Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-08-05 / 31. szám

nak csak ezután lesz módjában az adatokat felülvizsgálnia. Bizalommal tekintünk a bizottság működése elé. Bármily szomorú adatok is kerüljenek napvilágra, bármily súlyosuak is tüntesse fel majdan a vizsgálat a vármegye pénzügyi helyzetét, az orvoslás útját csak abban találhatjuk, ha mindent, ami a vármegye pénzkezelése körül történt, világosan lát az vármegye közönsége. Megnyugvással látjuk, hogy a vármegye életére nézve oly fontos hivatást teljesítő bizottság illusztris tagjai sorában városunk is képviselve van dr. Antal Géza által, kinek kiváló pénzügyi tudása és a közügyek terén mindenkor tanúsított szigorú objektivitása szintén jelentős biztosítéka annak, hogy a bizottság munkája meghozza a kivánt világosságot. A VÁROSHÁZÁRÓL § A pénzügyi bizottság múlt hó 31 én Bermüller Alajos h. elnök elnöklete alatt gyűlést tartott, melyen a város 1906. évi költségvetését tárgyalta, A bizottság pontonként átvette a költség, vetés tételeit s mind elfogadásra ajánlja a képviselő testületnek, csupán a felekezeti elemi iskolák Begélyére nézve tesz a városi tanácsétól eltérő javaslatot. Míg ugyanis ez e tételnek (26.000 K) teljes törlését hoiza javaslatba, addig a pénzügyi bizottság a segélynek régi (a felemelés előtti) összegben vagyis a mostaninak 50%-ában való megadását indítványozza. § Felebbezés a "Weltuer-ház ügyében hozott városi közgyűlési határozat ellen. Mint értesülünk, a legutóbbi városi közgyűlésnek a Weltner féle házépítést megengedő határozatát több városi képviselő megfelebbezte. A felebbezés mindenekelőtt kijelenti, hogy a közgyűlés az építési szabályrendelet értelmében nem jogosult ily ügyekben határozni. E dolgokban első fórum a tanác*. második pedig a közigazgatási bizottság, a közgyűlésnek nincs semmi beleszólása építési dolgokba és ennélfogva nem is tarthatott fönn magának jogot arra, hogy némely esetekben dönthessin. Ez nyilt tagadása a belügyminisztertől megerősített építési szabályrendelet érvényének, a melyet pedig a tanácsnak védenie kell, nem pedig gyöngítenie szabad. Fontos érve a föllebbezésnek az is, hogy az építtető először a tanácstól nagyobb bázalakításra kért engedélyt, azt megkapta a közgyűléstől ; de később kitűnt, hogy egész másképpen épít, mint engedélyt kapott és hogy más építési tervrajzot csatolt a kérvényéhez, mint amely szerint építtet. A Kossuth Lajos-utca nagy forgalmassága miatt megköveteli a szélesbítést és egyszersmind a szépítés:. Ennél az utcánál kellene első sorban és a legszigorúbban végrehajtani az új utcavonal betartását. — Ily eljárás mellett azonban az az abnormis helyet áll elő, hogy a belváros utcái maradnak a régi és csúf vonalban, a külső és elhagyatott városrészek utcáiban érvényesül csupán az építési szabályrendelet e pontja. Ez nem lehet érdeke városunknak. Valóságos rendszerré nőtt már városunkban, hogy az építési szabályrendeletet nem hajtják végre minden építtető polgárral szemben. A városi tanács, noha ezt több polgár kérelmezte, nem szüntette be még most sem a ház továbbépítését, noha a közgyűlés határozatában nincs benne, hogy birtokon kivül Jöllebbezhetö meg. A fellebbezés még sok egyéb érvet is hoz fel, amelyek alapján biztosra vehető, hogy az illető képviselőtestületi határozatot a vármegyei törvényhatóság meg fogja semmisíteni és Pápa város építkezése terén példát fog statuálni. § Hirdetmény. Pápa város háztartásának és községi közmunka pénztárának 1906. évi költségvetési előirányzata az 1886. XXII. t.