Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-11-18 / 46. szám

nek felüdítésére. A harmadik estén virággal köszöntötték, a „pápai közönség" és a „pápai leányegyesület" gyönyörű virágajándékokkal fejezték ki hálájukat és elismerésüket a nemzet csalogánya iránt. Mennyi volt a taps ez este is, ki tudná megmondani, Az utolsó felvonás végén a közönség nem távozott, ötször-hatszor hivta Blahánét a lámpák elé, aki meghatva, az ünnepeltetést hálásan köszönve vett bucsut a pápai közönségtől. A közönség pedig ünnepi hangulatban vett tőle bucsut, tőle, kihez ígyénekel a költő : Bedaloltad lelked kunyhók és paloták Visszhangos lelkébe, Szőke Duna partján, zagyva nyelvű népnek Szive közepébe. Szive dobogását ringató zenével Hozzánk muzsikáltad: Áldja meg az Isten a pacsirtaszádat, Fiilemileszádat! * A színészeket, kik a Blaha-estéken szerepeltek, szinte megihlette a nagy művésznő játéka. Büszkévé tette őket az a tudat, hogy Blahánéval vannak együtt a színpadon és minden erejüket összeszedve iparkodtak azon, hogy — a Blaháné előidézte ünnepi hangulatból ne zökkentsék ki az embert. És ez, főkép a második és harmadik estén sikerült is nekik. A Gyimesiben Halász kegyetlen éneke s még kegyetlenebb játéka hatott zavarólag, a többiek, főleg Timár és Margittai megáll ták helyüket. A Kurucfurfangban Kövi Juliska mutatta ki, hogy mennyivel többet ér, mint a másik három, „második" szubrettünk, jól játszott Bátossy, Margittai, Bátossyné s a mindig használható Timár, ki a Blahánéval való tréfás kettősben is ügyeskedett. Nyilt szinen kapott tapsot Tordai, mint Czinka Panna. Az Ingyenélőkben Káldor volt a művésznő — ezúttal kissé bátortalan — partnere, elégedjék meg, ha annyi érdemet tulajdonítunk neki, hogy nem rontott. A többi szereplők; Margittai, Tordai, Timár, Tarnai (egyike a legjobb komikáknak, akik szinpadunkon megfordultak), Somogyi, Csendes, Bátossyné mind elismerésre méltó buzgalommal iparkodtak megfelelő környezetül szolgálni Blaháné játékának. * A Blaha-estéket megelőzve három előadás volt, köztük két premier. Közönség mindegyik este szép számmal, ime Pápának a művészet iránti áldozatkészsége kimeríthetlennek látszik! Szombaton a „Csöpség" ment, Fényes Samú új darabja. Kedves, szép történet Jókai tanulmányozásának erős nyomaival; a darab két irány érdekes ellentétét mutatja. Míg egyes jelenetei (a ferblizés, a gazdaasszony-uralom stb.) a reális élet jó megfigyelőjéül és hű festőjéül mutatják be az írót, másrészt egyes alakjai és darabjának egész gerince (a gyereklány s fogadott apja : a 30 éves fiatal ember!) a lehetetlenségek birodalmába tartoznak. Derűs képeinek, üde poézisének azért meg volt a hatása. A címszerepet Csendes Alice adta élénken, kedvesen, bár egyes részletekben még ingadozva. Kár, hogy gyenge a hangja, ha ez megerősödik, még jó naiva lehet. Énekre azonban ne kényszerítsék. Margittai Ambrója szimpatikus, jó alakítás volt, jellemzetes játékot nyújtott Bátossy Dengelegiben és valósággal az életből kiragadott alakot láttunk Tarnai Sárájában. Jól adta Jávor a kacér vén lányt és Somogyi groteszk komikummal ábrázolta ennek hencegő és potyára éhes bátyját. Vasárnap este lelkes meleg bucsut vett a telt ház Margó Zelmától. Az Ő kiváló művészi kvalitásait már méltattuk, hogy a „Csókon szerzett vőlegénye-ben minden szeretetreméltóságát, játékbeli ötletességét és változatos jellemfeBtését élvezhettük, az természetes. A közönség elhalmozta virágokkal kedvenoét; megérdemelte : buzgóbban és több sikerrel kevesen szolgálják Thália ügyét, mint ő. A darabban fontos szereplő más alig van, mégis felemlítendőuek tartjuk, hogy Tarnai, Deák és Somogyi a ripaos-triászt sok kacajt keltve ügyesen adták. Hétfőn a „Smólen Tóni" ment. Nyári újdonság sovány cselekménnyel. Ám aktuális politikai vonatkozásainak, pár sikerült ötletének, a kiállitásos részleteknek és főleg a táncnak, a táncnak meg volt a hatása Budán s meg itt is. A címszerepet Timár játszotta. Jó udvari lakáj volt. sváb akcentusa, csinált méltó.