Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-07-29 / 30. szám

Martonfalvay-telek elveszett a városra nézve, s egyúttal elveszett annak a remén) e is, hogy e városban beláthatatlan időkig rendeltetésének megfelelő modern kórház épüljön — ha csak a volt tulajdonos a közgyűlésen kifejezett óhajnak megfelelőleg fel nem oldja a várost a telek átadása alkalmával kikötött korlátolás alól. A Weltner-ügy volt a második tárgya a közgyűlési napirendnek, amelyen még hét tárgy volt kitűzve, de amely percben az elnök a Weltnerféle ominózus határozatot kimondotta, egyszerre nagy tolongás támadt — az ajtó felé, a megjelent képviselők kétharmadrésze nagy sietséggel távozott, hiszen minek is érdekelné a képviselőket az olyan csip-csup haszontalanság, mint a cipőgyár megyei telefon, megyei alkotmányvédelmi határozat stb , Ők megtették immár kötelességeiket, nyugodtan elmehettek. Az ott maradottak pedig a többi ügyek gyors elintézése közben még csak nem is igen elmélkedhettek afelett, hogy a napirend két első határozata majdan sokszor emlegetendő szégyenfoltja lesz e város történetének. * A közgyűlés lefolyásáról különben a következőkben adunk számot: Mészáros Károly polgármester az ülést megnyitván, nyomban a napirendre tértek, mely Révész Arnold v, mérnöknek a női kórház ügyében tett jelentésével kezdődött. Bemutatta az egészségügyi bizottság utasításainak megfelelően készült új terveket, melyek szerint az összes építési költségek 37UOO koronát tesznek ki. Lampérth Lajos szólalt fel elsőnek, kimutatván azt, hogy a telek értéke majdnem 7—8-szorosára emelkedett, így a városnak nem szabad ilyen nagy értéket kezéből kiadni. Dr. Hirsch Vilmos azzal érvelt az építkezés ellen, hogy új kórházra szükségünk nincs, míg Győri Gyula a kórház szükségességét mutatta ki. Dr. Hojfner Sándor azt fejtegette, hogy az építés nem ró új terheket a városra. Dr.. Grosz Lajos szintén ellene van a kórházépítésnek. A közgyűlés túlnyomó többsége a kórházépítés ellen döntött, de egyúttal utasította a tanácgot az iránt, hogy tegyen lépéseket arra, hogy ! a telek a város javára az elhunyt Martonfalvay I Elek nemes intencióihoz képest közcélokra megtartható legyen. Ugyancsak szenvedélyes vita folyt a Weltner Manó-féle építkezés ügyében is. A városi tanács t. i. betiltotta Weltner építkezését azon okból, mert a részére adott építkezési engedély feltételeit megszegte, s noha csak átalakításra nyert engedélyt, s . 1 ily módon maradhatott meg háza a régi vonalban, mégis lerombolt?tta a főfalakat, amely esetben persze az építkezési szabályrendelet szerint a szabályozási vonalban (70 centi méterrel beljebb) kell építeni. Ily értelemben referálta az ügyet Révész Arnold v. mérnök, akivel szemben Néhnian Gábor, majd dr. Hirsch Vilmos utaltak a közgyűlés méltányosságára, s arra, hogy ha Weltner beljebb megy 70 centiméterrel, akkor ott sarok támad, mely elékteleuíti az utcát, Besenbach Károly azt követeli, hogy a városi hatóság mindenkinek egyforma mértékkel mérjen s ha a város számtalan félreeső, zugutcai építkezéseknél nem engedett a szabályozási vonaltól való eltérést, akkor itt sem szabad attól eltérni, ahol a városnak legfontosabb közlekedési utcájáról van szó. Dr. Hoffner Sándor utal arra, hogy az építkezés már eleve úgy volt tervezve, hogy teljesen új épület emeltessék, s a városhoz csak azért folyamodtak átalakítás engedélyezéseért, hogy így megmaradhasson a ház a régi vonalban. A pallérnak adott terven azonban az utcai falak is piros színre voltak festve, s minthogy ily módon minden építkezésnél ki lehetne játszani az építési szabályrendeletet, a városi tanács tilalmát kéri fenntartani. Győri Gyula kimutatja, hogy