Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-09-16 / 37. szám

ezek sem tudták legyőzni sem erőben, sem főleg hatáskörben a holdat. El is szégyelték magukat nagy hamarosan s zizzenvén nagyot, kialudtak. Majd később a körték is beadták derekukat, de nem mind, az utóvéd még megmaradt s majdnem hajnalig folytatta a visszamaradottak ádáz tusáját a holddal . . . Minden háborúhoz három kell : pénz, pénz és pénz. A világosságok harcához szintén ez szükségeltetik. A hold költségeit fedezik az égiek, de a villámét sajnos mi fedezzük. Pedig ellehetnénk e nélkül is. Kössük meg a portmouthi békét. S ha teli hold van s tiszta az ég, hadd világítson, hadd uralkodjék maga a hold! IIiínya<ly yagy Hunyadi V Nemes és gyöngéd nemzeti gondolat, mikor a történeti neveket népszerűsíteni akarják. Úgy vésődnek be ezek emlékezetünkbe, ha folyton előttünk vannak. Ki tudna nálunk Hunyadyról, ki Rákócziról, ha nevüket a budai keserűviz-források nem őriznék s vinnék világgá, ki sejtené Petőfi költői nagyságát, ha nem láttunk yolna egy ily nevű lovat a versenypályán szaladni s „mosolyogva mutatni patáit ellenfeleinek?" A nagy nevek népszerűsítése terén az eddig legfinomabb ötlet a mezőhegyesi állami gazdaság vezetőjében született meg, ki is a legnagyobb bikát nevezte el az európai kereszténység egykori védőbástyájának, Hunyadynak nevéről. A Hunyady János bikát bemutatták a nemzetközi állatkongresszus tagjainak : hadd lássa a külföld, hogy mi megtudjuk becsülni nagyjainkat. Úgy halljuk, hogy a Külföldiek közül egy naiv lélek megbotránkozott ugyan a Hunyady-bikán és a világraszóló hős emlékének meggyalázását látta a dologban, de ezt megnyugtatták azzal, hogy a bika csak amolyan talmi Hunyady, magyarosított neve van, jog szerint ő csak Hunyadi. Köunyü beszélni, de tessék bizonyítani ! Tessék irás-próbát tartani a bika úrral, hogyan irja ő a nevét: i-vel vagy y-nal? André. HETI ÚJDONSÁGOK. — A szécsényi gyűlés. A fejedelem-választó nemzeti gyűlés kétszázéves jubileumát nagy fénynyel ünnepelte meg Nógrádvármegye közönsége 8 vele az egész ország. A képviselőház és az összes törvényhatóságok díszes küldöttségeinek jelenlétéBen újították meg a nagy Rákóczinak dicső emlékezetét. Az ünnepi misét Poór Antal prép(Ht celebrálta, az ünnepi beszédeket Nagy Mihály alispán és ifj. Fáy Albert főjegyző mondották. A vármegyei küldöttségek sorában ott volt vármegyénké is, mely a következő tagokból állt: Roller Sándor alispán vezetése alatt Bibó Géza, Fischer Károly és dr. Kemény Pál. — Szeptember 15. A nagy nap, az országos érdeklődéssel várt nagy nap elmúlott. Az alkotmányellenes Fehérváry kormány bejelentette lemondását, az országgyűlést október 10-éig elnapolták s a budapesti szociáldemokrata munkások százezer főnyi tömegben tüntettek az általános titkos választói jog mellett. S mindez nyugalomban és teljes rendben történt. A parlament most ismét tétlenségre van kárhoztatva, a nemzetnek ismét várnia kell hosszú és kínos várakozásban. De a nemzet vár és — bízik igazában. — Az önálló vámterület. Lapunk szerkesztőségét gróf Zichy Jenő országgyűlési képviselő megtisztelte azzal, hogy beküldötte hozzánk azt a nagyszabású beszédet, melyet a múlt heti szabadkai iparos nagy gyűlésen az önálló vámterületről mondott. A beszéd, melynek határozati javaslatait a nagygyűlés egyhangú határozattá emelte, főkép az ipari érdekek meggyőző fejtegetéséért érdemel kiváló figyelmet. Megkapja az embert az az igazi lelkesedés, mellyel Zichy gróf az iparügyeken nsüng 8 aminek tettekben is több izben bizonyítékát adta. A beszédből jövő számunkban részleteket közlünk. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ev. ref. egyházkerület őszi rendes közgyűlését f. hó 29., esetleg következő napjain tartja Pápán. A közgyűlést megelőzőleg főiskolai igazgató-tanács ülés lesz. — János vitézek versenye. A vidéki primadonnák János-vitéz versenye vasárnap végződött a Király-szinházban s a verseny zsűrije, mely Újházi Ede elnöklete alatt működött, már meg is hozta döntését. Ez a döntés bennünket pápaiakat is érdekel, mert a babér két olyan művésznőnek jutott, kik színházunkban is működtek. Az első dijat, ezüst babérkoszorút Károlyi Leona, a pécsi színház primadonnája nyerte el, a másodikat, ezüst pálmaágat Kállay Jolán, a pécsi színház másik primadonnája. A zsűrizéssel a fővárosi sajtó egy része nem volt megelégedve s főkép Kállaytól akarták elvitatni a jutalmazás dicsőségét. Amennyire mi a két primadonnát ismerjük, azt hisszük, hogy Kállaynál érdemesebbnek bajosan juttathatták az ezüst pálmát. Károlyi játéka legalább akkor, mikor pár év előtt itt működött, sok kívánni valót hagyott fenn, egész lénye túlságosan méltóságos, szinte élettelen volt. Persze azóta játékban is nagyot haladhatott, énekművészete pedig már a múltban is kifogástalan volt. Ellenben Kállay igazán tündöklő szubrett-tehetség, kinek méltó helye nem Pécsett, általában vidéken, hanem a fővárosban lenne. Ehhez azonban — protekció is kellene. — A villamos világítás terjed. Újabban nagyobb bevezetéseket rendeltek meg az ev. ref. főiskola, melynek eddig csak konviktusi épülete és fizikai laboratóriuma volt villamosan világítva, míg most a főépületbe is bevezetik a villamos világítást; továbbá az Esterházy-uradalom, mely az új urad. bérház összes lakásait látja el villamos világítással. — A Luther-társaság és az evangélikus Gyámintézet folyó hó 12-én és 13-án tartották évi rendes közgyűlésüket Miskolcz városában. A gyűléseken városunkból Gyurátz Ferenc püspök, mint egyházi elnök vett részt; jelen volt továbbá Ihász Lajos főrendiházi tag, a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület felügyelője is. — Szabadságon. Csoknyay Károly v. főjegyző folyó hó 17-én kezdi meg négy heti szabadságát. Szabadságideje alatt Kemény Béla városi főjegyző helyettesíti. — Nyár. Ilyen szép, ilyen meleg szeptemberünk sem volt régóta. Remek az idei vénaszszonyok nyara. Nap nap után derült és tiszta az — Huszárezredünk itthon. A dunamenti lovassági és hadtestgyakorlatok végeztével huszárezredünk f. hó 13-án szerdán megérkezett városunkba. A tartalékos legénység azonnal leszerelt, a többiek pedig szintén élvezik a hadi fáradalmak utáni pihenőt. — Tűzvész a Kis-utcában. Múlt vasárnap éjjel két óra tájban városunk csendesen szunnyadó lakosságát a tűzoltók vészkürtjének harsogása verte fel éjjeli álmából. Az emberek rémülten szaladtak ki az utcára, s látva a Kis-utcából égre törő hatalmas lángoszlopokat, nagy sokaság igyekezett a vész színhelye felé. A tüz Bognár Istvánnak a Kis-utca déli részén, a Jókai Mór utcához közel fekvő házánál gyulladt ki, s a bősz elem, a ház szalmatetőzetében bő tápot nyervén, gyorsan átnyalábolta az egész tetőt, onnan pedig átterjedt a szomszédos házakra, úgy hogy csakhamar négy ház állott — a hozzátartozó melléképületekkel — lángokban. A tűzoltók ezúttal sem valami gyorsan jelentek meg a vész szinhelyén, azután azonban annál nagyobb buzgalommal működtek, a késő reggeli órákig fáradozván a mentés muukájában. A tüz belekapott az ötödik ház tetőzetébe is, de ez már csak félig éghetett le, mert a hidroforok bőven ömlő vizsugara meggátolta a továbbterjedést. A leégett házak közül három biztosítva volt, kettő nem. A tűznek sok takarmány, gazdasági eszközök és apróbb háziállatok lettek martalékává. A vész szinhelyén nagyszámú közönség jelent meg, amely borzadva tárgyalta azokat az eshetőségeket, amelyek esetleges szeles időben az egész környéket érhették volna. A károsult háztulajdonosok a következők : özv. Guzmics Lajosné, özv, Bocsor Gergelyné, Bognár István, Keskeny István, özv. Gergye Ferencné. — Erős a gyanú, hogy a tűzvészt gyújtogatás okozta, ami abból következtethető, hogy két egymástól távol álló ház egyidőben gyulladt ki. A rendőrség nyomoz. — Panasz és pedig nem is egy helyről érkezett lapunk szerkesztőségéhez, amiért a községi adó miatt foglalások teljesíttetnek a nélkül, hogy előzetes adóintések bocsáttatnának ki. Minthogy az ilyen foglalásoknak kétségen kivül zaklatásszerü jellege van, felhívjuk a városi hatóságot, hogy ez anomáliát haladéktalanul szüntesse meg. — Csak kedélyesen! A Weltner-ház még felebbezés alatt van, de azért immár szerencsésen felépült. Nincs 70 centiméterrel beljebb, kidülleszti ég s a világos nyári ruháknak ugyancsak van, a hasá

t irgalmatlanúi, bántja az esztétikai érzéket, kelete a korzón és sétatereken egyaránt. A ter- a

