Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.
1904-05-07 / 19. szám
— A munka ünneplése. A munka, az önzetlen, a zajtalanul működő eredményes munka ünneplésének nevezhetjük azt a bankettet, melyet | Iglauer István főmérnök tiszteletére, ki mint a város szakértője a villamos világítási terveket készítette, a telep építését ellenőrizte s a város részéről az összes szakfunkciókat teljesítette, múlt szombaton rendezett a városi közönség. A munka embereit szerénység jellemzi s Iglauer főmérnök, hetek, sőt hónapok óta minden lehetőt megtett, hogy a nyilvános ünneplést elkerülje, végre is azonban nem térhetett ki a hála és tisztelet spontán megnyilatkozása előtt s kénytelen volt — a villamos-telep átvétele cimén rendezett — banketten jelen lenni, mely azonban végeredményében az ő, a várost valóban lekötelező nagyarányú tevékenységének ünneplését célozta. A Griff-szálló nagytermében lefolyt banketten, melyen mintegy 70-en voltak jelen, az első felköszöntőt Mészáros Károly polgármester mondotta, ki szép szavakban méltatta Iglauer főmérnöknek a világítási mű körül szerzett érdemeit. Hajnóczky Béla a városi polgárság nevében poharát ürítette Mészáros polgármesterre, kit a megjelentek zajos ovációkban részesítettek. Dr. Lőwy László a szinügyi bizottság nevében köszöntötte fel Iglauert, mint színházunk pártfogóját, míg Kemény Béla a világítási bizottság tagjaira tósztozott. Nagy tetszéssel s zajos éljenzéssel fogadták Iglauer István felköszöntőjét, ki Pápa városára és polgármesterére mondott felköszöntőt. Barthalos István Iglauer főmérnök családjára, Herz Dávid és Jákói Géza Mészáros polgármesterre, dr. Réthei Prikkel Marián Pápa város fejlődésére, Szenthe János Iglauerre, Halmi Bódog a város jóvoltára mondtak sikerűit felköszöntőket. A kellemes hangulatban lefolyt bankett 11 órakor ért véget. — Balatoni kirándulás. Említettük már, hogy az országos református tar, ár-egyesület f. hó 24-én és 25 én városunkban tartandó közgyűlése alkalmából balatoni kirándulást is terveznek. Magyarország egyik legnagyobb természeti kincsének, a Balatonnak, az ország minden részéből idesereglő tanároknak leendő bemutatása, oly terv, mely mindenfelé a legáltalánosabb érdeklődést keltette. A vidéki jelentkezések egyre folynak s jelen soroknak az a céljuk, hogy a kirándulásra a helybeliek figyelmét is felhívjuk. Városunkban ugyan kevesen vannak, kik a Balatont még ne látták volna, de hisz a Balaton szépségeinek abban áll csodás varázsuk, hogy mennél többször láttuk, annál többször vágyódunk utánuk. Aztán meg ennek a mostani kirándulásnak programmja és költségvetése egyaránt a legnagyobb mértékben kecsegtető. Indulás Pápáról 25-én délben vonaton, érkezés Keszthelyre este; Keszthelyen megszállás, másnap reggel külön hajón az egész Balaton körülhajózása, kiszállással Badacsonyban és Balaton-Füreden, végcél Almádi, hol a kiránduló társaságot ebéd s nagy ünneplés várja. A kirándulás szervezését és vezetését a tanár-egyesület felkérésére a balatoni kultusz lelkes és munkás terjesztője dr. Ováry Ferenc orsz. képviselő volt szives elvállalni, ami eleve is biztosítéka a fényes sikernek. Az utazási, elszállásolási és ellátási költségek mindössze tizenöt koronára rúgnak (ebben minden benn van csupán az Almádiból való elutazás költsége nem ; mert az elutazás különböző irányban történvén, egyre nézve, egységes árt nem lehetett megállapítani). Valóban ritkán nyilik alkalom ily potom pénzért megtenni ilyen szép utat, melegen ajánljuk azért a szép kirándulást olvasóink szives figyelmébe. A balatoni kirándulásban résztvenni óhajtók ebbeli száudékukat Thúry Etele, theol. akad. igazgatónál jelenthetik be. — A pápai közgyűlésre egyébként úgy a Németh István egyházker. főjegyző elnöklete alatt működő fogadó-bizottság részéről, mint az egyesület Debrecenben székelő elnöksége részéről serényen folynak az előkészületek. Kilátásba helyezte a közgyűlésén megjelenését Beöthy Zsolt, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke, ki ily módon kiván a két egyesület közötti testvéries viszonynak kifejezést adni. * — Szövőgyári munkások sztrájkja. A hét folyamán két napon keresztül szünetelt a munka a Perutz testvérek pápai szövőgyárában. A munkások — előbb a szövésnél, majd a kikészítésnél és festésnél alkalmazottak — a munkaidő megrövidítését és a minimális munkabért illetőleg oly kéréseket terjesztettek a szövőgyári igazgatóság, illetőleg a cég éppen Pápán időző egyik tulajdonosa: Perutz Frigyes elé, melyeket ezeknek nem állt módjukban teljesíteni, aminek következtében a munkások sztrájkba állottak. A munkások egy választott bizottságuk révén léptek ezután érintkezésbe a céggel, kérvén főleg a munkaidőnek 11 óráról 10-re való leszállítását, minimális munkabér megállapítását (jelenleg a végzett munka szerint fizetik őket) és különböző kényelmi és egészségügyi intézkedés foganatosítását. A tárgyalások során — melyekben szerdán Hlavács Kornél ker. iparfelügyelő is részt vett — a cég kilátásba helyezte, hogy a munkások számára külön betegsegélyző-pénztárt alakít, e pénztár vezetőségét mindenkori összekötő fórumnak tekinti az igazgatóság és a munkások között, két új étkező helyiséget építtet, egyet külön a férfiak, egyet külön a nők számára, s minthogy a munkások a pápai magas lakbér ellen panaszkodnak, munkáslakásokat fog emeltetni. A munkaidő leszállításába, s a minimális munkabérbe a cég nem volt hajlandó belemenni, mert ezáltal a többi szövőgyárakkal szemben — melyek hasonló viszonyok közt működnek — semmikép sem kárpótolható hátrányba került volna. Csütörtök reggel Gerstl Leó szövőgyári igazgató személyesen ment el a sztrájkolok új-utcai gyülekező helyére s ott tett felvilágosításai után — egynehány kivételével — az összes munkások az ő vezetése mellett visszatértek a gyárba s ezzel a sztrájk, mely egyébként elejétől kezdve elég békés lefolyású a : 0, o : U, Ö : Ü változás különben is közönséges (iosztán, sorok — hugyan, mustoha; gyükér, ííket). Éppen ellenkező hangmegfelelés az i : é, s itt a nyíltabb és alakot őrizte meg nyelvjárásunk, amely eredetibb legtöbbnyire az i-s alaknál. A nyugati nyelvjárás területen csak a hetési, göcseji, s zalai nyelvjárásban van meg: vérrad, hértelen, rénya (ríni), vélla. A nem ajakhangnak ajakhanggá válása is elég gyakori. Már előbb láttuk az é : Ö változást. Ide tartozik még az i : ü hangváltozás, amely szintén csak a nyugatiban van meg: (üdö, füzet, szünte, sziivessen, ümög). Érdekes sajátsága nyelvjárásunknak az orrhangú magánhangzók, melyek épugy mint a franciában, a magánhangzó és az (n, ny) orrhangú mássalhangzók képzésének egyesítése által jöttek létre a szó vagy a szótag végén (legí-, kapitá-, cigá-ho). A magánhangzókban meg kell még jegyeznünk, hogy az á nem olyan nyilt, mint a köznyelvben, hanem gyenge ajakzárással képezzük, úgy hogy az á és á közé esik. Az a hang szintén zártabb egy kissé. Az ly l vagy j-vé fejlődésén kívül csak egy mássalhangzó változás gyakoribb, j : gy (gyün, gyei, gyég, gyut). Alaktani sajátságok. Az egyes 3. sz. ragja (igéknél éa névszóknál) a hangtörvények szerint változik: látto, szeretté, sütöttö — lábo, kezé, belüllö; a ;'-ből gy és ty lesz: takargya, kaptya — naptya, segíccsíggye. A többes 3. sz. birtokrag az eredetibb zárt alak : ok, ék ök (fijok, velék, vezetőjjök). A főnévi igenév képzője : nyi, az egytagú i hangzós igékké nya : énnyi, járnyi, de innya, rínya. A határozó ragok : ból, tói, ról: bú, tú, rá, mássalhangzó előtt bul, rul, tul. Hoz, hoz : ho, hé, hö és hol, höl (osztóho, keméncéhé, szülejihö ; századunk hol, ehhöl). Még hallani öregektől : Borsosgyéré éházasodott. Kiment é sötít hel^ (egy sötét helyre). Gyakori a nak-nek rag irány kifejezésére : kinek fordújj (kifelé) ; hajtották le alánok. A főnévi igenév tárgyának a ragja gyakran elmarad (ez is régiesség): szerencse próbányi, eper szennyi, disznó Őnyi. Jellemző még a mutató névmás használata a nyomatékos szó után: Szeretném, ha ide fekünne ez a kutyaje. Jákó ní emet kossí ég, ere le van-e. Végre befejezésül egy rövid kis adomát is ideírok, mert szemlélteti a fönn leirt spjátságokat, másrészt pedig a szives gyűjtőknek szives útbaigazításul szolgálhat a szöveg feljegyzésére. (Elmondta Csizmadia József, 52 éves, Ugod.) Valamikor még negyvenynyóc előtt, mikor a robot még egzisztát, a grófi urodalomba, a várkerbe parancsútak kaszásokat. Hát a koszások, ek kicsit mekkí éstek, mivelhogy a robotosok sohasé szoktak ige- korá- hére ányi. Ahhajdu ojjan csúfságot tett velék, nem eresztette üket a rí étre, haném kijálította csufságbul a piarcra ja kaszásokat, maga még naphosszát boszussan kaszátatott a küvekenn, porba, kalapátatott, köszörűtetett, mi-ha csak valóságbo mént vóna, egí ász kídső estélig. volt, véget ért. —• Az étkező helyiségeket s a munkáslakások közül nyolcat még a nyár folyamán megépíttet a cég, mely egyébként a betegsegélyző pénztár segélyalapjára ötszáz koronát adományozott. — Nőegyleti közgyűlés. A pápai jótékony nőegylet 1904. évi május hó 7-én d. u. 4 órakor Sült Józsefné elnöklete alatt a városháza nagytermében tartja évi rendes közgyűlését. — Első áldozás. Örvendetes napja volt május 1-én annak a kis gyermekseregnek mely a plébánia főtemplomban végezte első szent áldozását. A fiuk ünnepi ruhában fehér karszalaggal, a leányok ferhé ruhába öltözve fehér fátyollal jelentek meg szülőik kíséretében tanítóik és az irgalmas nővérek vezetése alatt. Kriszt Jenő plébános káplánjai fényes segédletével tartotta a nagy misét, mely alatt szívhez szóló beszédet intézett a kis sereghez. Az ünnepély után emlék-képecskéket osztoltak ki, amelyeket örök emlékül nyújtott nekik az ünnepély buzgó rendezője Széptóth János tanító. Az ünnepély elmultával az iskola udvarábau virágcsokrokkal díszített, hosszú terített asztalokon jó reggeli várt a boldog gyermekseregre. — Majális. Pompás idő kedvezett a sportegyesület majálisának. A kiránduló társaság kerékpáros tagjai vasárnap d. e. 10 órakor a Csókánál gyülekeztek egybe s innen indultak a Kovácsi határában levő attyai erdőbe. D. e. 11 órakor omnibuszon, az ebédutáui órákban pedig több kiránduló család hintókon mentek ki a kellemes tavaszi ünnepély zöldlombos, árnyas színhelyére. A. zöldben elköltött ebéd után vidám beszélgetés, cigányzene mellett telt el a délután. A társaság alig tudott betelni a kellemes tavaszi levegő, a természet szépségének élvezetével. A legjobb hangulatban telt el a délután s a kiránduló társaság csak alkonyat után tért vissza Pápára. — A vörös-kereszt jubileuma. A magyar szt. korona országainak vörös-kereszt egylete, fennállásának 25. évfordulója alkalmából, Ő császári és apostoli királyi felségének, mint az egyesület legfőbb védnökének legmagasabb hozzájárulásával, május hő 17-éu d. e. 10 órakor a budavári Mátyás templomban hálaadó istenitiszteletet és d. e. 12 órakor a magy. tud. akadémia dísztermében ünnepélyes közgyűlést rendez. A szent nagy misét és hálaadó istenitiszteletet, melyen ő felsége is részt vesz, báró Hornig Károly v. b. t. tanácsos, veszprémi püspök, egyleti alelnök tartja. (Megjegyzés: hölgyek sétaöltözetben, urak díszmagyarban vagy fekete öltözetI ben, véderőhöz tartozók katonai díszben szolgálati jelvények nélkül jelenjenek meg. Belépő-jegyeket 9 központi iroda ad ki folyó hó 11-től kezdve.) A díszközgyűlésen Mária Valéria főhercegnő is jelen lessz. Az ünnepi beszédet báró Hornig Károly püspök, alelnök mondja. (Megjelenés és belépőjegyek kiadása ugyanoly módon történik, mint fentebb jeleztetett.) Esti 8 órakor a váci-utcai tiszti kaszinóban lessz felolvasás, melyet a budapesti katonai tiszti és kaszinó-egylet rendez. Babarci Schwartzer Ottó dr. főgondnok tart felolvasást az egyesület történetéből. Az országos évi közgyűlést folyó hó 18-án d. e. 11 órakor tartják meg az egyesület saját üléstermében (I. Dísz-tér 1.) A jubileumi ünnepélyekre meghívták a Pápa városi vörös-kereszt választmányt is, melynek elnöksége felkéri az egyesületi tagokat, hogy megjelenésükkel az ünnepség fényét emelni méltóztassanak és részvételüket folyó hó 12-ig az elnökséghez bejelentsék, hogy a szükséges belépő jegyekről idejében lehessen gondoskodni. Vörös-kereszt választmányunkat a jubileumi ünnepélyeken és az országos közgyűlésen dr. Hegedűs Lóránt elnök fogja képviselni. — Táncmulatság. Az ünnepségek sorában, melyek a református tanáregyesület városunkban tartandó közgyűlése alkalmából városunkban rendeztetnek, helyet kér a helybeli református nőegyesület is, amely a helybeli táncra vágyó fialalság, meg tán a városunkba jövő fiatal tanárnemzedék kedveért is táncmulatságot rendez. A mulatságra, melynek sikerét az is biztosítja, hogy ez lesz a tavasz egyetlen táncestélye, ma küldik szét a meghívókat a következő szöveggel: „A pápai ev. ref. nőegylet az országos református tanáregyesület közgyűlése alkalmából 1904. évi május hó 24-én a Griff-szálloda nagytermében saját pénztára javára házias jellegű táncmulatságot rendez, melyre t. cimet és b. családját tisztelettel meghívja az egylet választmánya. Kezdete 8 l/ 2 órakor. Belépti díjak: személyjegy 2 korona, családjegy 5 korona. Jegyek előre válthatók Kis Tivadar úr könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk."
