26-án rendeznek a polgármester tiszteletére, j K^

ge KároTyné, Kolbe Nándorné, Kovács Kálmánné, \ Vi o v\ Ir r\-f f r\ «Anrrl fn™ — 1 _ 1 jr _ _ _ A banketten részt fog venni városunk orsz. kép viselője, báró Bánffy Dezső is, aki értesülvén a tervezett bankettről, kész örömmel jelentette ki, hogy részt kiván venni a polgári munka e szép ünnepén. Az aláírási iveket Sült József, Bermüller Alajos, dr. Kende Ádám, dr. Antal Géza és Hajnóczky Béla bocsátották ki s mától kezdve aláirás céljából ki vannak téve a Kaszinó, Polgári Kör, Lloyd, és a Katholikus Kör helyiségeiben, ahol azok is, kik e köröknek nem tagjai, szintén aláírhatják az iveket. Egy teríték ára — bor nélkül — 3 korona; a jegyek vasárnap este 6—8 óra között lesznek a Griff-szálló 4-es számú szobájában átveendők. — A főispán lemondása. Fővárosi lapokban olvassuk, hogy Kolossváry József, Veszprémvármegye főispánja ez állásáról való lemondását a belügyminiszternek benyújtotta. — Az előzmények után ez senkit sem lephet meg. — Az ugodi pótválasztás múlt szombaton, f. hó 11 én folyt le Ugodon és Kaufmann Géza csóthi plébános győzelmével végződött. A képviselőválasztás elnöke Baranyay Zsigmond pápai ügyvéd volt, a szavazás két küldöttség előtt folyt. Egyiknél a választási elnök, a másiknál Bognár Endre lovászpatonai ev. lelkész működött, mint elnök. A szavazás elejétől végig példás rendben folyt le. Mindkét párt, úgy a pártonkívüli Kaufmann Gézáé, mint a függetlenségi dr. Bentsik Lászlóé jól szervezetten, eró's táborban vonult fel s kezdetben alig ingadozó arányban adta le szavazatait a két jelöltre, úgy hogy az eredmény még délben sem volt biztosan látható. Délután 1 óra tájban Kaufmann előnyben volt s ettől kezdve óráról-órára növekedett többsége. Az eredményt d. u. 3/

46-kor hirdette ki a választási elnök. A szavazásban 2090 en vettek részt, ezek közül 1091-en szavaztak Kaufmannra és 999-en Bentsikre, e szerint Kaufmann Gézát 92 szavazattöbbséggel az ugodi kerület orsz. képviselőjévé választották. A mandátumot a szavazás színhelyén jelen volt képviselőnek a választóközönség előtt Baranyay elnök hazafias beszéd kíséretében adta át, mire dr. Kőrös Endréné, Kristoffy Józsefné, Kupetz Gyuláné, Langraf Zsigáné, Mihályi Gézáné, (Petend), dr. Nagy Imréné, Pentz Béláné, Péntek Zoltánué, Piatsek Gyuláné, Polonyi Gyuláné, Steinberger Lipótné, Szokoly Ignácné, Tar Gyuláné, Varga Rezsőné, Wittman Ignácné, Zuna Gyuláné. Leányok: Bottka Emma, Galamb Laura, Geiger Edit, Hammer Mici, Hoffmauu Biana, Kis Ilonka, Kluge Matild, Mozsonyi Erzsi és Mariska (Kadarkút), Polónyi Mariska, Szokoly Sári és Gizike, Wittman Hu*, Zuna Rózsika. — A főiskolai igazgató-tanács folyó hó 14-én Czike Lajos kir. tanácsos és Mórocza Kálmán ny. táblai biró együttes elnöklete alatt ülést tartott, melyen mindenekelőtt a theol. akadémiai, főgimnáziumi és leánynevelő-intézeti igazgatóknak az I. félé ről szóló jelentéseit hallgatták meg s vették tudomásul. A leánynevelő-intézeti ügyek során elhatározták, hogy a kerületi közgyűléshez felterjesztést tesznek oly irányban, hogy a tanítóképző-intézetben az 1905—906. évre I. évfolyam nyittassék, így az intézetben jövőre 3 évfolyam lesz: I., II. és IV. A tanitónőképzőhöz, valamint a polg. leányiskolához is egy-egy új rendes tanítónői állást szerveznek. Az alapítványok kiosztása és a tandíj mentességi kérvények elintézése után szó volt arról, hogy a főiskolai könyvtár mellé a közönség részére olvasó-szoba rendeztessék be. Ez ügyben való intézkedéssel, valamint a könyvtári helyiségnek vasállványokkal való felfelszerelésével a gazdasági tanácsot bizták meg. — Tisztújítás Veszprémben. F. hó 22-én Veszprém városában általános tisztújítás lesz. Minthogy az utolsó városi képviselőválasztásnál a képviselőtestüleiet alaposan megrostálták és számos ellenzéki városatyát választottak, sokan abban a hitben voltak, hogy az új képviselőtestület a tisztviselőválasztásoknál is érvényesíteni fogja hatalmát. Úgy értesülünk azonban Veszprémből, hogy ez nem fog így történni, a város összes tisztviselőit meg fogják régi állásukra választani csupán a tiszteletbeli városi tanácsosokat (nálunk Pápán ez az intézmény ismeretlen) fogják jórészt ujakkal kicserélni. — Az állami tanítóképző-intézet 1905. évi március hó 4-én (farsang szombatján) az ifjúsági segítő-egyesület alaptőkéje javára az intézet helyiségeiben hangversennyel egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. A műsort jövő számunkban közöljük.