ebaj! - • ból 30 mészét — miután pár napi termékeny esőt kapott a múltkor — szintén örül az éltető nap sugarainak és vidáman érik a szőlő. Ha így marad az Most meg az amúgy is keskeny járdácentimétert a kirakatok számára foglalt le. Csak kedélyesen tovább! A szövőgyár betegsegélyző pénztára idő, a Somlón ismét aszúborhoz (á la 1901) jutnak- x , . . .. r f, „* , , szőlősgazdák és még azt is megérjük, hogy tegnap tartotta alakuló kozgyúlését Ez alkalommal . - - ° n o J ' o rí an rít or* i rra ncrn t Aod tra a L-nwot Lro^n orr !1 flk'Sl r kishegyi bor nem lesz savanyú. (De akkor még 3 hétig meleg legyen ám !) — Új tanár. Az ev. ref. főgimnáziumban még üresedésben volt latin-görög nyelvi rendes tanári állásra dr. Darkó Jenő oki. tanár nyert alkalmazást. — Japán kiállítás. A hét elején nyílott meg a leány-egyesület helyiségében (Fő-utca 6.) pénztár igazgatósága a következőleg alakult meg. Igazgatósági elnök : Gerstl Leó gyárigazgató, pénztárnok és jegyző: Leipnik Ármin, ellenőr: Szigeti Imre, kiket igazgatósági tagokul a gyár nevezett ki, a munkások részéről ig. tagok : Endler Gyula, Vér Ferenc, Beretvás Béla, Papp János, Dankó Simon, Pető Ignác; póttag a gyár részéről : Boksa Péter, a tagok részéről: Völfig Károly, Falkai József, Mai József, Fekete József. A felAebersold Leopoldina japán kiállítása. A kiállítás- j ügyel

ő bizottság tagjai: (a gyár részéről) Hlavacsek nak a hét folyamán igen sok látogatója volt, kik a japán műtárgyakban, melyek a japán szövő-, ötvös-, mozaik-ipar, valamint a japán festészet motívumokban gazdagságát és magas színvonalát bizonyítják s a többszázra menő fénykép és egyéb reprodukciókban stb. nagy gyönyörűségüket találták. Aebersold Leopoldina a látogatók számára több izben tartott igen érdekes és tanulságos előadásokat a japán etnográfia és kultúra köréből. A kiállítás látogatását melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A csekély 40 fillér belépti-díjjal nem áll arányban a tapasztalatoknak ama gazdagsága, amit a kiállításból meríthetnek. — Az általános választói jog. Halász Mihály' betegsegélyző pénztári ellenőr a maga és számos elvtársa nevében beadványt intézett a városi hatósághoz, melyben kéri, hogy az általános titkos választói jognak mielőbbi behozatala tárgyában a város intézzen feliratot az országgyűléshez. A tanács e beadványt tárgyalván, a folyamodókat kérelmükkel elutasította, hivatkozván az 1886. XX. t. c.-re, mely a rendezett! tanácsú városokat politizálási s ebből kifolyólag felirati joggal sem ruházta fel. — Új tanító. A helybeli ev. ref. egyház presbitériuma a Cserkuthy Sándor távozásával megüresedett- tanítói állásra múlt héten tartott ülésében Szalisznyó Sándor oki. tanítót választotta meg. Szalisznyó tavaly végezte a helybeli áll. tanítóképzőt kitűnő eredménnyel. Rezső elnök, Weintráger Ferenc, Varga István rendes, Koréin Ferenc póttag (a munkások részéről). A választott bíróságok elnöke Lechner József (a gyár részéről), tagok: Krebs Károly (a gyár részéről), Kertész János, Domonkos Ignác, Bende Sándor, Lénárt Sándor (a munkások részéről) ; póttagok : Komóci Pál, Német János (a munkások részéről). Pénztári orvosnak az igazgatóság dr. Weltner Sándor orvost választotta meg. — Öngyilkossági kísérlet. Kardos Sándor ponyvád-pusztai szeszgyári munkás csütörtökön reggel 8 órakor a kálváriái temető háta mögött főbe lőtte magát. Sérülése rendkívül súlyos, de azért felgyógyulása reménylhető. Beszállították az Irgalraasrend kórházába. Kihallgatása alkalmával tettének okául azt vallotta, hogy munkaadója egy 20 koronás bankjeggyel elküldötte vásárolni, s hazamenet leszámoláskor 50 koronásból követelt vissza tőle. Az esetleges büntetéstől való félelmében elbujdosott, s Pápára érve az öngyilkosság gondolata érlelődött meg benne. — Országos vásárunk, amely kedden és szerdán tartatott, nem volt sokkal nagyobb forgalmú, mint a néhány hét előtti Boldogasszonynapi vásár. A hasított körmű állatokra még mindig fennálván a zárlat, csakis lovakat hajtottak fel, amelyből vásárra került 1027 drb, ebből eladtak 282 drbot. A kirakodó vásár szintén nem sokat ért, s az iparosok és kereskedők egyáltalán nem nagy hasznát látták a vásárnak.