Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-10-28 / 43. szám

A Sziklai-estéket megelőzőleg szombaton a Boszorkányvár ment Margó Zelma újabb nagy diadalával, larnai kitűnő volt a boszorkány szerepében, Németh János, sőt ezúttal Halász Ede is, igen jól játszottak és énekeltek. A vasárnap délutáni előadásban Deák-nak és Timár-ü&k volt alkalmuk kimutatni, hogy egyéniségüknek megfelelő szerepben igen jól megállják a helyüket. Drámai előadás kettő ment a héten. A vasárnap esti szociális tárgyú Sztrájk, Szigligethy hatásos drámája a piros szegfüs munkások százait vonzotta a színházba, akik főkép Bátossy-nak drámai hévvel teli alakítását élvezték, erősebb mondásait megtapsolván. Elismerésük jeléül piros szalagos koszorút is nyújtottak fel neki. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárult Margittal-nak az életből ellesett kitűnő alakítása ós főleg Margó Zelma, aki népszínmű szerepkörben is elsőrendű szinésznő, aki elbájolja és elragadja a közönséget. Jók voltak még Káldor és Tordai, de mikor fogja Csendes Alice a szerepeit megtanulni ? Szerda d. u. Kisfaludy-vigjáték (A csalódások) ment zajos sikerrel. A darab főszerepeit Margittai, limár, Tordai, Jávor és Ligeti játszották, jó kedvvel és stílszerűen. A közönség sokat tapsolt. Indítvány : nem lehetne a repertoárba a sok rosszul betanult operett helyett jó magyar bohózatokat és drámákat felvenni? Ezek tán jobban mennének 1 § A város egészségügyi bizottságába a 7. honvédhuszárezred parancsnoksága dr. Radó Sándor ezredorvost tagul nevezte meg. § Építési engedélyt nyertek : Ungár Sámuel Vásár-utca 15. sz. a., Árvái István ZimmermannJános-utca 20. sz. a., Takács Lajosné és Társa Főiskolai-utca 1. sz. a., Bognár Lajos Veszprémi-ut 21. szám alatt. or — A YÁROSHÁZÁROL. § Az állandó választmány f. hó 26-án tartott ülésében készítette elő a 30 iki közgyűlés tárgyait. Paragrafusonként letárgyalták a piaci rendtartásról, állatvásári rendtartásról, a hirdetmények kifüggesztéséről és a gabonapiacon észlelt visszaélések megszüntetéséről készített szabályrendeleteket, s több kisebb-nagyobb változtatással mindegyiket elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek. Hosszabb vitát idé/ett elő a vármegyének a női kórház ügyében hozott határozatát megsemmisítő végzése. Dr. Lőwy László azt indítványozta, hogy a női kórház megépítése mondassák ki, ez indítványt azonban — * szükséges fedezet nem állván rendelkezésre — nem fogadták el. Ellenben elfogadták dr. Kende Ádámnak abbeli indítványát, hogy ifj. Martonfalvay Elek kéressék fel, hogy a boldogult apja által a város részére kórházi célokra oly feltétellel átengedett telket, hogy oda a kórház 1905. év végéig felépíttessék, engedje át a városnak ugyancsak kórházi célra, de a felépítésre vonatkozó miuden terminus nélkül. § A villamos telepre az új gépnek kazána — úgy halljuk — megérkezett. Á gép felállításának eredeti terminusa október vége volt, a közbejött sztrájk miatt a gyárak a gépek szállítására egy havi haladékot kaptak. Ki\ánatos, hogy mire e haladék letelik, az új gép tényleg üzembehozbató legyen, nehogy a telepen a múltkorihoz hasonló zavar állhasson elő. § A barakk-kaszárnya. Valóságos tengeri kígyója ez városunknak, amiben része van az illetékes felső hatóságok bürokratikus lassúságának is. Legutóbb tudvalevőleg a városi képviselőtestület