-ágú fellépése, pár zamatos kiszólása s az utolsó felvonásban, jól előadott kupiéi nagy hatást arattak. Az egyszer elevenében volt Deák is, ki az egész szerepet a szó teljes értelmében végigtáncolta. A tánc terén excelláltak Somogyi (a zsidó inas szerepében ügyeskedett) és főleg Kövi Juliska, akinek — ó színpadi költészet! — még bukfenc is elő vala irva. S ő dicséretére legyen mondva, igen kecsesen vetett bukfencet. Ám csinosan énekelt is ; Hajós Elza szintén és játéka is fölötte állt mindannak, amit eddig produkált. A közönség sokát mulatott a darabon és — mint az más helyen olvasható — tüntetett is. Micsey társulata tegnap este — persze telt ház előtt — a Csöppség második előadásával vett búcsút Pápától. A YÁROSHAZAROL. § A pénzügyi, bizottság csütörtök délután tartott ülésében a legközelebbi közgyűlés ügyeinek előkészítésével foglalkozott. A legnagyobb vitát a városi tisztviselők drágasági pótléka keltette, de egyelőre ez ügyben még nem tett a bizottság a közgyűlés elé terjeszthető javaslatot, s ezt arra az időre halasztotta, amikor a kérvényezők által fedezetül megjelölt pénztári maradvány iránt biztos adatok állnak rendelkezésre. Szokoly Ignác rendőrkapitánynak 300 koronát szavazott meg a bizottság, egy tűzvész alkalmával őt ért baleset miatt fölmerült gyógyítási költségekre. — Török Antal részére rendkívüli segély cimén 50 korona megadását javasolta a bizottság. — Klesics József v. rendőr nyugdíjazási kérvényét (nevezettnek előrehaladott korára való tekiutettel) elfogadásra ajánlotta. — Ellenben elutasította a bizottság Bürgner Fülöpnét ama kérelmével, hogy a jövedéki kihágás miatt 1788 K 32 f. birságra behajthatlanság esetén megfelő szabadságvesztés büntetésre alitélt Bürgner Fülöp helyett a város egyezségileg 800 koronát fogadjon el. A bizottság t. i. nemtartotta helyénvalónak, hogy a büntetőbíróság által jogerősen kiszabott birság tekintetében a város, mint erkölcsi testület, a féllel egyezkedésbe bocsátkozzék. § Az iparliatósági megbízottakat az 1905. évre december hó 5-éu d. e. 9 órakor fogják megválasztani. A választás színhelye a főjegyzői iroda lesz. § Építési engedélyt nyertek Német Vendel a Teleki-utcán földszintes lakóházra, Tóth József szintén a Teleki-utcán földszintes lakóházra; az Esterházy grófi uradalom az Esterházy-út jobb oldalán levő telke elé kerítésre. (A kerítés kőoszlopokkal, vasrácícsal fog készülni olyan formán, mint a dohánygyár előtt ; abból, hogy az uradalom a diszes és drága kerítést emelteti, biztosra vehető, hogy az út jobb oldalán levő nagy telek parcellázására és házhelyeknek eladására hosszabb ideig nem fog rákerülni EGYESÜLETI ÉLET. = A Leányegyesület — mely kétségen kivül legagilisebb összes egyleteink közül — múlt vasárnap d. u. nagy közönség előtt tartotta megnyitó előadását. A jól összeállított műsornak kiváló becset adott dr. Lövy László orvosnak szabad előadása, ki a lakás higiéniájáról tartott tudományos alapon álló és mégis könnyed és élvezetes szabad előadást, melyet a hallgatóság zajos éljenzéssel köszönt meg. Nobel Henrietta és Friedmann Jakabné zongorajátéka, Farkas Gizella és Nobel Jozefa szavalatai és Losonczi Gyulának Rácz Jenő hegedükisérete mellett előadott gordonkajátéka egyiránt sikerültek voltak. = A keresztény munkás-egyesület f. hó 12-én felolvasás-, ének- s tánccal egybekötött mulatságot tartott. Az estély lefolyása a következő volt : A férfi- és női tagokból álló dalárda Széptóth János tanító vezetésével a Himnuszt énekelte. Ezt követte Grátzer János