Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-02-13 / 7. szám

A VÁRMEGYEROL. *) Alispán-választás. Az alispán-választás mozgalmai — bár még kerek három hónap van hátra a választási aktus napjáig — mind erősebb hullámokat vetnek. Megszólalt a héten a Koller Sándor, vármegyei főjegyző alispán-jelöltségét támogató párt, is, 188 aláírással ellátott kör levelet küldvén szét a megyebizottsági tagokhoz. A körlevél „a fokozatos előléptetés igazságos, a közérdeket leghivebben szolgáló elvét hangsúlyozza" s ez alapon ajánlja az alispáni álásra Koller Sándor vármegyei főjegyzőt, ez idő szerinti alispáni helyettest mint „aki 25 év óta komoly, kitartó munkásságával, a közigazgatás minden ágának teljes ismeretével, jeles képzettségével és a terhes főjegyzői tisztnek 7 éven át kifogástalan betöltésével az alispáni állásra feltétlen érdemet szerzett." — A körlevél aláirói, — kiknek sorában Bezerédj Iván, gróf Esterházy György, Bauer Antal, gróf Esterházy Imre, Horváth Lajos, dr. Kemény Pál, Mészáros Károly, dr. Óváry Ferenc, dr. Rutsek Pál, báró Üchtritz Zsigmond, Vajda Ödön, báró Pongrácz Anselm, Sült József, Szeglethy György, Wall a Gyula stb. nevét is ott találjuk, Koller Sándor főjegyzőnek az alispáni állásra leendő kijelölése és a további teendők megbeszélése céljából folyó 1904. évi február hó 18-ik napján délelőtt 11 órakor Veszprémben, a „Korona"-szálloda emeleti nagytermébe értekezletet hivnak össze. *) A gerencei Út. Múlt hó 23 iki számunkban tettük szóvá a gerencei útnak, a Bakony e fontos közlekedési erének kriminális állapotát. E felszólalásunknak máris meg lett az az eredménye, hogy Jákóy Géza uradalmi igazgató vezetése alatt az érdekeltség egy deputációja kereste fel Bélák Lajos főszolgabirőt, kérve őt, hogy a gerencei útnak a törvényhatósági utak sorába felvétele tárgyában illetékeshelyre felterjesztést tegyen. Bélák főbiró készséggel megigérte, hogy ez ügyben az első lépéseket meg fogja tenni. A végleges intézkedés természetesen magától a törvényhatóságtól függ, amelynek pápai tagjai bizonyára mindent el fognak követni, hogy a fontos forgalmi útvonal használható állapotba helyeztessék. A vicináliák miatt kimerült utadó-alap nem nagyon biztató előjele ugyan az akció sikerének, de egy erélyes és céltudatos mozgalom ennek ellenére is kell, hogv sikerre vezessen. vár tátongott üres ablakokkal és ajtókkal a csillagos ég felé. Előkotorászták a három renitens diákot is valahonnan az ágyak alól, s nagy diadallal szállították be a kollégium börtönébe. Eddig hát rendben lett volna a dolog. De két nap múlva megérkezett a kollégium rektorához nemes, nemzetes és vitézlő Büky Sámuel uram súlyos levele, melyben mint a méltóságos Somogyi uraság direktora kárpótlást és elégtételt kér az okozott károkért. Egyúttal a patonai jobbágyok sérüléseiről fölvett orvosi bizonyítékokat is mellékli vagy nagy negyven darabban. A jobbágyok számára illő fájdalomdíjat és orvosi költséget követel. Főtiszteletü Torkos Jakab püspök elnöklete alatt napokig tárgyalta a törvényszékké átalakult főiskolai tanács ezt a nevezetes ügyet. Kihallgattak egy sereg tanút, mig kiderült a teljes igazság. A bölcs itélet röviden igy hangzott: A méltóságos uraság és Jakab gazda 294 forintokra menő kárait fizeti a három bűnös diák, kik közül a főbünös Sárközy György, tiznapi börtönre Ítéltetik, melyek közül minden második napot kenyéren és vizén fog eltölteni. A másik kettő, tekintve bűntelen előéletét, ötnapi börtönt kap, másodnaponként szintén kenyéren és vizén tengődvén. A parasztok, amit kaptak,, viseljék békével, annyival inkább, mivel a diákok, közt is számosan súlyos sebesüléseket szenvedtek, de azért senkihez panaszra nem mentek. Mivel azonban a megengedett időn túl s — horrendum dictu — tóga nélkül merészeltek távozni a kollégium épületéből, azért mindannyian egynapi áristomot szenvedjenek. EGYESÜLETI ELET. = A Jókai-kör febr. hó 14-én házi estélyt tart saját helyiségében kivételesen délutáu 5 órakor, a következő műsorral: 1. Székely Imre. Magyar ábránd, zongorán előadja: Pfeifer Laura. 2. Mi a haza ? Irta : Ábrányi Emil, szavalja : Bobrovniczky Mariska. 3. Ma és holnap. Irta: Báródi Géza, olvassa : Ólé Sándor. 4. Sárosi emlék (négy szonett). Irta s felolvassa: dr. Körös Endre. 5. Beriot: Air varié. Hegedűn előadja : Rácz Dezső, zongorán kiséri: Kis József. = A vörös-kereszt köréből. A vörös-kereszt Pápa városi választmánya e hó 8-án d. u. 3 órakor Weber RezsŐné urnő elnöklete alatt gyűlést tartott. A választmány Körmendy Béla jegyző jelentése és indítványa folytán elhatározta, hogy bold. Pentz Józsefnének, mint az egylet volt derék elnökének és buzgó vál. tagjának elhunyta fölött mély részvétének kifejezést ad jkvében is és ott a boldogultnak kiváló érdemeit megörökíti Ezután tudomásul vették, hogy 12 öl tüzifasegély 163 városi szegény közt kiosztatott karácsonykor. Majd Steinberger Lipótné pénztárnoknőnek 1903. évi számadásait vizsgálta meg a választmány, mely alkalommal örvendetesen konstatáltatok, hogy az egylet vagyona 718 kor. 07 fillérrel szaporodott a mult évben. Á teljesen rendben talált számadásokat elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek és pénztárnok úrnőnek meleg köszönetet szavaztak szives fáradozásaiért. Weber RezsŐné elnöknőnek azon bejelentését, hogy Pápáról távozása miatt az elnöki tisztről, melyet 8 évig viselt, leköszön, nagy sajnálattal vette az ülés tudomásul és kimondta, hogy az egylet ügyei körül kifejtett eredménydús működéseért jkvileg mond mély köszönetet és páratlan érdemeit jkvbe iktatja. Körmendy Béla is bejelentette a jegyzői állásról lemondását, mit azonban nem vettek tudomásul. Végül a f. évi közgyűlés határidejéül f. hó 15 ének d. u. 3 óráját tűzték ki. A közgyűlést a Jókai-Kör helyiségében tartják meg a következő tárgysorozattal : 1. Jegyzői jelentés az egylet mult évi működéséről. 2. 1903. évi számadások előterjesztése. 3. A választmány 1[.

d-&n&k kilépése és a választmány újból kiegészítése. 4. Indítványok. — A közgyűlés után nyomban választmányi ülés leend, az elnöki és esetleg más állásoknak betöltése tárgyában. Az elnökség ezúton is tisztelettel meghívja a t. egyleti tagokat a közgyűlésre. —y. ^ — Nyilvános előadások. Múlt vasárnap d. u. a főgimnázium tanári szobájában két nyilvános előadás folyt le a közönség élénk érdeklődése mellett. Lic. Rácz Kálmán főgímn. tanár, a Népszerű Főiskolai Tanfolyam részéről „Az akarat szabadságáról" kezdett nagyérdekű előadás-ciklust. A bevezető részben méltatta ennek a kérdésnek fontosságát, feltüntetvén, hogy úgy az elmélet, mint a gyakorlat szempontjából nagy jelentősége van az akarat szabadságának. Elméletileg összefügg ez az erkölcsi érzésnek, a lelkiismeretnek és a felelősségnek tanával; a gyakorlatban, az életben pedig az akarat szabadságától függ a törvényhozásnak, bíráskodásnak, nevelésnek és erkölcsi előhaladásnak lehetősége. Azután fogalmi meghatározását állapította meg az akaratnak, az akarat szabadságának és reámutatott azoknak álláspontjára, akik az akarat kötöttségét vallják. A determinizmus veszélyeinek jelzésével és a még hátralevő három előadás tárgyának kitűzésével zárta felolvasását, melynek mélyreható s szabatos fejtegetéseit a közönség élvezettel hallgatta s végül lelkesen megéljenezte. A másik előadást a Szabad Liceum részéről Sarudy György főgímn. tanár tartotta, „Görög és római bölcsrnondások" cimen két erkölcstani iskolakönyvet ismertetett; az egyik római „Cato bölcs mondásai" néven ismeretes. 1589 - 1846. 27 magyar kiadása ismeretes; tanították Pápán is. A másik ennek forrása Theogius versei, mely eredetileg politikai röpirat volt; a sokratikusok adtak neki erkölcsi célzatot. Némely versei szállóigékké lettek a latin közvetítésnél pl. sors bona, nihil aliud, Zrínyi jelmondata ; vagy Donec eris felix, multos numerabis amicos, Tempóra si fuerint nubila, solus eris Ovidiusnál. A nagy tudományos készültségre valló felolvasást a hallgatóság zajos tetszéssel honorálta. Ugyancsak vasárnap d. u. a Leány egyesületben is volt Szabad Liceumi előadás, melyet e hirlap szerkesztője tartott. A termet színültig megtöltő hallgatóság előtt Vörösmarty „Magyar költő", „Liszt Ferenchez" és „Vén cigány" c. költeményeit, mint V. lírai költésze fejlődésében három külön korszak jellemző termékeit méltatta részletes esztetikai magyarázatok kapcsán. = A Katholikus Kör évi rendes közgyűlését f. hó 14-én (holnap) délután 4 órakor tartja. = A Xiloyd közgyűlése. A pápai Lloyd társulat március 6 án délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését saját helyiségében. = Ifjúsági egylet. Pápán ifjúsági egylet van alakulóban. Oly kath. ifjak ugyauis, kik az ismétlő-iskolából már kinőttek, a felnőttek egyleteibe, mint köri tagok pedig még fel nem vehetők, Kriszt Jenő plébános buzgólkodása folytáu szervezkednek, s e hó 21-én, böjt első vasárnapján megalakítják a pápai kath. ifjúsági egyletet. Helyiségük egyelőre a kath. elemi fiúiskolában lessz. HETI ÚJDONSÁGOK. — Több beküldött kézirat közlését az aktualitások nagy halmaza miatt kénytelenek voltunk a jövő számra halasztani. — Személyi hir. Mórocz Emilián, pannonhami alperjel, f. hó 8-án városunkban időzött. — A „kapuszín" lebontása. A grófi uradalomnak tervbe vett építkezésével kapcsolatosan szóba került s városszerte élénk érdeklődést keltett a kapuszin lebontásának terve. A város szépítésének egész távlatát nyitja meg ez a már első pillanatra is tetszetős idea s az ipartestület, mely a Bermüllerféle háznak az uradalom számára való eladását a kapuszin lebontásának föltételéhez szándékozik kötni, ezzel mintegy a közóhajt tolmácsolja. Hogy maga az uradalom e tekiutetben a város utcarendezési s szépítészeti érdekeit méltányolni tudja, annak kifejezést adott az építészeti bizottság f. hó 8-ki ülésén felkérés folytán megjelent Jákóy Géza igazgató, midőn bejelentette, hogy az uradalomban igenis van hajlandóság arra, hogy a Kossuth Lajos-utca két sarkán két önálló épületet emeljen, ha az utcaszabályozási vonalnak megft-lelőleg az urad. telekből eleső területért megfelelő kárpótlást kap. E nagyfontosságú ügyben a bizottság a legközelebb újra ülésezik. — A dr. Löiry László elnöklete alatt tartott említett ülésben egyébként a női kórház új terveit is elfogadták s Kovács István Korvin-utcai háza újjáépítése ügyében az utcaszabáiyozási terv megtartásának kötelezettsége mellett döntöttek. — Értekezlet a tüzoltó-egyesület Ügyében. Lapunk ez évi első számában hirt adtunk arról, a hogy belügyminiszter megsemmisítette városunk képviselőtestületének a kötelezett tűzoltóságra vonatkozó határozatát s úgy ennek következtében, mint egyéb okok folytán az egyesület abba a helyzetbe jutott, hogy humanitárius feladatát alig lessz képes teljesíteni. Örömmel látjuk, hogy ez érdemben megjelent cikkeink széleskörű érdeklődést keltettek, minek legszólóbb bizonysága az az értekezlet, melyet Gyurátz Ferenc püspök, ki minden jótékony és emberbaráti intézményt nemes ideálizmussal karol föl s ki a tüzoltó-egyesület sorsa iránti meleg érdeklődésének már ismételten tanújelét adta, tegnap délután 4 órára hivott össze. Gyurátz Ferenc az értekezletet megnyitó beszédében szép szavakkal rajzolta azt a magasztos hivatást, melynek betöltésére az egyesület hivatva van s azt a nagy érdeket, melyet a tüzoltó-egyesület megerősítésével szolgál a városi lakosság. Felszólítja az értekezletet, hogy elnököt és jegyzőt válasszon. Az értekezlet elnökéül Gyurátz Ferencet, jegyzőjéül dr. Kőrös Endrét kéri föl. Ezután Szokoly Ignác tűzoltó főparancsnok ismerteti részletesen a tüzoltó-egyesület helyzetét s tesz javaslatokat arra nézve, hogy az egyesületet feladatának teljesítésében a városi képviselőtestület mi módon támogassa. Hoszabb eszmecsere után, melyben résztvettek dr. Antal Géza, Barthalos István, Steinberger Lipót, Szokoly Ignác, dr. Löwy László, Győri Gyula, Billitz Ferenc s többen, az értekezlet egyhangúlag abban állapodott meg, hogy kérni fogja egy beadványban a képviselőtestülettől az utcai öntözésnek az eddigi díjért az egyesület kezébe leendő átengedését, hogy ebből ez 6 fizetéses tűzoltót tarthasson, kérni fogja továbbá a községi pótadó fizetés alól 10 koronáig mentesítést azok számára is, kiknek fiuk teljesít tűzoltói szolgálatot, a ruhakedvezmény kiterjesztését mindazokra, akik úgy a gyakorlatokon, mint a tüzeseteknél pontosan megjelennek, végre az első szükség fedezésére egy városi fogatnak állandóan készen létben tartását. A parancsnoki és elnöki állás külön választására nézve Szokoly Ignác főparancsnok kijelentette, hogy ő bajtársai bizalmának csak azért hajolt meg és csak azért fogadta el az elnöki állást is, mert annak idején az intelligens osztály oly kevés érdeklődést tanúsított az egyesület