Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-05-20 / 20. szám

fizethetik úgy, mint a gyárak, vagy drágábban kell megfizetniük, mint most. Hiszen épp az a baj, hogy most a munkás a csekély napszámból nem képes megélni és így kénytelen kivándorolni, ami pedig nemzeti szempontból óriási kárára vau az országnak Azt a munkást, amelyik az olcsó napszámból nem tud megélni, semmiféle kivándorlástól visszatartani nem lehet. Kisgazdáinknak ellenben egy csepp okuk sincs tartani a magasabb napszámtól, mert hiszen ők maguk családjukkal végzik a mezőgazdasági munkát. Ha az önálló vámsorompók fellításával az osztrák gyártmányok beözönlésének gátat vetünk, a magyar iparos megélhetését biztosítjuk. A munkás keresethez jut, a pénz az országban marad ; így a kisgazda is felesleges termelésére fogyasztót talál s a nemzeti jólét forrásai buzognak. Nagyon csalódnak hát azok, akik mezőgazdaságunk tönkretételét féltik az önálló vámterülettől, még ha egy-két évig némi nehézséggel járna is gabonatermésünknek a külföldi piacon való elhelyezése, csakhamar olcsó fogyasztást biztosítana az ipar fellendülése, ami dúsan kárpótolná a pár évi áldozatot. Nagy befolyást gyakorolna gazdasági viszonyainkra az íf, hogy az önálló vámterülettel a külföldi tőke itt nyerne elhelyezést; sok osztrák gyáros itt állítaná fel gyárát és ezer meg ezer munkást foglalkoztatna, akik mint fogyasztók az ipar, kereskedelem és gazdaság fellendítését is elősegítenék. Minden amellett bizonyít, hogyaz önállóság, a szabad rendelkezés, az önálló gazdálkodás képezi a nemyet boldogulásának alapját. Azt követeli tehát a nem zet és magyar társadalom érdeke, hogy gazdasági ügyei felett önállóan rendelkezzék. Nagy társadalmi átalakulásoknak nézhetünk elé az önálló vámterület felállításával és az életviszonyok oly változását várhatjuk, amelyek a nemzet szellemi és anyagi erősbödésére vezetnek. —jA város háztartása. Most hagyta el a sajtót az a terjedelmes számvevői munkálat, amely a városi háztartás 1904. évi. adatait, a város vagyonának mérlegét foglalja magában. A számadás összeállítása Freund Ferenc városi főszámvevő szakértelmét és ismert ügybuzgóságát dicséri, tartalma pedig azt a megnyugvást keltheti a képviselőtestület tagjaiban s a város egész lakosságában, hogy városunk pénzkezelése egészen szabályosan történik s olyan kellemetlen meglepetéseknek nem lehetünk kitéve, mint Sokszor nyargaltunk a tábortól nem messze esó' bormérésekből haza, de a nagykaput akárhányszor csukva találtuk. Nem azért fújja azonban magyar fiu a takarodót, hogy a későn érkező magyart be ne eresztené a kapun. így osztán sokszor besurrantuuk a néma táborba. Egyik bajtárs, a rászedhetetlen Horváth-Szalai, már annyira megszokta az ilyen kegyelem kapunyitást, hogy azt gyakorlati alkalmazásba vette. Egyszer aztán — regruták álltak őrségen — olyan büszkén talált felelni a vártaparancsnok „Wer da ?" kérdésére, hogy az ujonc-sorompőr fegyverbe akarta szólítani a legénységet. Már el is ordította a „Gverausz" első felét, mikor a még kívül álló Horváth-Szalai bedördült az ajtón : — Herrstöllt, te marha ! Ilyképp megkímélvén a vártaszoba kemény nyoszolyám békességben alvó legényeket; a takarodó után érkező Horváth-Szalai hetykén ellépett a haptákban álló sorompőr előtt, aki úgy nézett utána, mintha generális lett volna. Pedig csak altüzér volt a Horváth-Szalai s arról nevezetes, hogy mikor a takarodót fújták, Ő csak akkor szokta az utolsó pohár bort rendelni. Ha nem volt pénze, ivott hitelbe . . . amilyenben vármegyénk pénzkezelésénél csak a közel múltban volt részünk, vagy mint amilyenben szerencsésnek mutatkozó versenytársunk Szeged lakossága részesült, melynek utolsó zárószámadása — mint a fővárosi lapokból olvastuk — 200.000 kor. hiányt tüntetett fel. A zárószámadás végén a pénzügyi bizottság nevében, mely az összes számadásokat alaposan felülvizsgálta, Krausz Józef N. elnök és dr. Antal Géza jegyző beható jelentésben számolnak be munkájuk eredményéről. A jelentést, mely városunk financiáira nézve több igen figyelemreméltó megjegyzést tesz, közérdekű voltára való tekintettel e helyütt egész terjedelmében közöljük ; A pénzügyi bizottság május 3-án tartott gyűlésén tárgyalta Pápa város házi- és egyéb pénztárainak 1904. évről vezetett számadásait, s a tárgyalás folyamán fölmerült észrevételeit és javaslatait a következőkben van szerencsénk a tek. városi képviselőtestület elé terjeszteni: A házi pénztár köliségvetésszerü bevétele az 1904. évben 326.102 korona 87 íill., költségvetésszerü kiadása 320.409 korona 45 fillér volt, s pénzmaradványa 5693 korona 42 fillér, mit a pénzügyi bizottság elismeréssel vett tudomásul, mint annak jelét, hogy a költségvetés annak idején teljesen reális volt s végrehajtása — értve természetesen főleg a kiadási tételeket — a képviselőtestület határozatainak megfelelőleg történt. Kötelességünknek tartjuk azonban megjegyezni, hogy a bevételi többlet, s ennek következtében a pénztári maradvány oly forrásokból ' származik, melyek végeredményben a helyi lakosság megterheltetésél jelentik, mert — ha eltekintünk az inkább átmeneti jellegű bevételektől, aminő a vadászati haszonbér, homok-eladás, alagcsövezési költségtérítés, melyek a kiadásnál is majdnem hasonló nagyságú, vagy nagyobb összegekkel szerepelnek, — ugy látjuk, hogy a kitüntetett bevételi többlet az 1438 kor. 61 fill. pénztári maradvány, áthozaton kívül végrehajtási költségből (599 korona 1 90 fillér), hús- és borfogyasztási adóból (1216 kor. ' 79" fillér), fogyasztási adópótlékból (1344 korona 95 fill.), szikvizadóból (195 kor. 32 fillér), tehát csupa adótermészetü és pedig majdnem kizárólag a helybeli közönséget terhelő címletekből állott elő. Míg azok a tételek, melyek az idegeneknek városunk javára megadóztatását s egyúttal a forgalom élénkségét jelzik: a helypénz és a marhalevelek utáni jövedelem ez évben is alatta maradtak az előirányzatnak. Mint elszomorító s a gondolkodásra nagyon is méltó jelenséget vagyunk kénytelenek e ponttal kapcsolatban fölemlíteni azt a tényt, hogy a marhahús-fogyasztás évek óta csökken, mit a vágatási díjaknak az előző évekhez képest jelentékeny visszaesése tanúsít. E tény szomorúan bizonyítja, hogy lakosságunk kereseti viszonyai s ennek következtében ez elsőrendű tápszert fogyasztó képessége nem emelkednek abban az arányban, amelyben a húsárak emelkedtek. A város vagyonmérlege 93.548 kor. tiszta vagyonemelkedést mutat; ennek az emelkedésnek majdnem fele azonban — t. i. jövödelmező jogok értékének emelkedésénél mutatkozó 39.420 korona — csak könyvelési értéktöbblet, 20.000 korona pedig az előző évi pénztármaradványokból letéti értékül megtartott összeg. A tiszta vagyonemelkedés tehát inkább csak a korábbi tartozásoknak csökkenésében mutatkozik. Nagymérvű emelkedés mutatkozik a községi adóhátraléknál, mely 4926 koronáról 22.112 koronára szökkent föl, melynél tehát az emelkedés több mint 17 ezer korona. Ha ez összegben van is néhány nagy tétel, amelyek még vitásak, s így szoros értelemben hátraléknak nem tekinthetők, kétségtelen, hogy ezeket figyelmen kívül hagyva is jelentékeny mértékben emelkedett az adóhátralék, aminthogy ez évben községi pótlékból 1000 koronával kevesebb folyt be, mint az előzőben. Tisztelettel javasoljuk, hogy utasíttassák a városi tanács, hogy a községi adóhátralék behajtását szorgalmazza, mert nem tűrhető, hogy egyesek igen jelentékeny községi adóval éveken át hátralékban maradjanak. A kövezetvámpénztár jövedelménél ez évben emelkedés mutatkozik ugyan (1937 korona), de még mindig nem éri el e pénztár jövedelme a három év előtti magasságot. Ez az oka, hogy e pénztár a házi pénztártól kölcsönvett tartozását nem képes törleszteni. E szempontból nem helyeselhetjük, hogy az újabban beszerzett aszfaltolvasztó kazánok ára s az egész múlt évben hozatott aszfalt-anyag ára e pénztár terhére utaltassák, s célszerűbbnek tartanok, ha a két aszfaltolvasztó kazán ára (1062 korona 70 fillér) s az aszfalt anyag árának fele (2097 korona 72 fillér) a vasúti vámpénztár terhére utaltatnék át. Mert igaz ugyan, hogy a vasúti vámpénztár ma nem rendelkezik fölösleggel, de terhe, amely főleg az aszfalt r.-társaságnak fizetendő részletekből áll, ez évben megszűnik, s így jövő évre már könynyen viselheti a reá utalt terhet. A női kórház pénztára ez évben is oly helyzetben volt, hogy jövedelmei nem fedezték a kiadásokat. Tekintve azonban, hogy az 1904. év terhére eső 375 korona 10 fillér oly természetű kiadási tételeket tartalmaz, melyek nem térnek vissza évről-évre, remélhető, hogy a folyó év a női kórházra is kedvezőbben fog alakulni. A női kórház pénztáránál s az alapítványi pénztárnál tartozó adósok közül elég jelentékeny számmal vannak olyanok, kik több évről vannak kamathátralékban. A pénztár az ily adósok jegyzékét pontosan kiadja a városi ügyésznek, illetve a városi tanácsnak, melynek figyelmébe ajánljuk, hogy a képviselőtestületnek ez érdemben többször hozott határozalát hajtsa végre s a hátralékok behajtása iránt szigorúan intézkedjék. A VÁROSHÁZÁRÓL. § A világítási bizotiság folyó hó 18-án Lamperth Lajos h.-polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen mindenekelőtt a villamos telep kiegészítésére szükséges gépekre kiirt pályázót eredményéről tétetett jelentés. A pályázati határidőig (május 15-ig) gőzgépre és kazánra a követketkező cégek tettek ajánlatot: L'ing L. 40,705 korona, Röck István 52.620 kor. és az E'ső briinni gépgyár 66.000 kor. költséggel. Az ajánlatok közül a bizottság a Lang cégét, mely a telep többi gőzgépét is szállította, mint legolcsóbbat elfogadta, minthogy azonban a cég előzőleg a pályázat kiirása előtt 2000 koronával olcsóbb ajánlatot tett, felkérik, hogy régebbi ajánlatát tartsa fenn. A dinamó-gépre három ajánlat érkezett be: Ganz és Társa cégtől 23 250, az Egyesült villamossági r.-t,-tói 26.070 és Pichler weizi cégtől 13.604 kor. költséggel. Ez ajánlatokat a bizottság hosszabb megbeszélés tárgyává tette és dr. Antal, Steinberger, dr. Horváth, Krausz, dr. Lővy, Révész mérnök és Major üzemvezető felszólalása után elhatározta, hogy a Pichler céget, mielőtt ajánlatát elfogadná, felhivja, hogy mivel a dinamó hatásfoka az ajánlatban feltüntetve nincs, a garantált hatásfokot sürgősen közölje ; Baukovátz Alfrédot, a telep könyvelőjét megbízza, hogy Szombathelyen, hol a cégtől való dinamók vannak használatban, a gyakorlatban beválásukra nézve információt szerezzen ; mivel a beadott ajánlatok között rengeteg árkülönbség mutatkozik, az ajánlatokat felülbírálás végett a város szakértőjének, Iglauer István főmérnöknek küldi meg. — Azután tárgyaltatott a földmives iskola igazgatóságának kérvénye a villamos világításnak az iskolába bevezetése tárgyában. Nevezett igazgatóság azt kéri, hogy a város, ha a vezetéket a földmives iskolág meghosszabbítja, álljon el a szabályzat ama pontjaitól, hogy minden 100 m. meghosszabbítás után 3500 hektovatt fogyasztást kell biztosítani, kéri továbbá, hogy az egységár 5 fill.-ben állapíttassák meg. A bizottság dr. Antal indítványára azt határozta, hogy a fogyasztás garantálásától abban az esetben eltekint, ha a meghosszabbítást a földmives iskola a saját költségére végezteti, az 5 fill. egységárat tekintettel az intézet kulturális hivatására, készséggel engedélyezi. Stanits Fulgent, a bencés-rend templomának gondnoka azzal a kéréssel fordul a bizottsághoz, hogy a templomban a vezeték roszasága folytán elfogyott áram árát a bizottság engedje el. A bizottság elhatározta, hogy az áramot saját költJó és szép munkáért és kitűnő szabásért töt>t> kiállításon érmekkel kitüntetve! Mindennemű férfi-ruhák VAGO DEZSŐ első pápai férfi-divatterme. Pápa, Fő-tér, 253. sz. szolid áron mérték szerint készíttetnek. Jó nagymunkás szabósegédek felvétetnek.