ez ügy egyáltalán nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe, s a tanács a maga tilalmának érvényt szerezni tartozott volna, s nem volt jogosítva az ügyet közgyűl- s elé terjeszteni. Dr. Grosz Lajos, Vágó László, Hajnóczky Béli és Koritschoner József a szabályozási tervtől való eltérést megengedhetőnek tartják, Biilitz Ferenc pedig az építési szabályrendelet hatályonkívül helyezését követeli. Végül Bermüller Alajos hangsúlyozza, hogy a jelen esetben egyszerűen he akarták csapni a várost, amit — a hatóság tekintélyének megvédése szempontjából sem szabad eltűrni. Szavazásra kerülvén a sor, a többség megengedte Weltner Manónak a régi vonalban való építkezést. Az ezután következő összes tárgyak felszólalás nélkül az állandó választmány javaslatához képest lettek elfogadva. A katholikus legényegylet kérelme a csatorna-utcában levő 41 Q-öl utcatér átengedése iránt akkor fog elintéztetni, ha a Moravek-féle ház vétel ügyében hozott határozat jogerős lessz. Schier Jánosnak egy, az Erzsébet városban építendő cipőgyár céljaira ingyentelket, 15 évi pótadómentességet és mérsékelt áron villamos áramot szavaztak meg. Az Erzsébet liget öntözéséhez szükséges tűzcsapokat a közgyűlés nem szavazta meg, mert ez kézi fecskendőkkel sokkal olcsóbban eszközölhető. Az Emke pápai fiókjának kérelméhez képest a város felterjesztést fog intézni a vármegyei törvényhatósághoz. A vármegyének alkotmányvédő határozatát a közgyűlés tudomásul vévén, a város tisztviselőit az annak végrehajtásából származó minden reájuk háramló kár ellen biztosítja. Deutsch József illetékességének megállapítását a közgyűlés a tanács javaslatának megfelelően elutasította. Végül egyhangúlag megszavazta a közgyűlés Mészáros Károly polgármesternek az egészsége helyreállítása céljából kért 15 napi szabadságot, s ezzel az ü'^s berekesztetett. § Megfellebbezett határozat. A Weltner Manó, Kossuth-Lajos-utcai házépítése ügyében hozott közgyűlési határozat ellen — mint értesülünk — több városi képviselő fellebbezést fog beadni, s minthogy az épí:tetŐ be sem várva a közgyűlési határozat jogerejűséget, már megkezdette az utcai falaknak a régi vonalba való építését, egyúttal kérvényt adtak be a városi tanácshoz az építés betiltása iránt. § Városi szabályrendeleteink. Másodszor sürgettük az összes városi szabályrendeletek összegyűjtését és kinyomatását, de eddig sikertelenül. Legutóbbi közgyűlésünkön egyik szabályrendelet valamely rendelkezése felett folyt a vita s nem volt kéznél egy példánya az illető szabályrendeletnek, amelyből a vitát egyszerre ellehetett volna dönteni. Különben is a város polgárságának is érdekébea volna, hogy módot nyújtsunk neki a sok szabályrendelet labirintusaiban való eligazodásra. A most készülő költségvetésbe célszerű lenne e végből azt a csekély összeget, amibe a kinyomatás kerül, felvenni. § A városi költségvetést a héten tárgyalta a tanács, s a jövő héten, hétfőn kerül a költségvetés a pézügyi bizottság elé. Azután közszemlére lesz kitéve, augusztus vége vagy szeptember eleje felé pedig a közgyűlés veszi tárgyalás alá. borzasztó ? Egy felnőtt ember, aki maholnap nagyapa lehetne. Még nem, de néhány év múlva. Mert negyvenéves vagyok, s itt állok csupaszon, meztelenül . . . Nem borzasztó ez ? És tudja miért utazom ? Pumpolni megyek az egyik rokonomhoz. Ugy-e szomorú foglalkozás ? Mindegy ... A nyomorúság a lejtőre sodort. Tudja, hogy reggel óta nem ettem. Egy falatot sem. Becsületemre! Idáig juttatott az az asszony, az az asszony. — Csikorgatta fogait. A szép asszony szeméből meghatottság áradt. Lekapta hamarosan kézitáskáját s kicsomagolt belőle egy sült csirkét. — Uram — mondotta — ön