egy ily tervet fogadott el a barakk-kaszárnyára nézve, s azt a honvédelmi minisztériumhoz felülvizsgálat céljából felterjesztette — nehogy a barakk felépüljön s katonáék kifogást emeljenek ellene. A felterjesztés elment május 22-én s reá máig válasz nem jött. A tanács hát megsürgette a dolgot a felsőbb fórumnál. Helyes, — mert egyszer már ebben is véglegesen kellene határozni s nem engedni, hogy a mizériák minden nagyobb katonai beszállásolás alkalmával megújuljanak. § A fixpontok kitűzése. Az építészeti bizottság megkezdte a képviselőtestület által reáruházott feladat végzését, az új utoaszabályozási vonalak megállapításához szükséges fixpontok kitűzését. Első sorban a belvárosi nagyobb utcák fixpontjait tűzi ki. A munkálatot Révész városi mérnök végzi s benne a bizottság tagjai közül e kerületben Adamovich Lázár és Lippert Sándor működnek közre. § Az iparhatósági megbízottak választására jogosult választók névjegyzéke október hó 31-től 8 napig a főjegyzői irodában közszemlére kitéve lesz. Ez idő alatt az érdekeltek megtekinthetik, s ellene kifogásaikat megtehetik. TARKA ROYAT. Az opera* Ámbár az én borús szivem Nagyon, nagyon sajog, Megtépem mégis díszetek Költői műfajok. Ki irna máma balladát, Ki ir eposzt nekem ? Néhány madárka zengedez A nótás berkeken. A dráma is pihenni tért, Akármi nagy nevü, Ruhásán és ruhátlanul Helyén már a revü. Tragédiát ki irna ma? Megnézni csak nehéz! Bolond ki bút, nehéz borút Űj bánattal tetéz. (De hogy hevüljön női sziv S zengjen szinész-torok, Oltnak belé „Bűvös vadászt" Tréfás direktorok.) Százszorta szebb az opera, Hol minden zengedez S a leitmotívos hősökön „Istenkép" rengedez. Ahol dalol cseléd, inas És fenn a várharang, Ahol dalolgat száz manó A föld ölén alant. Ahol dalol minden dalol És meg se lepne tán, Ha énekelni kezdene Az alma fenn a fán. A dalban minden meghatóbb. „Adj egy pohár vizet!" Tizenháromszor újra zeng S a nép tapssal fizet. A sok vitéz nagy gondban áll, Nem lát földet, eget, Ah, egy a fő: karmesterük Mely percben integet. Mi kedves és vidám dolog Dalban a szenvedély, Hogy tán kitör s megráz nagyon, Vagy összezúz: ne félj! Ha zeng kórusban az öröm, ' Ezt látni mily derék, Ámbár talán jobb volna, ha Egyetmást értenék. Mily szép halálhoz a zene, Ez épp' hozzá simúl, A hős üvölt, kiált, ledől, Súgóra néz s kimúl. Csak egy dolog van, ami még Kissé bánatra készt: Szegény Igazság mért tűr el Ily csúf arculverést? Kintornás. HETI ÚJDONSÁGOK. — Személyi hirek. Antal Gábor püspök és Czike Lajos, kir. tanácsos, főisk. gondnok a hét folyamán Pápán időztek s a ref. főiskolában, valamint a nőnevelő-intézetben iskolalátogatást teljesítettek. — Papp Sándor kir. tanfelügyelő a hét folyamán Pápán tartózkodott s több tanintézetben hivatalos látogatást teljesített. — Halottak estéje. Jövő szardán, halottak napjának előestéjén, órai kezdettel a helybeli kath. plebánia-templomban gyászájtatosságot tartanak, még pedig szent-beszéddel egybekötve. A kóruson a képezdei énekkar ad elő gyászdalokat. Másnap, november 2-án 9 órakor rekvem lesz. — Reformáció-emlékünnep. A pápai ev. ref. hittanhallgatók önképzőköre 1905 október 31-én a főiskola tornatermében reformáció-emlékünnepet rendez a következő műsorral: 1. Közének: „Isten, ki őrzöd évezrek múlását." (1—3. vers.) 2. Ima. Tartja: Halka Sándor IV. éves pap növendék. 3. Megnyitó beszéd. Tartja: Csizmadia Lajos tanár-elnök. 4. Október 31. Irta: Csomasz Dezső. Szavalja: Olé Sándor III. é. papn. 5. „Isten, ki fent uralkodol . . Énekli a főiskolai énekkar Gáty Zoltán tanár vezetése mellett. 6. Felolvasás. Tartja: Ceglédi Sándor, önképzőköri alelnök. 7. Kereszt alatt. Irta: Sántha Károly. Szavalja: Farkas DezeŐ III. é. papn. 8. Ima. Tartja: Kiss Zoltán III. é papn. 9. Közének: „Isten, ki őrzöd évezrek múlását". (4 — 5. vers.) — Az ünnepély kezdete délelőtt 10 órakor. — Hegyessi Mari vendégjátéka- Városunk műértő közönsége nagy örömmel fogja fogadni a hirt, hogy Heggessi Mari, a Nemzeti Szinház, kiváló művésznője három estén át vendégszerepelni fog színházunkban. Hegyessi Mari neve és művészete sokkal ismertebb, mint hogy mellette a reklám trombitáját kellene megfújni, mégis kiemelendőnek tartjuk, hogy a művésznő három legjobb szerepében, a francia, a német, a magyar drámairodalom egy-egy valódi remekében fog fellépni. A kaméliás hölgy, a Stuárt Mária és a Cigány Rózsija a művésznőnek oly alakításai, melyek megtekintését egy szinházlátogónak sem szadad elmulasztania. — Károly napja Bor. Károly napján, nov. 4 én a plebánia-templomban ünnepi istenitiszteletet tartanak, melyen az egyházmegye feje, báró Hornig Károly püspök iránti tiszteletből az összes kath. hitközségi iskolák növendékei is meg fognak jelenni. — Kinevezés. Kupecz Gyula pápai dohánygyári tisztet a m. kir. pénzügyminiszter dohánygyári gyártási osztályvezetővé nevezte ki. A megérdemelt előléptetés a dohánygyár tevékeny hivatalnoka személyében társas életünk népszerű tagját érte. — A pápai íillatkillítás. A pápai állatkiállítást holnap fogják megtartani. Csak az idő kedvező legyen, akkor — az érdeklődés után' Ítélve — teljes lesz a kiállítás sikere. A kiállítás alkalmából vármegyénk előkelő gazdaközönsége nagy számban fog összegyűlni városunkban. Délben a „Griff"-szállóban á la carte. — Az első hó. Minden évszaknak megvan a maga kedvessége, a maga poézise. Az első ibolyának, amely tavasz jöttén félve dugja ki kis fejecskéjét az erdő száraz füvei közül, az ido költészete után sóvárgó lelkünk épúgy megörül, mint az első hónak, amely fehér leplével fedi be az erdőt, mezőt, a fákat, a házak tetejét. Pedig a tavasz és a tél érkezését okunk van más-más érzelemmel fogadni. Mert míg a tavasz az életnek, az áldáedús termékenységnek a kezdete, addig a tél megjelenése sok nélkülözésnek, nyomorúságnak s az ezekből származó bűnöknek az eló'postája. Hát hiszen jól fűtött, enyhe meleget nyújtó ruhában, biztos kenyér mellett szép a tél is, de ha meggondoljuk, hogy nagyon sok embertársunk kénytelen a hosszú télben nélkülözni mindezeket, akkor az első hót, amely a szürke mindenségből aláhull, nem tudjuk örömmel köszönteni. Nem különösen akkor, amikor olyan korán megjelenik, mint az idén. Még ősz sem volt, még le sem hullatta minden fa lombkoronáját, s ime (szerdán és csütörtökön) már is fehérre vonta be az előző napok esőjétől nedves földet. Az igaz, hogy nem volt hosszú életű, s a lucskos sár hamar felszívta a fehér hópelyheket, de hiába, mégis csak megjelent már nálunk az első hó, kezdete a télnek, sokak nélkülözésének és nyomorúságának . . . — Anyakönyvi kinevezés. Bognár István pápateszéri segédjegyzőt anyakönyvvezetői helyettessé nevezte ki a belügyminiszter.