Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-04-09 / 15. szám
A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képviselőtestülete f. hó 12-én közgyűlést tart a következő tárgysorral: 1. Gyárapénztári számadásokat jóváhagyás végett a v. árvaszék beterjeszti. 2. Városi tanács javaslata Hápli Sándor nyugdíjaztatása iránt. 3. Horváth József kérelme a városmalom vizszerszámának újjáépítése tárgyában. 4. Heller József kérelme 1 munkás szoba és konyha építése iránt. 5. Gyámtári pénzek kezelésére vonatkozó szabályrendeletet módosítás végett a tanács beterjeszti. 6. Tanács javaslata a király-gyakorlatokra a kereskedelemügyi miniszter által nyújtott segélyből Pápa városát megillető résznek kiutaltatása iránt. 7. Barakkaszárnyaterveit és költségvetését a v. tanács beterjeszti. 8. Honvéd huszár-laktanya területének átengedésére vouatkozó ajándékozási szerződést a v. tanács beterjeszti. 9. Dr. Lőwy László indítványa a városba nagyobb számú katonaság elhelyezése és gyárak létesítése tárgyában. 10. A helypénz szabályzat módosítása tárgyában tanácsi-javaslat. § A villamos telep átvétele. A villamos telepet a Ganz-cégnek a várossal kötött szerződése értelmében három hónapig az építőség kezeli, s csak azután veszi át a város saját kezelésébe. A három hó f. hó 15 én lejár s a telepet ekkor a város lglauer István főmérnök, a város szakértője közbejöttével városi kezelésbe fogja átvenni. ' § Adótárgyalás. A III. osztályú kereseti adó megállapítása tárgyában f. hó 12-én d. e. 8 órakor az érdekeltekkel tárgyalás lessz. Az adótárgyalásban a város részéről Pénz József elnök, Kohn M. Mihály és Nagy Károly b. tagok fognak résztveuui. § Az áramszolgáltatási szabályrendeletet a keresk. miniszter leküldte a városhoz, hogy néhány kisebb jelentőségű változtatást tegyenek rajta. Többek között a?t kívánja a miniszter, hogy határozottan megjelöltessék a maximális erő, amit a város motorok hajtására szolgáltatni hajlandó. § Megüresedett bizottsági helyek. Wéber Rezső ny. uradalmi igazgató, városunkból távozván városi képviselői mandátumáról lemondott. Helyébe az I. kerületben legtöbb szavazatot nyert póttagot, Herz Dávid iparisk. igazgatót hívták be a képviselőtestületbe. Wéber Rezső lemondásával a pénzügyiipariskolai felügyelő és a pénztárvizsgáló bizottságban valamint az állandó választmányban is egy-egy hely megüresedett. TARKA ROVAT. Hol van a rendjel? „Stark altábornagy, a csendes óceáni hajóhad volt parancsnoka, a Vladimir-rend második osztályát kapta; Uchtowszki herceg ellentengernagy pedig az első osztályú Szaniszló-rendjelet. Reitzenstein kapitánynak a harmadik osztályú Yladimir-rendjelet küldte a cár." I. Mint ürge a lyukba, a révbe bezárva A muszka hajóhad, a drága, az árva, Ott vesztegel egyre port-arturi vízen, Ott várja remegve : a cárja mit ízen ? És búsul a muszka, De szól az Apuska: „Hol van a rendjel, Hej, ide eggyel! Mellére azoknak a jó daliáknak Kik a kikötőben bennmaradának, A kirohanás balga merény, A bennmaradás ritka erény, Aki ilyet hallgatva kibír, Itt a jutalma : egy Vladimír, Kedves, csecse ordó, Alapszine bordó." II. Megtudta mutatni vicsúi csatába' A muszka sereg, hogy mily fürge a lába, A húsz kilométert egy túrba' futották Hátrálva pediglen, mint hajdan az osztrák ! Es búsul a muszka, De szól az Apuska: „Hol van a rendjel, Hej, ide eggyel ! Bebizonyul itten, harsogva kimondom : Hogy szárazföldön a muszka van otthon ! Európa tekints bámulva oda, Mily hátravonúlás, ez szinte csoda! Vágyom kimutatni örömöm e felett Elküldve Szaniszló rendjelemet! Ez ám csak az ordó, ez ám a derék, A közepe gyémánt, alapszine kék !" III. Távol Keleten, Hegyeken, vizeken, Dörg ágyú s a puska Es pusztul a muszka, De szól az Apuska: „Nagyszerű alkalom, — Rendjelem oszthatom !" Az üldözött péksátrak. Meghúzódva a templom tövében — áll illedelmesen, szerényen, szépen — példás rendben öt péksátor — ámbátor — én nem tudom : vajon nem állnak-e hatan; — az különben nem számít: egy ha nincs, ha van. Ott állnak ők zöldre festve — nappal, estve — bennük van számos zsemle s van ó! — ahány sátor annyi anyó. Mit csináltak a sátrakban ősidők óta — arról jobb, ha a nóta — mit se zeng — s fölötte a feledés fátyola leng. Egyszer azonban megszólal a város: „A péksátor-sor káros — ízlésünkre, — már pedig az izlés a műveltség tükre. Pusztuljanak tehát onnan — de nyomban, — mivelhogy ekként rendelik a — dicső esztétika — örök törvéuyei — s a város vénei." Zengj bánatosan ezek után ének ! - a sátrak elüldöztetének — a grófi kert felé — az iskola elé. De tiltó szó harsogj feléjük innen: — „Itt helyetek nincsen ! — nekünk mindegy a péksátor-sor, hol áll — de itt nem állhat, nem türi a morál." S a péksátrak bolyonganak tova — mint a cigány lova — kiverve innen-onnan — nem tűrve utcasorban — nem tűrve a szökőkút alján — sem a piac aszfaltja balján. O szörnyű ádáz végezet! — de, jámbor olvasóm, azért a könnyedet — ne ontsd mint a patak ím tudósítalak, •— hogy ez üldözés, mely kegyetlen nagyon, — eddig csak elvben, csak papíron vagyon, — s a valóságban még ma is a régi helyen látható - hat sátor, hat anyó. Anüré. HETI ÚJDONSÁGOK. — Törvény a magyar nyelvről. „Visszafejlődés" cimü cikkünkben ma egy hete szó tárgyává tettük azt a sajnálatos tapasztalatunkat, hogy a bakonyi svábság magyarosodása terén az utolsó évtized határozottan negatív eredményt mutat fel. Rámutattunk a magyar nemzeti állam kiépülését megakadályozó eme szomorú jelenségnek okaira is: tanügyi, egyházi és közigazgatási hatóságaink közömbösségére s a társadalom könnyelmű nemtörődömségére. Különös és örvendetes véletlenként jegyezzük fel, hogy" alig pár nappal a cikk megjelenése után járta be a a fővárosi lapokat a hir, hogy a kultuszminisztériumban törvény készül a magyar nyelvnek nemzetiségi iskolákban való intenzív oktatásáról. Szükséges, helyes és üdvös törvény lesz. Eredménye is lesz, ha . . . Itt jön a nagy Ha, melynek — sajnos! — a magyarság minden • fontos kérdésének nagy szerep jutott, ha . . . erélyesen végre is hajtják. Szempontokat, érzékenységeket nem ismerő, kiméletlen, SZÍVÓS erélylyel kell végrehajtani a magyar nyelv tanításáról hozandó törvényt, hogy újabb tiz év után ne legyen többé okunk a szemrehányásokra, a siránkozásra. A nagyfontosságú kérdésre egyébbként még visszatérünk. — Alispán-jelölés. Április hó 5-én d. e. 11 órakor Veszprémben alispán jelölő értekezlet volt, melyen 40 törvényhatósági bizottsági tag vett részt. Az értekezleten megjelentek az elnöklésre gróf Nádasdíj Ferenc, v. b. t. tanácsost kérték fel. Nádasdy gróf elfoglalván az elnöki széket az alispáni állásra, mint arra legméltóbbat Kenesseg Miklós enyingi főszolgabírót ajánlotta, mint kiben mindazon jó és nemes tulajdonságok megvannak, melyek az alispáni díszes álláshoz szükségesek, ő a legrégibb megyei tisztviselő is, kiben egy kitűnő alispán minden erénye összpontosul. Az ajánlást lelkes éljenzéssel fogadták s Mészöly Gyula, Tóth Ede és Bakó tagokból álló küldöttséget kértek fol, hogy Kenesseyt az értekezletbe hívják; Kenessey Miklós megjelenvén az értekezletben szép beszédben vázolta prograramját, melynek irányelveit e két szó fejezi ki: szorgalom és becsület. Kijelentette azonban, hogy felekezeti jellegű viszálykodáat, elkerülendő, nem szándékszik az alispáni állásra pályázni. Az értekezletnek Mészöly Gyula által tolmácsolt bizalma előtt azonban mégis kénytelen volt meghajolni s a jelölést elfogadta. Programmot hivatkozással 20 évi közszolgálatára a jelölt nem mondott, egyedüli célja volt és marad — úgymond — a közügyet önzetlenül szolgálni. Az értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta Kenessey elhatározását. Még Wertheim Ármin szólalt fel, azon reményének adván kifejezést, hogy a választásnál a pártok nem felekezet, de az igaz érdem megjutalrnazásának elve alapján fognak tömörülni s ezutáu az értekezlet az alispán-jelölt éltetése mellett véget ért. — Képviselőnk Pápán. Dr. Hegedűs Lóránt, városunk országgyűlési képviselője, f. hó 5-én az O. M. K. E. alakuló gyűlése alkalmából városunkban tartózkodott. Itt említjük meg, hogy képviselőnk f. hó 15-én a kivándorlási kérdés tanulmányozása céljából két hétre Szlavóniába utazik. — Miniszteri megbízott a képezdében. Dr. Fináczy Ernő, a budapesti tudományegyetemen a pedagógia nyilvános rendes tanára, a hét folyamán miniszleri megbízottként á helybeli állami tanítóképezdét látogatta meg a módszertani és pedagógiai oktatás menetének s eredményének megvizsgálása céljából. A miniszteri biztos a tapasztaltak felett teljes elismerését fejezte ki Láng Mihály igazgató előtt. — Sándor Pál válasza. Sándor Pál, országgyűlési képviselő, az 0. M. K. E. pápai alakulása alkalmával hozzá küldött sürgönyi üdvözlésre a következő távirati választ adta: „A pápai kereskedőség az O. M K. E. melletti lelkes állásfoglalásával fényes bizonyságát szolgáltatta kifejlett összetartozandósági érzetének és kartársi szolidaritásának, Szivem egész melegével üdvözlöm önöket, mint kedves bajtársaimat a magyar kereskedelem önérzetrekeltését célbavevő küzdelemben és hálásan köszönöm személyem iránti rokonszenvüknek szives nyilvánítását is." — Színházi he*,i műsor. Vasárnap d. u.: Bob herceg. Este: Árendás zsidó. Hétfó: Katalin. Kedd : Tavasz (operett-újdonság). Szerda : Tavasz. Csütörtök: Heidelbergi diák élet (szinmű-ujdonság). Péntek : Heidelbergi diák élet. — A veszprémi kiállítás. A folyó évi augusztus hó 28-án Veszprémben megnyíló kiállítás ügye immár mindjobban kialakul. A m. kir. pénzügyminiszter a kiállítás tárgysorsjátékát is engedélyezte. A veszprémi kereskedelmi iskola melletti kiállítási terület felmérésén Jiittner Kálmán és Erdős Béla mérnökök lázasan dolgoznak. Az ipari csoport rendezését a veszprémi ipartestület kebeléből alakított külön végrehajtó bizottság élén Szilágyi Mihály elnökkel készíti elő, a mezőgazdasági csoport élén pedig Rainprecht Antal jószágkormányzó tevékenykedik. Különösen érdekesnek ígérkezik az erdészeti csoport, amennyiben a vármegye erdőbirtokosai elhatározták, hogy egy gyönyörű erdészeti és vadászati paviliont állítanak és az ügyben Véssey Ferenc kir. erdőfelügyelő fejt ki nagy tevékenységet s ezen