megtisztelt bizalmával, nem szabad visszautasítani ezt a csekélységet. Van hozzá egy kis jó bor is. — De asszonyom . . . — Tessék. Selmei nagyon rövid vonakodás után elfogadta a felajánlott csirkét s noha előbb az étkező-kocsiban jól bevacsorázott, mindenestől elfogyasztotta. Csak úgy ropogtatta a csontokat. A bort is kihajtotta egy hörpintésre. Nagyon meg volt elégedve magával, vagyis azzal, hogy milyen pompásan szimulálta a félig éhenholtat. Aztán megtörölte a száját, jó éjszakát mondott és három perc múlva elaludt. Biztos volt benne, hogy nem nyúlnak a zsebéhez. — Teringettét, — mondotta magában, mikor végig terült a pad párnáin — kár, hogy professzionátus zsebmetszőnő. Olyan csinos, s amellett jó szive van . . . Mindegy, a fődolog az, hogy biztonságban ran a pénzem. Már a budapesti határban dübörgött a vonat, mikor Selmei fölébredt. Egyedül volt, az utitársnő eltűnt. Első dolga volt a mellénye zsebébe nyúlni s kivenni a pénztárcát. Rendben volt ... A pénz benn érintetlenül. Visszatette a tárcát s a zakkója zsebébe nyúlt, hogy a bajuszkefét kivegye. Valami papirosfélét talált a zsebében. Egy borítékot. Kivette és felbontotta. Három darab tízes volt benne s egy papiroson néhány szó: „Az elvált asszony, az elvált férfinak." Selmei nyugtalanul nézte a három bankjegyet. Mint csináljon vele. A legnagyobb disznóság lenne, ha zsebre tenném . . . Es mégis, nem tehetek mást. A körülmények... Zsebrevágta a három tizes* s elgondolkozott. — Most már szeretném tudni, hogy ki ez a nő: zsebmetszőnő, vagy angyal? Nem tudom. De olyan bajos megismerni az embereket a vasúton . . . Iskolai értesítők. ii. Állami polgári leányiskola. Harmincadik értesítőjét adta ki idén az állami polgári leányiskola. Harminc év nagy idő egy iskola életében s ha az intézet, mely huszonöt éves jubileumát annak idejéu oly szépen ülte meg, ezúttal természetesen nem is jubilált, mi meg kell, hogy emlékezzünk a hivatását oly derekasan teljesítő ez iutézet harmadik évtizedének befejeztéről. Az utolsó öt esztendőben is a fejlődés útján előre haladt az iskola, kebelében a kézimunka és gyorsirászati tanfolyam létesült s az állam a szükséghez képest gondoskodott az intézetnek új tanerőkkel való ellátásáról. Ugyancsak az utolsó 5 év folyamán rendszeresítették a francia nyelv tanítását, melynek oktatására szintén rendes tanerőt nevezett ki Markhót Angéla személyében a kultuszminisztérium. Az értesítőt az igazgatói jelentés nyitja meg, mely hű képét nyújtja az intézet egyéni életének. Beszámol a beiratásokról, a tantárgy-beosztás körében történt változásokról, a 'tantestületi értekezletekről, az iskolában történt látogatásokról s a növendékek egészségi állapotáról, mi igen kedvező volt. A szokásos iskolai ünnepélyeket mind megtartották s részt vettek a növeeudékek az „Uránia" előadásain s az ifjúsági szini-előadásokon, mik az irodalmi tauítás jó segédeszközének bizonyúltak. A tantestület állott 9 rendes, és 6 óraadó tagból. A tanári karban csak annyi változás történt, hogy a Schlupni Sarolta tanárnőt betegsége következtében a tanév második felében Varga Jolán helyettesítette. Az elvégzett tananyag kimutatása, az órarend s a használt tankönyvek jegyzékének közlése után, a növendékek névsora .s a polgári leányiskola, valamint a kézimunka tanfolyam szabályai következnek. Majd pontos kimutatás számol be az intézet tanszereiről és szemléltető képeiről, mik összesen 4022 Jó és szép munkáért és kitűnő szabásért több kiállításon ermekkel kitiintet ve! * ~ ' " Mindennemű férfi-ruhák VAGO I > E ZSO első pápai féríi-divatterme, Pápa, Fő-tér, 253. fez. szolid áron mérték szerint készíttetnek. Jó nagymunkás szabósegédek felvétetnek.