tanító, egyleti elnök vallásos és hazafias szellemű szép beszéde. A zsúfolásig megtelt terem közönsége nagy élvezettel hallgatta a szóuokot s beszédje végén szűnni nem akaró éljenzéssel jutalmazta. Az estély egyik főpontja volt Béri Zsigmond szentbenedekrendi tanár humoros felolvasása „Egy képviselőválasztás" cím alatt. Az érdekes felolvasás kedves búmora magával ragadta a közönséget, amely végezetül szűnni nem akaró ovációval fejezte ki elismerését az előadó iránt. A műsor többi száma szavalatokból, a nőikar és a vegyeskar által előadott énekdarabokból állott. Az ünnepély végével, mikor a közönség egyrésze a melléktermekbe vonult, az — Mért hívtál Rankó Dusán? — Leszámolni egymással Idó Milán ! Hideg szél fujt az arcukba, a folyam zúgott, morgott alattuk félelmetesen. Rankó csendesen beszélt. Harag nélkül, gyűlölet nélkül: — Idó Milán én szeretlek téged. Jó cimbora vagy és én sohase bántottalak, pedig fölöttesed vagyok, káplárod ! Azért szerettelek mindig, mert becsületes, nyilt legény voltál. Benned mégis megért a gyűlölet én irántam. Vesd ki ezt e lelkedből. Jöjj, nyujtsunk baráti kezet, aztán Ítéljen fölöttünk a mindenható biró odafent. Szátroljunk le férfiasan, katonákhoz illő módon és hogy egyikünket se terhelje a másik vére, bizzuk életünket vagy halálunkat a sorsra. Merengve nézett a zúgó vizbe és megrázkódott. Aztán csendesen folytatta. — S aki hazakerül közülünk, az mondja meg annak a leánynak, hogy a másik megérdemel tőle egy könnyet, mert érte halt meg a messze idegenben. Lehajtották a fejüket, s látta mindakettő a hideg éjszakában azt a szerelmes, fekete szempárt villogni, amely elkísérte őket a háború gyilkos tüzébe is. Rankó egy pénzdarabot forgatott a kezében, Idó Milán félelem nélkül emelte rá a szemeit és dacosan szólt: — Enyém a koronás fele ! A káplár megforgatta a pénzdarabot a levegőben, de még estében újra elkapta. Csendesen kérdezte: — Milán, igazán téged szeret ? — Azt mondta meghal, ha nem jövök vissza. A másik fájdalmasan összerázkódott. — Rólam nem szólt? — Mondta, hogy kár, hogy ragyás a képed ! Hosszú csend támadt. A káplár remegni kezdett a hidegtől. Ezt az érzést még nem ismerte. Erőltette a hangját, hogy beszélni tudjon. Megragadta Idó kezeit. — Téged szeret, igazán téged ? . . . Tudja, hogy nekem két csillagom van, s neked egy se ? — Tudja hát, épp ezért mondta. — Akkor hát mehetsz Milán, vigyázz, hogy haza juss és mondd meg neki, hogy áldja meg az Isten, meg téged is ! Elhajította a pénzdarabot, amely koppanva ült meg valahol, talán éppen az irásos felivel fölfelé. Idó egy szót se szólt A lelkébe szánó, fájdalmas boldogság költözött és odaborult a káplár elé, aki gyermekes örömmel simogatta a fedetlen fejét: — Nagy örömet csinálok nektek úgy-e ? •Aztán boldog, megelégedett mosollyal megindult a Rosku mellett fölfelé! A másik meg térdelt egy darabig, aztán a túláradó boldogságtól elvakulva bukdácsolva futni kezdett a föllármázott tábor felé, ahonnan lobbanó fáklyák suhantak a szökevények keresésére szanaszéjjel a sötétségbe. * Rankó Dusán lehúzta a csizmáit és hallgatta a viz zengő morajlását. Arcának egyetlen vonása se torzult el, amidőn meztelen lábaival a fagyos vizbe lépett. Álla alá állította a fegyvert és megnyomta a ravaszt. A lövés felverte az éjszaka csendjét és diadalmas erővel suhant sivítva az álkapcson és koponyán keresztül a borult ég felé és vitte magával a Rankó Dusán szomorú lelkét, a testét pedig, a nagy, erős testét szerelmes csobogással ölelték magukba a Rosku hullámai .. , Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért töt>t> kiállításon érmekkel kitüntetve! w * » YAGO DEZSŐ első pápai férfi-divatterme. Pápa, Fő-tér, 253. sz. Mindennemű férfi-ruhák szolid áron mérték szerint készíttetnek.