Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-06-17 / 24. szám

nek bujaságát, ismeri az emberi sziveket is, ismeri azoknak gyöngeségeit, ki akár az égre néz, akár a földre néz, a mindenható Istennek látja a hatalmát, ki ezt a nemzetet azért alkotta meg, hogy független legyen. Válasszák meg tehát ezt a férfiút, hogy hazánkat szabaddá, függetlenné tehesse, éljen Hoitsy Pál! (Általános lelkes éljenzés, hosszantartó taps.) Közkívánatra dr. Visontai Soma szólott ezután. „Mikor a hatalom Magyarországban az elvfeladást írta zászlójára, — úgymond — akkor a haza számára nagyobb vívmányt nem szerezhetünk meg, mintha azt a férfiút visszük be újra a törvényhozás termeibe, aki a reményre adott táplálékot, ki megírta a könyvét a „Nagy Magyarország"-ról, ki újra utat egyengetett a „Magyar dicsőség és nagyság félé hal; dó eszméknek és iránynak." Tovább szólván Hoitsyról, kijelentette, hogy őt ugyan meg lehet rágalmazui, mint mindenkit megrágalmaznak, de akik ismerik, elmondhatják róla, hogy ő mindig annak a szent hármas igének volt hirdetője amely a magyar alkotmányosságot megteremtette, amely az 1848-as eszméknek volt alapja : a szabadság, egyenlőség, testvériségnek ! Visontai szép beszéde is általános tetszést keltett. Ép igy nagy sikere volt Bartha Miklósnak, ki az összes megjelent képviselők között a legradikálisabb húrokat pengette. A függetlenségi ' párt — úgymond — habár itt erről az emelvényről, ma csupán az önálló vámterületről, csupán a magyar nyelvnek a cs. és kir. hadseregbe való beviteléről volt szó, neii c«ak erre törekszik, hanem egész mértékben függetlenné akarja tenni a magyar hazát Ausztria minden befolyásától. El akarunk válni politikailag, katonailag és közgazdaságilag Ausztriát, 1. A nemzet kezébe vette saját sorsát, a nemzet az elmúlt választások alkalmával kimondta az ítéletet is, a nemzet nem enged a saját jogaiból egy talpalatnyit sem. Senkise kívánja közülünk, hogy komoly ellenállási ft kerüljön a sor, de ha ez volna a sors könyvében megirva, a magyar nemzet is meg fogja találni, egy férfias, erőteljes pillanatban a nemzet sebeire az orvosságot. Zajos éljenzés hangzott fel Bartha beszédje nyomán. Most Hajnóczky Béla elnök lépett elő és mondott köszönetet a programmbeszédért és a képviselők szónoklataiért s oda fordult Pápa város szép asszonyaihoz és leányaihoz azzal a kéréssel, hogy lelkes támogatásukkal segítsék diadalra Hoitsy zászlaját. Ezzel a programmi gyűlés befejezést nyert. A rengeteg néptömeg azonban csak lassan oszlott el. Mindenki Kossuth Ferencet akarta közelről látni; midőn leszállt az emelvényről lelkesen éljenző tömeg vette körül s kisérte el a Hungáriában levő lakására. Bankett. Este a fővárosi vendégek és képviselőjelöltünk tiszteletére bankett volt. A Hungária-kávéházat, hol a bankett lefolyt, zsúfolásig megtöltötte a választó polgárság. 