Pápai Hirlap – I. évfolyam – 1904.

1904-10-15 / 42. szám

Retvizán Elemér barátunk, Pápa és vidéke leg­nagyobb stratégája, egy térképpel kezében beron­tott a szerkesztőségbe. — Szerkesztő úr, az istenért itt valamit tenni kell. Banjapucctól északra a Taiceho mellett áll Oyama. — Hogy tudja, hogy áll, hátha a lován ül ? — Áll, biztos hogy áll, hisz marsáll. Esdő pillantást vetettem reá. -»- Bocsásson meg, édes barátom. Én többet nem, de aztán ön se. — Ugy van, ne szójátszunk. Itt úgyis a tet­tek mezejére kell lépni. Nos tehát, amint azt a völgykanyarulatot látja, ott, szerkesztő úr, ott a Taiceho oly sekély, hogy az oroszok száraz láb­bal átkelhetnek rajta és hátba kerülhetik Oyamát. Lehet, hogy Kuroki egy oldalfordulattal elébük vág, de ha Miscsenko idején megszállja az erősb­bítéseket és Stackelberg lovas hadosztálya meg­küzd a terep nehézségeivel, akkor a Jantai kör­nyékén elhelyezett japán csapatok kénytelenek lesznek az ellenség elől a szénbányákba bújni. Valamit kell tehát tenni, a Taiceho sekélységén segíteni kell. Táviratozzunk nekik, hadd tudják meg a veszedelmet. — () Retvizán, hát ily kishitű maga? Ennyire megijedt a muszkák offenzí váj ától ? Mu­tassa különben a térképét, mikori ? 1903. Várjon nekem van ujabb kiadás : 1904. Hol az a Taiceho? — Hohó, hisz itt nem szürke a Taiceho! Itt kék, gyönyörű égszínkék! Hisz akkor nem sekély a Taiceho, tehát az oroszok nem . . . Közbevágtam. — Kérem, ne mondja el most ugyanezt tagadó-alakban, amit előbb állító alakban ledarált Egyszerűen távozzék örömujjongva. Retvizán örömujjongva távozott. HETI ÚJDONSÁGOK. — Főispáni jubileum. Sárközi/ Aurél, cs. és kir. kamarás, Komárommegye főispánja e hét elején ülte meg főispáni szolgálatának tizéves jubileu­mát. A tiszteletére rendezett fényes ünnep&égen a szomszédos vármegyék törvényhatóságai is képvisel­tették magukat. Vármegyénk deputációja Kolossváry József főispán vezetése alatt Ihász Lajos, Szabad­hegyi Kálmán, Bibó Dénes, Hunkár Dénes és Kenessey Pongrác törvényhatósági biz. tagokból állott. Ismét szomorú alkalom Andreae Emil. nyílik reá, hogy az emberi lélek, az emberi lét gyarlóságáról, semmi­ségéről elmélkedhessünk. Ma még derűsen mosolyog ránk az élet s holnap a sír tátongó gödre fogad magába. Reggel még virágzik arcunk s este . . . nem este, még delelő pontját sem éri el a nap s elhalaványodik az arc s kiül reá a halál enyészete. Ily megrendítő gyorsasággal törte le élte derekán, egészsége teljében a halál Andreae Emil földbir­tokost, városi és megyei társadalmi életünk e páratlan derék, művelt és szeretetreméltó tagját. Szerdán d. e. pölöskei birtokáról kocsin jött be városunkba. A Jókai útcán jártában hirtelen rosszul érezte magát, amit tántorgó járásán észrevett egy ismerőse, az épen arra haladó Iíarlovitz Adolf gyógyszerész. Kocsira ültette s több orvoshoz el­hajtattak, de ezek persze délelőtt betegeiknél van­nak elfoglalva, nem találtak honn egyet sem. E köz­ben a gyógyszertárhoz értek, hova a már elhal­ványadó Andreaet bevitték s ott — mielőtt orvosi segítség érkezett volna — kilehelte lelkét. Szívszél­hűdés ölte meg. A szomorú esetről azonnal érte­sítették a megboldogult szerető édes anyját özv. Andreae Emiinét és sógorát Bauer Antal orsz. képviselőt. Holttestét az irg. rend. székházába szállították. A haláleset híre gyorsan terjedt el a városban s mindenfelé általános megdöbbenést és mély részvétet keltett, mert Andreae Emil vonzó egyéni tulajdonságainál fogva a társadalom min­den körében igaz tisztelőket és barátokat szerzett magának, kik most könnyezve álltak a korán és hirtelen elköltözött derék férfi holtteste mellett. Megyei gazdatársadalmunk és közéletünk is elő­kelő és tevékeny tagját veszítette el benne. A család, mely felé minden irányból osztatlan rész­vét fordul, a következő gyászjelentést adta ki : Ozv. Andreae Emiiné úgy maga, valamint fia Tódor, leánya Tilda, annak férje Bauer Antal, úgyszintén unokái Litta és Edit nevében fájdalom­tól megtört szívvel jelenti szeretett jó fiának Andreae Emil földbirtokos, megyebizottsági tag, sz. k. v. hadnagy a pápai rn. kir. 7-ik honvéd huszárezredben folyó hó 12-én, 42-ik évében tör­tént gyászos és hirtelen elhunytát. A megboldo­gult folyó hó 11-én reggel \9-kor fog az Irgalmas­rend pápai székházából az ág. hitv. ev. egyház szertartása után Bécsbe szállíttatni. Bécsben d. u. 4 órakor újbóli megáldás után a Centralfriedhof­ban levő családi sírboltban fog a drága halott örök nyugalomra tétetni. Pápa, 1904 október 12-én. Nyugodjál békében ! A boldogült hűlt tetemét az irgalmasok szék­házában pénteken cl. e. fél 9 órakor áldották meg. A koszorúk özönével borított ravatalnál ott állot­tak a fájdalomtól mélyen megtörve a zokogó édes anya, a szerető testvérek és az elhunyt sógora Bauer Antal orsz. képviselő. Jelen volt továbbá nagy­számú előkelő közönség, köztük sokan a város, a vármegye notabilitásai köréből, valamint többen a helybeli honvédhuszár tisztikar tagjai hözül. A gyászbeszédet Kapi Béla evang. püspöki titkár tartotta, a vallás vigaszával iparkodván enyhíteni a szerető szivek fájdalmát. Emelkedett szellemű, mélyen megható beszéde végén buzgó imában kért áldást az elhunyt poraira. Azután megindult a szomorú menet a vasúti állomáshoz, hol a lelkész rövid búcsú-beszéde után a 10 órakor induló gyorsvonattal Bécsbe szállították a holttestet, hogy ott helyezzék a családi sírboltban örök pihenőre az oly korán elhunyt, mindenki által tisztelt és szeretett jő Andreae Emilt. — Uj elnök. A pápai felsővárosi r. kath. olvasó-kör f. hó 2-án tartott rendkívüli közgyűlése köri elnökké egyhangúlag, nagy lelkesedéssel Stanits Fulgentet, a kiváló bencés-professzort választotta meg; társelnök szintén a tagok teljes megegyezése folytán Vághó László lett. — A Dunántúli Közművelődési Egyesület f. hó 12-én tartotta meg XlII-ik közgyűlését, melynek színvonalát nagyon emelte az irodalmi ünnepély, melyet a közgyűléssel kap­csolatban Péczely Józsefnek és Tóth Lőrincnek, irodalmunk e két érdemes bajnokának, Komárom város szülötteinek - emlékére rendeztek. A köz­gyűlésre összegyűlt a Dunántúl társadalmának színe-java, sőt a fővárosból is sok előkelőség rándult le ez alkalomból Komáromba. A köz­gyűlés a komáromi városháza dísztermében folyt le. Elnök Pallavicini Ede őrgróf, a D. K. E. egyik alapítója volt; mellette foglaltak helyet Rákosi Jenő másodelnök, Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök és Sárközy Aurél, Komárommegye főispánja, a jegyzőkönyvet pedig Fodor Oszkár dr. titkár vezette. A közgyűlésre a megye 23 idegenajkú községéből 200 tanúló is érkezett, akikkel Lőrinczy György tanfelügyelő, a jeles író', igazolni kivánta a magyarságban való haladásu­kat. — 11 órakor nyitotta meg a közgyűlést Pallavicini őrgróf, mire Ghiczy Dénes alispán a megye, Domány János polgármester a város és Lőrinczy György kir. tanfelügyelő a Komárom­vármegyei Közművelődési Egyesület nevében üdvö­zölték az egybegyűlteket. Ezután Pallavicini Ede őrgróf nagyszabású beszédet tartott, melyet a köz­gyűlés lelkes tapsviharral fogadott. Fodor Oszkár dr. titkár erre az egyesület ez évi működését ismertette, majd Lőrinczy György bemutatta a megye idegenajkú községeiben a magyar nyelv tanításában elért eredményt. A tanúlók elénekelték a Szózatot és közülök többen szavalatokat tar­tottak. Buzgó tanítóik, Hajnal Nándor, Berkovics István, Kisfaludy Mihály, Hajdú Ágoston, Hering Imre és Szutter Bálint egyenkint 100 kor. jutalom­ban részesültek. A közgyűlésen még Veöreös Jenő dr. győri ügyvéd beszélt, s azt az indítványt tette, hogy a sajtó a nemzeti faji érdekek képviseletét karolja föl melegebben. Azután megejtették a választásokat; elnökké ismét Pallavicini Ede őrgrófot választották, másodelnök szintén maradt Rákosi Jenő. — Lelkész-egyleti értekezlet. A Gyurátz Ferenc püspök elnöklete alatt álló sornlyó­vidéki ev. lelkész-egylet folyó hó 10-én tartotta szokásos őszi értekezletét a helybeli evang. egyház kisebbik tanácstermében. Értekezlet előtt a lelkészek úrvacsorával éltek. Az értekezlet Gyurátz Ferenc püspök magvas eszmékben, gazdag beszéddel nyi­totta meg, amelyben a vallás szolgáinak magasztos hivatását fejtegette. A hallgatóság figyelmét lebilin­cselő beszéd végén üdvözölte a jeleuvoltakat, köz­tük Varga Gyula vönöcki esperest, mint vendéget. Pénztáros és könyvtáros jelentése után Horváth Béla kertai lelkész olvasta fel a filiális egyházak isteuitiszteleti rendjét és annak az anyaegyázakhoz való viszonyát tárgyaló, alapos tanulmányozásra valló munkáját, amely több hozzászólásra adott alkalmat. Majd Mohácsy Lajos gergelyi lelkész olvasta fel érdekes munkáját, e cimeu : „Korunk szociális bajai és az evangéliom". Munkájában napjainknak emez aktuális kérdésével behatóan foglalkozott, s azt bib­likus alapon fejtegette. Az értekezlet köszönetének nyilvánítása mellett elismeréssel honorálta a szép dolgozatot, s felkérte szerzőt, hogy azt szélesebb körben — lapok utián — is tegye ismertté. Elhatá­rozták, hogy az összes köri lelkészek egyforma papi süveget készíttetnek. Az értekezlet Gyurátz püspök buzgó fohászával ért véget. — Délben az egész lelkészi kart Gyurátz püspök látta vendégül, ahol több szellemes felköszöntő hangzott el. — A vidéki hírlapirodalom köré­ből. A Szombathelyen megjenő Vasmegyei Napló, (főszerkesztő: dr. Czifrák János, felelős szerkesztő: Dömötör Béla), mely eddig hetenként kétszer jelent meg, október hó elsejétől hetenként háromszor jele­nik meg; az október hó elsejétől napilapként meg­jelenő Komáromi Hirlap szerkesztője: Berinkey Bálint, az október 12-ilji számban a lap szerkeszté­sétől és kiadásától való visszalépését jelentette be. — Meghalt az idegenben. Részvéttel vettük a szomorú hirt, hogy Löivinger Ignácz több évtizedeken át pápai polgár, hosszas szenvedések után szept. 26-án reggel, 58 é^es korában, családja körében Clevelandbau (Amerika) csendesen elhunyt. A megboldogultban Lőwinger Ernő clevelandi orvos­tanhallgató, az amerikai „Magyar Hírmondó" munka­társa, ki lapunkba is dolgozik, édes apját gyászolja. — Tanító-gyűlés. A Pápa-Csóth esp. ker. róm. kath. tanítókör őszi közgyűlését folyó hó 11-én Vaszaron a róm. kath. elemi iskola helyi­ségében tartotta. A kellemetlen idő dacára is, már a kora reggeli órákban kezdtek gyülekezni külön­böző vidékekről a tanítók ki kocsin, ki vonaton, úgy annyira, hogy már I/ 210 órakor a kör tagjai határozatképes számban jelen voltak. Ekkor, hogy a közgyűlésre a Szentlélek segítségét a Minden­hatótól leesdjék, testületileg iészt vettek a szent misén, mely után az ülés kezdetét vette. Hajdú Lajos elnök, emelkedett, szép szavakban üdvözölte a jelenlevőket s az ülést megnyitotta. A tárgysorozat minden pontja érdekes vitatkozás között tárgyal­tatott le, ezek közt leginkább kiemelkedett: Széptóth János kupi és Nagy Pál vanyolai tanítók gyakorlati tanítása. Első a térkép ismertetéséről, a második pedig a fő- és mellékmondatról tartott szabatos és igen szép szakképességre valló előadást, melyeket igen hasznos és élénk eszmecsere követett. Az indít­ványok letárgyalása után elnök 1 órakor az ülést bezárta. Gyűlés után a kör tagjai a község házának nagytermében felterített díszes asztalokhoz ültek s a Kolossváry Lajos nagyvendéglős konyhájából ki­került ízletes ebéd elköltése után, egy hasznosan kelle­mesen töltött nap emlékével ki-ki otthonába költözött. — Micsey S2Íntársulata Szombathelyen a közönség szép pártolása mellett működik. A társulat személyzeti bajain az igazgató rögtön Szombathelyre érkezte után segített, koloratur énekesnőnek szerződ­tetvén : Káldy Mariskát, drámai hősnek : Cserny Bélát, társalgási szinésznőnek : Bogyó Ilonát, akik­nek mindegyikében a társulat jó erőt nyert az eltá­vozott gyöngébbek helyébe. — A társulat egyik tehetséges tagját, a pápai közönség kedvencét: Haraszti Micit, virágvasárnaptól kezdve Andorfy pozsonyi színigazgató szerződtette. Prágai sonka, főzve f Növény (kókusz) zsir Tea-vaj, naponta friss | Asztali3or, ^^^ kapható GEBOCK ERNŐ fl ^csemegekereskedésébeB PÁPÁN, a megyeházzal szemnbe szavatolt tiszta, mely a főzésnél a vajat és a ludzsirt teljesen pótolja, kilója 1 K 24 fill, Tokaj-, Hegyalja-vidéki, fehér, literje 80 fillér, Villányi vörös, — ___ j korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom