Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-04-09 / 15. szám

A VÁROSHÁZÁRÓL. § Városi közgyűlés. Pápa város képvise­lőtestülete f. hó 12-én közgyűlést tart a követ­kező tárgysorral: 1. Gyárapénztári számadásokat jóváhagyás végett a v. árvaszék beterjeszti. 2. Városi tanács javaslata Hápli Sándor nyugdíjaztatása iránt. 3. Horváth József kérelme a városmalom vizszerszá­mának újjáépítése tárgyában. 4. Heller József kérelme 1 munkás szoba és konyha építése iránt. 5. Gyám­tári pénzek kezelésére vonatkozó szabályrendeletet módosítás végett a tanács beterjeszti. 6. Tanács javaslata a király-gyakorlatokra a kereskedelemügyi miniszter által nyújtott segélyből Pápa városát meg­illető résznek kiutaltatása iránt. 7. Barakkaszárnya­terveit és költségvetését a v. tanács beterjeszti. 8. Honvéd huszár-laktanya területének átengedésére vouatkozó ajándékozási szerződést a v. tanács beter­jeszti. 9. Dr. Lőwy László indítványa a városba nagyobb számú katonaság elhelyezése és gyárak léte­sítése tárgyában. 10. A helypénz szabályzat módosí­tása tárgyában tanácsi-javaslat. § A villamos telep átvétele. A villamos telepet a Ganz-cégnek a várossal kötött szerződése értelmében három hónapig az építőség kezeli, s csak azután veszi át a város saját kezelésébe. A három hó f. hó 15 én lejár s a telepet ekkor a város lglauer István főmérnök, a város szakértője közbe­jöttével városi kezelésbe fogja átvenni. ' § Adótárgyalás. A III. osztályú kereseti adó megállapítása tárgyában f. hó 12-én d. e. 8 órakor az érdekeltekkel tárgyalás lessz. Az adótárgyalás­ban a város részéről Pénz József elnök, Kohn M. Mihály és Nagy Károly b. tagok fognak résztveuui. § Az áramszolgáltatási szabályrendeletet a keresk. miniszter leküldte a városhoz, hogy néhány kisebb jelentőségű változtatást tegyenek rajta. Töb­bek között a?t kívánja a miniszter, hogy határozot­tan megjelöltessék a maximális erő, amit a város motorok hajtására szolgáltatni hajlandó. § Megüresedett bizottsági helyek. Wéber Rezső ny. uradalmi igazgató, városunkból távozván városi képviselői mandátumáról lemondott. Helyébe az I. kerületben legtöbb szavazatot nyert póttagot, Herz Dávid iparisk. igazgatót hívták be a képviselő­testületbe. Wéber Rezső lemondásával a pénzügyi­ipariskolai felügyelő és a pénztárvizsgáló bizottságban valamint az állandó választmányban is egy-egy hely megüresedett. TARKA ROVAT. Hol van a rendjel? „Stark altábornagy, a csen­des óceáni hajóhad volt parancs­noka, a Vladimir-rend második osztályát kapta; Uchtowszki her­ceg ellentengernagy pedig az első osztályú Szaniszló-rendjelet. Reitzenstein kapitánynak a har­madik osztályú Yladimir-rend­jelet küldte a cár." I. Mint ürge a lyukba, a révbe bezárva A muszka hajóhad, a drága, az árva, Ott vesztegel egyre port-arturi vízen, Ott várja remegve : a cárja mit ízen ? És búsul a muszka, De szól az Apuska: „Hol van a rendjel, Hej, ide eggyel! Mellére azoknak a jó daliáknak Kik a kikötőben bennmaradának, A kirohanás balga merény, A bennmaradás ritka erény, Aki ilyet hallgatva kibír, Itt a jutalma : egy Vladimír, Kedves, csecse ordó, Alapszine bordó." II. Megtudta mutatni vicsúi csatába' A muszka sereg, hogy mily fürge a lába, A húsz kilométert egy túrba' futották Hátrálva pediglen, mint hajdan az osztrák ! Es búsul a muszka, De szól az Apuska: „Hol van a rendjel, Hej, ide eggyel ! Bebizonyul itten, harsogva kimondom : Hogy szárazföldön a muszka van otthon ! Európa tekints bámulva oda, Mily hátravonúlás, ez szinte csoda! Vágyom kimutatni örömöm e felett Elküldve Szaniszló rendjelemet! Ez ám csak az ordó, ez ám a derék, A közepe gyémánt, alapszine kék !" III. Távol Keleten, Hegyeken, vizeken, Dörg ágyú s a puska Es pusztul a muszka, De szól az Apuska: „Nagyszerű alkalom, — Rendjelem oszthatom !" Az üldözött péksátrak. Meghúzódva a templom tövében — áll ille­delmesen, szerényen, szépen — példás rendben öt péksátor — ámbátor — én nem tudom : vajon nem állnak-e hatan; — az különben nem számít: egy ha nincs, ha van. Ott állnak ők zöldre festve — nappal, estve — bennük van számos zsemle s van ó! — ahány sátor annyi anyó. Mit csinál­tak a sátrakban ősidők óta — arról jobb, ha a nóta — mit se zeng — s fölötte a feledés fátyola leng. Egyszer azonban megszólal a város: „A pék­sátor-sor káros — ízlésünkre, — már pedig az izlés a műveltség tükre. Pusztuljanak tehát onnan — de nyomban, — mivelhogy ekként rendelik a — dicső esztétika — örök törvéuyei — s a város vénei." Zengj bánatosan ezek után ének ! - a sátrak elüldöztetének — a grófi kert felé — az iskola elé. De tiltó szó harsogj feléjük innen: — „Itt helyetek nincsen ! — nekünk mindegy a pék­sátor-sor, hol áll — de itt nem állhat, nem türi a morál." S a péksátrak bolyonganak tova — mint a cigány lova — kiverve innen-onnan — nem tűrve utcasorban — nem tűrve a szökőkút alján — sem a piac aszfaltja balján. O szörnyű ádáz végezet! — de, jámbor olvasóm, azért a könnyedet — ne ontsd mint a patak ím tudósítalak, •— hogy ez üldözés, mely kegyetlen nagyon, — eddig csak elvben, csak papíron va­gyon, — s a valóságban még ma is a régi helyen látható - hat sátor, hat anyó. Anüré. HETI ÚJDONSÁGOK. — Törvény a magyar nyelvről. „Visszafejlődés" cimü cikkünkben ma egy hete szó tárgyává tettük azt a sajnálatos tapasztala­tunkat, hogy a bakonyi svábság magyarosodása terén az utolsó évtized határozottan negatív ered­ményt mutat fel. Rámutattunk a magyar nemzeti állam kiépülését megakadályozó eme szomorú jelenségnek okaira is: tanügyi, egyházi és köz­igazgatási hatóságaink közömbösségére s a társa­dalom könnyelmű nemtörődömségére. Különös és örvendetes véletlenként jegyezzük fel, hogy" alig pár nappal a cikk megjelenése után járta be a a fővárosi lapokat a hir, hogy a kultuszminisz­tériumban törvény készül a magyar nyelvnek nemzetiségi iskolákban való intenzív oktatásáról. Szükséges, helyes és üdvös törvény lesz. Ered­ménye is lesz, ha . . . Itt jön a nagy Ha, melynek — sajnos! — a magyarság minden • fontos kérdésének nagy szerep jutott, ha . . . erélyesen végre is hajtják. Szempontokat, érzé­kenységeket nem ismerő, kiméletlen, SZÍVÓS erély­lyel kell végrehajtani a magyar nyelv tanítá­sáról hozandó törvényt, hogy újabb tiz év után ne legyen többé okunk a szemrehányásokra, a siránkozásra. A nagyfontosságú kérdésre egyébb­ként még visszatérünk. — Alispán-jelölés. Április hó 5-én d. e. 11 órakor Veszprémben alispán jelölő értekezlet volt, melyen 40 törvényhatósági bizottsági tag vett részt. Az értekezleten megjelentek az elnöklésre gróf Nádasdíj Ferenc, v. b. t. tanácsost kérték fel. Nádasdy gróf elfoglalván az elnöki széket az alispáni állásra, mint arra legméltóbbat Kenesseg Miklós enyingi főszolgabírót ajánlotta, mint kiben mindazon jó és nemes tulajdonságok megvannak, melyek az alispáni díszes álláshoz szükségesek, ő a legrégibb megyei