204 személyre terítettek, de ültek 250-en is az asztalok mellett s a tósztok meghallgatására a szomszéd termekből s a folyosóról is csak úgy tódultak az emberek. Az első tósztot Hajnóczky Béla mondotta, aki \ magyar nemzeti aspirációk hősét, az ország vezérét, Kossuth Ferencet éltette. Mélységes, tiszteletteljes csönd támadt, midőn boros pohárral kezében Kossuth Ferenc szólásra emelkedett. Arról szólt, hogy a függetlenségi pártnak erkölcsi kötelessége azon iparkodni, hogy sorai közé kapja azt a férfiút — Hoitsy Pált — , midőn oly eszmék megvalósításáról van szó, mikért Hoitsy már évtizedek előtt küzdött. Nem kicsinyli le ellenfelét, nem kételkedik, hogy megállja helyéi, de Hoitsy már megállta. Gyönyörű metaforával a magvetőhöz hasonlította a maga működését s azt a reményét fejezte ki, hogy a Pápán elvetett mag nem fog terméketlen sziklára hullani. Dr. Kende Ádám Hoitsyt köszöntötte fel. Nemcsak a vezér szavát követjük, úgymond, ha Hoitsyt megválasztjuk, de követjük meggyőződésünket is, mert a mai programmbeszéd, amilyen még nem volt Pápán, bizonyítja, hogy méltóbb képviselője nem lehet Pápa városának, mint Hoitsy. Hoitsy Pál válaszában Pápa város dolgozó intelligenciáját s ez alatt nemcsak a tollforgatókat, de a közgazdaság munkásait s a földmi velőket is érti, köszönti fel. Ily város képviseletére, mint Pápa, bármely nagy tehetség büszke lehet, büszke lenne ő is, minden erejét az ország és a város szolgálatának ajánlja fel. Faragó János a japán háborúból vett találó hasonlattal a függetlenségi párt táborkarát köszönti fel. Az érdem a koreai tengeri ütközetnél nemcsak Togóé, de tiszt jeié is, a nemzeti harc .vezérén, Kossuthon kívül tisztjeit is elismerés illeti. A táborkar nevében Zichy Jenő gróf mint a jelenlevők közül legidősebb és Káltay Tamás mint legfiatalabb válaszoltak, előbbi a kötelességüket teljesítő pápaikat, utóbbi Pápa város fiatalságát éltetvén. Ugrón Gábor emelkedett most szólásra s hallatta a nemzeti érzés igéit. Nem azért van az állam, — úgymond — hogy a dinasztiákat naggyá tegye, a kasztokat hizlalja és éheztesse, hanem azért, hogy a nemzeti rhunkát szervezze. Majd szólt a Hoitsy Nagy-Magyarországáról s Német >rszág példáján mutatja meg a megvalósítás útját. Minden átalakuláshoz kell bizonyos rothadás, mint a mag, az eszmék is rothadásból kelnek új életre. NagyMagyarország csak független, szabad ország lehet, amely eszményekben és eszményekért él. Ily állam megalkotásához erős férfiak kellenek, aminő Hoitsy, őt élteti. Sórnegi Vilmos szól Hoitsy jelöltsége történetéről, a felekezeti harc káráról, igaz magyaroknak vau egy közös oltára, a haza. Ez oltár lángját van hivatva Hoitsy magasra szítani. Kelemen Béla Kossuth államférfiúi bölcseségét magasztalja, a nemzeti állam épületét akarja Kossuth felépíteni, itt minden tégla fontos, de ha a pápaiak Hoitsyt megválasztják, egy egész oszlopot adnak. Pápa polgárait élteti. Szemere Huba a magyar őserők felújulását aposztrofálta, míg Bartha Miklós szép metaforából kiindulva élteti Kossuthot; Kossuth a jó vegyész, ki a kőszénből minden erőt ki tud váltani s egyesíteni egy nagy cél érdekében. Most újra szólt Kossuth Fogjunk kezet, — úgymond — hogy a kőszénből a gőzt kiváltsuk, mely a nemzeti függetlenség partjai felé röpíti hajónkat. Dr. Berzsenyi Jenő a felekezeti béke áldását hangoztatta, pünkösdtől várván az elmék megvilágosítását. Markos Gyula a sok szép tósztra ráadta az egyház áldását s a közös anyaszentegyházat, a hazát élteti. Majd Hoitsy Pál fejtegette nagy hatással természettudományi alapon a testvériség eszméjét, elitélvén azokat, akik ember és ember közt különbséget, tesznek. Megemlíti az antiszemitaság ellene emelt balga vádját 3 a hazafias zsidóságot dicsőíti. E tószthoz fűződött Visontai Soma szellemes tósztja, aki azt mondta, hogy a zsidóságnak a mai időben nem szabad száraz lábbal átkelni a Vöröstengeren. Bele kell vetui magukat a hullámokba s kűzdeniök kell a magyar szabadságért. A banketten jelenvolt társaság a legjobb hangulatban óra tájban oszlott széjjel. 1 Jócsák Kálmán programmbeszódje. A szociálista-jelölt programm-beszédét, minthogy hétfőn d. u. borult idő volt, másnap, azaz kedden este fél 8 órakor mondotta el a Fő-téren óriási közönség jelenlétében. A gyűlést lőcsei Ferenc nyitotta meg, kérte a jelenvoltakat, hogy miután oly sok szép beszédet hallottak a két ünnepnapon, hallgassák meg az ő jelöltük beszédét is, ki a tiszta arany igazságban fogja a helyzetet megvilágítani. Jócsák Kálmán azzal kezdte beszédét, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon beteg a társadalom. Eljöttek Pápára is a híres doktorok, hogy e betegséget tudományuk alapján meggyógyítsák. Szerinte azonban ezek az orvosok csak behegeszteni, ideiglenesen gyógyítani akarják a sebe-! ket, egész valójában azonban meggyógyítani nem tudják. Mielőtt a dolog mélyére rátért volna, egy vád ellen akar tiltakozni. Ez a vád az, hogy ők, mivel nemzetközi alapon állanak, tehát hazafiatlanok. Hisz az agrariusok is, a naggyárosok is nemzetközi alapon kötnek kartelt és még sem vádolja azokat senki, hogy hazátlanok. Ezután fejtegette, hogy miképen fejlődött a szocializmus. A 48-as szabadságharc után olyan törvényeket alkottak, melyek a főurak gazdasági érdekeinek jobban megfeleltek. A születési jogok helyébe ültették a pénz jogát. Két osztály alakult ki, az egyik volt az, kinek a kezében voltak a termelő eszközök, a tőkés-osztály és kialakult a munkás-osztály, amelynek munkaereje nélkül egyebe nem volt. Á tőkés-osztály kezében tartotta a politikai hatalmat és természetes az is, hogy ezt a hatalmat felhasználta a munkás-osztály ellen. A két osztály között ott állt a közép-osztály. Ez a közép-osztály a két tüz között csakhamar tönkre megy és csak két osztály áll majd egymással szemben, u. m. a tőkés- és a munkás-osztály. A munkás-osztály védelmére lépett fel a szocializmus. Ezután áttér a szociáldejaokrata-párt programmpontjára. Első és legs^rkalatosabb pontja az általános titkos, községenként való szavazás behozatala és ezzel kapcsolatban a választókerületeknek új beosztása. Az állandó katona-ág felesleges voltát fejtegeti és azt mondja, hogy amit az állam ebbe az idegen nyelvű hadseregbe bele töm, ahelyett ingyenes gyógykezelést, ingyenes jogvédelmet, ingyenes népoktatást lehetne behozni, minek következtében a munkás osztály felépülhetne, az állam erős, hatalmas lehetne. Ha már katonaságra szükség van, a mostani katonai szervezet helyett a néphadsereget tartaná célszerűbbnek. Kárhoztatja a parlament munkásságát. Hisz másfél évtized óta másról nem volt szó, mint közjogi dolgokról. Ha egy közgazdasági kérdés jön a tisztelt ház színe elé, azt rögtön letárgyalják, ellenben közjogi dolgokról hónapokon keresztül is elvitázuak. Szerinte új, friss erőkre van most szükség, olyanokra, kik ismerik nem a főurak stb. érdekeit, hanem akik ismerik magát a népet, az istenadta nép érdékeit, viszonyait, bajait. Felsorolja a többi programmpontokat is, de azok fejtegetései re már ideje nem volt. Tiz óra volt, mikor két és fél óráig tartó beszédét befejezte, melyet percekig tartó zajos éljenzés és taps-vihar követett Becsei Ferenc felszólítása után, hogy nyugodtan, teljes csendben oszoljanak szét, a gyűlés Jócsák Kálmán éltetésével véget, ért. Pártgyülések. Ertekezleteket, szűkebb és zártabb körűeket nagy számban tartott mindkét párt. Múlt szombaton este felé a Hoitsy-párt százas bizottsága jött össze az ovoda udvarán, hol Hajnóczky elnök megnyitó szavai után dr. Kőrös Endre és dr. Lhkos Béla tartottak beszédeket. Csütörtökön este a Prikkel-párt tartott a Jókaikörben értekezletet Marton Antal elnöklete alatt. Ez alkalommal Mácz József, Varga Rezső és dr. Grósz Lajos buzdították a párthíveket a küzdelemben való kitartásra s végül beszédet moudott maga a jelölt : dr. Prikkel Marián is. A választás eló'it való nap ugyancsak a Jókaikörben a Hoitsy - párt gyűlésezett. E gyűlésen Szatmári Mór, ZUnszky Istváu és Markos Gyula képviselők is megjelentek s mindhárman nagy hatással beszéltek. Felszólalt az általános óhajnak engedve a jelölt : Hoitsy Pál is s végül dr. Lakos Béla. A döntő harcban való részvételre és energikus kitartásra a tagnapi nap folyamán külön falragaszokon hivta fel mindegyik párt a maga hiveit. A szociáldemokrata-párt szintén falragaszokon jelentette, hogy fenntartja Jócsák Kálmán jelöltségét, ugyanezt halljuk a keresztyén-szociálista jelöltről Haller Istvánról s így nincs kizárva, hogy négy jelöltre fog folyni a szavazás. Képviselőválasztás. — 1905. junius 17. — Derült, szép időre virradtunk a mai reggel. Már a kora reggeli órákban nagy volt az élénkség az utcákon. Kocsik száguldtak kortesekkel, szavazókkal, az emberek indultak a belváros irányába, élénkség, mozgalom minden felé. A városházától jobbra és balra megvonták a kordont. A rend fenntartására az esztergomi 16. cs. és kir. gyalogezred két százada érkezett meg Oberauer Alfréd őrnagy parancsnoksága alatt. A fekete aufslágos magyar nadrágos bakák több rokonszenvet keltettek, mint januárban a gráci bakák. A városházára 8 órára jött össze a választási bizottság dr. Koritschoner Lipót elnök, dr. Antal Géza h.-elnök, dr. Kapós,sy Lucián jegyző és dr. Hirsch Vilmos h.-jegyző. A város részéről személyazonossági tanúk gyanánt megjelentek Szente János v. főügyész és Csoknyay Károly v. főjegyző ; a jegyzőkönyv vezetésében segédkeztek : Kertész József és Thury Lajos v. tisztviselők. Az elnök a választási aktust 8 órakor nyitotta meg. A bizottság tagjai mindenekelőtt letették a törvény előirta esküt. Pont */

2 9-kor jelentette az elnök, hogy Pápa városi képviselőül 3 jelöltet ajánlottak és pedig dr. Hoitsy Pál oki. tanár és hirlapiró, dunaharaszti lakos, dr. Eéthei Prikkel Márián, szt.-Benedekrendi tanár, pápai lakos, Haller István lapszerkesztő budapesti lakos és Jócsák Kálmán bpeBti lakos. Bizalmi férfiakul a Hoitsy párt bejelentette dr. Herzog Manó s dr. Körös Kostieinitzi (mm mm Király-forrás Savanyúvíz. - Legtisztább, ssénsavdús, lythion tartalmú asztali és gyógy viz. —=