Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-11-11 / 45. szám

készáruként viszik ki magukat a piacra és szeméremérzet nélkül kínálkoznak: ki ad többet értünk? A sajtó szerepe nem hasonló a fuvaroséhoz, aki szekerére azt veszi fel, aki megfizet érte. A sajtó erejét az igazságnak és ennélfogva a legszentebb közös érdekeknek és csakis a közérdekeknek rendelheti alá. Ha ez irányáról letér, hamar odasiklik le, ahová a mindenre kapható zsoldosok, vagy a — hazaárulók bűnös lelke sülyed. Az ország mostaui zavaros helyzetében még nagyobb fájdalommal tapasztaljuk a sajtó és képviselői egy részének üzletszerű eljárását, nemzetrontó munkájokat. De reméljük, eljő mihamarabb az idő, amidőn egyrészt a sajtó tisztességes elemei tömörülnek b kidobják magukból a hulladékká romlott részeket, másrészt maga a magyar társadalom fogja e téren íb vinni a főszerepet s e gyász-magyarokat kizárja szellemi háztartásából. Bár tnieló'bb üdvözölnők a megújhodás korát, mely a közérdekek ideális fölfogását állítja vissza az őt megillető oltárra. Győri Gyula. A villamos-telep bajai. — A felügyelő-bizottság ülése. — 1905 november 8. Múlt számunk vezércikkében részletesen foglalkoztunk azzal az üzemzavarral, ami villamos-telepünkön a múlt hét folyamán előfordult. Erélyes, alapos szakértői vizsgálatot, az esetleg történt mulasztások felderítését és a minden irányban való felelősség megállapítását sürgettük. A közönség érdekében, de egyszersmind a városnak — mint amely szerződő' fél a közönséggel szemben — reputációja érdekében emeltük fel szavunkat és mint a lentebb következő tudósítás arról beszámol, nem siker nélkül. A felügyelő-bizottság szakértői vizsgálatot rendelt el az előzőleg megtartott hatónági vizsgálat figyelembevétele mellett. További állásfoglalásunkat ez ügyben a szakértői véleménytől tévén függővé, itt adjuk a bizottsági ülés befolyásáról szóló tudósításunkat: A villamos-telep felügyelő-bizottsága f. hó 8-án délután a városházán ülést tartott Mészáros polgármester elnöklete alatt. Pár kisebb jelentőségű ügy elintézése után, a bizottság a múlt heti üzemzavar s az ezzel összefüggő ügyek tárgyalására tért át. A polgármester tudatta, hogy az ügy megvizsgálására a maga részéről Csoknyay Károly főjegyzőt küldte ki, aki az üzemvezetőt, a főgépészt és könyvvezetőt kihallgatta s velük jegyzőkönyvet vett fel. E jegyzőkönyveket a főjegyző a bizottságnak egész terjedelmükben felolvasta. A kihallgatás végeredményekép a vizsgálat a következőket állapította meg: Mulasztásokat követett el a telep üzemvezetője, mert bár a kis dinamó-gép elromlásáról kellő időben értesült, erről a Ganz-céget csak két nappal később értesítette, mert a kis gép javítását teljes eréllyel nem sürgette, ámbár a Ganz-cég szerelőjétől október 2ö-án már arról értesült, hogy a nagyobbik gépnek is hibája van. A nagyobb gép hibáját szintén három nappal elkésve tudatta a Ganz-eéggel. Mulasztás terheli azért is, mert nem lett volna szabad bevárnia, mig a nagy baj bekövetkezik, hanem már a gép első szikrázása után a felelős Ganz cégtől javítást kellett volna követelnie. Mulasztás terheli a főgépészt is, amiért a gépek tapasztalt hibáiról az üzemnaplóban említést nem tett, csak szóval jelentett, s a megvizsgálás késedelmét tűrte. Mulasztás terheli végül a Ganz-céget, mert a kis gépet kellő időben munkába nem vette, holott tudta, hogy a telepen csupán egy gép van üzemben. A gépek szerkezeti hibájáért szintén ők a felelősek. Bemutatta végül a főjegyző Major üzemvezető levelét, melyben azokról az intézkedésekről beszámol, amiket ő a telep zavartalan működése érdekében tett, a zavart szerinte a gépek szerkezeti hibája idézte elő, azt elhárítani nem állt módjában. Dr. Horváth József szólt hozzá először az ügyhöz. Elismeri ugyan, hogy némi mulasztások történhettek, a főoka az üzemzavarnak azonban az volt, hogy a telep gépei teljesen új típusuak, aminőket — két kommutátorral ellátottat — a Ganz-cég itt próbált ki először. A technika fontos vívmánya ezek az új típusú gépek s ha némi kis hiba előfordult náluk, — az olaj-átszüremkedés elhárításáról nem történt gondoskodás — az sem a gépeket, sem a telepet nem diszkreditálja. A baj egyébként abból is származott, hogy a gépek állandóan túlterheléssel dolgoztak. Alaposan csak az új, nagy gép fog segíteni. A most fennlévő gép javítását meg kell sürgetni. A cég egyébként két évig felelős a gépekért, a javítás költsége őket terheli. Dr. Körös Endre a nagyközönség szempontjából ítéli meg a helyzetet. Baj, kellemetlenség, sőt jelentékeny anyagi kár is származott a közönségre az üzemzavarból. Kell tehát, hogy alapos szakértői vizsgálat jöjjön. Kell az is, hogy rend és békesség legyen a telepen, mert köztudomású, hogy a személyzet között több esetben súrlódások voltak, amik a harmonikus együttműködést hátráltatják. Sajnálja, hogy annak idején nem gépészmérnök állíttatott az ügyek élére. A vizsgálat eredményekép teendő erélyes intézkedések azonban így is biztosíthatják, hogy a város e jelentékeny vállalata a jövőben zavartalanul fog 1 működni s a közönséggel szemben szerződésileg j elvállalt kötelezettségeit pontosan teljesíti. Dr. Kende Ádám a teendők sorrendjét a következőkben foglalja össze : a) a jelen helyzetre 1 nézve szakértői véleményt kell meghallgatni, e | vélemény aztán további bajok elkerülésére is ! irányadó legyen ; b) meg kell állapítani, hogy a |javítási költségeket ki fizesse; és c) felelősségre i kell vonni azokat, akiket az üzemzavar körül 1 mulasztás terhel. Szakértőül nemcsak ez alkalomra, de majdan a harmadik gép átvételének esetére is ajánlja Hanauer Jenő gépészmérnököt, a buda1 pesti felső iparos-iskolán az elektrotechnika I tanárát. Végül a polgármester figyelmét felhívja ' arra, hogy a harmadik gép szállítását is teljes eréllyel — s a kötött szerződésnek megfelelőleg — szorgalmazza. A bizottság dr. Kende indítványát elfogadván, kimondta, hogy Hanauer Jenő tanárt szakértőül meghívja. Bermüller Alajos javaslatára a szakértői szemléhez a Ganz-cég egy mérnökét is ide kérik. Határozatilag kimondták továbbá, hogy az üzemvezetőséget szigorúan utasítják, hogy a legkisebb hiba esetén azonnal jelentést tegyen, illetve intézkedjék, hogy az üzemnaplóba minden adat pontos bevezetéséről gondoskodjék s utasítják^ hogy tegyen számítást arra nézve, hogy a városnak az üzemzavarból kifolyólag mennyi kára van. Kimondta azt is a bizottság, hogy a harmadik gép felállítása és üzembe helyezése előtt új kiment, magával vivén a növényásót. Negyvenhat fiu szeme kisérte az ajtóig a görhenyaku eszközt. II. Az osztályban Járóka Sándor volt az első, aki a növényásót beszerezte. Tőle tudtuk meg, hogy a növényásó negyven krajcárba került, s mindössze igen kevés vaskereskedés van, ahol ilyet árulnak. Már a legközelebbi kirándulásokon használta is, s engem kissé bántott, hogy nem lehetek tökéletes növénygyűjtő. Ez a Járóka még hozzá ügyetlenül is használta, mert helevágott a gyökerekbe, s amikor egyszer a kezembe adta, hogy ássak vele, hát én, ha jobban tudok, oly jónak éreztem a fogását, oly élesnek a vágását, mikor a földbe ment, hogy szerettem volna elszaladni vele. Attól a naptól fogva egy héten át kínoztam az apámat, hogy adjon negyven krajcárt növényásóra. A nyolcadik napon annyira megharagudott, hogy kicsapta az asztalra a négy ezüsthatost és rámkiáltott: — De most aztán hagyj békén 1 Persze, hogy békén hagytam. Rögtön fogtam a kalapomat és mentem növényásót vásárolni. Kullogtam, kullogtam az utcán és arra gondoltam, hogy ezért a pénzért mi mindent lehet venni. Kapni érte négy kötet könyvet, festéket, plajbászokat, nyolc irkát — nem is tudja azt más, csak egy gimnázista, hogy negyven krajcárért mi mindent nem lehet vásárolni. A Soroksári-utcában egy kapu alatt volt egy szegény, piszkos kis ember, aki cukrot, fügét, datolyát és török mézet árult. Itt egy pillanatra megálltam, s arra gondoltam, hogy a pénzemért nyolcvan fügét kapnék a rég ismert árfolyam szerint. Egy kicsit haboztam, aztán odamentem vettem két krajcárért fügét. Úgy gondolkoztam, hogy lealkuszom az ásó árából a két krajcárt, vagy ha a boltos uem enged, akkor holnap nem eszem zsömlét tiz órakor s a két krajcárt hozzáteszem a harmincnyolchoz. Ez az utóbbi terv maradt meg számomra, mert a vaskereskedő egy krajcárt sem engedet a negyvenből. Másnap délelőtt be is váltottam a nyolc krajcárt és a reggel kapott kettőt egy hatosra s ismét együtt volt az eredeti összeg. De tiz órakor nagyon éhes lettem. A többiek mind leszaladtak a pincébe, ahol a pedellus felesége árulta a zsömlét s nekem, akinek talán a legtöbb pénzem volt köztük, éheznem kellett volna. Csak úgy — csak úgy körülnézni — én is lementem a pincébe. — Új találmáqy ! — jött velem szembe Gerbner, a kis göndör Gerbner és vajas-zsömlét evett. — Micsoda ? — mondtam — vajas-zsömle ? — Ühüm ! — mondta tele szájjal Gerbner és fölszaladt. Odamentem az asztalhoz. Valóban, a pedellus felesége ma először vajas-zsömlét is árult. A zsömle széltében ketté volt vágva és belül be volt kenve vajjal. Négy krajcárért vesztegette darabját. De ekkor már nem birtam magammal. — Kérek egy vajasat — mondtam kissé reszkető hangon, s már felét meg is ettem, mikor a hatosból visszaadta a hat krajcárt. A zsömlének hamar vége lett és én ijedten konstatáltam, hogy most már két napig kell éheznem, hogy meglegyen a növényásó. A lejtőn azonban az ördögök tolják az embert és bizony én másnap is vajasat ettem, sőt hazamenet még kiadtam három krajcárt egy kettes számú karminfestékre. Maradt huszonkilenc. „Mit — gondoltam — eladom a tavalyi latin könyvemet az antikvárnál". S ebben bizakodva, aznap délután még beszereztem egy gummiguttit, egy berlini kéket és egy testszinfestéket. Maradt husz. Az apám, aki egészen megfeledkezett a növényásóról s akit ez idő alatt állhatatosan kerültem, estefelé bejött hozzám. — - Mit csinálsz ? — kérdezte. Nagyon megijedtem tőle. Szigorúan bánt velem és mindenről mindig számot kellett adnom neki. — Festek — mondtam. Körülnézett a szobában és kifelé indult. Kinyitotta az ajtót s onnan visszaszólt: — Mutasd azt a növényásót. Végigfutott rajtam a hideg. — Nincs itt — mondtam. — Hát hol van ? — Kölcsönadtam valakinek. Szigorúan nézett a szemembe : — Kölcsönadtad ? Hát azért vetted, hogy kölcsön adjad ? Kinek adtad kölcsön ? Hirtelen eszembe jutott, hogy Járóka Sándor az egyetlen, akinek ilyen ásója van. Halkau feleltem: — Járókának. — Hogyan ? — mondta — Járókának uem tud az apja növényásót venni ? Három házuk vau Pesten . . . Mit szorul az a te növéayásódra ? Vagy talán ... Nagyon a szemem közé nézett. Én a földre bámultam. — Vagy talán hazudtál ? — kérdezte. Nem ! — kiáltottam olyan erélyesen, ahogy csak az tud, aki hazudott, s elszántan nézten a szemébe,- mint aki tudja, hogy ettől függ a hi eb. De nem hitte. Kiment és egy perc m slva kalapban, kabátban jött vissza. — Vedd a kabátodat — szólt — és gyere