tisztviselő is, kiben egy kitűnő alispán min­den erénye összpontosul. Az ajánlást lelkes éljen­zéssel fogadták s Mészöly Gyula, Tóth Ede és Bakó tagokból álló küldöttséget kértek fol, hogy Kenesseyt az értekezletbe hívják; Kenessey Miklós megjelenvén az értekezletben szép beszédben vázolta prograram­ját, melynek irányelveit e két szó fejezi ki: szorgalom és becsület. Kijelentette azonban, hogy felekezeti jellegű viszálykodáat, elkerülendő, nem szándékszik az alispáni állásra pályázni. Az értekez­letnek Mészöly Gyula által tolmácsolt bizalma előtt azonban mégis kénytelen volt meghajolni s a jelölést elfogadta. Programmot hivatkozással 20 évi köz­szolgálatára a jelölt nem mondott, egyedüli célja volt és marad — úgymond — a közügyet önzetlenül szolgálni. Az értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta Kenessey elhatározását. Még Wertheim Ármin szó­lalt fel, azon reményének adván kifejezést, hogy a választásnál a pártok nem felekezet, de az igaz ér­dem megjutalrnazásának elve alapján fognak tömö­rülni s ezutáu az értekezlet az alispán-jelölt éltetése mellett véget ért. — Képviselőnk Pápán. Dr. Hegedűs Lóránt, városunk országgyűlési képviselője, f. hó 5-én az O. M. K. E. alakuló gyűlése alkalmából városunkban tartózkodott. Itt említjük meg, hogy képviselőnk f. hó 15-én a kivándorlási kérdés tanul­mányozása céljából két hétre Szlavóniába utazik. — Miniszteri megbízott a képezdé­ben. Dr. Fináczy Ernő, a budapesti tudomány­egyetemen a pedagógia nyilvános rendes tanára, a hét folyamán miniszleri megbízottként á helybeli állami tanítóképezdét látogatta meg a módszertani és pedagógiai oktatás menetének s eredményének megvizsgálása céljából. A miniszteri biztos a tapasztaltak felett teljes elismerését fejezte ki Láng Mihály igazgató előtt. — Sándor Pál válasza. Sándor Pál, országgyűlési képviselő, az 0. M. K. E. pápai alakulása alkalmával hozzá küldött sürgönyi üdvöz­lésre a következő távirati választ adta: „A pápai kereskedőség az O. M K. E. melletti lelkes állás­foglalásával fényes bizonyságát szolgáltatta kifejlett összetartozandósági érzetének és kartársi szolidaritásá­nak, Szivem egész melegével üdvözlöm önöket, mint kedves bajtársaimat a magyar kereskedelem önérzetre­keltését célbavevő küzdelemben és hálásan köszönöm személyem iránti rokonszenvüknek szives nyilvání­tását is." — Színházi he*,i műsor. Vasárnap d. u.: Bob herceg. Este: Árendás zsidó. Hétfó: Katalin. Kedd : Tavasz (operett-újdonság). Szerda : Tavasz. Csütörtök: Heidelbergi diák élet (szinmű-ujdonság). Péntek : Heidelbergi diák élet. — A veszprémi kiállítás. A folyó évi augusztus hó 28-án Veszprémben megnyíló kiállítás ügye immár mindjobban kialakul. A m. kir. pénzügyminiszter a kiállítás tárgysorsjátékát is engedélyezte. A veszprémi kereskedelmi iskola melletti kiállítási terület felmérésén Jiittner Kálmán és Erdős Béla mérnökök lázasan dolgoznak. Az ipari csoport rendezését a veszprémi ipartestület kebeléből alakított külön végrehajtó bizottság élén Szilágyi Mihály elnökkel készíti elő, a mezőgazdasági csoport élén pedig Rainprecht Antal jószágkormányzó tevé­kenykedik. Különösen érdekesnek ígérkezik az erdé­szeti csoport, amennyiben a vármegye erdőbirtokosai elhatározták, hogy egy gyönyörű erdészeti és vadá­szati paviliont állítanak és az ügyben Véssey Ferenc kir. erdőfelügyelő fejt ki nagy tevékenységet s ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom