Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-05-13 / 19. szám

leplezetlen nyíltsággal beszélt a történtekről. Nem szépített, nem leplezett semmit, feltárt mindent rideg igazságossággal. Itt azonban nem szabad megállnia. Nemcsak az esetleg előkerülő, de az összes függőben levő, függőben hagyott, ismert és ismeretlen ügyeket át kell vizsgálnia és az összes tapasztaltakról részletes alapos jelentésben kell a vármegyei törvényhatósági bizottságot tájékoztatnia. A megyei közigazgatás iránt nem az ő hibájából megrendült bizalmat így állíthatja helyre s így teheti lehetővé a közigazgatás gépezetének a közönség érdekével és érzésével egybeilleszkedő zavartalan, szabályos működését. Es ha megtörténnék az, hogy folytatólag oly szabálytalanságoknak jönnének nyomára, melyek ha nem is kapcsolatosak pénzhiányokkal, de könnyelmű mulasztás és helytelen gazdálkodás folytán a vármegye károsodására vezettek, akkor kell, hogy figyelembe vétessék a vármegye 1905. évi április hó 3-án hozott határozatának az a pontja, melyben kimondatott, hogy a volt alispán «felel őssége az alispán sága alatt történtekért érintetlenül fennáll.» Ezt különben jó lessz, ha figyelembe veszi az a bizottság is, melyet oly célból küldött ki a törvényhatóság, hogy javaslattétele révén az ujabb pótadó-emelés valahogy elkerülhető legyen. — őr — — A városok pénzügyi helyzete. Vonatkozással dr. Antal Géza urnák lapunk múlt számában ily cim alatt közölt vezércikkére, Jankovich Dezső úr, Eger város polgármestere, ki szintén megbízatott a városok kongresszusa által tervezet készítésével, megküldötte lapunknak az általa készített tervezetet. E munkálat sokkal inkább számol a városok érdekével s a segítés idejét nem odázza el annyira, mint Szentes város polgármesterének tervezete. Javaslatai lényegileg megegyeznek azokkal a javaslatokkal, melyek múlt számunk Ö hát fel nem olvas. De most, hogy a közönséggel szemben áll, úgy van, mint az egyszeri kadét, akivel valamelyik tengeri útján találkozott. A kis kadét egy tudományos cikket adott át neki olvasás végett. Elolvasta. „Nemde szép értekezés?" — kérdé. „Igen!" — felelém. „Nos hát, ennek az értekezésnek a szerzője én vagyok." Este lett és óriási vihar. Üvöltött az orkán, magasra szökelltek a hullámok. Pánik a hajón. S ekkor kabinjában megjelenik a kis kadét. „Szolgálatba vagyok rendelve" — igy szólt, •— „de addig nem nem mehetek, amig meg nem mondom, hogy azt a cikket — nem én irtam." íme a lelkiismeret. S mint a kadétban, benne is megszólal a lelkiismeret, mert a mai előadásra — nem készült. Azonban beszélnie kell és beszél szivesen. Szólani fog amerikai útjáról, melyet az örök béke nemzetközi kongresszus alkalmával tett meg. Örök béke és — Kinizsi, a harc embere, kinek szobra alapjára rendeztetik az ünnep, ime hogy kerülnek egybe. Harc és béke, — hogy mint érez és itél -ő a kettőről, kifejezi az a görög Ítélet, mit akkor hoztak meg, midőn arról volt szó, kinek adassék az irodalmi pálma Hesiodosnak vagy Homerosnak. Hesiodosnak adták, mert ő a polgári tisztes munkát, a béke áldását magasztalja, mig Homér a háború borzalmait zengi. A béke apostolai az igazi ideálisaik, akik sokszor életük árán, úgy, mint a gyer^a is pusztulása által, terjesztik a villágosságot. » Amerikai útja feledhetetlen lesz előtte. Amit nagy útitársa, Apponyi Albert hozott magával tanuságul, * hogy Amerika révén egyéni-erkölcsi ereje fejlődött s meggyőződésévé vált, hogy a vezércikkében foglaltattak. Kivánja nevezetesen a közigazgatási szükségletekre a közvetlen állami segély nyújtást — a városok által beszedett állami adók 10°/

0-át — s a bor- és húsfogyasztási adók átengedését. A többi kívánalmak, melyeket felsorolt, pénzügyi tekintetből kevesbbé fontosok, így az állami tisztviselők községi adófizetés alól mentesítésének eltörlése — mely inkább az egyenlő adózás szempontjából Jjogosult, a városok részéről állami intézmények felállításakor adott segélyek arányosítása, mely aligha vihető ki s a városi kötelező tűzbiztosítás és községi takarékpénztárak felállítása, melyek szép tervek s melyek közül az előbbi, ha az összes városok magukévá tennék, jelentékeny jövedelmet nyújthatna a városoknak. A tervezet általában beható tanulmány eredménye, s elkészítésével Eger város polgármestere érdemes munkát végzett. Vármegyei közgyűlés. — 1905 május — 10.. Vesxprémvármegye törvényhrtósági bizottsága folyó hó 8., 9. és 10. napjain Koller Sándor alispán elnöklete alatt tartotta tavaszi rendes közgyűlését. A közgyűlés első napján nagy számban —mintegy 150 en — voltak jelen a bizottsági tagok, de a második és harmadik nap tárgyalásai már üres széksorok előtt folytak le. A gyűlés tanúságával lapunk vezető helyén foglalkozunk, e helyütt a száraz krónikás szerepére szoríikozunk. A balatonparti vasút. Roller Sándor ^10-kor megnyitván a közgyűlést s üdvözölvén a megjelenteket, felkéri őket, hogy a tanácskozásokban szokott higgadtságukat és bölcsességüket érvényesítsék. A napirend előtt a vármegye egy régi ügyére vonatkozó indítvány adatott be s hozatott benne mindjárt határozat. Szólt pedig ez inditvány a balatonparti vasútról, melyre a a közösége még 1898. ban 90.600 kor. hozzájárulást illetve törzsrészvény-jegyzést szavazott meg abban a hitben természetesen, hogy a vasút Veszprémtől kiindulólag fog Balatonfüreden át Keszthelyig menni. Ezt a vasúttervet azonban ujabban háttérbe szorította az a terv, amely nzerint a balatonparti vasút Székesfehérvártól kiindulólag Kenesén, Álmádin át menne Tapolczáig s így Veszprém város és a megye érdekét is e vasút nem szolgálná, a közgyűlés az indítvány alapján egyhangúlag kimondta, hogy az ujabbi terv szerint épülő vasútnak a megszavazott szabadságot nemcsak jogokban, de intézményekben is biztosítanunk kell, ezt a tanúságot mindenki megszerezheti az amerikai felfogások és intézmények tanulmányozása által. Mit látott ime ő is Amerikában, mit a nagyságra második magyar városban : New-Yorkban? (Budapest után New-Yorkban lakik a legtöbb magyar ember.) Látta abban a városban, melynek szimbóluma a hatalmas szabadságszobor, a szabadság fáklyájával azt a szabad szellemet, ami nálunk még nincsen meg. Egy egyszerű munkással találkozott, ki nem rég nálunk a szokásos megalázkodással fordult hozzá a kőbányai plébánián valami keresztlevél ügyben. Ma Amerikában ez találkozván vele, igy üdvözli őt: „Ön is kijött Hock úr, Isten hozta!" Különösen hangzik ez nekünk, de nem odaát, mert ott az a felfogás uralkodó, hogy az a csizmadia, aki jó csizmát csinál, különb ember, mint az a miniszterelnök, aki rossz politikát csinál. Hatalmas versenye pezseg, lüktet itt a munkának, azt nézik le itt, aki nem dolgozik, nálunk ellenben azt, — aki dolgozik. Az egyenlőség gyönyörű jelképe minden amerikai polgárnak az a joga, hogy az elnökkel kezet foghat és ez' az egyenlőség érzete fejlesztette ki az amerikai szuverenitás érzését is. De máskép van nálunk ! Egy polgárral találkozott, ki már másodszor jött ki Ámerikába. „Miért jött ki újra?" „Mert mikor otthon voltam, a szolgabíróhoz mentem hivatalos ügyben. Az udvaron találtam. Kalaplevéve üdvözöltem, aztán feltettem kalapom. Ezért a szolgabíró pofon ütött: vele levett kalappal lehet csak beszélni. Ügyvédhez mentem, azt kérdezte : „Látta-e valaki ?" „Nem!" Összeget nem adja meg s a régebbi terv szerintinek is csupán akkor, ha a vasút az 1906. év végéig kiépül. Bejelentette ezután az alispán, hogy a m. kir. belügyminiszter megbízta őt a főispáni teendők ideiglenes végzésével s ebből kifolyólag a vármegye tisztviselőivel a közgyűlést megelőzőleg számonkérőszéket tartott. A zirczi kórház. Ugyancsak a napirend előtt szólalt fel dr. Kdtnény Pál, aki mig egyrészt kérte, hogy az alispáni jelentések a jövőben korábban osztassanak ki, másrészt hosszasabban szólt a zirczi Erzsébet-kórház válságos állapotáról. A