Pápai Hirlap – II. évfolyam – 1905.

1905-01-21 / 3. szám

Szüts Zoltán ; jegyzők: Knopp Árpád és Bib<5 Géza ; helyettes jegyzők : Einbach Richárd és Pethes István. Az egyes választókerületek konstellációira nézve újabban a következő értesüléseket kaptuk : Míg a három év előtti választáskor vármegyénk kettő kivételével csupa kormánypárti képviselőt küldött a parlamentbe, most határozottan az ellenzék kilátásait tartják kedvezőbbeknek. Két kerületben, az enyingiben és vázsonyiban úgy látszik egyhangúlag fogják az eddig volt 48-as Bakó Józsefet és az új-párti dr. Ováry Ferencet képviselőnek kikiáltani. Biztosra veszik az ellenzék győzelmét Veszprémben, hol Boránszky Lajos, a régi képviselő esélyei Kállay Ubul 48-assal szemben egyre fogynak, hasonlókép áll a dolog Somlóvásárhelyen is, ahol Rentaltér Lajos és a régi képviselő Pékár Gyula állnak egymással szemben. E kerületet azonban az utolsó percig kiszámíthatatlannak tartják. Pékár esélyeinek természete sen sokat ártott, hogy közbejött súlyos betegsége miatt nem utazhatta be a kerület községeit; Zirozen a néppárti XJdvardy Ferenc ellen újabban Lipc<ey Ádám fővárosi hírlapírót léptették fel, de a siker kevés kilátásával. Nagy küzdelem lesz az ugodi választókerületben, hol ellenzéki jelölt kettő van: dr. Bencsik László 48-as és Kaufmann Géza új-párti. Nincs kizárva, hogy e kerületben, ha mindkét ellenzéki jelölt fenntartja jelöltségét, a szabadelvü-párti Bauer Antal eddigi képviselő és egyik ellenzéki között pótválasztásra kerül a sor. A pápai választókerület harci zajában mindnyájan benn vagyunk. Itt az ellenzék föltétlenül bízik győzelmében, viszont a másik részen is remélik, hogy sikerül a kerületet a kormánypártnak megtartani. Hogy erősen dolgoznak mind a két részen, az bizonyos. Egyik oldalon lángoló lelkesedés, másik oldalon a tradícióba vetett hit támogatja a küzdő harc-sorokat. A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa r. t. város képviselő testülete 1905. évi január hó 30-án közgyűlést tart, melynek tárgysorára eddig a következő tárgyak vannak kitűzve : 1. Városi tanács jelentése a gyám- és alapítványi összegek elhelyezése érdemében. 2. Tanfelügyelő' átirata állami ovoda létesítése iránt. 3. Városi tanács javaslata a Kossuth Lajosutca déli végének megnyitása, az utca megnyitásához szükséges terület és házaknak megvétele érdemében. 4. Városi tanács indítványozza, hogy a régi faiskola területébe benyúló úgynevezett Kutassy-féle telket a város vásárolja meg. 5. Városi tanács javaslatba hozza, hogy a Csatorna-utcában fekvő, úgynevezett „Moravek"-féle házat a város vegye meg. 6. Városi tanács javasolja, hogy a Klein Vilmos pápai lakos tulajdonát képező 843. sz. ház a város tulajdonául felvett Anna téren fekvő Fecskendő-házzal elcseréltessék. 7. Németh Sándorné sz. Szabó Mária illetőségének megállapítása. 8. Róm. kath. hitközség iskolaszékének kérelme az al<5Ó-városi elemi iskola épületének tulajdonjoggal és dijtalanúl leendő átengedése iránt. § A közegészségügyi bizottság tegnap d. u tartott ülésében dr. Steiner József v. főorvos 27 ujabb kanyaró-esetet jelentett be. A 27 beteg között 12 iskolaköteles volt, egy pedig meghalt. A régebbi óvóintézkedéseket a bizottság egész terjedelmükben továbbra is fenntartja. § A csatornázás ügyében a városi tanács a közgyűlés megbízásából több oly helyről, hol az általános csatornázás már keresztül van vive, szabályrendeletet és a költségek fedezésének kérdésére nézve tájékoztatást kért. A tanács megkeresésének megfeleltek a következő városok : Kolozsvár, Arad, Pozsony, Kassa, Komárom, Szombathely, Eger, Székesfehérvár. A beérkezett szabályrendeletek és költségvetések áttanulmányozásának munkája már az új városi mérnökre fog nehezedni, kit a jövő hó elején fognak megválasztani. EGYESÜLETI ÉLET. — A Jókai körnek múlt vasárnap igen látogatott és szépen sikerült háziestélye volt. Erdélyi Zoltánnak egy eddig nyomtatásban meg nem jelent kedves dialógját adták elő a műsor első számaként Geiger Edit és Galamb Laura. Ötletes és élénk játékuk messze felülhaladta a műkedvelés átlagos szinvonalát, volt is részük érte a bőven a tapsbau. Ifj. Sült Józsefnek a tőle megszokott precizitással előadott szép zongorajátéka után Bodor Aladár, lapunk kitűnő költő-munkatársa szavalta el két költeményét, majd utána közkívánatra még egy verset. Olvasóink ismerik Bodornak rajongó szabadságszeretettől és izzó hazaszeretettől áthatott líráját, ezt leheltek a vasárnap este előadott Minotaurus és Kossuth szobra is. A szerző pompás előadásában a költemények minden szépsége érvényesült, a közönség lelkes és meleg tapsokban fejezte ki elismerését i a nagytehetségű poéta iránt. Nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Kapossy Lucián, felolvasását. Egy újabban nagyon felkapott költőnő: Erdős Renoé verseit vette esztetikai bonckés alá. Alapos fejtegetései elismerő tetszésben részesültek. Még két zeneszám volt programmon : Kis Ilonka egy nehéz magyar rapszódiát játszott elismerésre méltó sikerrel, Losonczi Gyula pedig igen ügyesen játszotta el Rossini Stabet materjét Kiss Vilma művészi zongorakisérete mellett. Mindkét zeneszámot megtapsolta a közönség. = Az izr. nöegyesület f. hó 29 én d. u. 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Hungáriaszálló éttermében, melyre az egyesület tagjai ez úton is tisztelettel meghivatnak. — A Kath. Kör folyó hó 22-éu vasárnap, kivételesen d. u. 5 órakor tartandó felolvasó estélyéuek programmja : 1. A magyar nyelv. Ábrányitól. Szavalja : Máryai Ferenc. 2. Jehova. Kistől. Szavalja : Szily Adél. 3. Frand galopp miiitaire. Bőhmtől. Előadják zongorán : Kis Vilma és Trauner Margit. 4. A zene hatásai. Irta és felolvassa : Szekeres Bóuis. 5. Tómalom. Czuczortól. Szavalja : Kurucz József. 6. Pán halála. Reviczkytől, Szavalja : Aebersold Leopoldine. 7. Népdalok. Énekli: Szily Adél; zongorán kíséri : Kis Vilma. — A felső-városi olvasókör holnap, folyó hó 22-én d. u. 2 órakor tartja a Felső-hosszu-utcán levő helyiségében évi rendes közgyűlését. = A leányegyesület holnap, vasárnap d. u. tartandó összejövetelén Köveskuti Jenő tanítóképezdei tanár fog felolvasni, ily címen : „A Turcsánszky fiú". TARKA ROVAT. Télviz idején - . . Micsoda jajveszékelés hangzott végig a Kárpátoktól le az Adriáig, mikor annak idején a boldog emlékű Szapáry-kormány télen választásokat rendelt el. Télviz idején választani! ez volt a jelszó s a lapok másról nem irtak, mint erről a rettenetes dologról: télviz idején választani! . . . Ma arról, hogy télen történik meg az alkotmányos. küzdelem, alig is esik szó. Csak készülődnek, csak mozognak, csak dolgoznak a pártok, mintha künn vidám tavaszi nap mosolyogna alá Duna mellől a kék Maros partjára. Paloták közül, fojtó porból, suttogó hársak alá. A kis, zsindelyes házban egy porlepte székbe vágyódott, a kandalló mellett. Egy régen üresen álló, elárvult székbe. Olyan széles mozdulatokkal beszélt, nevető hangon, hogy az anyja elhitte. Nem látta, hogy fiából a szeretet beszél, a szánalom, anyja s maga iránt. Bágyadtságát, a sáppadt arcot, fáradtságra magyarázta. Még az sem tünt fel neki, hogy milyen mohó vággyal dölt az anyakéz vetette ágyba. Múltak a napok s Farkas Gábor könnyebben érezte magát. Átjárta, felmelegítette a családi tűzhely melege. A fojtó szárazköhögés elmaradt, csak a tüdeje vérzett még. Míg végre az is enyhült. Szabadabban tudott már mozogni s egy nap diadalmasan érezte, hogy eltűnt a gyötrő láz. Ember lett újra, erőteljes, tudatos és fiatal. Anyja, aki már mindent tudott, boldogan nézte a megújhodást. Imádta fiát, s valóságos haditervet eszelt ki arra, hogy fiát magánál tartsa. Ebben a tervben egy leány nem csekély szerepet játszott. Egy leány, akire a lábbadozó is gyakran gondolt a lázas órák gyengeségében. Mosolyogva hallgatta anyját, ha szóba hozta, csak a hatástól félt, amit sárga, láztól sorvadt arca reá gyakorolni fog. — Eh, nem olyan leány az, — nyugtatta meg az anya. Gyerekkori pajtásod, majdnem menyasszonyod. Tűzről pattant, helyre leány. Tudja, hogy gyengélkedtél, nem fog meglepődni. Különben mindjárt, áthívom. Már ment is érte. Farkas Gábor kissé zavarodottan, ideges hangulatban maradt egyedül. Ahelyett, hogy a következő, rég epedett percre gondolt volna, az a nyomasztó köd járt eszébe, amely Bueapestről elüldözte. Miért ? Érezte, hogy megint fojtogatja valami, köhögni szeretett volna és észrevétlen reszkettette meg tagjait. Ijedten nézett körül a szobában. Minden komor volt benne. Ódon, nehéz, bútorok, parányi rácsos ablak, barnára festett falak. Csupa összeolvadt sötétség, amiből félelmesen válik ki ama gúnyos szemű rém, konokul közeledve feléje, hogy mellére üljön. De nem volt rá ideje. A kémet egy másik alak váltotta fel. Már néhány perce egy fehér kötényke állott előtte. Egy roppant kacér kötényke okvetlenkedett, hogy észrevegyék. Ami annál is inkább figyelembe veendő, mert a kötényke mögött egy igen kipirult leány volt. Egy leány meg egy kötényke együttesen pedig csak valami ? Hatalom ugy-e ? Farkas Gábor legalább majdnem leborult előtte. Megragadta kezét s hálásan rebegte : — Édes, édes . . . A leány nevetett. — Mily különösen fogadott Gábor. Mi van magával ? A fiatal ember lázasan taszította el a kicsi kezet. Mintha arcul csapta volna a leáuy kacagása. Rikítónak, Ízléstelennek találta. Hisz ez nem & képzelt leány, az álomalak. — Semmi ! — nyögte hát ridegen. A leány figyelmesen nézett reá. Megsajnálta a beesett szemű, nehezen lélekzŐ fiatalembert. — Hiszen beteg — szólt végre. Szeme gyengéd kékes színben tündöklött s szőke feje bizalmasan hajolt felé. — Majd ápolni fogom — - folytatta lágyan, fátyolozott hangon. Valahonnan rátévedt egy halvány sugár s mosolyt varázsolt ajkaira. Az egészen tiszta leányok szenvedélytelen mosolyát. Farkas Gábor azonban semmit sem vett már ebből észre. Nem jutott szivéig a mosoly s a leány bájos alakja összefolyt szemei előtt a többi, szobáját betöltő szürkeséggel. Csak a mellét fájlalta újra, más sem járt eszében. Hirtelen, mintha hideg széláramlat, szellőcsapás érte volna. Visszafordult, de semmit sem látott. Csak szobája lett egyre sötétebb. Nem vette észre, hogy akkor tették be utánna az ajtót. De a szobában ekkor már egyedül volt. Egészen egyedül, amit különben nem is bánt. Egykedvűen hevert egy pamlagra és közönyösen, értelmetlenül mormogta : — Úgy fogok elpusztulni, mint egy kutya. Ki sem bújok többet az odúmból. Gyárfás Viktor.