Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-02-27 / 9. szám

§ A szinügyi bizottság f. hó 21 -éD Mészáros polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen a bizottság tagjai teljes számban jelenvoltak. Első sorban a szinház tűzbiztonsága érdekében intézkedtek, elfogadván Török fó'mérnöknek idevágó javaslatait, melyek szerint a főhomlokzaton a páholy, karzat külön kijárata gyanánt két uj ajtó nyittatik, a másik három ajtó megszélesíttetik, a szinpad alól a földszintre vezető ajtó s az öltözőkhői a színpadra vezető ajtók bádoggal boríttatnak s a színpadon az éghető faanyagok tüz ellen impregnáltatnak, míg a díszletek impregnálása esetleges javítások alkalmával fog eszközöltetni. Az összes átalakítások költsége — az impregnálást nem számítva — 496 kor. 50 fill. Minthogy ez átalakítási munkálatok rövid idő alatt végre is hajtatnak, semmi akadály nem forgott fönn most már az ellen, hogy Mezey Béla győri színigazgatónak a tavaszi szezon elnyerésére irá.yuló kérése teljesíttessék. A bizottság átengedte Me^inek a színházat azzal a feltétellel azonban, hogy v társulata névsorát március hó folyamán bemutatja § A villamos lámpák szaporítása, dolgában kiküldött bizottság nnnkííját bevégezte s jelentését a jövő hét folyamán irtandó felügyelőbizotttági ülés elé fogja terjesztői. § A városház kibővitésénk ügye egy lépéssel előre haladt. A Pápai Tai\rékpénztár ma egyhete tartott ülésén foglalkozott a városi képviselőtestületnek a városháza kibóftésése ügyében hozzá intézett átiratával s hajlti.dónak nyilatkozott arra, hogy épületét a városhza céljaira a város anyagi viszonyaihoz mért rmtányos áron átengedje, azonban csak abban a: estben, ha új takarékpénztári épület emelésére megölelő helyet tud szerezni. EGYESÜLETI ÉLET. = Kaszinói közgyűlés. A kaszinó tagjai közül számosan oly meghívót kajak, melyen a közgyűlés időpontja gyanánt f. hó28 ának d. u. 4 órája van jelezve. Felkérettünk ínak közlésére, hogy e meghívókba tévedés csúszó bí, mert a közgyűlést nem 4, hanem 28-án cu. 3 órakor fogják megtartani. = Tudományos előadások ólt vasárnap d. u. 5 órakor a főgimnázium tanári

z

obajában két tudományos előadás folyt le nagyszái hallgatóság előtt. Lic. Rácz Kálmán a Néps-ű Főiskolai Tanfolyam részéről folytatta előadása

nAz akarat szabadságáéról Felsorolta a zakaratra tó külső, természeti és társadalmi befolyásokat, s kutatta, hogy döntő hatással az akarat irányára sem természeti A Mária-képes zászló, mint a megmos angyala fennen lobog és közeledik. Az előbb nfutamodott ellenség egy része halom mellől sortüze

(| a v

ab_ merő kis csapatra. Tóth Sándor káplárna

(

egrogyott a térde. Fel akarna emelkedni sietve, öjem tud • nem érti, miért zsibong egész teste ? . . , többiek, mintha már nagyon messze lennének, olyan

nály

0san látja őket, mindig messzebb, messzebb, pedi^y rémlik neki, hogy a szuronyok zörejét, a fegykakasok csettegését egész közelről hallja s nem bielkelni, még egyszer minden erejéből fel akar em.d

n; jg torkát úgy szorítja valami, lélegzetvételr<

n

nyi

ra képtelen. Összeszedi magát, a fegyvert esősen szorítja egyik kezében és magasra emeli; hiszeisndjárt rohan ő is . . . Ekkor esik vissza, néhány csepp buggyan ki száján, hörgésszerű hangot hallat éy

Szer kileheli lelkét. — Szuronyt szegezz ! Előre ! — hall.k a kapitány szava s mint bősz fergeteg veti m az ellenségre a segítő honvédcsapat. Volna-e erí

e]y e rohamnak ellent állani tudna? Hiszen ba

ak testén rohannak keresztül s a haldoklóknak

r

e FREJER RÁÍfl

ÁN -újdonságokban a legszolidabb ak mellett. világ, sem a társadalom nincs. Azután a deterministák erőssége, a statisztika ellen intézett támadást bő számú adatok felsorolásával beigazolván, hogy a deterministák sokkal többet olvasnak ki a statisztika adataiból, mint amennyire azok tanúlságot szolgáltatnak. Végül bemutatta, hogy milyen ferde lenne az a társadalom, amelyben a deterministák statisztikai tapasztalatai csakugyan érvényesülnének, ahol tehát a százalékok kényszere döntene az erény és bűn képe felől. A szigorú tudományos jellege ellenére is élvezetes felolvasást nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. — A másik felolvasást S.ehor Ármin, polg. isk. igazgató tartotta Babi on s a biblia cimmel. Felolvasó ismertetvén a Delitzsch-féle elméletet bővebben szólt arról, hogy a zsidóság kulturája tehát a biblia is független az u. n. asszir-babilon befolyástól. A Jahve nem lehet asszír eredetű; a feltalált képzőművészeti emlékek is inkább a zsidó befolyást a babilonra igazolják, mint ellenkezőleg. Az egyes bibliai könyvek szerzőinek kora alapján érvelését akként összegezte, hogy a zsidó kulturának volt erősebb hatása a babilonira s innen magyarázható ki a Delitzsch által emlegetett bibliai analógia. Az érdekes felolvasásért zajos tapssal fejezte ki a közönség elismerését. = A Jókai-kör folyó hó 28-án saját helyiségében este 6 órakor estélyt tart a következő programmal: 1. „Az új ideál" Dialóg, előadják: Galamb Laura és Geiger Edit. 2. a) „Ave Maria" Schuberttől; b) „Rózsavölgyi kesergője" vonós négyesre alkalmazta Gáty Zoltán. Előadják: Bodai Zsigmond, Gáty Zoltán, Rácz Dezső, Gáty István. 3. „Képek a művészettörténetből". Irta s felolvassa: Losonczi Jenő. 4. „Ima" Schuberttől; „Bucsu a hazától" skót dal, énekli : Bogdán János. = Az ev. ref. nőegylet f. hó 21-én tartotta közgyűlését a főiskola dísztermében. A közgyűlésen, melyen Baranyay Zsigmondné elnökölt, Faragó János titkár terjesztette elő terjedelmes jelentését. Az áldásosán működő egylet, melynek jelenleg 192 tagja és 3140 korona vagyona van, múlt évben 380 korona értékű segélyt osztott ki. Jövő évre az egylet napközi otthont szándékozik létesíteni, hol a szegény gyermekek, kik délben az iskolában maradnak, gondozásban részesülnek a meleg ételt kapnak. = A Kath. Kör felolvasó-estéje. A Kath. Kör nmlt vasárnapi felolvasó-estéje miud látogatottság, mind műsor dolgában igen sikerült volt. Nagy Mariska Incédinek „A nővér" cimű nagyhatású versét szavalta elsőnek teljes átérzéssel s helyenként meglepő színezéssel. Ezután Pelelc Annus énekelt egy részletet Huszka „Aranyvirág" cimű operettjé bői Kis \

Tilma zongorakisérete mellett. Az ezüst csengésű erős hang helyes modulációval és tiszta kiejtéssel párosulva s az ügyes zongorakisérettől erősbítve nagy gyönyörűséget szerzett a hallgatóságnak, amely sűrű tapsokkal kért és kapott ráadást a fülbemászó operettrészlethez. Horváth István kath. tanítóLŐképezdei igazgató felolvasása következett ezután „Múlatás a böjtben" cimmel. Sok szellemmel s derűs humorral fűszerezve mindvégig érdekfeszítően fejtegette, milyen lehet és legyen a katholikusok mulatsága a böjtben. A felolvasó mély értelemre valló tartalmával kellemes előadás is párosult, aminek legfrappánsabb bizonyítéka a végén szűnni nem akaró zúgó taps volt. A felolvasást Kertész Gizella zongorajátéka követte, aki Gaálnak egyik „Magyar rapródiá"-ját adta elő fiatal korához ritka belemélyedéssel és finoman rutinirozott technikával. A bájos arcú fiatal leányból rövid időn kész művésznő válik; sőt máris méltó díszére lehet mesterének : Kis Józsefnek. A hallgatóság nagy lelki gyönyörrel s tetszéssel hallgatta a szép zongorajátékot, amely után Németh Annus adta elő Svábnak „A monológ" cimű magánjelenetét élénken, kedvesen, természetesen számos derűs pillanatot keltve. Végül ismét Pelek Annus énekelt Kis Vilma zongorakísérete mellett magyar népdalokat akkora hatással, hogy három ráadást is kellett adnia. — A feltüzelt közönség még többet is szívesen meghallgatott volna. = A felsővárosi róm. kath. olvasókör közgyűlése. E hó 21-én, vasárnap a felsővárosi kath. olvasókör a Szentilonay-féle házban levő helyiségében rendes évi közgyűlését tartotta meg, melyen Kriszt JeuŐ plébános elnökölt. Elnöki beszámolója és a többi tisztviselők jelentése és számadásai után megejtették a tisztújítást, melynek folyamán Kriszt Jenő 9 szavazatával szemben Horváth István kath. tanítónőképezdei igazgató 82 szavazattal elnökké választatott meg. A többi tisztviselő megmaradt; így titkárnak Tauber Géza, háznagynak id. Szalay József stb. Az új elnököt küldöttség értesítette a választás eredményéről, ki a közgyűlésen megjelenvén, szép beszédet intézett a kör tagjaihoz. Az új választmány csütörtökön, e hó 25-én délután tartotta első ülését, melyen konstatálták, hogy az elnökváltozás következtében 4 tag ki-, 7 tag pedig belépett. A kör rendes tagjainak létszáma ma a 200-at meghaladja. IRODALOM. Dr. Horváth József: Bölcsészettörténet. boszuért kiált. A csatakiáltást szitok, jajkiáltás váltja fel ... Az ellenség megtizedelve futott, hanem a vakmerő kis csapatból csupán öt legény maradt . . . A kapitány gyülekezőt fúvat. Arca olyan, mint a bronz szoboré, nem árulja el azt a nagy fájdalmat, melyet az elveszített bátor fiuk miatt érez; nem szabad a lelkesedést megsiratui. — Elő a zászlót! Az a zászló pedig most még rongyosabb és barnább volt a lőpor füstjétől, azonban szent volt. A komáromi fiú megállott a sor előtt; az örök álom országába tért Tóth káplártól vagy harminc lépésnyire. A kapitány felismerte messziről fekvő helyzetében is a derék katonát. Fájó könny tolakodott szemébe. — Vissza te áruló könny 1 — magába fojtja fájdalmát, a Mária-képes zászlóra mutat és dörgő hangon, hogy minden legény emlékébe vésse, ezt kiáltja : — Honvéd, a zászlót el ne hagyd 1 I. kötet. Az ó-kori filozofia története Thalestől a Sokratikusokig. Egy minden tekintetben komoly tudományos mű hagyta el a napokban a sajtót. Minden tudomány kedvelő ember figyelmét felhívja ez a mű. Bennünket kétszeresen is érdekel, mert szerzője városunk lakosa, az ev. ref. theol. főiskola tudós filozófus tanára : dr. Horváth József. De azért a munkáról megemlékezést korántsem ez a másodrendű lokális jelentőség magyarázza! Annak, hogy mi szerény lapunkban vele foglalkozunk, megvan a mű tartalmában rejlő mélyebb magyarázatja. A tudós szerző az emberi gondolkodás fejlődésén vezet keresztül. Ebben az előttünk fekvő kötetben az ó-világ klasszikus népével, a görög néppel ismertet meg. Keresi, kutatja, hogy a külés a belvilág jelenségeinek vizsgálata hogy haladt, mit produkált. Ismerteti szigorú tudományos kritikával az egyes gondolkodók rendszereit, s éles logikával állapítja meg, mit hittek az egész világ mindenségről, annak keletkezéséről, az emberről, annak rendeltetéséi'ől. Olvasva e lapokat, igazán a csodálkozás tölti el lelkünket. Csodáljuk azt a sok és sokféle tudást, mit ez a kor összehordott s rendszerbe foglalt. Azóta mintegy 2500 év telt el. Es mi a huszadik század hajnalán ugyanazt a célt látjuk szemünk előtt, ami a görög filozófust lelkesítette. Büszkék vagyunk tudományunkra, előhaladásunkra. Pedig bizony ez az előttünk fekvő mű is lépten-nyomon bizonyítja, hogy tudásunk alapjait, melyen az igazság szilárd épületének kell épülnie, nem a mi korunk rakta le, hanem az az évezredekkel ennek előtte sirba döntött ó-világ, melynek örök képviselője a görög nép marad. Az emberi gondolkodás kezdetén a természet filozófusok állnak előttünk. Érdekes elméletüket a világ keletkezésére, mibenlétére vonatkozólag hiven tünteti fel a szerző. Az egyik bölcselő azt tanította, hogy az egész mindenség a vízből, a másik meg hogy a levegőből, ismét másik meg, hogy a tűzből keletkezett. S iparkodnak állításukat igazolni, s a világ keletkezését egy elemből levezetni. De természetesen ennél az egyoldalú magyarázatnál nem állhatott meg a gondolkodás. Kereste 'az egyoldalúság megszűnését. Jönnek az u. n. pithaPÁPA, FŐ-UTCA 49. fWT" Ajánlja dús szövetraktárát a tavaszi és nyári idényre angol, francia és skót divatRészi el fizetésre is! Vidéki megrendelések pontosan elintéztetnek.