csak pár éve fennálló kórház alapja — úgy tudja — elfogyott, kéri, hogy a vármegye a kórház fennállhatása érdekében intézkedjék. Az alispán azonnal válaszőlt az interpellációra, maga is érzi anuak helytelenségét, hogy a vármegye egész életét felölelő alispáni jelentés csak a gyűlés alkalmával o-sztatik ki, de ennek oka az, hogy a bennefoglalt számadások félévenként (április 31. és okt. 31.) záratnak le; kéri a törvényhatósági bizottság beleegyezését, hogy it jövőben a megye két rendes közgyűlése közül, az őszire, csak rövid jelentést tehessen, a májusra készülő egész évről szólót pedig már a közgyűlés előtt pár héttel nyomtatásban azétküldhesse a bizottsági tagoknak. A zirczi kórház válságos helyzetét előidézte az, hogy a múltban, -midőn a kórház fenntartására a betegápolási dijjak nem voltak elegek, fedezetet a tőkéből vettek ; azóta az ápolási d'jjak felemeltettek ugyan, de azok a betegek, kik. az országos betegápolásialap terhére kezeltetnek, ma is keveset fizetnek s épp ezért még a mai közgyűlésen indítványt szándékozik tenni, hogy a kórház fenntartására ezúttal 5000 kor.-t szavazzon meg a közgyűlés, a jövőre nézve majd a decemberi közgyűlésnek tesz előterjesztést. A választ úgy az interpelláló, mint a közgyűlés helyesléssel vette tudomásul. Néhány társtörvényhatóság átiratára hoztak ezután határozatot. Beregvármegyével együtt örömüknek adván kifejezést az új népoktatási törvényjavaslat benyújtása fölött, Torda-Aranyosvármegyével felírván a kormányhoz, hogy a tartós szárazság miatti adóleszállítás a rétekre, a legelőkre is terjesztessék ki s felírván Sopronmegyével a belügyminiszterhez az aut omobil - forgalom korlátozása tárgyában. A cigány-ügy rendezése tárgyában a vármegye már több izben felirt az országgyűléshez, ezért Sopronmegye erre vonatkozó átiratát egyszerűen tudomásul vették. A vicinálisok költségei. Miután az út-alap s a házipénztár számadásait tudomásul vették, következett a vármegye által a vicinálisokra megszavazott kölcsönről szóló elszámolás. Ez elszámolásból megtudta a közgyűlés, hogy a bánhidai vasútra a megszavazott 350.000 koronán kívül a vármegye késedelmeskedése következtében 38'633 kor. kamatot is kellett fizetni, a győr-zirczdombovári vasútra megszavazott 149.850 kor. tőkéhez a vármegye késedelmeskedése folytán 27.847 „Akkor tagadja le, — szolgabíró ellen nem lehet tenni." Hja bizony, nálunk csak akkor van szabadság, ha az ember jó viszonyban van a szolgabiróval. Beszél az Amerikában otthonos nagy méretekről — a gazdaság, a kereskedelem, az építészet terén. Hogy New-Yorkban utcák vannak, amelyeken ha végiggyalogol valaki, az idő alatt Veszprémből Fehérvárra is eljuthatna, hogy egész utcák vannak 22—24 emeletes házakból, azt mindenki tudja, de hogy Chikagóban van egy blokk (háztömeg, 4 összefüggő nagy ház), amelyben 2000 orvos lakik, azt maga sem tudta. 6—7-en tartanak egy szobát közös műszerekkel. És jól megélnek, mert 3 dollár egy recept és — hitelbe senkit sem gyógyítanak. A színházak is nagy méreteikkel tűnnek ki, no meg látványoságukkal és bizonyos naiv voltukkal. Egy new-yorki színházban látta, hogy a primadonna szárnyakkal kirepült a levegőben a nézőtér közepéig (valami apparátus segítségével), ezt megtette vagy 2—3szor, aztán visszaszállt a szinpadra és — tovább játszott. A városligetjük 70 km.-re van a várostól, 1 óra gyorsvonaton. Mulatságaik közül szól egyről: a tüzoltójátékokról. A tűzoltó Amerikában legkedveltebb ember. Rendes katonaság nincs, a milicia maga választja tisztjeit. (A katonaságról szólván, idézi Liwingstone azt a mondását, amit egy cimével büszkélkedő vicomtenek mondott: „Legyen nyugodt barátom, a cime nem fogja hátráltatni, hogy előre ne menjen".) A tűzoltó igen fontos személy, van 120 dollár havi fizetése (a rendőrnek 100), a gyakorlataik is kedvesek s a legszebb szinpadi látványosság — egy tűzoltó • gyakorlat. A szinpad teljes utcát mutat, 4—5