-c. 125. § ának megfelelőleg f. évi augusztus 7-től fogva 15 napon át a számvevői hivatalbán közszemlére kitéve lesz ; a netáni észrevételek az adófizetők részéről ezen időtartam alatt a polgármesteri hivatalnál beadhatók. Pápa, 1905. augusztus 2. A városi hatóság. § A szövőgyári betegsególyző. Lapunk egyik előző számában már említést tettünk róla, hogy a keresk. miniszter jóváhagyta a szövőgyári betegsegél) zo alapszabályait. Az alapszabályokat a miniszter leküldötte vármegyénk alispánjának, aki azt a vonatkozó iratokkal a napokban áttette polgármesterünkhöz, azzal a felhívással, hogy a pénztár működésének megkezdéséről nála azonnal tegyen jelentést. TARKA ROYAT. K ánikulában. — Sajnos! alkalmi versezet. — Azt hittem: verset irok én A nyári szép napokban, Minőtől ifjú s lány szive Epedve, vágyva dobban; Miként tavasz vidám dala, Ugy cseng-bong "majd a ríme, De megjőve a nagy meleg S nincs vége, hossza íme. Ah! borzasztó e hosszú hő, Forró melegje oly vad : Ember, poézis, agyvelő És ihlet most elolvad. A költő mind néger legyen, Hogy e hevet kibírja. Poézisem szegény, beteg, Sebére nincsen írja. Mi szép a víg tavaszderű, Nincs felleg fenn az égen, Csapongva szállnak leikeink S büszkén a- messzeségen. Az ábránd szines fátyolát Az égre nézve szőjük, A költők mind csicsergenek Szővén szerelmi hőjük. Óh, tisztább most ott fenn az ég És izzó rajt a pompa, A költő-sziv még sem kerül Most édes izgalomba. Ábrándokat sem kergetünk Most már az égre nézve, Veszélyes évszak ez szegény, Ifjú költőkre nézve. Oh! hogyha majd a menny dörög S villám vadul cikázik S kisérve e szilaj zenét A szél is orgonázik, Ha ömlik majd onnan felül A zápor áradatja, Mi boldogság lesz, mely szivem E percben általhatja. . Elgyengült, bágyadt testemet Ki a szabadba vívén, Átnézek én a bús egek Dörgő villámos ívén, S keblemből ott előhúzom Titokban a papírom' S az első stanzám rimeit Ott ázva, fázva írom. Kintornás. HETI ÚJDONSÁGOK. — Küldöttség Gyurátz püspök előtt. F. hó 2-án d. e. Gyurátz Ferenc püspöknél a kőszegi ág. h. ev. egyház huszonöt tagú küldöttsége tisztelgett Freyler Lajos felügyelő és Prőhle Henrik lelkész vezetése mellett. A küldöttség szónoka: Freyler Lajos arra kérte fel a kőszegi egyház nevében a dunántúli ág. h. ev. egyházkerület lelki vezérét, hogy a Kőszegen megüresedett lelkészi állást foglalja el. A felkéréshez bátorságot abból a vonzalomból merítettek, mellyel Gyurátz püspök a kőszegi egyház és kulturális intézményei iránt mindenkor viseltetett s a melyek fejlődését püspöki hatáskörében hathatósan mozdította elő. Gyurátz püspök a küldöttséget lekötelező szívességgel fogadta, de a meghívást, valamint annak idején a győri egyházét is, nem fogadta el, kijelentvén, hogy Őt a pápai gyülekezethez régi, elszakíthatlan kötelékek (Űzik. — Porciunkula, A Szentferenc-rendiek templomában szerdán ünnepelték meg a porciunkulai bucsut, mely alkalomból az áhítatos hívek igen nagy számmal sereglettek össze a kilenc órakor kezdődő ünnepi I nagy misére, melyet Szita Román, szent-ferencrendi áldozár végzett Kiss István és Szeberényi Laurent, azonkívül Kreutzer F., Rássy Paulin és Szeberényi Laurent növendék-papok segédkezésével. Az alkalmi egyházi szent beszédet Götz Zoltán, szent-ferenc-reudi áldozár tartotta. Az egész napon át tartó buzgó áhítatosságot litánia végezte be. Ugyancsak az ünnep alkalmából a rendház díszebédet adott, melyen az egyház előkelőségein kívül, városunk társadalmából is számosan vettek részt. — Hímen. Fényes esküvő volt f. hó 3-án városunkban. E napon vezette oltárhoz Láng Mihály áll. tanítóképzo-intézeti igazgató és orsz. tanítóképezdei felügyelő leányát, Láng Terus úrhölgyet, a csáktornyai polg. leányiskola tanárnőjét, Grész Ernő, a csáktornyai áll. tanítóképző-intézet tanára. A polgári esketés után, melyet Lampérth Lajos anyakönyvvezető végzett, d. e. */

212 órakor a róm. kath. nagytemplomba vonult a fényes násznép. Az egyház áldását Kiss István káplán adta az új párra; az ünnepélyes aktus alatt Szentgyörgyi Sándor karnagy a Lohengin-ből játszotta orgonán a nászindulót. Násznagyok a~ menyasszony részéről Tar Gyula földm. isk. igazgató, a vőlegény részéről Margitai József csáktornyai áll. tanítóképző-intézeti igazgató volt. Délben az örömapa lakásán gazdag lakoma volt,' melyen számos felköszöntőben éltették az ifjú párt. — Társas-vacsora. A Kaszinó elnöksége engedve a több o'dalró' felhangzott óhajnak ma este, a Kaszinó kerti helyiségében Füredi és Lángó zenekarának közreműködésével tarsas-vacsorát rendez. A mulatságokban oly szegény nyári szezon alatt bizonyára kapva kap a közönség a kínálkozó kedves szórakozáson. A társas-vacsorára vendégeket is szívesen látnak. — A fogyasztási szövetkezetnek, nem tudjuk, nevében és megbizásából-e, de semmi esetre sem érdekében „Nyílt-tér" alakjában egy stilisztikai műremek látott a múlt héten napvilágot a Pápai Lapok hasábjain. A Nyilt-téri közleménynek arra a részére, amely a helybeli kereskedők tisztességét akarja a hamisított árúcikkek, hamis mérték és uzsorahaszon könnyelműen odadobott frázisaival sárba tiporni, mi nem vagyunk hivatva válaszolni, legjobb válasz erre különben a pápai kereskedők megállapodott tisztes neve s a nagyközönségnek bizalma. Ellenben tiltakoznunk kell a tényeknek amaz elferdítése, az igazságnak amaz elcsavarása ellen, amit a „teremtésnek" nyiltterező „koronája" elkövetett, midőn bennünket azzal vádol, hogy mi a szövetkezeti bolt alapítása ellen törvén, egy „nemes tettet hurrogtunk le". Aki szenvedélytől el nem vakulva, rideg objektivitássá* olvasta el mindazt, amit mi a tervezett szövetkezeti bolttal kapcsolatban irtunk, az láthatta, hogy mi nem a szövetkezés eszméjét, mint ilyent kárhoztattuk, sőt ellenkezőleg, ezt dicsőítettük, sem a szövetkezeti bolt léte ellen nem törtünk, mert ez az alapító részvényesek magán-ügye, de felemeltük szavunkat a jelszó ellen: „keresztény csak kereszténynél", amely e szövetkezet alapításánál kitűzetett s megbélyegeztük azokat a felekezeti türelmetlenségről tanúskodó beszédeket, melyek az alakulásnál elhangzottak. Ennyit tettünk s ennyit mindig is fogunk tenni, amikor a társadalmi és felekezeti béke megbontására bárki és bármily irányban kísérletet tesz. Ezt megtenni mindenkor kötelességünknek tartottuk a múltban, kötelességünknek tartjuk a jelenben s ez lesz szent kötelességünk a jövőben is. Ám kerteljenek mások, ahogy akarnak, s csukják be (szemüket akkor is, mikor már a szomszéd Ukalegon ég, mi nem jártuk s nem járjuk az alkalmazkodás, az önérdek, a csúszás-mászás iskoláját, hanem kimondjuk mindenkor meggyőződésünket nyíltan és szabadon, s azt valljuk, azt hirdetjük 'igazság gyanánt, amit szivünk mélyén igazságnak érzünk. — Jegyzőkönyvhitelesítés. A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület jegyzőkönyvhitelesítő bizottsága Pápán, folyó hó 2-án szerdán hitelesítette a július hóban Kőszegen tartott évi rendes közgyűlés jegyzőkönyvét. A bizottságnak Gyurátz Ferenc és Ihász Lajos felügyelő elnökön kívül tagjai voltak: dr. Berzsenyi Jenő orsz. képviselő, Horváth Sámuel téthi, Varga Gyula vönöczki esperesek, Bognár Endre, Madár Mátyás lelkészek és Hrabovszky Gyula.